Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. október 5., hétfő Befejeződött a népművelők országos vándorgyűlése Vasutas bripdvezetök tanácskozása Az SZMT rendezte Információs napok évben érvénybe lépő új adó­Szombaton befejeződött Tatabányán a Magyar Nép­művelők Egyesületének VI. országos vándorgyűlése. A kétnapos tanácskozáson a több mint 600 közművelő­dési szakember a gazdaság, a kultúra és a reform ösz- szefüggéseit elemezte. A résztvevők arra a kérdésre is keresték a választ, hogy a közművelődési dolgozók népes tábora sajátos eszkö­zeivel, módszereivel miként tudja segíteni 'a kormány stabilizációs és kibontakozá­si programját. A szekcióüléseket követő plenáris üléseken elhang­zottak szerint az elkövetke­zendő években a társadal­mi, gazdasági megújulásai párhuzamosan el kell végez­ni a közművelődés reform­ját is. Erre azért van szük­ség, mert a munka eredmé­nyességének, az emberek kezdeményező és probléma- megoldó képességének, az egyének társas kapcsolatai­nak fejlesztése elképzelhe­tetlen az általános, a szak­mai és a politikai művelt­ség nélkül. A kormány sta­bilizációs és kibontakozási programjának az az egyik kulcskérdése, hogy milyen és mekkora szellemi kapacitás áll rendelkezésre a kijelölt feladatok megoldására. Az úgynevezett humán erőfor­rás teljesítőképességének fo­kozása elsősorban az okta­tás, a képzés, a továbbkép­zés, a tudományos kutatás, az informatika és a közmű­velődés fejlesztésétől vár­ható. A szőkébb értelemben vett saját dolgaikról, feladataik­ról a szakemberek elmond­ták : az elkövetkezendő években — a gazdasági ne­hézségek miatt — várható­an több kulturális tevékeny­ségre, termékre, az eddigi­nél kevesebb időt és pénzt áldoznak az emberek. Emiatt elengedhetetlen, hogy a kü­lönféle közművelődési in­tézmények csakis a létező igényekre építsék tevékeny­ségüket. De nemcsak a tar­talmi, hanem a formai je­gyeknek is meg kell újulni­uk. Erre a közelmúltban már több olyan jó példa született, mint például az önfenntartást segítő többfé­le kezdeményezés, a legkor­szerűbb technika megismer­tetése, vagy a deviáns sze­mélyek bevonása a közmű­velődésbe. Számos új fel­adat vár a munkahelyi nép­művelőkre. (Folytatás az 1. oldalról) Ehhez szükség van a jár­művek jobb kihasználására, a munka szervezettségének javítására, a forgalmat za­varó pályaépítési munkák mérséklésére. A feladatok maradéktalan teljesítéséhez igen nagy szükség van a 60 ezer dolgozót tömörítő, csak­nem 6000 vasutas brigád munkájára, lelkesedésére. Tolnai Ildikó, a Vasuta­sok Szakszervezete központi vezetőségének titkára arra mutatott rá, hogy az utób­bi években megtorpant a brigádmozgalom, csökkent a versenymozgalmak iránti érdeklődés, a brigádok több­sége nem tudott az új felté­telekhez igazodni. Ennek el­lenére számos értéket ho­zott létre a mozgalom, amely még ma is meghatározó a vasút gazdálkodásában. Szükséges, hogy a brigád­mozgalom az eddigieknél többet vállaljon a szellemi tartalékok feltárásában, ki­használásában, az önálló kezdeményezések kibonta­koztatásában. Olyan mun- kaverseny-rendszert kell ki­alakítani, amely csökkenti a formális jegyeket, ugyanak­kor jobban érdelkeltté teszi az egyént és a kollektívá­kat a hatékony és gazda­ságos munkában. A vitában többen is meg­fogalmazták, hogy a brigád­mozgalomra szükség van, a benne rejlő értékek fenn­tartása, gyarapítása társa­Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint október el­sején újabb utcai zavargás­ra került sor Lhászában.. a tibeti autonóm terület köz- igazgatási központjában. A tüntetők és a rendőrök kö­zött lezajlott összecsapás következtében az első jelen­tésék szerint, hat személy életét vesztette és tizenki­lenc rendőr súlyosan meg­sebesült. A kínai hírügynökség be­számolója szerint, miközben Lhásza lakosai békésen ün­nepelték a Kínai Népköz- társaság kikiáltásának 38. évfordulóját, több tucat sze­mély — közöttük több mint tíz szerzetes — tüntető fel­vonulást kezdett Lhásza fő útvonalán. A tüntetőik, akár­csak szeptember 27-én. ez­úttal is a hagyományos ti­beti vallási zászló alatt vo­nultaik fel, és „Függetlensé­get Titoetnek!” és hasonló jelszavakat kiáltoztak. A rend helyreállítására kivonult rendőröket a tünte­tőik kövekkel dobálták meg, felgyújtottak egy rendőrőr­szobát és megrongáltak szá­mos gépkocsit. Egyes tünte­tők a rendőröktől elveit fegyvereikkel tüzet nyitottak a rendőrökre és az össze­csődült tömegre. A rend­őröknek szigorú parancsuk volt arra, hogy nem hasz­nálhatnak fegyvert a tünte­tők ellen. A véres incidens következtében hat ember életét vesztette és tizenki­lenc rendőr súlyosan megse­besült. A zavargás csak az est'.i órákban ért véget. A Zsenmin Zsipao szom­bati, első oldalas kommentár­jában súlyos politikai inci­densnek minősíti a Ihászai zavargásokat és rámutat, hogy azokat a dalai láma és klikkje idézte elő. A zavar­gás nyilvánvaló célja Kína nemzeti egységének és Tlibet dalmi, közösségi érdek. Idő­szerűvé vált azonban a moz­galom megújítása, tovább­fejlesztése. Olyan kereseti formák bevezetésére van szükség, amelyek a főmun­kaidő jobb kihasználására ösztönöznek, ezzel megszün­tethetek lennének a brigá­dok és a vállalati gazdasági munkaközösségek között ki­alakult feszültségek. Hangot kapott a vitában az is, hogy egyre növek­szik a munkával töltött idő, ez azonban azt vonja ma­gával, hogy visszaszorul a társadalmi, közéleti tevé­kenység. Sokan vitatták a jelenlegi értékelési rendszer helyességét, s javasolták an­nak átdolgozását, korszerű­sítését, ösztönzőbbé tételét. Általános vélemény volt az is, hogy a brigádoknak na­gyobb önállóságot kell kap­niuk a munka megszervezé­sében, a tagok kiválasztásá­ban, az anyagi elismerések elosztásában, s nagyobb mozgásteret a vállalkozói ambíciók kibontakoztatásá­ban. Szinte minden felszólaló szóvá tette, hogy a mozga­lom formális elemei — mint például a brigádnapló veze­tése — tartalmi megújulás­ra szorulnak. A vitában felvetett kér­désekre Szemők Béla vála­szolt. Ezt követően kitünte­téseket nyújtott át: huszon­egyen vették át a MÁV Ki­váló Dolgozója kitüntetést. Húsz szocialista brigád elis­merő oklevelet kapott. (MTI) stabilitásának az aláaknázá- sa, illetve a dalai láma kül­földön kifejtett szakadár te­vékenységének támogatása. A nyíltság a kommunista mozgalom erejének egyik forrása. Nyíltan szembenéz­ni a problémákkal, nevén nevezni a dolgokat, őszintén szólni kényesnek tartott kér­désekről is — ezek a kom- muniista magatartás és stílus gyaikorlatban sokszorosan igazolt vonásai. A nyilvá­nosság a pártélet és a párt­munka demokratizmusának semmi mással nem pótolha­tó eleme. Történelmi tapasz­talatok bizonyítják, hogy a bürokratikus torzulások ott tudnak talajra találni, ahol hiányzik a nyilvánosság, s nem él az ebből táplálkozó alulról jövő ellenőrzés. A nyíltság és nyilvános­ság nemcsak a párt belső életében, de a társadalom­hoz fűződő kapcsolatában is kiemelkedő szerepet tölt be: nélkülözhetetlen eleme a párt és a tömegék kapcso­latának. A kommunisták nem félnek a nyilvánosságtól, hi­szen tevékenységük nem szűk, önös érdekeket szolgál, hanem az adott munka-, vagy lakóhelyi közösségek felemelkedésével együtt a társadalom egészének érde­keiért küzdenek. Alapvető érdekük tehát, hogy céljaik, és ezek érdekében végzett munkájuk országosan és he­lyileg is minél nagyobb nyil­vánosságot kapjon, hogy az emberek megismerjék azo­kat, és véleményt mondja­nak róluk. A pártszervezetek nem az emberek nélkül, nem A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az elmúlt hét vé­gén információs napokat rendezeti Miskolcon, az SZ MT-s zékh ázba n. Gazdag program várta a résztvevő­ket, az idelátogatókat: yolt jogsegélyszolgálat, társada­lombiztosítási ügyekben ta­nácsadás, videóbemutató. Különösen sokan érddklőd- tek a nyugdíjrendszer tervc­A Művelődési Minisztéri­um a társszervekkel közö­sen az 1987 88-as tanévre is meghirdette az általános is­kolai 6—7—8. osztályos ta­nulók részére — a tanórán kívüli tehetségkiválasztás, te­hetséggondozás egyik eszkö­zeként — az egyéni pályá­zatot. A pályázat ágazatai: társadalomkutató (történe­lem, rajz); nyelvi (magyar nyelv, idegen nyelvek, nem­zetiségi nyelvek); természet­kutató (biológia, fizika, ké­mia, földrajz); matematika és technika (ipari, mezőgaz­dasági). A pályázatban való rész­vétel szinte az egész tanév­ben folyamatos kutatómun­kára, anyaggyűjtésre, kísér­letezésre, 'alkotó tevékeny­ségre készteti a tanulókat. Gyakorlatra tesznek szert az önálló ismeretszerzésben, az ismeretek rendszerezésében, alkalmazásúban, következte­tések levonásában, s mind­ezek pozitív hatással lehet­nek életük, pályájuk továb­bi alakulására is. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében az első forduló pá­a munka-, vagy lakóhelyi kollektívák „háta mögött” dolgoznak, hanem közöttük, velük együtt. A nyilvánosság hiánya for­málissá és meddővé teheti a pártmunkát. Ha a párt- szervezeten kívülállók nem ismerik, nem értik a párt- szervezetek állásfoglalásait, azok indítékait és a kom­munisták erőfeszítéseit, ak­kor nem várható el, hogy a tömegek kövessék őket. Ahol a nyilvánosság éltető légkö­re hiányzik, ott rendszerint virágzásnak indul a külön­böző klikkek által táplált, tendenciózusan beállított fél­igazságokra épülő jólérte- sültség. Bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki. S a pártszervezet nem egyszer utólagos magyarázkodásra, védekezésre kényszerül. Ma úgy tűnik, hogy job­ban meg kellene tanulni a nyíltság és a nyilvánosság elvének gyakorlati érvénye­sítése hogyanját, mert soka­kat az tesz bizonytalanná, hogy hol a határ a nyilvá­nosság elve és a kíváncsis- kodás. vagy fecsegés között. Másokban okkal visszatartó hatású, hogy pártszervezeté­nek, vagy irányító pártszer­vének szinte minden anya­ga „bizalmas”, vagy „szigo­rúan bizalmas” jelzővel van ellátva — sokszor teljesen feleslegesen. Gyakori, hogy a pártta­gokhoz is- csak az irányító szervek döntései jutnak el. törvényről. Előadások hang­zottak el a szakszervezetek agitációs és propagandamun­kájáról, a kormány gazda­sági, társadalmi .kibontako­zási programjának szakszer­vezeti fogadtatásáról, s szó volt a munkahelyi művelő­désről is. A háromnapos rendezvény az Avas tánc- együttes műsorával fejező­dött be. lyamunkáit 1987. november 27-ig kell eljuttatni a Me­gyei Pedagógiai Intézet cí­mére (3534 Miskolc, Marx Károly u. 96.). A tanulók 1988. január 20-ig kapnak értesítést arról, milyen ered­ménnyel dolgoznak, tovább- jutottak-e a következő for­dulóba. Az előző évek gyakorlatá­hoz hasonlóan a legkiemel­kedőbbek megyei és orszá­gos szaktáborba jutnak. Vitatott kérdés: segíthet­nek-e a felnőttek, s ha igen, hogyan? Semmi esetre se ké­szítsék el a gyerekek he­lyett a pályamunkát, mert ezzel csak ártanak nekik: elveszik tőlük a becsülete­sen végzett munka, a kuta­tás, a felfedezés, a tudás megszerzése és az alkotás örömét. A felnőttek — szü­lők, pedagógusok, könyvtá­rosok, intézmények, üzemek, vállalatok vezetői, dolgozói, s bárki, aki tud — segítsen a tehetséges gyerekek felis­merésében, ösztönözzék őket .a pályázatban való. részvé­telre. Tehát egy tömör „végter­mék” a tennivalókról. De az már a végrehajtásra is kiha­tó hatékonysági tényező, hogy megismerik-e a dön­tést hozó pártvezetőségek­ben, végrehajtó bizottsá­gokban, vagy pártbizottsá­gokban hozott döntések hát­terét, azokat a meggondolá­saikat, érveket, motivációkat, amelyek a döntést olyanná formálták, amilyen lett. A párttagság és a politi­záló közvélemény gyakran elégtelennek tartja a döntési folyamatokról kapott infor­mációt. Keveset tudnak az egyes döntéseket megelőző mozzanatok tartalmi kérdé­seiről. Ezért az egyik terü­let. ahol erősíteni szükséges munkánk nyíltságát és nyil­vánosságát, a döntéselőké­szítés. Nemcsak azzal erő­síthetjük e területen mun­kánk nyilvánosságát, hogy céltudatosabb és részletesebb információt adunk, hanem ha egyre nagyobb mérték­ben bevonjuk a párttagokat s pártonkívülieket a dönté­sek előkészítésébe. Ha elkép­zeléseinkről, terveinkről vé­leményt kérünk tőlük, s visz- sza is térünk javaslataik sorsára. A pártnak nem lehetnek titkai a nép előtt. Ezt kell szüntelenül érzékeltetni és érvényesíteni a pártmunka nyilvánosságában is. Hars-expedíció — tévé-híd A közös szovjet—ameri­kai Mars-kutatásról, egy esetleges közös expedíció kilátásairól, cseréltek vé­leményt szovjet és ameri­kai űrkutatási szakembe­rek, űrhajósok a két ország között lassan hagyomá­nyossá váló „tévé-híd” se­gítségével. A Szovjetunióban szom­baton délután sugárzott műsor egyik legfőbb kér­dése az ember Marsra szállása volt. Sztrugackij író szerint az emberekből álló expedícióhoz még nincsenek meg a biztonsá­gos műszaki feltételek, in­kább a Föld körüli térség tanulmányozására kell a figyelmet összpontosítani. A szovjet szakemberek többsége azonban úgy fog­lalt állást, hogy a szovjet űrhajózás atyja, Koroljov akadémikus által is ki­emelt kutatási iránynak te­kintett Mars-kutatásban előbb-utóbb mindenképpen embert kell küldeni az égi­testre. A program első szakaszá- , ban először automata be­rendezésekkel kell felderí- [ leni a Mars-felszínt, meg kell tudni, milyen viszo­nyok várják ott az embert. Szavickaja, szovjet űrhajós­nő ezzel kapcsolatban an­nak a véleményének adott hangot, hogy 2000-ig meg lehet valósítani az ember űrutazását a Marsra. Sagan amerikai profesz- szor úgy vélekedett, hogy az anyagi eszközöket elő V lehet teremteni a rendkí- ■ vül költséges program vég­rehajtásához. Ma ugyanis egy-egy fegyverrendszerre költenek annyit egy évben, mint amennyi a közös Mars-program megvalósí­tásához lenne szükséges. A szovjet Kapica pro­fesszor szerint a Mars-ex­pedíció nemcsak a két or­szág, hanem az egész Föld érdekeit szolgálná. Számí­tások szerint egy ilyen expedíció útja körülbelül egy évig tartana, beleért­ve a Földre való visszaté­rést is. A szovjet és amerikai szakemberek olyan részle­tekről is véleményt cserél­tek, mint a leszállás és a Marson való közlekedés. Amerikai szakembereknek megmutatták a szovjet Mars-járó terveit. Szó volt arról is, hogy jó előre ki kell választani azt a terep- szakaszt is a bolygó felszí­nén, ahova majd az ember is leszállhat. A tervek sze­rint a feltérképezés céljá­ból a Szovjetunióból újabb űrlaboratóriumot küldenek a Marsra. A beszélgetés során fel­merült olyan javaslat is, hogy a Holdon kellene lét­rehozni egy űrbázist, amely a Marsra tartó legénység adaptációját lenne hivatott elősegíteni. Szovjet szak­emberek szerint — a Szal- jut és a Mir űrállomás ta­pasztalatai ezt mutatják — nem megengedhető, hogy az emberi szervezet teljes egészében átálljon a súly­talanságra és az „űréletre”, mert ez nagymértékben rontja a visszatérés utáni földi akklimatizálódás esé­lyeit. T. I. Zavargás Tibetben Nyilvánosság a pártmunkában zet-t változtatásáról, a jövő Pályázat általános iskolásoknak Az Orvosi Műszer Szövetkezet 1987. október 6-án de. 9—12 óráig a Semmelweis Kórház kertjében, du. 13 — 17 óráig a Megyei Kórház kertjében autóbuszos kiállítást tart, melyre minden érdeklődőt szeretettel vár

Next

/
Thumbnails
Contents