Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. október 24., szombat Iskalai szakképzés és vállalati igéay A szakmunkásképzés helyzete a megyei párt-vb előtt „Nem sikerült megfelelő összhangot teremteni az is­kalai szakképzés és a válla­lati igények között. Nincse­nek kihasználva az iskola- rendszer adta lehetőségek a felnőtt korúak át- és to­vábbképzésében. Nem válto­zott lényegesen a nők mun­kába állásának lehetősége sem.” E mondatok vezették be azt a jelentést, amelyet Porkoláb Albert, a Borsod Megyei Tanács elnökhelyet­tese terjesztett a párt-végre­hajtóbizottság elé, a testület péntek délutáni ülésén. A téma fontosságét bizo­nyítja, hogy a Borsodban kö­zépiskolai tanulmányokat folytató 33 000 fiatalnak a háromnegyed része szakkép­zésben részesül. Ezért is hallgattuk jó szívvel, hogy 29 szakközépiskolában és 19 szakmunkásképző intézetben, valamint 4 szakiskolában a képzés személyi és tárgyi feltételei javultak, így az or­szágos átlaghoz képest, va­lamelyest kedvezőbb a tér­ség helyzete. És ez akkor is igaz, ha az iskolák között jelentős eltérések vannak. A legnépszerűbb a szakközép- iskola, hiszen egyedül itt ha­ladja meg a jelentkezők szá­ma a férőhelyek nagyságát. A gimnáziumokban viszont évről évre 700—800-zal keve­sebben kívánnak tovább ta­nulni. Visszatérve a szak­munkásképzésre; mindössze 19 olyan szakma van, amit Borsodban nem oktatnak. A fiúk 80 szakma közül válo­gathatnak. Általában autó­szerelő, karosszérialakatos, szobafestő-mázoló, felszolgáló és szakács szakmákra jelent­keznek jóval többen, mint amennyi hely van. Viszont még mindig nem népszerű a lakatos, vasbetonkészítő, acélolvasztár, ács-állványozó, szőlő- és gyümölcstermesztő szakma, hogy csak néhányat említsek azok közül, ahol a lehetőségek 20 százalékát sem éri el az érdeklődés. A lányok is 50 szakma közül választhatnak, de míg fod­rász, háztartási felszerelések eladója, felszolgáló, cukrász szakmában változatlanul nagy a tülekedés a mű­anyagiparban, a cipőgyártók­nál, az esztergályosoknál egyáltalán nem, vagy elvétve akad jelentkező. Mindez akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük; a gazdaságos termelés feltétel- rendszerének kialakításához a hatékonyság növeléséhez, a termékek minőségi és fel- dolgozási fokának emelésé­hez elengedhetetlen a mű­szaki fejlesztés 'felgyorsítása, vagyis a jó szakemberek je­lenléte. ..Nem nehéz belátni, hogy már ma, de holnap még inkább a fejlett gyártási technológiák bevezetése a jelenleginél is korszerűbb és megalapozottabb szakmai is­mereteket feltételez, a szak­munkásképző intézetekből ki­kerülő kezdő szakemberektől. A jelenlegi képzési rendszer­ben ennek megvalósítását ne­hezíti, hogy az általános is­kolából kikerülő és tanulmá­nyaikat a szakmunkásképző intézetekben folytató tanulók egy része, alapismereti hiá­nyosságok miatt nem alkal­mas az igényesebb szakkép­zés által támasztott követel­ményrendszer elsajátítására. Ugyanakkor — pontosan a vita kapcsán — szembeötlik, hogy a szakmunkásképzésben a legtöbb szakmában okta­tott anyag tartalmában és szerkezetében elavult, az ipar által várt gyakorlati és el­méleti követelményeket ke­vésbé elégíti ki. Ezért az új tantervektől joggal várják az üzemek, hogy biztosítsanak lehetőséget a felgyorsuló technikai fejlődés követésére, és a helyi, üzemi technoló­giai sajátosságok szem előtt tartására. A sokszínűén gazdag vi­tát összefoglaló Dudla József megyei első titkár is hang­súlyozta, hogy Borsodban a megújulás útja összefügg a jelenlegi hagyományos szak­mai kultúrák ápolásával és fejlesztésével csakúgy, mint az átképzés és a továbbkép­zés gyorsításával. Ez utóbbi feladat kötődik egyfelől a napi tennivalókhoz, tehát a termékszerkezet-váltáshoz, a hatékonysághoz, a minőség- javításhoz, másfelől pedig megfelelő foglalkoztatáspoli­tika kialakításához. Az ered­ményes vállalati gazdálkodás alapvető feltétele ugyanis a megfelelő szakembergárda. A hatékonysági és a korszerű­sítési követelmények erősö­désével növekszik a szak­mai és iskolai képzettséggel kapcsolatos igény. Ezért fel­tételezhető, hogy a gazdasági szervezetek szakképzésben való új típusú érdekeltségé­hez hozzájárul az adórend­szeren belül a szakember- képzés költségeit tükröző és elviselő elemek kialakítása. (paulovits) A FELHASZNÁLÓK IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN ÁTALAKÍTVA, VÁLTOZATLAN ÁRON (180 000 Ft) újra kapható a MEDICOPY SC—10 lapmásoló A MEDICOR MINTABOLTJAIBAN: Budapest XIII., Váci út 62. Telefon: 296-235 Debrecen, Dózsa György út 1-3. Telefon: 52-17-733 Győr, Felszabadulás útja 78/a. Telefon: 96-13-641 Kecskemét, Batthyány u. 18. Telefon: 76-29-585 Megrendelhető: MEDICOR BELKERESKEDELMI FŐOSZTÁLY Budapest XIII., Váci út 48. Telefon: 495-546 * Telex: 22-5051 Hollóházán találkozott Hz ipar ás a művészet Az NSZK-beli Kiéiben, a helyi parlament különleges vizsgáló- bizottsága megkezdte a Barschel-ügy hátterének felderítését. A képen: Reiner Preiffer, a titokzatos körülmények között elhunyt tartományi miniszterelnök Uwe Barschel volt sajtófőnöke a bi­zottság előtt. Tudományos ülés Szerencsen A magyar egészségügyi helyzet — nemzetközi tükörben Tegnap a Szerencs Városi Tanács Rendelőintézete szer­vezésében, a megyei egész­ségnevelési hónap keretében tudományos ülést tartottak. A Szerencsi Cukorgyár Mű­velődési Házában orvosok, (kórházigazgatók, tanácsi tisztségviselők hallgatták meg prof. dr. Forgács Iván egyetemi tanár, az OTE Társadalom-orvostani Inté­zet igazgatójának előadását, melyben a nemzetközi és a .magyar egészségügy néhány jellegzetességéről szólt. Magyarországon a felnőtt lakosság egészségi állapota nem jó — mondotta For­gács professzor előadásának bevezetőjében, majd így folytatta: ha nem csinálunk semmit, ha marad minden úgy, mint eddig, akkor 2000- re a várható életkor a fér­fiaknál csupán 65,8 évre nő­ne, a jelenlegi 65,6 évről. Ez utóbbi egyébként Európában a legalacsonyabb. A nőknél valamivel jobb a helyzet: 72,8 évről várhatóan 76 év­re növekszik az ezredfordu­lóra. Több olyan Magyarország­ra vonatkozó adatot sorolt még a professzor — nem* zetközi összehasonlítáisban érzékeltetve ezek súlyát —, melyek korántsem mutat­nak derűs -képet. A sok adat köziül itt csupán egyet eme­lünk ki: hazánkban egy 35 éves férfinak a még várha­tó élettartama nem egészen 34 esztendőre tehető, míg egy ugyanilyen korú görög férfi­nak 41, -egy osztráknak pe­dig 38 évre. Szó volt még arról — ugyancsak más országökkal összehasonlítva —, hogy a nemzeti jövedelemből meny­nyi jut az egészségügyre, arról, hogy a különböző országokban hogyan alakul az orvosszám, elegendő-e a ma az -egészségügyben dol­gozó nővérek száma. -Meny­nyit és mit eszünk? Miért olyan rossz Magyarországon elsősorban a férfiak halá­lozási aránya? A nagy érdeklődést kivál­tó előadást, „Az orvosi sze­rep kihívásai” címmel egy másik követte, melyet dr. Bihari Zsuzsanna egyetemi tanársegéd tartott. (iné—) A ritka találkozások kö­zül az egyiket éppen a Hol­lóházi Porcelángyár szervez­te meg. Amióta új szelek fújdogálnak a patinás gyár tájékán, a számtalan kez­deményezések sorába az is belefért, hogy alkotótábor­ba hívja az ország iparmű­vészeit a vállalat. Az egy hónapos közös munka ered­ményeit összegezték a részt­vevők a hét második felé­ben, a tábor zárásakor. Az I. hollóházi alkotótá­bor kézzelfogható eredmé­nyét az a kiállítás mutatta be, amelyet október 22-én délután dr. Kádár József, építésügyi és városfejleszté­si minisztériumi államtitkár nyitott meg a gyár múzeu­mában. Mint mondta, a 210 éves gyárral kapcsolatban néhány évvel ezelőtt még szanálásról beszéltek, ma viszont már a munka nye­reségének a mértéke a kér­déses. A sikeréhez hozzájá­rulhatnak az alkotótáborban született munkák, amelyek közül több első látásra is piacképesnek tűnik. Hat iparművész munkáit tekinthették meg az érdek­lődők. Gulyás Kati a textil és a porcelán harmóniáját teremtette meg készleteivel, Volák Judit viszont a por­celántárgyak funkciójának változatosságát mutatta be reggelizőkészletében. A gyár iparművésze, Bükki Béla új oldaláról mutatkozott be festett porcelánjaival. Peré- nyi Csilla vállalkozása so­kak érdeklődését fölkeltette, hiszen porcelánablakainak Hétfőn kezdődik meg Mis­kolcon a XXVI. Borsodi földtudományi hónap prog­ramsorozata. Az ünnepélyes megnyitót a Miskolci Aka­démiai Bizottság székházá­ban tartják. Az első nap programját A földtani kuta­alkalmazására igen széles körű a lehetőség. A művészek fogadták a legnagyobb lelkesedéssel a tábor megnyitását, hiszen Magyarországon még mindig alig vállalkoznak arra az ipari üzemek, hogy kínála­tuk bővítéséhez, termékeik formatervezett, esztétikus ki­vitelezéséhez iparművészek segítségét kérjék. Gulyás Kati szerint a hollóházi tá­bor lehetőséget nyújtott ah­hoz, hogy nemzetközi össze­hasonlításban is kiváló ter­mékcsaládokat tervezhesse­nek, mégpedig úgy, tette hoz­zá ehhez Bükki Béla, hogy valamennyi termék sorozat- gyártását is megoldva, piac­képes termék kerüljön ki a gyárból. Rigó Csaba, a tá­bor egyik szervezője szerint az első évben egyelőre csak szellemi hasznot jelent a gyárnak az iparművészek jelenléte, hiszen az új el­képzelések megvalósításához új eljárásokat, különleges technológiákat kellett kidol­gozniuk a szakembereknek. Néhány hónap múlva vi­szont már eladható termékek születhetnek ezekből az al­kotásokból, amelyek egyben bővítik a gyár termékvá­lasztékát is. A cég vezetése a mostani sikereken felbuzdulva, jövő­re is megrendezi az alkotó­tábort, bízva abban, hogy hagyománnyá válik az ipar­művészek és a Hollóházi Porcelángyár találkozása, együttműködése. F. I. tások kibontakozásáért cím­mel rendezik meg. A meg­nyitó előadást dr. Dank Vik­tor államtitkár, a Központi Földtani Hivatal elnöke tart­ja, majd négy korreferátum következik. Ha az elmúlt időszakhoz viszonyítunk — adott eset­ben ez egy esztendő hason­ló időszakát jelenti —, ak­kor azt lehet leírni, hogy a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál jó szele van az újítómozgalomnak. A számok igazolják a megál­lapítás jogosságát. Mit is mondanak ezek a jellemzők? Az elmúlt esztendő októ­ber hónapjának 20. napjáig 40 javaslatot nyújtottak be az építővállalat dolgozói — ez év hasonló időszakában 78-at; a hasznosított újítá­sok száma a tavalyi 21-gyei szemben most 38; az újítá­sok hasznos eredményét fo­rintban (is) mérik, az el­múlt év első tíz hónapjá­ban ennek értéke 2 millió 362 ezer forint volt — je­lenleg pedig 6 millió 478 fo­rintnál tartanak. Vannak még számok, ame­lyek tovább erősítik a meg­állapítást: a hasonlítható helyzeteket figyelembe vé­ve (gazdasági körülmények, azonos profilú vállalatok) a BÁÉV-nél jó erős átlagú, talán ennél az átlagnál jobb is az újítási kedv, az újító­mozgalom helyzete. — Mi, minden lehetséges formában próbáljuk ösztö­nözni dolgozóinkat arra, hogy — túl a munkaköri kötelességen — töprengje­nek, gondolkodjanak, fogal­mazzák meg ésszerűsítő- ja­vaslataikat — mondja Szabó Lajos, a vállalat kutatási és fejlesztési osztályának a ve­zetője. — Arról is beszámol­hatunk, hogy jelentős szaba­dalmaztatott szolgálati talál­mányaink vannak. — Mondana egy példát? — Hat szabadalmaztatott szolgálati találmánnyal ren­delkezünk. Nézzük például a kismélységű alapozást. Üj is, nagyon jól tudjuk hasznosí­tani. A Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalattal közös találmányunk ez. Az elv a következő: vannak kedve­zőtlen teherbírású talajok, adott esetben öt-hat méter­re is le kell „ásni”, amíg az alapnak biztos helyet talál­nak. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy teljes területen ki kellett szedni a kevésbé teherbíró talajt; ide úgyne­vezett sovány betont kellett tenni, vagy pedig kavicsot rakni, természetesen hatal­mas tömegben. Mindenkép­pen drága dolog volt. Hogy ne kelljen ezt csinálni, a feltalálók olyan alapozási módot kerestek, amellyel meggyorsítható a munka, és megspórolható sok anyag. Egy Poclain markológéppel kútszerű, pontalapokat fúr­nak és csak ezzel „mennek” le a teherbíró talajig. Így cölöpalaphoz hasonló dolog jön létre, ezeknek a tetejét összefogják vasbeton lemez­zel. Statikailag ez úgy műkö­dik, hogy a tehernek egy je­lentős részét a cölöpalapok le­viszik a teherbíró talajig: de nem szükséges ezeket a cö­löpalapokat sem olyan nagy számban elkészíteni, hogy „fölvegyék” az összes ter­het, mert a vasbeton lemez­zel együtt „dolgozik” ez az alapszerkezet. Nagy megta­karítást jelent a módszer. A vállalat iparjogvédelmi előadója — Kaposvári Lász­ló — többek között egy munkavédelmi újításra hív­ja fel a figyelmünket. Szak­mailag sínfogó berendezés­nek mondják ezt a szerke­zetet, amelynek a lényege, hogy a külföldről beszerez­hető toranydaruknak a ma­gyar szabvány szerinti sín­pályán történő „mozgását” lehetővé teszi. Áz eredeti sínfogót ugyanis nem lehet használni ... És jogos elégedettséggel beszélhetnek a BÁÉV-nél arról az újításról is, amelyet osztrák cég megkeresésére gondoltak ki: a betontávtar­tó kockagyártás gépesítésé­ről van szó. És a példák mind a szabadalmaztatott szolgálati találmányok, mind az újítások esetében tovább szaporíthatok. (Akik meg­nézik majd Miskolcon a megyei újítási kiállítást, meggyőződhetnek arról, hogy ez az építőipari vállalat va­lóban érdemének megfelelő­en figyel az okos ötletekre, javaslatokra, találmányok­ra.) A kutatási és fejlesztési osztályvezető ebben a szel­lemben tartja fontosnak, hogy a BÁÉV-nél immár hagyománya van az újítási versenyeknek. Pályázatokat írnak ki évente á fiatalok­nak — harmincöt éven alu­liaknak szocialista bri­gádoknak. Azt vallják, hogy a természetesen nem elha­nyagolható „hasznosulás” mellett az újító-, töprengő­kedvnek hangulatformáló, vállalathoz kötő ereje is van. Persze, itt sem ment minden zökkenők nélkül. Megemlíti az iparjogvédel­mi előadó, hogy a vgmk életre jöttével érezhetően visszaesett a benyújtott ja­vaslatok száma. Ezen a meg­torpanáson azonban túljutot­tak már, s mint a beveze­tőben idézett számok bizo­nyítják, kezdi felvenni a lendületet az újítómozgalom. Ismét. Hogy jövőre mi lesz? Ez az a kérdés, amelyre csak jövőre lehet pontosan válaszolni. Egy bizonyos, hogy ennél a vállalatnál az a szellem vezényli az újítási kedvet, s ez bizakodásra ad alapot. (t. n. j.) Betontávtartó és sínfogó... Újító építők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents