Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
1987. október 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 A maguk gazdái lesznek Megújul d természetbarát-mozgalom Az idei esztendő mérföldkő a hazai természetbarátmozgalom történetében. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal határozata értelmében a Magyar Természetbarát Szövetségnek még ez év végéig — gazdaságilag és jogilag — önállóvá kell válnia. Az alakuló küldöttközgyűlésre november 28-án, a Kongresszusi Központban, kerül sor. A független MTSZ megalakulásának előfeltétele, hogy a jelenleg működő természetjáró-szakosztályok önálló természetbarát-egyesületekké alakuljanak át. Túl sok idő nincs a változtatásra: a szakosztályok a jelenlegi formában csak október 15-ig működhetnek. Az ÁISH közzétette és — szeptemberben a turisztikai és sportsajtó útján — társadalmi vitára bocsátotta az önálló MTSZ alapszabály- tervezetét. E szerint az új szerv alapszabállyal bíró, önálló jogi személy lesz, melynek vezetőit saját legfelső testületé, a küldöttgyűlés választja. önálló szakmai program alapján tevékenykedik és bizonyos feladatokat (pl. átjelzések festését) önállóan végez el, valamint — és ez a legfontosabb — önállóan gazdálkodik, döntően saját bevételeiből. Az új szövetséget a létező és az addig létrejövő önálló egyesületek alakítják majd meg. Az elképzelt szervezeti modellben nem lesznek sem városi, sem megyei szövetségek. Az egyesületi szint felett közvetlenül az MTSZ áll. Korlátozott tevékenységi körrel alakíthatók ugyan területi bizottságok is, ám ezek súlyát lényegesen csökkenti, hogy önálló pénzgazdálkodást nem folytathatnak. A legnagyobb kérdőjel a szakosztályok önálló egyesületekké való átalakulásának mikéntje. A függetlenedésre — elvileg — három lehetőség kínálkozik. Az ÁISH által leginkább szorgalmazott szerint a természetjáró-szakosztályok az anya-sportgyesüle.t- ből kiválva, attól szervezetileg és gazdaságilag is független, önálló egyesületekként működnek tovább. Mivel az intézményi bázis változatlan marad, vállalati és szakszervezeti támogatásra a jövőben is jogosultak maradnak. A következő variáció szerint a megalakult önálló természetbarát-egyesületbe jogi tagként belép a volt anya- sportegyesület is, és vállalja az eddigi kondíció biztosítását. Cserében jogot nyer arra, hogy statisztikáiban a természetbarát-egyesülettel megnövelt taglétszámot tüntethesse fel. Lehetséges végül olyan megoldás is, hogy valamely szakosztály egy környékbeli természetbarátegyesület kihelyezett tagcsoportjaként működjön tovább. A mozgalom sorsát alapvetően meghatározó változás kérdését a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Természet- barát Szövetség elnöksége rendkívüli ülésen is tárgyalta. A testület egyetért a természetjárás gyorsabb ütemű fejlesztésének szükségességével, ám még nem látja világosan, hogyan, s miből fogják a jövendő önálló egyesületek működésük anyagi feltételeit biztosítani. Az új MTSZ megalakulásával egyidőben megszűnő városi és megyei szövetségek hiányát viszont minden bizonnyal megsínyli majd a mozgalom. Nemcsak azért, mert ezzel a szövetségek évi rendszeres állami támogatása is megszűnik. Hanem azért is, mert náluk jobban, alaposabban az országos szövetség sem ismerheti és nem oldhatja meg a megyék sajátos problémáit, gondjait. Ami éz idáig a helyi szövetségek feladata volt, azt a jövőben az egyesületnek kell vállalniuk. A szövetségi túramozgalmakat, emlék- túrákat, versenyeket, az úttisztító, útfestő munkatúrákat, a túravezetők képzését és továbbképzését, a minősítések nyilvántartását mind, mind az egyesületek végzik majd — ha bírják. Vagy — és ettől félnek a vándorsport megyei vezetői — csökken a szervezett természetjárók létszáma és csökken aktivitásuk is... Működésének hátralevő idejében az elnökség természetesen minden erejével azon lesz, hogy segítse az önálló egyesületek megalakulását. A megyei tanács vb ifjúsági és sportosztálya a megye valamennyi szakosztályának és országjáró diákkörének vezetői részére értekezletet hívott össze ma, szombaton 9 órára, Széchenyi úti tanácstermükbe. Lendeczky László, a szövetség elnöke ekkor fogja részletesen tájékoztatni és információkkal ellátni Borsod természetjárásának jelenlegi vezetőit a közeljövő nagy horderejű változásairól. Kovács A. Gábor Ki tud többet a Szovjetunióról? A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Művelődési Minisztérium, >a Piál'las Laip- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a Szovjetunió című folyóirat szerkesztősége ismét .meghirdeti a Ki tud tölhbet a Szovjetunióról? elnevezésű politikai vetélikedősoroza- tot a íközépfokú felnőttoktatási iintézímiények hallgatói részére. A verseny célja: .a Szovjetunió tőidén el mének, jelenlegi életének, valamint a ^ magyar—szovjet együttműködés eredményeinek megismertetése 'és .a két nép közötti barátság elmélyítése. Aiz önálló felnőttoktatási intézményeik és tagozatok négy-négy fős csap.atcibtk.al nevezhetnék a vetélkedőre. A sorozat iskolai döntőkből, megyei, illetve budapesti döntőkből, országos elődöntőkből és országos döntőiből áll. Az iskoláiéból, .a tagoztainkról iskdlatípusonként •eigy-egy csapat jut tovább. A megyei és a budapesti döntőiéből, a résztvevő tan- intézmények számától függően, 1—3 együttes kerül az országos elődöntőkbe. Az 1988. áprilisi országos döntőiben 10 csapat ad számot ismereteiről. Az első három helyezett csoport tagjai és felkészítő tanárai jutalomüdülésen vehetnek részt ia Szovjetunióban. (MTI) Tis%&mp&t*tí táj mMMI í Megyénk sajtótörténetéből 9. Sajtótörténeti sorozatunkban most bamuitaitásra kerülő hetilapnak, az Ózdi Bányásznak — a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban sajnos hiányosan meglévő — lapszámait lapozgatva, nem egy írás címén, tartalmán bizony ma már mosolyog az olvasó. Ám — mivel e sajtóorgánum három és fél évtizeddel ezelőtti eseményekről tudósít, ann'ak a bizonyos „ötvenes éveknek” légkörét idézi, mad ésszel gondolva már-már elképesztő fanatizmussal, ugyanakkor naivsággal, s miivel e tulajdonságok a történelmi valóságtól elszakítva, éppen saját korában, minden bizonnyal gyakran funkcióvesztetté tették a lapot — ez a mosoly, főleg azoknál, akik átélték azokat az esz- teendőket, bizony kesernyésre kerekedik. Mielőtt ezen állításom igazát példákkal is bizonyítanám, röviden lássuk az Ózdi Bányász naoionálé- ját. A lap első évfolyamának első szánra a megyei sajtó- bibliográfia szerint 1952. január 1-jei dátummal jelent meg. Fejlécén az állt: Az Özdi Szénbányák MDP Párt- hizottságónalk lapja. Ez a megnevezés 1952. január 24- gyel Özdi Bányászpártbizottság Lapjára, s még ugyanaz év május 8^ával Az Ózdi Járási Pártbizottság Lapjára módosult. 1955. április 4-től pedig 1956. október 28-ig, a lap utolsó számának megjelenéséig Az MDP Ózdi Járási Bizottságának, a DISZ járási bizottságának, az Ózdi Szénbányászati Tröszt Igazgatóságának és szakszervezeti bizottságának volt lapja az Ózdi Bányász. Az újság első felelős szerkesztője 1952. április 3-i.g Vass Sándor volt. öt Szabó Ferenc váltotta, majd 1955. június 20-tól szerkesztőbizottság szerkesztette a lapot. Az Ózdi Bányász felelős kiadói között Kakukk István, Rózsavölgyi Béla, Csuhaj Ernő, Bogdán József és Kállai László nevét jegyezhetjük fel. Szokásunknak megfelelően ezúttal is tallózunk egy találomra kiválasztott lapszámban. Választásunk ezúttal az Ózdi Bányász 2. évfolyamának 1953. április 6-án megjelent 14. számára esett. A négyoldalas újság legtöbb írása a hazánk felszabadulásának 8. évfordulójára rendezett munkaverseny eredményeivel foglalkozik. Az erősen hurrá-hangulatot sugárzó lapszám első oldalán például arról tudósít, hogy az ózdi bányászok példamutatásának elismeréseként április 9—12. között Óz- don tartják a második békekölcsön második sorsolását. Az indoklás: „A somsályi bányászok táviratban fogadták meg Rákosi elvtársnak, hogy rájuk mindig bizton számíthat, mindig ott lesznek a széncsata első vonalaiban. De ugyanígy kivette ebből a nemes versenyből részét Királd, Péch Antal- táró, Putnok, Farkaslyuk, Borsodnádasd ... is”. Egy másik írásból persze az tűnik ki, hogy az akkor igen feszített népgazdasági célkitűzések teljesítése közepette nem volt egy perc megállás, nemigen lehetett ülni a babérokon. Ezt példázza Varga Lajos királdi vájár felhívása, amelynek címe: Előre május 1. méltó megünnepléséért! Részlet a felhívásból: ,... azt a versenyszellemet, mely a felszabadulási .héten jellemezte munkánkat, tartsuk meg és fokozzuk tovább, hogy áprilisi tervünk túlteljesítésével méltóan ünnepelhessük meg a nagy nemzetközi munkás- osztály ünnepét.” A kor jellemző, állandó sajtórovaita volt a dicsőségtábla, illetve a szégyentábla. Az Ózdi Bányászban is meg találhatók ezek, az előbbi szép cirádás, az utóbbi vastag fekete keretbe zárva. A lap vigyázott az arányokra, a dicsőségtáblán lényegesen több név szerepelt, mint a szégyentéblán, ezzel is azt sugallva az olvasónak: a dolgozók döntő többsége egyetért az MDP vas-acél országot építő politikájával, s aktív cselekvéssel. kiemelkedő munkateljesítménnyel járul hozzá annak mielőbbi valóra váltásához. Az erősen eltolt arányok, vagyis a pozitív példák túlsúlya mellett a másik kor- tüniettől sem mentes az Ózdi Bányász. A pozitív példák embere valóságos szocialista emberideál, csupa hősiesség, és sok-sok emberfeletti .tulajdonság birtokosa. Ezzel szemben a negatív példák felemlítése közvetve is az állandó éberségre biztatott, néha szinte didaktikus módon érzékeltetve: az osztályellenség ,nem aluszik, ellenük nap mint nap meg kell vívni a harcot. A kiválasztott lapszám 2. oldalán egy levél olvasható. Levél Molnár (Cine) Jánosné elvtárshönek, Borsodszent- györgy címmel. A tartalmához nemigen szükséges magyarázat. „Kedves Elvtársnő! Kedves férje a szocialista társadalomban, a felszabadulási héten reá háruló munkatervét 221 százalékban teljesítette. Amikor férje hazamegy, csókolja meg munkától poros, piszkos homlokát, szorítsa meg fáradt kezét, mert hazafias kötelességét hazájával, a nép államával, ötéves tervünk megvalósításával és a béke megvédésével szemben hűen teljesítette. Férje a szocialista munka hőse. Kérjük az elvtársnőt, hogy továbbra is serkentse férjét a több széntermelés érdekében. Szabadság! Jó szerencsét! Oroszi János vállalatvezető.” Ugyanezen az oldalon két hasáb terjedelmű írás foglalkozik a propagandamunkával, kiemelve az e területen szükséges fokozottabb felelősséget. S ha mér propaganda ... Képes tudósításban arról számol be az újság, hogy ”... elmúlt hét keddjén a királdi bányatelep kultúrtermében sajtóankétot rendezett az Észak-Magyarország szerkesztősége, melyen Bíró Péter elvtárs, az Észak-Ma- gyarország levelezési rovatának vezetője tartott beszámolót a burzsoá és a demokratikus sajtó közötti különbségről”. Egyébként a két világrend- szer összehasonlításáról is találunk cikket az Ózdi Bányászban. Két világ, két életforma főcímmel a 3. oldalon olvasható ez az írás. Alcímei: A kapitalista országokban éhség, nyomor, nélkülözés; A népi demokrácia országaiban jólét,, virágzó élet, boldog jövő. Néhány részlet az összehasonlításból: „Belgium. A kapitalista Belgiumban egyre nehezebb a dolgozók sorsa a kegyetlen adóprés miatt. Itt ma tizenegyszer magasabbak az adók, mint 1936-ban”. Anglia. A győztes Angliában mindennap szorosabbra húzzák a dolgozók a nadrágszíjat. Az egyik folyóirat egy munkanélküli család életéről így ír: e család tagjai négy hónapon át nem vásároltak húst, vajat, tojást, tejet, édességet, gyümölcsöt, sem ruhaneműt. A családfő kénytelen lemondani a reggeliről. Már sötétedés előtt lefekszenek, hogy ne kelljen villanyt fogyasztani. Ezzel szemben Romániában „A román nép virágzó jövőjének megteremtésében napról napra új győzelmeket arat... Romániában az elmúlt év utolsó negyedében 10 százalékkal több cipőt, 27 százalékkal több kenyeret, 45 százalékkal több húst bocsátottak a dolgozók rendelkezésére”. Nálunk? „ötéves tervünk nyomán évről évre tűnnek el a nyomortanyák, a múlt bűnei, helyükre muokáspa- loték, szövetkezeti házak épültek. Életszínvonalunk egyre emelkedik. Csak Ózdon zsírból 2929, cukorból 4351, kenyérből 32 666 métermázsa fogyott el 1952-iben. Tervünk hatalmas alkotásai Sztáilin- váras, Inota, Kazincbarcika, November 7. Erőmű, a diósgyőri rekonstrukció mind dolgozóink jólétét, virágzó életét szolgálja, fogja szolgálni” ... ... habár — derül ki egy másik írásból —: például Putnokon még nem elég következetesen harcolnak Czottner elvtárs útmutatásainak megvalósításáért. Az akkori bánya- és energiaügyi miniszter a putnoki bányász- tanácskozáson a munkafegyelem megszilárdítását tartotta az 1953. évi tervteljesítés egyik zálogának. Sajnos — tudjuk meg az írásból — Putnokon „a januári 68 igazolatlan műszak februárban 110-re emelkedett... A bányaüzem az első negyedévben 1390 tonna szénnel maradt adósa a népgazdaságnak”. Szóval egyebek között ezekről írt az Ózdi Bányász 1953. április 6-i számában. Legközelebb a Diósgyőr-Vas- gyéri Diákifjúsági önképzőkör lapját, az 1920-ban megjelent Muskátlit mutatjuk be. Hajdú Imre Repró: Fojtán László Imi j<'ir»(rA » fceíf,;v<>A . N* tvO' i .•.a-Xa*>,> »S, >-<vaa,aa -.■áaa-.-.vT'a<-X<.-.SW.NVa\>.>\\xvJ^'a'aXáÍ>(<x£, • vA'N\»VW\ . AAA*» • •Vtt.'OX. *•> A AV,V.>W ÁS’íÁ«.. .VWMV\ XVV. vv> -sswaX-., OVV,' , <"XAVAA> ,ví»w ' '■»NT >V va»aaaAaaaA» »>:. •. A\-Xa- A vXVAA.VAAy-A' ,,VAy. W vMa-XXaA »-W(.V . X<A-\ «VW-O a <A A*».S\V <\ ywX. AAaV AAA' »»\ <&*• a vaaaanaa'aWa VXVXXW "XvaXX aáaV * * < aaaaaV <aaaaa->X ,V*>aa aaa AXaa a • '"<* »XOS- a-Xaw <*>X a aaav >aaa X<V\'»'\V<a •XataA- \a-VVA« «VAW I yww »vMMC« VA>> ÁwX.AX <WAVA, ÖW AAA<A>» M\VW> AvXaXaA )w) > AA>AA<AV :-»\ ."W \v aWO , AXXNX< yAASAAAA • AAA- V,V>AAA^ <*X< «1» -AAA< aaaaaXVa wWwWvXwv». a- vVft >XaV »». «WWAAV V W <>*ík *- -Xa\X«« \a-XX*a >Xa o vasas aaO |. ;< •>* :Wyv$>sr... txs-. xvvtej»: •> :«*- *»'**• > V '. ««*< SO UMt*:»:*«* t#« : I {»»üftH'ííi'i ! >"( ><•;> v *Uerérrf Sxe^vt #>$*••’ vx 1aa\ ÍAA'*X>it
