Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. október 19., hétfő i ] i i c t l Szoross parancsolat eljött A Zrínyi Kiadó vállalta el Soltész István könyvének ki­adását a magyar katonasors­ról és a háborúzó férfiak ott­hon hagyott szeretteinek sor­sáról. A népballadákba, da­lokba, siratókba, verbunkok- ba, emlékversekbe foglalt magyar történelemről szól a könyv. A nép véleménye és érzelmi megítélése tükrében épül fel a magyar történe­lem, ahogy a század elején Acsády Ignác A magyar jobbágyság története című tanulmányában ezt az as­pektust tudományos igény­nyel igyekezett megközelíte­ni. Soltész István könyvét ol­vasva úgy éreztem, szöveg- gyűjteményt és .kiegészítő adattárat kapok Acsády nagy művéhez. Soltész István ugyanis nem elégszik meg azzal, hogy szé­pen rendszerezve közölje a csodálatos szépségű folklór- termékeket, hanem elfele­dett, eltemetett vagy a tu­dományos 'kutatások perifé­riájára szorult kincset érő adalékokat összeszedve meg­világítja a balladák történe­ti eredetét. Balladáról lévén szó, lehet, hogy maga a bal­ladái alapgyök ősi eredetéi történeti ismereteink előtti időre kell visszavezetni, de a szájról-szájra való terjedés során fontos történelmi pil­lanatokban nagy nevek, is­mert emberek sorsával fel­frissülve élt tovább a mond­ható, énekelhető ősballada. Szilágyi és Hagymási balla­dájában Mátyás király roko­náról, Szilágyi Mihályról van szó, ő az, aki a török ba­sa lányáról lemond kenyeres pajtása javára, mert van ne­ki jegyese, gyűrűse, „hüttel el­kötözött hűtés felesége.” Szi­lágyi Mihály a nagylelkűség, a becsületes emberi magatar­tás, a férfibarátság szimbó­luma lett, évszázadokig ne­velték példáján a magyar ifjúságot. E balladának is, mint minden magyar nép­balladának az erkölcsi igaz­ság keresése és a helyes er­kölcsre nevelés a fő monda­nivalója. Hiszem, hogy nem az érdekes történet kedvéért maradtak fenn az ősiségtől kezdve napjainkig, hanem mert velük és általuk ne­velt a nép tisztalelkűségre, emberségre, s az élet által teremtett vagy ki provokált helyzetekben való helyes döntésre. Az írástudót rá le­hetett venni a történelem folyamán arra, hogy a győz­tes számára ódát Írjon. A nép azt foglalta művészeté­Soltész István könyvéről be, amit érzett, s olyan hő­söket őrzött meg sajátos „itörténelemkönyvében", akik a nemzeti karakter képvise­lői maradtak mind e mai napig. Tudjuk, hogy őseposz után kutattak a műit századi tu­dósaink, s nagy szégyennek minősült, hogy ez bizony hiányzik a magyar folklór­ból. Szinte egy történeti pil­lanatban érzett rá Arany Já­nos és Erdélyi János arra, hogy az nálunk a népballa­da, ami másutt az őseposz. De az óriási különbség a ket­tő között nem mérhető ösz- sze formai elemekkel. Ves­sünk össze két művet. A francia Roland éneket és a magyar Kerekes Izsák balla­dáját. Roland lovag a spanyolok ellen harcolt hősiesen, s már hazatérőben utána eredt az ellenség. A főcsapat előtte járt, ő maga 2000 emberé­vel hátramaradt. Nála volta csodálatos trom'bitája, mely­be, ha belefúj, visszatér a derékhad és megküzdhetnek a hatalmas spanyol ármá­diával. Ö azonban környe­zete kérésének nem enged, nem fújt bele a kürtjébe, hanem kétezred magával megküzdött a harmincezer főnyi ellenséggel. Egy szálig mind elestek, őt angyalok az égbe vitték, kétszáz vitéz tetemére a keselyűk vártak. Kerekes Izsák nehéz álmá­ból felkel, s a kényszer, a közelgő ellenség készteti harcra. Segítsége nincs, há­za népe is tőle vár segítséget, nem ő provokálja ki a hősi halált, hanem a sors pro­vokálja őt, meg kell .küzde­nie háza népéért „apámért, anyámért, jegybéli mát­kámért." Soha más igazsá­got nem ismert el a nép —, mely ősmúltjára egy lovon vágtató hátra nyilazó har­cos vagy vadász alakjában emlékszik, az a nép, amely 1526-ban Mohácsnál úgy vesztett csatát, hogy soha többé győztes háborúban ré­szes nem volt —, mint a családja és hazája védelmét. Ezért a célért képes volt egy odamentében gyalogös­vényt vágni, s egy vissza- iöttében székérutat nyitni. Roland lovagnak és Kere­kes Izsáknak merőben más — a ‘harc célját tekintve — az erkölcsi indíttatása. Le­het, hogy az ei'kölcs társa­dalmi termék, de hogy le­hetséges mégis, hogy a ma­gyar népballadák hite, ere­je nem kopott? Talán, mert minden népet, minden fajtát megértett, emberi módon, átélt drámaisággal énekelt meg vagy azért, amire Sol­tész István könyve gyönyö­rű fejezetben hívja fel a fi­gyelmet, hogy az otthon ma­radt magyar, szerb, horvát és szlovák feleségek, mát­kák, édesanyák, kis futosó fiák, tulipános leányok könnyei egy aranytálban vál­tak csillogó igazgyönggyé? Külön értéke a könyvnek az a tendenciája, amely ösz- szehasonlító módon a kato­náskodás kultúraformáló hatására világít rá. A ma­gyar zene- és vershagyo­mány új útjait fedezte fel, s nagy hozzáértéssel bizonyí­totta be, hogy minden szer­zett idegen motívum egyéni, csak a magyar daloshagyo- mányokra jellemző módon talál helyet a magyar dal­lamtárban, ahogy a katona­viselt, Franciaországot járt miskolci szűcsök emlékei nyomán megjelent rokokó csőkor... il y avait un fois ... volt egyszer, hol nem volt francia eredet már a miskolci színpompában rea­lizálódott. A magyar történelem nem­csak politikai, háborús, gaz­dasági, vallási kérdések győ­zelméről és bukásáról szól. Nálunk az 1526 óta soroza­tosan vesztett háborúk után bukott a rendszer, a pénz, a kormány, mely döntéseivel ráerőszakolta a népre a ka­tonáskodást, de a bukás ódiuma mindig arra a népre szállt vissza, aki a tőle ide­gen célú és érdekű hábo­rúknak áldozata volt életé­vel, letarolt búzatábláival, szétdúlt otthonával és soha nem előidézője. Ez sajátos sors, keserves sors. Soltész István hagyja, hogy a mind­nyájunk lelkében élő közös keservek megszólaljanak, hogy elsirassuk az aradi 13-a.t, a madéfalvi mártíro­kat. a mohácsi hősöket, a világháborúkban véres fejjel földre hulló katonafiainkat. Soltész István könyve na­gyon szomorú könyv. A nemzeti önismeret könyve. Az áldozatnak odavetett nép ennen könyve. Mert önisme­rete nemcsak a vétkesnek van: lehet az áldozatnak is. Gyárfás Ágnes Kiadványok a nagy októberi forradalom évfordulójára Napokon belül már az ut­cán is láthatók lesznek azok a politikai plakátok, illetve poszterek, amelyek a Ref­lektor Kiadó gondozásában készültek a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója alkalmából — tá­jékoztatták a sajtó képvise­lőit a kiadó vezetői a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában. Patainé Tamás Mária, a kiadó igazgatója elmondta, hogy az ünnepre jelentetik meg Teknős Péter és Sár.kö- zy Endre képesfüzetét, amely John Reed Tíz nap, amely megrengette a világot című híres dókumentuimregénye ailapján született. A politikai képregény függelékében a baloldali amerikai író életé­vel ismerkedhetnek meg az olvasók. A Szovjetunió het­ven éve című kötetben 450 fotón kísérhetők nyomon az elmúlt évtizedek társadalmi, politikai, gazdasági és kultu­rális eseményei. A kötethez Bakos Károly és B. Fülöp Ágnes fiatal történészek ír­tak kísérőszöveget. A Hét év­tized című kiadvány az MSZBT-tagcsoportoknak ké­szült, bemutatva a szovjet- unióbeli változásokat. Az igazgató elmondta: a hamlar.osan utcára kerülő po­litikai plakáton az 1917-es békedelkrétuim orosz nyelvű szövegének részlete látható a háttérben, elé Lenint ábrá­zoló bélyeget helyeztek el ké­szítői, Sós László és Kemény Éva grafikusok. A kiadó folytatja Jeles ünnepeink címmel indított videó-soro­zatát. Ezúttal november 7- ről készült egyórás verses, zenés, illetve prózai műsor. A pártoktatás segítésére már kazettán van az Oj elemek az SZKP politikájában című összeállítás, amely a XXVII. szovjet pártkongresszus do­kumentumaival ismerteti meg a pár tok tatásban részt vevőket. Az 1985-ben alakult Ref­lektor Kiadó további tervei­ről elhangzott: hamarosan kapható lesz a magyar tör­ténelem nagy alakjait bemu­tató sorozat negyedik része. Rádió mellett A mi Szemerénk Mennyire ismerjük me­gyénk szülötteit, történelmi nagyjainkat? Maga a kérdés sem új és eredeti — emlé­kezzünk csak ama nevezetes. Petőfi-évfordulóra. Berek Kati tévéműsorára! —, még­is újra és újra föl kell ten­nünk. Szembesülnünk kell tudatlanságunkkal. Mindezt irónia nélkül mondom, mert magát a kezdeményezést és a miiskolái rádió vasárnapi műsorát kitűnőnek tartom. G. Tóth Ferenc miután megkérdezte az „utca embe­rét”, s igen vegyes válaszo­kat kapott (amiben nincs semmi meglepő), a szakem­bereket kérte meg, hogy mu­tassák be Szemere Bertalant. Mi lehet az oka annak, hogy a 19. század jeles alakjai kö­zött Szemere Bertalan egy kicsit árnyékban volt? Csor­ba Csaba elmondotta, hogy Vörösmarty, Batthyány La­jos. Deák Ferenc, Széchenyi temetésén több tízezer em­ber Volt jelen, míg Szemere Bertalant csak néhány ba­rátja kísérte ki utolsó útjá­ra. Az egyik magyarázat, a közismert Kossuth—Szemere ellentét, amely sajnálatos módon éppen az emigráció­ban éleződött ki. Azt már egy másik rádióműsorban hallottam, illetve mostaná­ban egyre több cikkben is olvastam, hogy milyen sze­rencsétlen, mennyi kárt okoz ez a dialéktikátian gondol­kodás, amely csak feketét és fehéret lát. Az újra és újra fölmelegített „Görgey-kér­désre" utalok itt. Bármilyen keserves, de tudomásul kell vennünk a történelmi ténye­ket. a hatalmi és politikai erőviszonyokat, amelyek úgy alakították akkor a magyar reformmozgalom és a sza­badságharc sorsát. A lénye­gi konfliktus Kossuth és Szemere között éppen ennek a kérdésnék a megítélésé­ben volt. Szemere Bertalan, aki soha nem mondott la a Kossuth kormányzósága alatt vállalt miniszterelnöki tisztségéről, úgy ítélte meg, hogy a szabadságharc Se­gesvár után nem folytatha­tó, tehát illúzió az. amit Kossuth remélt, hogy külföl­di segítséggel a harcol újra lehet kezdeni. Százhetvenöt évvel Szeme­re Bertalan születése után nekünk már nincs jogunk újrakezdeni ezt a vitát, vagy éppen a döntőbíró sze­repét játszani. A műsor sem erre vállalkozott. A megszó­laltatott szakemberek (Csor­ba Csaba, Ruszoly József, Tóth Albert, Gyárfás Ág­nes) az embert — a közéle­tit. — és a történelmet is formáló politikusi kívánták bemutatni. A Vattán szüle­tett, nemesi származású, de szegény sorsú Szamere Ber­talan nem arra volt büszke, hogy a családja a legenda szerint Huba vezértől szár­mazik, hanem arra, hogy a Szemere név jól csengett a megyében. Édesapja, Szemé­re László, aki részt vett a napóleoni háborúban is, em­berségével, közvetlenségével népszerűséget vívott ki a pa­rasztok körében. Ezt a csa­ládból hozott demokratikus szellemet csak megerősítette a sárospataki Schola, ahol Szemere Bertalant hallgatag, visszahúzódó, amolyan „szép­iáiéit", de szorgalmas diák­ként ismerték tanárai, diák­társai. Tudatosan készült ké­sőbbi pályájára, elsajátítva a kor műveltségét. Több nyel­ven írt, olvasott, am inek igen nagy hasznát vette, amikor a kor hagyományaihoz hí­ven a pályakezdő ifjút kül­földi tanulmányútra küld­ték. Széchenyihez és Wesselé­nyihez hasonlóan, ő is be­járja Angliát, Franciaorszá­got, s azzal a tudattal fi­gyel meg mindent, hogy a tapasztalatait nemzete bol­dogulására, itthon hasznosít­sa. Ütibeszámolója, amely 1840-ben jelent meg, méltán lett könyvsiker. Későbbi sorsa — az emig­rációban töltött évekre uta­lok — tragikusan alakul. A már ifjú korában érzékeny embert megviselik a meg­próbáltatások. S amikor a király kegyelméből hazatér­het (távollétében őt is ha­lálra ítélték), felesége halál­hírére teljesen összeroppant. A 35 percnyi műsor ter­mészetesen nem vállalkoz­hatott teljességre, mégis jó szívvel ajánlhatjuk a törté­in elemtanárolk és a diákok fi­gyelmébe. A műsor szövege megjelenik majd a Szemere B ar tálán -'ernlélcköny vben. horpácsi A Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet térítés ellenében ÁTADJA a Miskolc, Marx Károly u. 25. alatt levő műhely - a hozzá tartozó iroda, udvar és szociális helyiségekkel — összesen 312 négyzetméter BÉRLETI JOGÁT Érdeklődni lehet a szövetkezet főkönyvelőjénél, a 69-252-es telefonszámon. MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Hogy tetszik lenni? — 9.00: A hét ze­nemüve. — 9.30: A hét költője: Szabó Lőrinc. — 9.40: Ki ko­pog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35; Verbunkosok. — 11.00: A munka történetéből. — 11.20: A Könnyűipari Minisztérium Bar­tók Kórusa énekel. — 11.34: A szovjet kultúra hónapja. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Reklám. — 12.45: Utak, ösvények. — 13.00: Klasz- szikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: A XIX. század költői. — 14.30: Barlay Zsuzsa operettfelvételei- böl. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Irodalmi évfor­dulónaptár. — 15.30: Kóruspódi. um. — 16.05: Utazás — zöldség­országba. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Találkozás Ferencsik Já­nossal. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvúj­donságok. — 18.28: Műsorismer­tetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Hívja a 388-378-as telefon­számot. — 20.15: Bemer Adám verbunkosaiból. — 20.30: A szov_ jet kultúra hónapja. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A Kodál.y-vonósnégyes hangverse­nye. — 23.30: Balettzene ope­rákból. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalcsokor. — 8.50 : Délelőtti torna. — 9.05: Nap­közben. Zenés délelőtt. — 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.30: Világújság. — 12.00: Hírek. — 12.10: Indulók. — 12.25: Kis ma­gyar néprajz. — 12.30; Mészáros Tivadar népi zenekara játszik. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig. — 17.05; Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Tip-top parádé. 19.00: Szvorák Katalin felvételeiből. — 19.30: Sportvilág. — 20.00; Rek­lám. — 20.05: Rockújság. —21.05: És nálunk? — 21.35; Sanzonpó­dium. — 22.00; Színházi kíván­ságműsor. — 23.00: Varázsos hangok. — 0.15: Éjfél után. Ze­nés műsor hajnalig. BARTÓK; 6.05: Muzsikáló reg­gel.— 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. —8.10: Barokk muzsika. — 9.00: Népdal- feldolgozások. — 9.30: Vígopera. — 11.38: Zenetörténeti értéktár. — 12.33: Makiári József vezé­nyel. — 13.03; Műsorismertetés. — 13.05: Európa újra csendes. — L3.55: Régi magyar muzsika. — 14.05: Zenekari muzsika. — 15.22: A szovjet kultúra hónap­ja. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Napjaink finn dzscsszmuzsikája. — 18.00: Opcra-müvészlemczek. — 18.50: Egészségünkért! —19.03: Műsorismertetés. — 19.05: M3K- RO-fon. — 19.35; Új lemezeink­ből. — 21.25; Zenekari muzsika. — 22.20; Nagy slágerek, változó témák. — 23.00; A hét zeneműve. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyé­ből. — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés maga­zin. Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. El szeretném mondani. Gyar­mati Béla jegyzete. — Közben 18.00—18.15: Észak-magyarorszá­gi krónika. — 18.25^18.30: Lap- és műsorelözetes. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 16.55: Hírek. — 17.00: Iránytű. Katonák műsora. — 17.55: A számítógépes tomog­ráfiáról. — 18.15: A rendőrség nyomoz. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Tévéfórum. — 19.10: Gaz­dasági jegyzetek. — 19.20: Idő­járás-jelentés. — 19.30: Tv-hír- adó. — 20.00: Az utód — tv- film. l. rész. — 21.05: Időszerű téma. — 21.30: Az utolsó nagy kaland. Bolgár film. — 23.05: Hírek. mozi BÉKE: Vissza a jövőbe. Mb. színes amerikai, fantasztikus ka_ landfilm. Kiemelt, l. helyár! Kezdés: f 12 órakor. Kobra. Mb. színes amerikai krimi. 16 év! Kiemelt. 2. helyár! Kezdés: f3, f5, Í7 és f9 órakor. — KOS­SUTH: A Jedi visszatér. Színes amerikai, tudományos-fantaszti­kus film. Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 11 órakor. Moziklip. Színes magyar zenés film. Fel­emelt helyár! Kezdés: f3 óra­kor. — FILMMÜZEUMI ELŐ­ADÁS: Téboly. Amerikai film. Kezdés: hn5 órakor. Vissza a jövőbe. Mb. színes amerikai, fantasztikus kalandfilm. Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 7 és 9 óra­kor. — HEVESY IVÁN FILM­KLUB: Hol volt, hol nem volt. . . Magyar film. 14 év! Kezdés: f5 és f7 órakor. — HEVESY VI­DEO : Félkezü bokszoló. Színes hongkongi kung-fu film. Kez­dés: flO, fi 2 és f3 órakor. — TÁNCSICS: Szamurájháború. Színes japán film. 14 év! Fel­emelt helyár! Kezdés: f4 óra­kor. Gyilkos bolygó. Mb. szí­nes amerikai krimi. 16 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: f6 és Í8 órakor. — TÁNCSICS KAMA­RA: Végtelen történet. Mb. szí­nes NSZK—olasz, fantasztikus film. Felemelt helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Borsalino és társa. Szí­nes francia bűnügyi kalandfilm. Kezdés: 9, ll, f3, f5 és f7 óra­kor. — SZIKRA: Zuhanás köz­ben. Színes magyar film. 14 cv! Kezdés; f5 órakor. A zsaru sza­va. Színes francia krimi. 14 év! Kiemelt, 1. helyár! Kezdés: 17 órakor. — FÁKLYA: 48 óra. Színes amerikai krimi, 14 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — FÁKLYA KA­MARA: Siker. Színes szovjet film. 14 év! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: Megölni három férfit. Színes francia kri­mi. Kezdés: f3 és f7 órakor. — PETŐFI: Tükör. Színes szovjet film. 14 év! Kezdés: f5 órakor. Az egyiptomi utas. Mb. színes francia film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Mozi­klip. Színes, zenés magyar film. Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: A Sárkány útja. Színes hongkongi kaland­film. 14 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — KRÚDY; Asterix és Kleopátra. Mb. színes francia rajzfilm. Kezdés: f7 órakor. — HÁMOR, BÜKK: 90 nap. Kanadai víg­játék. 14 év! Kezdés: f6 órakor. — SZIRMA. RADNÓTI: Balfá­cán. Mb. francia vígjáték. Ki­emelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — PERECES, BÁNYÁSZ: A legyőzhetetlen Vutang. Mb. szí­nes kínai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Tex és a Mélység Ura. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — LENINV ÁROS, DERKOVITS: Az én kis fa­lum. Mb. színes csehszlovák ko­média. Kezdés: í8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Távol Afrikától I—II. Színes ^merikai film. 14 év! Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor. — SÁROS­PATAK. RÁKÓCZI: Kicsorbult tőr. Mb. színes amerikai bűn­ügyi film. 16 év! Kiemelt, 2. helyár! Kezdés: hn4 órakor. — FILMMÜZEUMI ELŐADÁS: (Bérletes) A kaméliás hölgy. Amerikai film (1936). Kezdés: 6 és n9 órakor. — SÁTORALJA­ÚJHELY, BEKE: Malom a po­kolban. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 4 órakor. Pasto- rál. Szovjet film. Kezdés: 6 óra­kor. A lator. Mu. színes olasz vígjáték. 16 év! Kiemelt, 1. hely­ár! Kezdés: 8 órakor. — ÖZD, BEKE: Szemünk fénye. Mb. szí­nes olasz film. Felemelt hely­ár! Kezdés: 5 órakor. — FILM- MUZEUMI ELŐADÁS: Dankó Pista (1940). Magyar film. Kez­dés: 7 órakor. — ÖZD, ADY: Gyanús árnyak. Színes kínai kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZERENCS. RÁKÓCZI: Téma. Színes szov­jet film. 14 év! Kezdés: 5 és 7 órakor. — EDELENY, MÁJUS 1.: Most és mindörökké. Mb. amerikai film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Szamárköhögés. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 6 órakor. — TOKAJ, PETŐFI: A bál. Színes olasz szöveg nélküli, zenés film. Felemelt helyári Kezdés: 6 órakor. A müsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! RÓNAI VIDEOMOZI: ZSAROLÓ ZSARUK i Francia bűnügyi vígjáték Fsz.: Grace Kapitani, Philippe'Noiret Kezdés: 15. 17 és 19 órakor színház 19., hétfő Nincs előadás A gyulai Gyógyüdülőszövetkezet az üdülök harmadik ütemére TAGSZERVEZÉST HIRDET. Az építkezés 1988-ban kezdődik, s 1990-ben fejeződik be. A szövetkezetnél évi 28 napos (2x14) egy- és másfél szobás üdülési jog vásárolható. A jog irányárai: 85, illetve 100 000 Ft -|- 3000 Ft tagdij és 1000 Ft biztonsági alap. Érdeklődés és felvilágosítás: 5700 Gyula, Rábai Miklós u. 2. Telefon: 62-039/66, üdülőszövetkezet. 1111 Budapest, Karinthy Frigyes u. 22. Telefon: 851-072, COOPHOTELS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents