Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. októ bér 9., péntek Golyózó fiúk Átadták a felújított miskolci Béke mozit Ü A kazincbarcikai gyerekek kedvencévé vált Cs. Kovács László szobrászművész Golyózó fiúk című kompozíciója, amelyet 1966-ban helyeztek el a Május 1. út és az Épi- I! tök útja között, az egyik játszótéren. 1 Orosz nyelvű előadás A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából országos és megyei rendezvénysorozatainak egyik eseménye lesz a megyei pedagógiai intézet szervezésében meghirdetésre kerülő orosz nyelvű előadás, melyet Albert Vasziljevács Luzs-a- novszkij docens, a Puskin Orosz Nyelvii Intézet munkatársa tart, október 12-én, 14.30-kor kezdődően, a Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központ I. emeleti klubtermében. Az előadás témája: Irodalmi műveli a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának évében. A rendezők elsősorban az általános iskolai és a középiskolai, orosz nyelvet tanító tanárok részvételére számítanak, de szívesen látnak másokat is, akik érdeklődnek a téma és az orosz nyelv iránt. Hegújulóban a művésztelep Sátoraljaújhely és környékének rajztanárai, művészet- barát pedagógusai nemrégiben körlevelet kaptak. Ho- monnainé dr. Jób Klára, a városi tanács vb művelődési osztály vezetője kérte őket egy beszélgetésre, amely — r&méljük — elindítója egy folyamatnak. Egy folyamatnak, amelyben a nyertes a város, az oktatás és a művészetpártolók. Sátoraljaújhelyen ugyan nem élnék hivatásos művészeik, de ennek szakértői — ha pedagógusként dolgoznak is — igen. A város vezetése aktív alkotó közreműködésre hívja .a rajztanárokat, hogy a kifejlődő színesebb, zajlóbb képzőművészeti élet részesei legyenek. Az újhelyi kiállítóterem már eddig is országos hírűvé vált jó adottságaival, figyelemreméltó kiállítási programjával. Üj lehetőség, hogy az alkotó kedvű rajztanárok is birtokba vehetik munkájukkal a falakat. Ha létrejön a szándék szerinti művészet- pártolók demokratikus fórumának megalakítása, akkor ők közösen állíthatják össze a kiállítóterem programtervét. Az sem baj, ha egy-egy tárlat a nagyközönség érdeklődésén, ízlésformálásán, művészetszemléletének nevelésén túl az iskolai tananyaghoz is kapcsolódik. Az első helyi „rajztanár- konferencián" úgy tűnt, egy kicsit megilletődtek a jelenlévők. Nem csoda. Ma még sajnos nem gyakorlat ez nálunk .. . S talán nem is eléggé megbecsült helyen áll n rajztanítás. A beszélgetésen persze ez is szóba került A rajztanárok újhelyi stúdióját. fórumát megalakulnak tudhatjuk. Az említetteken túl a tehetséggondozást is fel kell vállalniuk. A sátoraljaújhelyi művészteleo- re ezután pályázat révén lehet bekerülni. Minthogy a művészeti élet megújításának egységes koncepcióját sikerült a város vezetésének ikialakítania, így idekapcsolódik a művésztelepen folyó munka is. Az alkotótelep mostantól kezdve felvállalja a Szár hegyi Kálvária domborműveinek — amelyek történelmi témát dolgoznak fel — elkészítését. Ez persze nem jelenti azt, hogy a telep munkájában kizárólag szobrászok vehetnek részt. Sőt az itt dolgozó alkotók között lehetnek elfogadott pályázatot küldő rajztanárok és a legtehetségesebb diákok. A diákokra a városfejlesztési terv további alakításában is számítanak. A „Hogy képzelem a várost és környezetét 2000-ben?" pályázatra beküldött legjobb munkákat kiállításon láthatják majd az érdeklődők. Ha Sátoraljaújhely és környéke rajztanárainak első találkozója kicsit akadozva is indult, a folytatásban mindannyiunknak bíznunk kell. I. Nagy Gabriella Négy hónapig volt zárva Miskolc legnagyobb — és egyetlen eredetileg is mozinak épült — filmszínháza, a Béke. Ez idő alatt a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács, a Miskolc Városi Tanács, a Művelődési Minisztérium Filmföigazgatósá- ga és a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalat közös anyagi támogatásával, mintegy tízmillió forintnyi költséggel felújították az erre már nagyon rászorult intézményt. Többek között új fűtőrendszert építettek be, új szellőztetést, kicserélték a nézőtér széksorait, másként képezték ki magát a nézőteret, természetesen új kinotechni- kai berendezéseket is beépítettek, kívül-belül megszépítették, esztétikusabbá tették. Férőhelyeinek száma — a kényelem érdekében — százzal ugyan csökkent, de a 656 ülőhellyel így is a város legnagyobb befogadóképességű mozija maradt. A felújítás utáni átadásra tegnap délután került sor. Az ünnepi alkalomra egybegyűlteket Kasztner Sándor- né. a mozi üzemvezetője, egyben a moziüzemi vállalat pártszervezetének titkára köszöntötte, majd Borsos Árpád, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője adta át használatra a filmszínházat a mozivállalat- na'k, illetve a filmszerető közönségnek. Szólt többek között a korszerű, komfortos, minden követelménynek megfelelő mozi iránti jogos és régi türelmetlenségről, illetve annak e mozi felújításával történt kielégítéséről, a vizuális kultúra és benne a film szerepéről, az ahhoz szükséges körülményekről, a Béke mozira váró sajátos feladatokról. Ezt követően premier előtti bemutató keretében levetítették az ünnepség részvevőinek Kovács András új, a mozikba csak két hét múlva kerülő Két választás Magyarországon című filmjét, amelyet előzetesen Kőhalmi Ferenc filmfőigazgató ajánlott a jelenlévők figyelmébe. A vetítés után — mivel jelen volt a rendező Kovács András — közönség-alkotó találkozó és a filmhez kapcsolódó gondolatcsere is szerepelt lapzártakor a programban. Javult a fogászati ellátás (Folytatás az 1. oldalról) és hogy gyermekcipőben jár a prevenció, arra jó példa ez a statisztika: u 6 éves gyerekek 70 százalékának ép még a foga, ám a 12 éveseknek már csupán 5 százaléka bír jó fogsorral. Nem megoldott a 14—16 évesek fogvédelme, így korán besorolnak a „védtelen" felnőttek közé. Az egészségügy a só fluorozását tartaná hatékony megelőzési eszköznek, ám ennek egyelőre akadályai vannak. Mint ismeretes, az AIDS, a fertőző májgyulladás és más vírusokozta betegség a fogorvosi kezelés során is terjedhet. Az AIDS-es betegeket már külön fogorvosi rendelőkben kezelik, de ez az óvintézkedés kevés. Nincs annyi műszer, hogy minden beteg után sterilizálni tudják, egyelőre meg kell elégednünk a gondos fertőtlenítéssel. A menthető fogak gyógyítása érdekében további ösztönzőket kell találni, hogy a periférikus területekre is letelepedjenek fogorvosok. 'A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ezt követően a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításáról tárgyalt. E népgazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt jelentős témában négy évvel ezelőtt alapvizsgálat volt, mely nagy pazarlásokra hívta fel a figyelmet. A mostani utó- vizsgálat megállapította, hogy bár vannak pozitívumok, lényeges javulásról még most sem beszélhetünk. Továbbra is sok a hulladék, a selejt, értékes másod- nyersanyagok mennek veszendőbe, mert a vállalatok nem ösztönzik dolgozóikat, hogy a keletkezett hulladékot összegyűjtsék. válogassák saját munkaterületükön. A kisebb jutalmazások, pályadíjak nem bizonyultak elégségesnek. Nem -megnyugtató a veszélyes hulladékok tárolásának, megsemmisítésének gyakorlata sem, egyre sürgetőbbé válik egy regionális égetőmű létesítése. A testület a vizsgálat nyomán megállapította, hogy csakis társadalmi összefogással lehet elősegíteni a másod-nyersanyagok hasznosulását, amely — majd' minden esetben — egyet jelent környezetünk védelmével. I. gy. Ma este a képernyőn Farkasok és bárányok Orosz klasszikus, Osztrovszkij művének tévéváltozata látható ma 20.05-től az első műsorban a Budapesti Művészeti Hetek keretében. A Farkasok és bárányok című drámát Makai Imre fordította és Horvai István rendezte a kamerák elé, E műsor sokak számára ismerős, hazai színpadjainkon többször szerepelt, a magyar színjátszás legkiemelkedőbb egyéniségei jelenítették már meg alakjait. Most a tévéjátékban is nagyszerű színészekkel találkozhatunk. Képünkön a legfőbb szereplő,' Tábori Nóra látható Gáspár Sándor társaságában, de további tizenhét színész alakítását is élvezhetjük. Köztük például a Pap Veráét, Vajda Lászlóét, Bánsági Ildikóét, Szilágyi Tiborét, Szoboszlay Sándorét. Több gondolat bánt engemet... \ N éhány hete cirkusz volt Miskolcon. Nem kell félreérteni, nem ramazúri, hanem valódi cirkusz, kupolás sátorral, bohóccal, légtornásszal, állatokkal, lakókocsikkal, minden ilyesmivel. Amióta — valami húsz esztendeije, ha nem több valamivel — a Búza teret telerakták autóbusz-állomásokkal, a vándorcirkuszok kiszorullak e hagyományos helyükről, s a város vándorollalja őket oda, ahol éppen akad valami üres terület. Voltak már valahol a Vászon fehérítő utca helyén is, amikor éppen ott volt szanált terület, többször voltak a Telegdi, illetve Kőris Kálmán utca ugyancsak letarolt ugarán, meg másfelé. Most a régi hely, a Búza tér szomszédságában verték fel sátrukat a Madarász Viktor, Beloiannisz, Szűcs Sámuel utcák és a Búza tér határolta négyszögben. Mert napjainkban ez is üres terület, sőt a szomszédsága, a Madarász Viktor és a Szeles utca közé cső rész is, ahol csak két házat hagytak meg — feltehetően ideiglenesen —, hogy a Temetkezési Vállalatnak legyen hol fogadnia a gyászoló ügyfeleket. Nos, itt csinnad- rattázotl a közelmúltban a cirkusz. Szeretem és tisztelem ezt az ősi művészetet, s nem örülök annak, hogy városunkban valójában nincsen hely számukra, illetve mindig olt jelölnek ki nekik teret, ahol éppen akad. — De valójában nem is a cirkusz érdekében akartam én szólni most. Ez a legutóbbi cirkuszelhelyezés csak apropóul szolgál arra, hogy eltöprengjek a miskolci szanált lakóterületek hosszas sivárságán, ürességén. E legutóbbi térség, ahol most produkálta magát a varsói társulat, jó két esztendeje áll üresen, az itt volt lakóházakat lebontották, lakóit szétköltöztették. Általában igen sokáig állnak üresen a lepusztított lelkek, míg végleges hasznosításukra sor kerül. Például a már említett Kőris Kálmán utcai — Szinva-parli — telek milyen régen várja hasznosítását!? — Tudom, hogy a szanálás sem könnyű dolog, de a buldózerek hamar elvégzik munkájukat, s áll a terület üresen. Emlékezzünk csak a Széchenyi utca 3—9. számú telkekre, meddig álltak üresen! Mintha a szanálás és az új beépítés között túl hosszú lenne az idő, mintha hamarabb szanálnának, mint eldöntenék, miként hasznosítsák a felszabadult telket, illetve területet. Lehet, hogy ez csak a laikus elképzelése, de a járókelőnek ez a benyomása. Mert azt azért senki sem hiszi, hogy csak azért állnak üres nagy területek a városban, hogy legyen hová 'telepíteni a vándorcirkuszt... * Nincs messze ettől a témától egy másik gondolatom: a városi terek kialakulása, illetve alakítása, meg hogy egyáltalán, mi az a tér városépítési fogalomként. Azt már korábbi nyilvános vitákból megtanulhattuk, hogy az építészek szerint a tér minden oldaláról épületekkel lezárt, körülhatárolt terület, amelyet a tervezők igy alakítottak ki, s nem nevezhető térnek az a térség, amelyet nem alakítottak, hanem alakult. (Táblát ugyan nem lesznek rá „ez a tér nem tér" felirattal, mint az egykori vasúti kalauz a tévesen lyukasztott jegyre felírta.) Ezt az álláspontot — gondolom, mert hivatalos szakemberek így mondják — némely nyilatkozatokban városi vezetők is megerősítették már, s ebből megtudhattuk, hogy például a miskolci Népkert mellett, illetve a megyei könyvtár előtti térség sem volt tér, mert nem alakították, hanem a szanálások során alakult. Be is kellett sürgősen építeni, ott lesz a technika háza. Újabban olvasom, hogy a Petőfi tér sem tér, mert miután lebontották mellőle azt a hosszú sárga házat, amely nyugati irányban szegélyezte, kitágult és a legközelebbi betonházig megnövekedefct. Nosza, gyorsan oda egy lakóházat, meg ABC-áruházat, nehogy lezáratlan térséget véljenek laikus városlakók térnek, fgy az apróka Petőfi tér marad a hajdani méretben, amikor még Tetemvár térnek, meg Fáspiacnak hívták. De érvényesül a szakmai előírás. Merőben más kérdés, hogy a városlakó, akire szinte semmi szn terület nem jut, s nem néz utána szakmai könyvekben, még az értelmező szótárban sem, hogy mi értendő építkezési vonatkozásban tér alatt, a mind nagyobb (térségre vágyik, hogy kicsit szabadabban, le- vegősebb környezetben érezhesse magát, s nem is tud tenni semmit, mert — magister dixit — a szakember másképp vélekedik, a városvezetés csak annak hisz és ami nincs megtervezetten körülépítve, az nem tér, tehát minden talpalatnyi helyet elfogad beépítésre szántnak. Csak azon gondolkodik, vajon Miskolc nagyon szép tere, a Szabadság tér, amelyet a múlt század vége felé már tervek szerint alakítottak ki, térnek tékinthető-e, hiszen nincs lezárva, körülépítve: északról a Széchenyi utca jelenti a szélét, délről meg korábban a Szinva-palak, most meg a Déli terelőút kezdő szakasza . . . * Semmi bajom a Spaten márkájú sörrel, ezt elöljáróban el kell mondanom. Sőt, a miskolci Spaten sörözővel sincs bajom. Mégis emlegetem, mert nem hagy nyugton a múlt héten tartott sörös ünnepség. Sörfesztiválról ír egyik, sörünnepről a másik miskolci lap. A lényeg, hogy a Spaten söröző a bajor otthon és a müncheni Oktoberfestek mintájára a sör ünnepét és annak visszatérő rendszerét akarja meghonosítani látványos hacacárétokal és sörivó-versennyel egybekötve. Nos, a sörivó-versenynek hiába adunk ideológiai alátámasztást, hogy a kulturált italfogyasztásra akar szoktatni a mértéktelen alkoholfogyasztás ellenében, csak ivásra biztató dolog ez is, még ha versenynek is nevezzük. Mert a verseny mégiscsak az italfogyasztásban és annak reklámozása érdekében folyik. Ez pedig olyan, mintha azt hirdetnék, ne igya a kisvárdai szeszt, az abasári bort, hanem helyette a mi sörünket. Olyan dolog ez, mint a kútnak és kávájának szólásbeli esete. A másik: a bajorok példája, ök mit ünnepelnek, hogyan ünnepelnek, mit isznak, az ő dolguk. Példának ne éppen ezt tekintsük. Nemcsak azért, mert a sör ünneplése ott nyugszik népi hagyományokon és nem nálunk, meg hogy ott, a bajor sörpincékből hajdan elindult valami szomorú emlékű dolog is. hanem azért, mert van az NSZK-ban más is. amit példaként vehetnénk. Például a munkamorál.. . (benedek)
