Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-19 / 246. szám
1987. október 19., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi-gazdasági kibontakozás. Ennek kimenetelétől függ a családok sorsa éppúgy, mint a nagyobb közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkező években. A stabilizálás népgazdasági szintű megteremtésével egy időben a vállalatoknál is komoly munka folyik, a felkészülés, a jövőtervezés. És ez alatt nemcsak két-három esztendőre szóló stratégiát kell kidolgozni a gazdálkodó egységekben, hanem egy hosszú távú alkalmazkodást, mert a kibontakozás elemei ezt követelik. Felfokozott kereslet — apadó kínálat Á láz nem csillapítható ? Laczó felv. NEM LESZ OLCSÓBB A TERVEZÉS Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók 'helyzetét erősíti meg, amelyek' azonban régóta veszteségesek, gyengén, kis jövedelmezőséggel dolgoznak, azoknak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jövedelemszabályozás mind ebbe az irányba hat. A személyi jövedelemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni, hogy a dolgozóknak elemi érdeke lesz olyan vállalat kötelékébe tartozni, amelyik eredményesen működik, a fő munkaidőben teremt lehetőséget a .megélhetésihez szükséges pénz megszerzésére. Ezekben a hetekben válik törvénnyé az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkalmazkodnak majd az építővállalatok, arról még korai volna beszélni. A már nyilvánosságra került információk alapján azonban kijelölhetők azok a fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás elmozdul. Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jóval bonyolultabb lesz a gazdasági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eltérő árindexeket kell majd alkalmazni, mert a különbözőféle tevékenységeket folytató építőknél szinte egyedi eseteket produkál a költségszerkezet is. Külön kell majd például nyilvánOktóber közepén javában tart a mezőgazdasági nagyüzemekben a kukoricabetakarítás csúcsszezonja. Az erre a munkára felkészített kombájnok a késő esti órákig járják a földeket, mivel a termés most már olyan állapotban van, hogy köny- nyen és viszonylag jó minőségben betakarítható. A terméseredmények eléggé differenciáltak. annyi azonban bizonyos: a hozamok némileg elmaradnak a várakozástól. lévén, hogy az időjárás sem a virágzás, sem a szem- kitelítődés időszakában nem volt kedvező. Az. hogy sokáig hiányzott a csapadék, most. a törésnél 'is megmutatkozik: a szemek könnyebbek a szokásosnál, az érés nem sikerült tökéletesen. A mezőgazdasági nagyüzemek 1.11 millió hektárön termesztenek szemes kukoricát, ebből 50 ezer hektár termése szolgálja a jövő évi A termés betakarítása, a gyümölcs leszedése után sokan abbahagyják a szilva- fák gondozását. ápolását. Holott egy rendkívül veszedelmes kártevő — a kaliforniai pajzstetű —, ha nem lépünk fel ellene, könnyen megfertőzheti a fákat. A kaliforniai pajzstetű a Párás. meleg viszonyokat kedveli. A sűrű telepítésű, 2árt házikertek különösen kedvezőek elszaporodásához. Sajnos, a kártevő nem vákülön a technológiai szerelés adatait. A tér vezövá'lla latok árindexe 79,4 lesz, ami első ránézésre azt jelenti, hogy jövőre az építészek a mostaninál olcsóbban vállalkoznak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az árindexszel egy időiben megszűnik a teirvezöváMola- toknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehát; az várható, hogy az építészeti munka a jövőben is annyiba kerül majd, mint idáig. DRÁGULNAK AZ ÉPÍTŐANYAGOK A lakásépítés árindexe 102,5 százalékos. Ám a jelenleginél magasabb ár nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, hatékony munkával szorgalmazza a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések hatását ellensúlyozni. A lakásárak már bejelentett növekedése egyébként sem abból származik, hogy az építők nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak, hanem ebben az általános áremelkedések játszanak szerepet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelentős növekedése. vetőmagellátást és részben az exportot. További 260 ezer hektáron silókukorica nevelkedett, a termést a gazdaságok már be is takarították, megteremtve ezzel a téli takarmányozás egyik alapfeltételét. A siló általában jó minőségű lett, mivel sikerült időben lehozni a földekről a télire tárolt termést. A szemeskukorica-betaka- rítással sokfelé vártak a gazdaságok. abban a reményben tették ezt. hogy a szemek viszonylag magas nedvesség- tartalma a természetes száradás következtében fokozatosan elpárolog. Ez a folyamat az idei őszön meglehetősen lassú volt. a legtöbb gazdaságban most mesterséges szárítással és meglehetősen nagy költséggel szárítani kell a szemeket. A rövid tenyészidejű kukoricák nedvességtartalma még mindig 24—26 százalékos. Híven állapotban raktározálogat. megtámadhatja a gyümölcsfák minden föld feletti részét: a fás részeket, a leveleket. a termést. A fáik lombkoronájának csúcsi részein hamuszürke bevonatként jelenik meg a kártevő, s szívása következtében a mérgezett fatest sejtjei pirosra színeződnek. Ha például e rovar átkerül az almafákra, a szár- és a csészemélyedésekben. a gyümölcsök felületén, piros szegélyű lázfoltokat okoz. A ferA jövő évtől az egész építőanyag ipar, annak minden terméke szabadáras kategóriába kerül. Vagyis az árakat a valódi költségek, a kereslet szabja meg. Ennek következtében az építőipar legpiacosabb ágazata az építőanyag-gyártás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja, hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámogatásai, az állami dotációk. Részben azért, mert az új gazdálkodási rendszerben nincs helye ilyen elvnek (a népgazdaságnak egyébként sincsen rá pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az értékektől. Hogy a vásárlók, elsősorban a magánépítkezők terheit ez ne növelje túlságosan, az állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visszatérítéssel támogatja. Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat, és ettől kezdve nem érdemes ferde utakon anyagot szerezni, fusizóval építtetni. TÖBB LESZ A KIVITELEZŐ A vállalatok működési feltételei közül további figyelemre méltó adat, hogy a lakásépítés nulla adókulcsos lesz, tehát bevételét nem terheli külön adó. Emiatt a gazdálkodó egységeknek érdekük lesz ilyen munkára vállalkozni, több lesz a kivitelező. Akik már eddig is sikerrel vették az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik idáig távol tartották magukat ettől a munkától. sukról nem lehet szó. 14—15 százalékra kell visszafogni a víztartalmat, csakis így őrizheti meg a takarmány hasznos tápanyagait — károsodás nélkül — a téli időszakra. Várakozni tovább nem lehet. A MÉM szakemberei szerint az üzemek már amúgy is késésben vannak. Tavaly ilyenkor a szemes kukoricának már mintegy fele biztos tárolókban volt, az idén október közepéig még az egyharmados részarányt sem érték el. A gazdaságok a műszakok megnyújtásával igyekeznek immár teljes ütemben és késedelem nélkül lehozni a földekről a termést. Mint mindig, most is utoljára maradnak a hosszú tenyészidejű hibridek; ezek víztartalma még mindig 30 százalékos, úgyhogy további természetes és azt követően mesterséges szárításra is szükség lesz. (MTI) tőzölt gyümölcsök gyengébben fejlődnek, kisebbek lesznek. és ha nem avatkozunk be kellő időben, el is torzulhatnak. E beteg fák levelei megsárgulnak, s kisebbek lesznek, mint az egészséges fák hasonló korú levelei ! Ha a szilvafákon nem észlelünk takácsatkákat, a pajzstetű ellen 0,05 százalékos Ohiinefcrin 25 EC-vel védekezhetünk. Élelmezés- egészségügyi várakozási idő ennél a készítménynél 4 nap. Ha viszont atkák is vannak a fákon, úgy 0.1 százalékos Unifoszt használjunk. Hetek óta egyebet sem 0 hallunk a kereskedelmi szakemberektől, tömegtájékoztatási eszközöktől. csak azt: felvásárlási láz van. Jelen esetben a vásárlók akut betegségéről van szó? ÜRES POLCOK - DUPLA FORGALOM Hallatlan forgalomnövekedést tapasztalhatunk a bútort. a műszaki cikkeket, de még a ruházati termékeket forgalmazó vállalatoknál is. Az elmúlt év hasonló időszakához képest majdcsak kétszeres bevétellel dicsekedhetnek az üzletek. A számok bizonysága szerint, ez nemcsak az azóta bekövetkezett áremelésnek köszönhető, hanem a megvásárolt mennyiség is csaknem a duplájára nőtt. A műszáki boltok polcain üresek a televízió, a hűtő- szekrény. a fagyasztó, a video megszokott helyei. A bútorüzletekben mindenhol az Eladva, Fizetve táblácskát láthatjuk .a kevéske árun. Aztán terjed a pletyka, hogy ez is, az is hiánycikk. Hogy ás van ez? A gyárak megtermelték a -megrendelt árut, s leszállították a kereskedelemnek. a boltok nem raktárba halmozzák az árut, hanem mindent eladnak, a vevő pedig .néhány cikket mégis hiába keres. Ördögi körnek tűnik, de az általánosságok helyett nézzük konkrétan. számokkal bizonyítva, mit. s miből vásárolunk (fel?). Felkerestünk néhány miskolci üzletet, ahol az üres polcok mellett, a forgalomról vezetett könyvelés is magáért beszélt. Ml MINDENT MEGVESZÜNK...! Domus. Molnár István igazgatóhelyettes: — Augusztustól érezzük áruházunkban ezt a fokozott vásárlási kedvet. Amíg az elmúlt év augusztusában 38, addig az idén 47 milliót, szeptemberben 56 milliót és októberiben az elmúlt 12 nap alatt 27 millió forint árut adtunk el. Előjegyzésünk két nap alatt betelt, már csak a következő évre tudunk előleget felvenni az általunk lekötött bútorokra. A gyárak az é\ i mennyiséget leszállították. többet vállalni az alapanyaghiány miatt nem nagyon tudnak. Nemcsak a nagykereskedelmi vállalatoktól vásárolunk, hanem közvetlenül a gyártótól is. Nehéz most annyi árut beszerezni, amit ne tudnánk eladni. Általában 35 milliós a készletünk, ez az utóbbi három hétben 15 millió forint körüli. Előre félünk az évből hátralévő két hónaptól, mert a vevő kéréseivel szemben mi állunk, nem pedig a gyártó. Nekünk kell a kínos „nincset” kimondani. A felfokozott kereslet pedig a minőség romlására megy. Hiába ragaszkodunk mi az első osztályúhoz, ha nem hozzuk el a gyártól, elviszi egy másik bolt. Így aztán most a selejtet is megveszik. BIK Iparcikk Áruház. Sáros i Pál igazgató: — Szombaton kaptunk 15 színes teMit teszünk a kirakatba? levíziót, fél óráig sem tartott. Naponta százat is el tudnánk adni belőle. Automata mosógép, videomagnó, fagyasztószekrény nincs. A havi forgalmunk megközelíti a karácsonyit, hiszen az első 10 napon ebben a hónapiban 12,5 milliót, míg tavaly 6,2 millió forintot forgalmaztunk. Rengeteget utazunk az áruért, ha személyesen megy az ember a gyárhoz, kisír egy kis pluszt, a megrendelten felül. Az is baj. hogy az eddig problémamentes elegendő árukból is kevesebb van. Gáztűzhely 17-féle is volt néha, most csak kettő kapható. A napi cikkekből nem érezzük ezt a nyomást, abból még elegendő és megfelelő a kínálat. Bizományi Áruház, Szőke Béláné, igazgató: — Azt tapasztaljak, hogy a vevők most akarják felújítani ruhatárukat. bútoraikat, kicserélni műszaki cikkeiket, hiszen nem tudják, hogy jövőre mire futja, s mennyiért. Ezt mi nemcsak a felvásárláson, hanem az eladáson is érezzük. Egész nap sorakoznak a felvevőhelyeink előtt. Előfordul, hogy félóránként cserélődik az áru a boltban. Nemcsak a bútor, festmény, műszaki cikk kapós, hanem a nemesfém és az irhabunda is. Ha osztályos árut szerzünk be valahonnan, azonnal elkapkodják, hiszen az ha hibás is. új. A készletünk jóval kevesébb. 12 millióval szemben csak nyolc, a forgalom viszont 10 millióval több a tervezettnél eddig. Vasvill Depó, Futó Elemérné. boltvezető: — Hétmillió helyett, most csak négymillió forint a készletünk, de a forgalom 3 helyett 5 millió. Kevés az áru. Mindent visznek a vevők, ami megvehető. Van olyan cikkünk, amit ha eddig féláron adtunk volna, akkor is a nyakunkon marad, most az is kell. Örökké csörög a telefon, keresik a színes tévét — most nem számítana. ha hatvanezerbe kerülne —, az automata mosógépet, a videót, a varrógépet, s felsorolni is nehéz, mi mindent. Hogy mit fogunk karácsony előtt eladni, azt nem tudjuk, hiszen árunk alig lesz, több, mint most. MINDEZT MIBŐL? Nemcsak az a hír járja, hogy mindent megvásárolunk. hanem az is, hogy az eddig takarékoskodók kiszedik pénzüket az OTP-ből. Elsősorban azért, hogy elvásárolják. másodsorban azért, mert félnek, hogy megadóztatják a bentlévő összegeket. Hogy valóban így van-e, arra Nagy László, az OTP igazgatóhelyettese válaszolt: — Nem igaz, hogy a lakosság kiszedegeti a pénzét. ezt a számok is bizonyítják. hiszen t^yaly is 12 milliárd volt a betétállomány és most is ennyi. Az inkább elmondható, hogy a növekmény kevesebb, tehát aki eddig betette a feleslegessé váló pénzt (tavaly 600 millió forintot) az most inkább elkölti, s nem hozza be. sem az OTP-be. sem a postára (idén 280 millió). — Azt is tapasztaltuk, hogy a nálunk lévő nagyobb összegeket igyekszenek anonimmé tenni, s apróbbra váltani. Sokan kértik a bemutatóra, jeligés. kisebb összegű, többféle betéti lehetőséget. Nagyarányú ugyanakkor az építkezési, felújítási kedv. Sokan a hat-hétéves lakásukat is kölcsönből akarják felújítani, s az építőanyagokat is még az idén beszerezni. Jó részük egyiket sem tervezte ilyen hirtelen. Nagyon sokan kérnek áruvásárlási, személyt kölcsönt, azon az elven is. hogy inkább nekünk tartozzanak, de a pénzük valamilyen tar- tósabb termékbe legyen befektetve. Az elmúlt három hónapban 100 millió forint volt a kiáramlás, ennyit kértek kölcsön, vettek igénybe. Sokan azonban már tudják. hogy felesleges kisze- degetnt. vagy a fent említett módon manipulálni a pénzzel, de azért az OTP is megtesz mindent, hogy újabb kedvező formákkal igyekezzen rábírni a lakosságot a további takarékosságra. Igaz, ezzel a vásárlási lázat még nem tudjuk korlátozni. Orosz B. Erika A tervek szerint az építőiparban dolgozók béren kívüli juttatása adómentességet élvez majd. Tehát a különélési és egyéb pótlékok után nem kell adót űzetni. Várhatóan ez az intézkedés növelni fogja az építőipari szakmák vonzását. De arra nem lehet számítani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifizetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tényező marad. tartani az építés-szerelés, Sz. K. Kukorica-nagyüzem a földeken Szilvafák veszélyben