Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
1987. október 24., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A téma fontosságára tekintettel a megyei párt-végrehajtóbizo.ttság legutóbbi ülésén eszmecserét folytatott a megye politikai helyzetéről. A v.ita tapasztalatai arra késztették a testületet, hogy a főbb megállapításokról, a következtetéseikről és a tanulságokról tájékoztatást kapjon a megyei pártbizottság is, kénve a testület tagjainak észrevételeit, tapasztalatait. Erre került sor a pártbizottság tegnapi ülésén, melyen Juhász Péter megyei titkár elnökölt és a végrehajtó bizottság eszmecseréje alapján Dudla József első titkár tartott vitaindító előadást. — A politikai helyzetet nem tehet egyetlen jelzővel minősíteni, mivel az rendkívül differenciált — mondotta, majd így folytatta. — Fő jellemzője, hogy a lakosság túlnyomó többsége azonosul a párt politikájával, annak legfontosabb céljaival, ugyanakkor a politikai hangulat ellentmondásos, növekvő mértékben feszültségekkel terhelt. Az emberek féltik elért társadalmi vívmányainkat, igénylik ezek megőrzését, és továbbfejlesztését. A XIII. kongresszust követő bizakodó légkör megtört. Helyenként felerősödött a pesszimizmus, a türelmetlenség. Fokozódott a bizonytalanság, megszaporodtak, gyakoribbak a szélsőséges megnyilatkozások. .Növekszik az aggodalom fejlődésünk távlatait, az életszínvonal megőrzésének lehetőségeit illetően. Politikai gyakorlatunk mai döntéseit a korábbitól több vita és kétkedés követi. Jelenleg is több téves információ, rémhír zavarja a lakosság közhangulatát. A tömegpropaganda erőfeszítései ellenére jó néhány kérdésben nagyfokú a tájékozatlanság. A feszültségek zöme gazdasági és szociális eredetű. Ott a legerősebbek, ahol a nyereséges gazdálkodást, a stabilizációt elősegítő folyamatok még nem, vagy csak részben érzékelhetőek, és ahol a mező- gazdasági üzemek tartósan veszteségesek, vagy most válnak veszteségessé. A Központi Bizottság 1987. július 2-i ülése után, amelyen a társadalmi-gazdasági kibontakozási programot elfogadták, és még inkább az Országgyűlés őszi ülésszaka után a kormányprogram törvényerőre emelkedését követően a hangulat valamelyest javult, a légkör bizakodóbb lett, erősödött a cselekvőkészség. Ez kétségtelenül kedvezőbb — bár elsősorban hangulati — feltételeket biztosít a központi programok és a helyi tervek megvalósításához. Nagy a várakozás a program megvalósulásával szemben. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az emberek bizalma, „hite” erősödött, az elmúlt években kialakult rossz közérzethez képest. Másrészt viszont azt jelenti, hogy a lakosság — köztük párttagjaink — egy része továbbra is felülről várja bajaink orvoslását. A kibontakozási programot illetően három, jellegzetes véleménnyel találkozunk: — a többség hisz a kibontakozási program megvalósításában és a végrehajtásban látják a kiutat; — vannak hitetlenkedők, akik nem bíznak senkiben és semmiben; — vannak kivárók, akik nem foglalnak állást, közömbösek és bizonytalankodók. A közérzet területenként és rétegenként változó A közérzet, a hangulat területenként, rétegenként és generációnként is változó. Az ipari munkásság érdeklődése erőteljesen a belpolitika — pontosabban a gazdaság- és szociálpolitika — felé fordult. Türelmetlenek a gazdaság stagnálása miatt. Csak részben elégedettek a bekövetkezett személyi változásokkal, továbbra is sürgetik a fiatalítást. A munkások közérzetét, hangulatát, a politikához, a politizáláshoz való viszonyukat erősen befolyásolják az életszínvonal alakulását érintő intézkedések. A legnagyobb aggodalmat a foglalkoztatási gondok, a munkahely nélkül maradás képzete váltja ki körükben (Ózd, Miskolc). A mezőgazdasági dolgozók hangulatát meghatározza, hogy mezőgazdasági üzemeink minden eddiginél nehezebb helyzetben vannak. További áldozatvállalásokra is készek, amennyiben annak értelmét és célját látják. (Ez áltálában a társadalom más rétegeiben is igaz.) Kedvező a visszhangja annak, hogy az új adórendszer támogatja a mezőgazdaságii kisáru- termelést. Az értelmiségiek sakkal érzékenyebben reagálnak környezetük változásaira. Pesz- szimistábbak, mint a megye más rétegei. Az értelmiség magabiztossága, felelősség- tudata, alkotókedve, cselekvőkészsége erőteljesen polarizálódott. Az alkotó szellemi munka presztízsének csökkenése, az erkölcsi-anyagi megbecsülés jelenlegi szintje, a társadalmi .nyilvánosság mechanizmusának nehézkes működése egyes humán értelmiségiek körében passzivitást okozott. Ülést tartott a pártbizottság A műszaki értelmiségieket a technikai lemaradásunk nyugtalanítja. Mindezek ellenére úgy tapasztaljuk, hogy az értelmiség nagyobbik része továbbra is segítőkész partner gondjaink megoldásában. A pályakezdés és családalapítás erősen lekötik megyénk ifjúságát. Sokan közülük távol maradnak a közélettől, A KISZ a dicséretes törekvések ellenére sem vált vonzóbbá számukra. Jelentős részüknél távlat-vesztés tapasztalható. Az időskorúak közül a szociálpolitikai intézkedések ellenére is sokan a létminimum szintjén, vagy az alatt élnek. Megyénkben az országos átlagtól nagyobb arányú az alacsony nyugdíjak száma. Sajátos gondot jelent a kistelepüléseken élő magára maradt, idős emberek helyzete. Nyugdíjasaink reménykednek a nyugdíj- rendszer korszerűsítésének pozitív hatásában. A megyében érzékelhetően nőtt a cigányellenesség. Mint ismeretes, a cigánylakosság aránya meghaladja az országos átlagot. Sokuk életmódja, viselkedése nem fe-lel meg a társadalmi normáknak. A bűnelkövetők között is nagy arányban szerepelnek. Magatartásukkal, életvitelükkel sokakban félelmet keltenek. Megyénk lakosságának politikai hangulatát, közérzetét elemezve, összességében az állapítható meg, hogy az jelenleg valamivel jobb, mint a júliusi KB-ülés, illetve az Országgyűlés előtti időszakban. Továbbra is igaz viszont, hogy a feszültségek vannak túlsúlyban. Sóik a jogos, de szép számban akad jogtalan, túlzott követelés is. A jobban élés szándéka még mindig nagyobb, mint a cselekvésé és a tenni akarásé. A gondolkodás középpontjában inkább a problémák állnak, igazságtalanul kevés szó esik az eredményekről. Több a kritika, de bátortalan az önkritika. Gyakoribb a felfelé mutogatás, mint a saját tennivaló számbavételének készsége. Nagyobb mértékű a vezető- és a vezetésellenesség, mint a saját munka megítélésében a realitásérzék és a helyes értékítélet. A mozgalmi munka fontos feladata tehát: megállítani ezt a nem kívánt folyamatot. Ennek alapvető feltétele a hangulatot elsődlegesen meghatározó gazdálkodás eredményességének javítása. Megyénk gazdálkodásának helyzetéről a teljesség igénye nélkül az mondható el, hogy az első fél év során az ipari termelés az előző évinél jobb, a mezőgazdasági kedvezőtlenebb képet mutatott. A III. negyedévben viszont csökkent az ipari termelés. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása, illetve felszámolása ütemterv szerint halad. A fejlesztési programok indítása azonban késik. A foglalkoztatási gondok enyhítésére egy sor eredményes intézkedés történt, megoldásuk azonban további helyi és központi erőfeszítéseket igényel. A gazdálkodó egységek termelési- gazdálkodási tevékenységében néhány területen már érzékelhető pozitív irányú elmozdulás. A megye iparán belül négy nagy területre fordítunk megkülönböztetett figyelmet: a bányászatra, a kohászatra, a gépiparra és a vegyiparra. Közülük a legkritikusabb helyzetben továbbra is a bányászati és a kohászati üzemek vannak. A szénbányászatban az elmúlt évben kedvező irányú változás indult meg. Elkezdődött egy belső termelési szerkezetátalakulás. Á Borsodi Szénbányák az első fél év során mindent megtett annak érdekében. hogy a tervet meghaladó meny- nyiségű szenet hozzanak a felszínre, ráfordításaikat pedig csökkentsék. A megállapodásokban rögzített állami dotációból közel 50 százalékkal kevesebbet kaptak meg. A költségek csökkentése érdekében az anyag- és energiamegtakarítási erőfeszítések mellett a tervezettet meghaladó létszámcsökkenésre is sor került. Továbbra is az érdeklődés középpontjában állnak a vaskohászati vállalatok és az ott dolgozó emberek helyzetének alakulása. Ez elsősorban Miskolcon és Óz- don hat a politikai hangulatra. Özddal kapcsolatosan az országos szervek érdeklődését is sikerült felkelteni, fokozottabban a figyelem középpontjába állítani. Az ÁTB döntése új lendületet adott munkájuknak. Kezdeti eredmények vannak a gazdaságosabb termékösszetétel kialakításában, a műszaki-gazdasági mutatók javulásában, a kooperációs kapcsolatok alakulásában. A gazdasági környezet további romlása, a megállapodásokban rögzített kötelezettségek akadozó teljesítése, illetve az e körül kialakult viták miatt ugyanakkor a javulás nem a .kívánt mértékű és ütemű. Az eredmény javulását megalapozó, .az ÁTB által jóváhagyott fejlesztések, a műszaki-technikai felújítások pénzügyi források hiányában nem kezdődhettek el. A két aiehéz helyzetben lévő ágazat mellett nagy problémákkal küzdenek megyénk mezőgazdasági üzemei is. A mezőgazdasági üzemek — egyébként is labilis gazdasági helyzetét tovább rontották az elemi károk. Jelenlegi adataink szerint 58 tsz-nél várható pénzügyi hiány, amely szinte teljes egészében az alaptevékenységből, a kedve|Z»tlen időjárás okozta hozamkiesésből származik, de szubjektív elemei is vannak. A foglalkoztatási feszültségek ebben az ékben jelentkeztek a legélesebben, területileg elsősorban Ózd térségében. Részben a termelési szerkezet átalakítása, részben a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása következtében napjainkig jelentős munkaerőmozgás következett be. Szervezett létszámleépítést két vállalat hajtott végre, amely 290 főt érintett. Átképzésben részesült 35 vállalat 2217 dolgozója. Korkedvezményes, illetve rokkant- nyugdíjazást engedélyeztek .az ÓKÜ 530 dolgozója részére. Ózdon, Miskolcon és a megye további kilenc településén július 1-től kezdődően közel 400 főnek közhasznú munka végzésére nyílt lehetőség. A helyi és központi intézkedések eredményeként ebben az évben összesen 3446 dolgozó sorsa rendeződött. Ez is jelentős mértékben hozzájárult a rossz hangulat megváltozásához, a kedélyek lecsillapításához. a—— A pártnak kell az élen járni A kibontakozási program hirdetésében, magszervezésében és végrehajtásában — majd ennek ellenőrzésében is — a pártnak kell az élen járni. Minden párttag kötelessége — hiszen létérdeke, hogy a kibontakozási program végrehajtásában legjobb tudása, képessége szerint példamutatóan vegyen részt. Párttagságunk túlnyomó többsége ekként gondolkodik. Közöttük is vannak azonban kétkedők, bizonytalankodók, sőt egyet nem értőik is. Ezért fontos, 'hogy a tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseket felhasználjuk a teendők további egységes értelmezéséhez, a pártegység erősítéséhez. Meggyőződésünk, hogy ezt a programot csak egy egységes, az élet minden területén megú julni képes párt vezetésével tudjuk végrehajtani. Megítélésünk szerint a megyében .a párt vezető szerepe — az említett gondok, problémák ellenére is — érvényesül. A pártszervek és -szervezetek tevékenysége differenciáltan, de összességében megfelel a növekvő elvárásoknak. A társadalmi, gazdasági, politikai és ideológiai helyzet alapvető kérdéseiben, a tendenciák. ,a folyamatok feltárásában, elemzésében sok még a bizonytalanság. Változatlanul igaz, hogy az alapszervezetek .munkájában sök a formalitás, a megszokottság, az önállót.lanság. Sehol sem fogadhatjuk el, hogy a pártalapszer- vezetek, vagy a pártszervek továbbra is partnerek legyenek a kivárásban, a tak- tikúzgatásban, netán az elégedetlenség hangoztatásában. A párt irányító munkáján belül a legtöbb kritikát a gazdaság párti rányKásának jelenlegi lielyzetéért kapjuk. Kétségtelen. hogy a legtöbb bizonytalanság itt alakult ki, a legkonkrétabban itt érzékelhető. Ennek oka. hogy nem tisztáztunk egy sor, a megváltozott helyzet által feltett kérdést. Munkastílusunk, módszereink nem követték rugalmasan — vagy csak tetemes késéssel — a változásokat. A Központi Bizottság a közeljövőben napirendre tűzi a vezető szerep érvényesülésének helyzetét és fejlesztésének feladatait, illetve ezzel összefüggésben, de önálló témaként a gazdaság pártirányításának kérdéskörét. Addig is: a gazdaságból semmi esetre sem kivonulva, de operatív döntéseinkkel a mások felelősségét nem átvállalva, a reális helyzet ismeretében kell valamennyi gazdálkodó egységet irányító pártszervnek és -szervezetnek meghatároznia a kibontakozási program megvalósításából adódó helyi, konkrét feladatokat és a pártmunka ezzel összefüggő napi teendőit. Működnek a pártdemokrácia fórumai, de nem sablonoktól, formalizmustól mentesen. A párttagok igényt tartanak arra, hogy véleményt nyilváníthassanak. Tudnak és akarnak őszintén szólni. A pártszervek pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy a konstruktív véleményeket mellőzzék. Az utóbbi időben kevesebben jönnek a pártba, a kikerülések száma viszont megnőtt. Azokra viszont, akik most jönnek közénk, számítani lehet. A jól dolgozókat meg kell becsülnünk, el kell ismernünk, bátorítani, támogatni kell őket. A megye káderállományának döntő része megfelel a követelményeknek. Egy részük azonban nem képes a feladatokat teljesíteni. Ügy kell a kádermunkát végezni, hogy előzzük meg az alkalmatlanság bekövetkezését. Az elhúzódó káderügyek irritálják a közvéleményt, ártanak a párt tekintélyének, erősítik az amúgy is nagyfokú vezetőellenességet. Megújítás, korszerűsítés a politikai intézményrendszerben A politikai intézményrendszer működéséről a lakosság, de a párttagság véleménye is erősen megoszlik. Abban egyöntetű, hogy mindegyik elem megújításra, korszerűsítésre szorul. A lakosság véleménye a tanácsi szervek munkájáról változó. Pozitívan értékelik, hogy a demokratikus vonások, az önkormányzat erősödött, érdemibbé vált a társadalmi ellenőrzés, nyitottabb lett a tanácsi munka. Ugyanakkor a lakostság toleranciája a tanáccsal, mint hivatallal szemben, csökkent. Ennek oka, munkájuk fogyatékosságában keresendő. Az igazságügyi és bűnüldöző szerveink nagy munkateherrel dolgoznak. A megyében állomásozó rendőri erők jelentősek, de létszámuk a szükségeshez képest kevés. A bűnügyi helyzetet, a közbiztonságot nagymértékben befolyásolja, hogy laza az állami és a belső ellenőrzés. Sok az alacsony műveltségű, az Italozó életmódot folytató, a szellemileg leépült ember. A bűnügyi szervek megállapítása szerint a megye lakosságának 3—4 százaléka hajlamos a bűnözésre. Az országos átlagnál magasabb a fiatalok és gyermekkornak részvétele a bűnözésben. A társadalmi tu- , lajdon védelmének helyzete javuló tendenciát mutat. A szövetkezetek első számú vezetői között viszont növekedett a visszaélések száma. Ez minden egyes esetben rossz visszhangot váltott ki a lakosság körében. A társadalmi és tömegszervezetek helye és szerepe tisztázott megyénk politikai intézményrendszerében. Tapasztalataink szerint tekintélyük azonban erősítésre szorul. A pillanatnyi politikai, gazdasági helyzettől is függően változik tömegbefolyásuk mértéke, politikai ráhatásuk eredményessége. A KISZ-nek az ifjúság széles rétegeire gyakorolt befolyása nem erősödik, sok helyütt csökken. Vannak biztató próbálkozásaik e tendencia megállítására és helyzetük stabilizálására. A gazdasági és társadalmi életben történt változásokkal összefüggésben a szakszervezeti mozgalom is veszített presztízséből. Mozgásterük beszűkült, több helyen sok kritika éri őket. Helyi elképzeléseik, terveik, álláspontjuk ismertetésére, a tagság megnyerésére több helyen nem fordítanak elég energiát. A Hazafias Népfront politikai hitele, tekintélye a fejlődő demokratikus gyakorlat eredményeként növekedett. Az érdekvédelem különböző szerveinek és szervezeteinek a munkáját a széles közvélemény alig ismeri. Tevékenységük befelé forduló, zárt. Érdekvédelmi munkájukat tagjaik részéről is sok kritika éri. Érdekfeltáró és ütköztető tevékenységük pedig az elvárt szinttől messze elmarad. A vitaindító előadás végén Dudla József összefoglalóan így jellemezte a megye politikai helyzetét: A politikai stabilitás napjainkban is adott. A párttagság és a lakosság döntő többségének cselekvőkészsége és tenni akarása; a gazdasági egységeink tevékenységében fellelhető pozitív irányú elmozdulás; a megye pártmozgalmában, a tömegszervezetek és -mozgalmak tevékenységében meglevő tartalékok; a párt és a kormány által meghirdetett célokkal való azonosulás; az eddigi gyakorlatunkban fellelhető hiányosságaink, hibáink kijavításának készsége és képessége kellő garanciát nyújtanak arra, hogy az előttünk álló feladatokat megoldjuk, kitűzött céljainkat. elérjük. Ennek feltétele azonban az, hogy határozottan szembeforduljunk a leszerelő, negatív nézetekkel, magatartás- formákkal. Az előadást vita követte, melyben tízen kértek szót. Végül a pártbizottság az előterjesztés és a vita alapján állásfoglalást fogadott el a további tennivalókról. A vita és az állásfoglalás ismertetésére lapunk hétfői számában visszatérünk.
