Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-09 / 238. szám
1987. október 9., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kevés embernek ada® tik meg, hogy egy új város születésének tanúja legyen, a munkának részese legyen. 1953-ban, amikor friss oklevéllel a zsebemben Kazincbarcikára kerültem, a Békeváros, a mai városközpont csupán néhány házból állt. A hőerőmű, a szénosztályozó és a BVK jogelődje, a Sajó- menti Vegyiművek még inkább a tervezőasztalokon megfogalmazott jövő, mint valóság. Ebbe a világba csöppentünk bele, és az azóta eltelt 33—34 év, a mai város valósága jelzi azt a munkát, amit az egykori ősök, a ma nyugdíjasai, vagy az azóta meghaltak végeztek. Az eredeti tervekben Kazincbarcikán még egy gyár felépítése, a Borsodi Kokszművek is szerepelt. Később a gazdasági koncepciók átértékelése nyomán ennek megvalósítása az ismert okokból végérvényesen ad acta került. A technológiai sorrendben utána következő üzem, a BVK így alapanyag nélkül maradt. A Borsodi Vegyi Kombinát nagyrészt importkoksz- szal, 1955-ben kezdte meg a próbaüzemet. A gyár ekkor valójában még nem volt alkalmas a folyamatos munkára, hiszen számos berendezés, gyárrészleg, szolgáltatás, például a gőz provizórikus jellegű volt. De a felső vezetés sürgette a nagy és impozáns mű indítását, így 1955 augusztusában a BVK akkor még csak műtrágyagyárból álló vertikumának üzemei dolgozni kezdtek. Elsőként az oxigénüzem állt munkába, .majd ezt követte a gázgyár. A Koller típusú generátorok begyújtása után először egy „pipán” engedték el a gázt a szabadba. Ez a munka a tanulás, a gyakorlás időszaka, megszakításokkal heteken át tartott. Majd később ugyanez ismétlődött meg a kéntelenítő üzem után is. Ezek a fáklyák napokon át égtek. Nemsokára sor került a szintézisüzem beindítására is, ahol az ismert nitrogénműtrágya egyik fontos alapanyagát, az ammóniát állították elő. Az azóta eltelt idő minden emléket megszépít. Szép napok voltak az építés és indulás napjai? Akik ebben a munkában részt - vettek, bizonyára azonnal rávágják, bizony szép. Hiszen a BVK akkor is nagy gyárnak számított, és természetesen a Borsodi Hőerőmű is, amely a nagyságát tekintve akkor az ország legnagyobb hőerőműve volt. Szép volt és lelkesítő ebben a munkában részt venni, részt vállalni — mondják valamennyien. Akkor azonban az üzemelők többsége nem érezte, talán nem is érezhette ennek a munkának a szépségét. A résztvevők nagyobb hányada az indulás napjaiban nem nyolc órát, hanem igen gyakran 12-t is dolgozott. Az emberek álmosak és fáradtak voltak. Hiszen például a gázgyár első indulásánál mindössze két műszak volt, és abban a néhány napban, amíg az első generátor dolgozott, két műszak látta el a munkát 12—12 órában. Mi, a fiatalok, az éjszakai műszakokban ekkor naponta 12 órát dolgoztunk. Természetesen a mai 40 százalékos éjszakai pótlék, valamint túlórapótlék nélkül. Később, amikor már a gyár üzemelt, a DlSZ-szer- vezet keretein belül pluszműszakokat vállaltunk, egyebek között Raschig-gyűrű tisztítását, ami fontos munka volt az üzemvitel biztonsága érdekében, de létszám híján ezt a munkát is pluszként és díjazás nélkül végeztük el. Ma már fájdalmasan kevés, alig néhány tucat azoknak a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek és adminisztratív dolgozóknak a száma, akik részesei voltak ezeknek az időknek. Néhá- nyan megérdemelt nyugdíjas éveiket töltik, sokukról pedig az elmúlt években az újságok halálozási rovata adott hírt. Az egykori munkatársak ilyenkor felkapják a fejüket. Ez is elment, mormolják talán maguknak, talán az ismerősöknek. A város ma, csak néhány utcájában őrzi az Azbej Sándor tervezte szocreál épületek külsejében, stílusában azt a kort, A város is, a BVK is naggyá, jelentőssé nőtt, növekedett. A két másik társüzem, a szénosztályozó és a hőerőmű maradt meg az eredeti nagyságban. Bár ott is történtek fejlesztések, változtatások. A Borsodi Hőerőmű már a hatvanas években lekerült a képzeletbeli lista első helyéről, hiszen tőle nagyobb lett az első Tiszai Hőerőmű, és a Százhalombattai Hőerőmű is. Így múlik el a dicsőség, mondhatná nosztalgikusan az emlékező. De semmi sem múlt el nyomtalanul. Újságcikkek, könyvek, filmrészletek jelzik azt, ami már történelem. Történelem a kor is, és az, ha egy város a semmiből kialakult. Itt, a Tar- dona völgyében az egykori kukorica- és búzaföldek helyén és a libalegelőnek nevezett részen van a negyvenezer lakosú város nagyobbik fele. Történelmi korban élni, történelmi tetteket látni, még akkor is nagy öröm, ha ez a korszak a születés nehézségeitől és az ellentmondásoktól terhes. Az egykori alapítók, a történelem csinálói megtették azt, ami rájuk várt, amit tudtak. Most a fiatal utódokon múlik, hogy az elődök nyomdokán járva szebbet, jobbat és időtállót alkossanak. Ügy tűnik, az egykor lerakott alapok alkalmasak rá. Hajdú Gábor Családi házak durisolból Tapasztalatszerző úton Győr megyében Az MHSZ Országos Központja és az újságíró-szövetség honvédelmi szakosztálya rendezésében Győr megyében kétnapos tapasztalatszerző úton vettek részt az országos és a megyei lapok honvédelmi tudósítói. Ellátogattak a Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros nevét viselő katonai kollégiumba. Az intézmény azoknak az általános iskolát jó eredménnyel elvégzett 14— 18 éves fiúknak az otthona, akik élethivatásul a katonai pályát választották. Szilágyi Antal őrnagy, igazgató-isko- lapanancsnok, a többi közt elmondta: a négy éve működő kollégium olyan népszerű a megyében, hogy több a jelentkező, mint ahányat felvehetnek. A kollégiumi ellátás ingyenes, sőt lakói a tanulmányi eredményüktől függő összegű zsebpénzt is kapnak. A patikatisztaságú kollégiumi helyiségek megtekintése után Nyúl községbe autóbuszoztak az újságírók. Megcsodálták a település sportkombinátját, amelyet az MHSZ közreműködésével társadalmi munkával hoztak létre. Az objektumon labdarúgópálya, s egy jókora épület található, amelyben céllövölde, rádiós helyiség és egy olyan fedett, elektromos berendezéssel működő tekepálya kapott helyet, amilyen nincs több az országban. A honvédelmi tudósítók további útja a Pér község melletti repülőtérre vezetett. Itt ejtőernyős fiatalok bemutató ugrással tisztelték meg látogatóikat. Másnap a szálláshelyükön, a győri KISZ-iskolában, Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Szakács Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Szabó Mihály megyei tanácselnök kereste fel és tájékoztatta az újságírókat, akik végül megtekintették a Győrtől néhány kilométerre levő, s menet- rendszerű autóbuszon megközelíthető futóvad- és koronglövőpályát, amelyet három éve 18 vállalat dolgozói csaknem 10 millió forint értékű társadalmi munkával építettek meg. Sopronban már korábban létesült hasonló módon ugyanilyen objektum, s Mosonmagyaróváron épp a szóban lévő látogatást követő nap avatták fel a Győr megyei vadászlövészek harmadik lőpályáját. Megjegyzésként ide kívánkozik: a csaknem kétszer annyi lakosú megyénkben csak egy lő- pálya van, a Miskolc melletti Csanyikban. T. I. Nem olyan régen, jószerivel a múlt év végén „mutatkozott be” mind a szakma, mind pedig a kislakást építők előtt a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat új terméke, a durisol néven forgalomba került biotbe- ton, s a közeljövőben már átadják az ezzel épített első családi otthonol kát. Ezeket a BÁÉV saját értékesí- tésű lakásokként létesítette, Miskolc térségében. A lakásépítést program keretében állami beruházásokból a napokban fejeződött be Kazincbarcikán az új lakótelepen három, házgyári panelekből a helyszínen összeszerelt épületben hatvan lakás átadása, amelybe rövidesen már be is költöznek. Az eddiginél nagyobb ütemben adják ót a BÁÉV által épített lakásokat a negyedik negyedévben. Ezek közül Özdon 120 lakás készül el, amelyeket szintén házgyári panelekből szereltek össze. „Megvetette lábát” a BÁÉV Sátoraljaújhelyen is, ahol az idén több, mint 60 lakást ad át rendeltetésének, amit ugyancsak panelekből szereltek össze. Üj piacok után kutatva, a 'vállalat már kilépett a megyéből, azon túl is vállal munkát. A megbízás során épített a szomszédos megye Polgár nevű településen 60 lakást, amelyeket ugyancsak a negyedik negyedévben ad át a beruházónak. Még ebben az évben elkészül az a 76 lakás is, amelyet Budapest lakáshelyzetének javítására épít, segítve ezzel az ottani vállalatoknak is. Hz bUá-mmmsM és a miskolci rádió KUZINCBDRCIKÁN A vevő véleménye A barcikai bevásórlóutca. A legjobb kontroll a vásárló — vallják a kereskedők. Egy-egy üzlet látogatottságát, forgalmát — különösen, ha a közelben hasonló kínálattal és profillal rendelkező boltok vannak — meghatározhatja az oda betérő fogadtatása. Ismeretes, hogy a vevő véleményét írásban is megfogalmazhatja. Vajon élnek ezzel a lehetőséggel ? Felkerestünk néhány kazincbarcikai üzletet. A vásárlók könyvét mindegyikben jól látható, elérhető helyen találtuk, — igaz, ezt rendelet is előírja. Lássuk a tapasztalatokat: Kazinc Áruház: A vevőt meg kell becsülni — vallják az ott dolgozók, — s hogy ezt a vásárlók így is érzik, tanúsítják bejegyzéseik. Itt találtuk a legtöbb véleményt. Dicsérik az eladók készséges, előzékeny magatartását. „Szeretek itt vásárolni, mindig találok kedvemre való holmit” — írja egy másik városban élő asszony. Elvétve egy-egy negatív észrevétel is szerepel, melyben a vevők az áru minőségét — elsősorban a cipőkét kifogásolják. Csak ennyi lenne a panasz? — érdeklődtünk a vezetőtől. Nem. Keresik a divatosabb ruhákat, a strapabíró, jó minőségű gyermekcipőket. Az iskola kezdetén gondunk volt a tornacipő-ellátással. Igazat adunk vásárlóinknak, amikor a lábbelik minőségét kifogásolják, bizonyítja ezt az is, hogy minden huszadik párat megküldünk a KERMI-nek. Domus Áruház: Az eltelt három év termése tíz bejegyzés. Ezek között dicséret, panasz egyaránt található. Sok a minőségi kifogás a bútorokra, de ezek többnyire szóban hangzanak el. Három napon belül visz- szacserélik az árut, de ezt a határidőt nem tartják be szigorúan, méltányolják, hogy a bútorcsere időigényesebb. Az áruház vezetőhelyettese elmondja; sok félreértés adódik abból, hogy a vevők kiválasztják a bútort, de 72 órán belül nem mennek érte. Így jogosan Ebből kiadós vacsora lehet értékesítik. Ha valamelyik keresett termék nincs raktáron, akkor tájékoztatják az érdeklődőket telefonon, de levélben is, a bútor megérkezéséről. Előjegyzést jelenleg csak két típusra vesznek fel. Az utóbbi hónapokban nőtt a keresltet a lakberendezési áruk iránt, de a kínálat ezzel párhuzamosan gyengült. Borsodi Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 2310 167. számú boltja: Az egyik vevő kifogásolja, hogy egy dekával kevesebb szalámit kapott. A panaszt helyben rendezték, visszafizették az árkülönbözetet. A másik megjegyzés a bolt árukínálatát és dolgozóinak magatartását dicséri. A bolt 1986-tól önellenőrzés rendszerében működik. (Az ön- ellenőrzésre jogosultságot a vállalatuktól kapták meg, mert az utóbbi években jelentősebb fogyasztói panasz nem merült fel, bírságolásra sem került sor.) Sokan panaszkodtak nyáron a tasakos tejre — tájékoztat a vezetőnő — minősége nem volt megfelelő, összement, már vásárláskor savanyú volt. Több vásárlótól is véleményt kértünk. Az ellátást jónak tartják, de hiányolják az olcsó húst, a kolbász-, szalámifélóket, a hidegkonyhai készítményeket és a bébiitalokat. 806-os játékbolt (szerződéses) : Bejegyzés nincs a vásárlók könyvében. A boltban dolgozók azonban elmondják, hogy sok kifogás érkezik a kerékpárokra, elemes játékokra, a bébi- és logikai játékokat, a legót pedig sajnos hiába keresik vásárlóik. 746. számú sportbolt (szerződéses) : A vásárlók horgászboltnak is nevezik, s jogosan. Valóban nagy választék van horgászcikkekből. Bejegyzés, panasz híján ismét az ott dolgozóktól érdeklődtünk. Az idén jobb volt az ellátás sportszerekből, de szegényes a választék szabadidőruhákból, melegítőkből és több panasz érkezett a sportcipők minőségére is. Tükrözi-e a vásárló közérzetét a vásárlók kön.yve? Igen is, meg nem is. Tény, hogy a barcikaiak sem nagyon szeretnek irkálni. Csak a szélsőséges esetekben ragadnak tollat. Akár dicséretről, akár kritikáról van szó. Bodnár Ildikó Fotó: Balogh Imre
