Észak-Magyarország, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. október 19., hétfő Ár és szórakozás Kellemes, nyárias volt az idő vasárnap délelőtt. Nem csoda hát, hogy so­kan — ebéd előtti — sé­taként, szórakozásként fel­keresték a miskolci Zsar- mái piacot. Az autók rpár reggel nyolc felé elkezdtek gyülekezni, aztán egyre töb'b érkezett. Fél tíz kö­rül már — a kiadott hely­jegyek alaipjón — 240—260 személygépkocsii sorakozott a zúzalékkal '.leszórt piar­com. Igaz, sokan már ele­ve úgy jöttek ki. hogy „nem lesz itt adás-vé­tel ...”, de a reményt azért nem kell feladni, hátha ... Persze, .ilyentájt, ősszel .már úgy vannak ezzel a kocsi vári ássa! az emberek, hogy majd Inkább tavasz- szal. Ki vesz télire kocsit? — Nézze csak meg nyu­godtan — mondja', ajánlja hét év körüli, kicsit nyú­zó ttnaL tűnő Ladáját egy bajuszos úr. A mama. pa­pa és húsz év körüli fiuk nézi is tüzetesen. — Ezen .minden ki van cserélve! Ne a kilométer­órát nézze fiatalember, hanem azt. hogyan néz ki a jármű! Üj gumik, új ak­kumulátor, nemrég cserél­tem a hátsó sárvédőt. . . Arrébb újdonatúj Lada 1500-as, árán csak ször- nyülködni lehet: csekély 350 ezret kér érte gazdája. Több, mint százszázalékos felár! A gyakorlott autó­piac-látogatónak ezen már arcizma sem rezdül, hoz­zászokott az ilyen ,égbes_zö- kő árakhoz. Többen mond­ják, hiába, ha egyszer va­lamiből h.iány van ... Természetesen van itt olcsóbb járgány is, mond­juk 25 ezerért öregecske Trabant, vagy elnyűtt, öt­hat gazdás Zsiguli. Kinek mi kell, mindent megta­lál. Például akinek nyuga­ti, autóra támad gusztusa, no, meg a pénztárcája is bírja, vehet 380 .ezer fo­rintért Audi 100-ast. Mert ez is van. Csak ,a vavő ke­vés. Tájékozódásra, új hí­rek (pletykák) beszerzésére •azért jó ez a vasárnapi piac. Dél felé aztán egyre töb­ben indítanak. Lassan kezd szétszéledni a piac, a jár­művek egymás után ka­nyarodnak ki az útra, vo­lánjuk 'mögött a régi gaz­dával ... (mé—) Nagyszüret — kis eredménnyel Határokon átnyúló vállalkozások A KGST ülésszaka után Növekvő igény a javítások iránt (Folytatás az 1. oldalról) A felszólalók kitértek a szakmunkásképzés fontossá­gára, hangsúlyozva, hogy az utánpótlás biztosítása érde­kében a Kiosznak is vannak feladatai. El kell érnie pél­dául. hogy a kistelepüléseken élő kisiparosoknak is előnyös legyen tanulókat képezni. Azt is szóvá tették, hogy csak a kistelepüléseken folytathat­ják együttesen a magánvál­lalkozók az ipari és a keres­kedelmi tevékenységet. Kí­vánatos volna ezt kiterjesz­teni a városokra, netán a főváros egyes területeire is. Vadász- vadtenyésztő szakmunkásokat képeznek A MAVOSZ Borsod Megyei Intézőbizottsága szervezésé­ben vadász- és vadtenyésztő tanfolyam kezdődött Miskol­con. Ezt a ..különleges” tan­folyamot már második alka­lommal rendezik meg. s azon nemcsak a borsodi, hanem a szomszédos Heves. Nógrád és Hajdú megyei hivatásos vadászok, vadőrök is részt vesznek. A kétéves tanfolyamra megközelítőleg hatvanan je­lentkeztek. Azok, akik már alkalmazásban állnak. és csak, alapfokú.: képesítésük van. Olyanokat is felvettek, akik ebben a szakmában kí­vánnak elhelyezkedni. He­tente két alkalommal hall­gatnak előadásokat Miskol­con szakképzett előadóktól, akik jól ismerák a vadászat és a vadtenyésztés tudniva­lóit. Mert a vadászat és a vad- tenyésztés külön „szakma”, különösen megyénkben, de a szomszédos területeken is, ahol a nagy- vagy az apró­vad elsősorban külföldiekkel történő vadásztatása nem kis bevételt jelent a társaságok­nak. nemkülönben pedig az államnak. így hát fokozott jelentőséget nyer ezen a te­rületen a szakszerű vadte­nyésztés — amihez jól kép­zett szakemberek is kellenek. (Folytatás az 1. oldalról) tanácskozás jelentőségét méltatva dr. Ábrahám Kál­mán államtitkár, az Orszá- i gos Környezet-- és Ter.mé- ! szebvédelmi Hivatal elnöke többek között elmondta: a konferenciára, amely nem- < csak szakmai elismerést je- i lent hazánknak, hanem ezen 1 túlmenően politikai jelentő­sége is van a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közti közeledésben, negy­ven országból mintegy négyszázan jelentették be részvételüket. A szakembe­reken kívül többek közölt mérnökök, közgazdászok és orvosok jönnek a világ min­den részéből. A tervek sze­-,,A szíriai Haladó Nemzeti Front meghívására népfront­küldöttség utazott szomba­ton Damaszkuszba Ribánszki Róbertnek. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa tit­kárának vezetésével. (MTI) Egyre több szőlős'tábla „nóptelenediik el” Tokaj- Hegyatján, jelezve. hogy amilyen korán kezdődött a szüret, olyan hamar be is fejeződött. A történelmi bor­vidéken az egyéni szőlőter­melők és a szakcsoportok gyakorlatilag már végeztek a fürtök szedésével. Szá­mukra a „nagyszüret”. ami­kor a világhírű borvidék ne­vét adó hagyományos fajtá­kat, a furmintot, hársleve­lűt, sárgamuskotá'l.yt gyűjtik össze, már befejeződött. Tjart még a szedés egyes nagyüze­mi táblákon, mint például a To.kaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát néhány szőlőske etjében. Az idei termés nem ké­nyeztette el a szőlősgazdákat. Jellemző példa, hogy Mád határában az egyik szőlős­gazda, akinek 800 nég.yszög­rint több, mini kétszázötven előadás hangzik él évt'jze- dünk egyik legfontosabb, v.i­öl, hagyományosain, bakhá­ton művelt területe van, alig több, mint három óra alatt végzett a szedéssel. A szüret is csak azért tartott ennyi ideig, ment a táblát a fürtök után be kellett jár­ni. Nem sokkal jobbak a ter­méseredmények más terüle­teken sem. Beigazolódott az a régi hegyaljai mondás, hogy aki szőlővel foglalko­zik, annak, egy év termése a zsebében, a másodiké a bankban, a harmadiké pe­dig a pincében kell, hogy legyen. Az esetleges rossz lermőévéket — mint ami­lyen a mostani volt — csak így tudja átvészelni. A kedvezőtlen körülmé­nyek közölt kedvező, hogy .a mustok cukorfoka jó, el­éri, sőt egyes helyeken meg is haladja a húsz fokot. okozó környezetvédelmi problémájáról, különös te­lein tettel a megelőzésre é.s a hasznosításra. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának már a napi­rendje is jelezte, hogy a tag­országok kormányfői ezúttal a leglényegesebb kérdéseket akarják megvitatni úgy, hogy javaslataik a tagországok •közti kapcsolatok érdemi ja­vulásával járjanak. Az együttműködési mechaniz­must, a gazdasági integrá­ció irányítási kérdéseit, a „tervezés és a piac” közti harmonikus kapcsolat meg­teremtését állították eszme­cseréjük középpontjába. Az ülésszakról kiadott köz­lemény is érzékeltette a ta­nácskozás tétjét: ha- sikerül újfajta mozgási pályára ál­lítani a tagországok közti kapcsolatokat, változtatni an­nak rendszerén, akkor jó eséllyel vethetnek véget a KGST-térség elmúlt évékben bekövetkezett világgazdasági térvesztésének, és javíthat­ják a nemzetgazdaságok ha­tékonyságát. A tagországok többsége osztatta a magyar kormányfőnek az egyik leg­nagyobb gondról kifejtett gondolatát. Grósz Károly el­mondta. hogy nem korsze­rűsödött. nem bővült a szo­cialista országok közti kap­csolatok eszközrendszere olyan mértékben és ütem­ben. mint ahogyan azt az együttműködés feltételeiben ■bekövetkezett változásbk igé­nyelték. Más szóval, az áru­forgalom és az integráció lé­nyegi kérdéseiben napjaink­ban is a tervhivatalok, mi­nisztériumok szintjén folyik az egyeztetés (a kapcsolatok részleteinek kidolgozása), mi­közben a termelés mai bo­nyolult szervezettségi fokán, a technika mai fejlettségi A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság között mindkét fél megelégedésére egyre inten­zívebben fejlődnek a gaz­dasági kapcsolatok. Ez a körülmény adott alkalmat arra, hogy a duisburgi Raj­na—Ruhr kikötőt képviselő hivatalos delegáció a szoci­alista országok közül első­ként Magyarországon mu­tassa be a világ e legna­gyobb, a tengeri óriás kikö­tőkkel is vetekedő forgal­mú belkikötőrendszerét. A magyar szállítmányozá­si vállalatok képviselői, mint potenciális üzletfelek vettek részt a budapesti Fórum Szálló különtermében tar­tott látványos bemutatón, szintjén intenzív és igen ak­tív vállalati részvételre vol­na szükség. Szorosan kapcsolódik eh­hez az is. hogy az együtt­működés több évtizedes ha­gyományainak megfelelően, főként maturális feladatokat fogalmaztak meg a terve­zők. mint ahogyan Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterel­nök utalt erre: egyszerű áru­cserét valósíto'btak meg a tagországok. Amennyiben a vállalatközi kooperációt kí­vánja a közösség az integ­ráció meghatározó formájá­vá tenni, képesnek kell len­nie az „önelszámoló válla­latok” nyelvén megfogal­maznia az együttműködési feladatokat, vagyis árakon, valós árfolyamokon elszá­molt devizában, a hitelka­matok és a „piac” számos egyéb eszközén keresztül. Nos, az ülésszakról ki­adott közlemény ezt a hatá­rozott átállási szándékot tükrözi, amikor kimondja, hogy fokozatosan át kell alakítani a szocialista gaz­dasági integráció mechaniz­musát. a KGST tevékenysé­gét — figyelembe véve az egyes tagországok gazdasági mechanizmusait, továbbá e mechanizmusok tökéletesíté­sére tett eddigi erőfeszíté­seket. Hangsúlyt kell ezzel kapcsolatban a fokozatosság­ra helyezni, hiszen a tagor­szágok úgy képzelik, hogy a kilencvenes évektől az ez­redfordulóig terjedő időszak­ra dolgozzák ki az átállás koncepcióját. A nagy „kol­lektív koncepciónak” elneve­zett terv hívatott arra. hogy a munkamegosztást a mainál teljesebben építse „a valós amelyet egyébként a Szál­lítmányozási Világszervezet felkérésére annak magyar- országi tagja, a Raabersped szervezett. Reinhard Bü­litz, Duisburg polgármeste­re, Bernhard Bűnek, a Raj­na—Ruhr Kikötőüzemi Egye­sület elnöke, dr. Hans Pe­ter Martin, az Alsó-rajnai Ipari és Kereskedelmi Ka­mara főügyvezető-helyette- se, Heinrich Stromberg fő­konzul, hajóügynök-egyesü- leti elnök, továbbá kikötő­igazgatók és más tekinté­lyes személyiségek a Ruhr- vidék e belföldi, ám ten­gerhajókat is fogadni képes kikötőjének előnyeiről iiye-* keztek meggyőzni a részt­vevőket. Kétségtelen, hogy értékviszony, a költségténye­zők és a tényleges árviszo­nyok alaposabb elemzésére”. A jövő KGST-jében ter­mészetesen megőrzi alapve­tő szerepét a tervkoordiná­ció. a gazdaságpolitikai egyeztetés, de a KGST-ben folyó munkát — minit a közlemény írja — több vá­gányra helyezik a jövőben. A felső szintű, nagy hord­erejű programok, a straté­giai szintű, ágazati, .ipari fejlesztési tervek mellett, a másik szint magának a KGST-szervezet munkájának korszerűsítése, a harmadik pedig a vállalatok közvetlen, szerződéses kapcsolatainak fejlesztése. Á mostani tanácskozás je­lentősége abban rejlik, hogy megjelölte, mit kell tenni a mikroszintű kapcsolatok bő­vítésé érdékében. Közös vál­lalatok, nemzetközi egyesü­lések. közös tudományos-ku, tatási szervezetek hatékony működtetése főként azon múli'k, milyen közegben jö­hetnek létre, illetve dolgoz­hatnak ezek az országhatá­rokon átnyúló vállalkozások. Bár számos ország a szocia­lista piac szerepének növe­lésére tett erőfeszítéseket az elmúlt években, azért a tag­országokra még inkább a nemzeti gazdaságirányítási szabályok eltérése, semmint a gazdasági eszközök azonos­sága a jellemző. Ezt a hely­zetet felismerve, az átállás sikeres végrehajtása érdeké­ben javasolták a kormány­fők: a tagországok teremt­sék meg a vállalkozások működtetéséhez szükséges gazdasági, szervezeti és jogi feltételeket. Duisburg hozzánk közelebb van, mint az Északi-tenger, amiért is például az Ang­liába vagy a skandináv országokba irányuló szállít­mányok szárazföldi útvona­la lerövidíthető, s a víziút meghosszabbításával a szál­lítás olcsóbbá tehető. A duisburgi kikötőrendszer ke­reskedelmi jelentősége né­hány éven belül, a Duna— Majna csatorna elkészülte után még nagyobb lesz. Er­re is gondolva tartották meg bemutatójukat a kikö­tőegyesület képviselői, akik — mint megtudtuk — ha­sonló célból a Duna menti országok közül legközelebb Bulgáriába látogatnak. lágszerte nagy gondokat CSAK KÉT NAPIG! Hemtsfém- felvásárlási akció fővárosi becsüs jelenlétében, Miskolc, Rákóczi F. u. 2. alatt. Aranyát, ezüstjét, drágakövei díszített ékszerét a legmagasabb napi áron megvásároljuk, KÉSZPÉNZÉRT, VAGY BIZOMÁNYBA. NE FELEDJE! 1987. október 20-án és 21-én, a miskolci óra-ékszer boltban! A Miskolc Megyei Városi Tanács 6 éves lejárattal, évi 11,5 százalék kamatozással 49 MILLIÓ FORINT ÖSSZÉRTÉKBEN Miskolc-Tapolca kiemeli iliiiely idegenforgalmi fejlesztésére magánszemélyek által vásárolható kötvényt bocsátott ki A BUDAPEST BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LEBONYOLÍTÁSÁBAN. A kötvény törlesztése 1991. szeptember 20-tól kezdődően, három éven keresztül, 30--30-40 százalékos részletekben történik. A kötvény 10 000 forintos címletekben kapható, készpénzfizetés ellenében, a kibocsátás teljes összegének eléréséig a Budapest Bank Rt. igazgatóságának pénztárában, Miskolc, Magyar-Szovjet Barátság tér 4. sz. Pénztári órák: hétfőtől csütörtökig: de. 8-12 óráig, du. 13-15 óráig, pénteken: 8-12 óráig. A kötvény államilag garantált, biztos befektetés, a töke és a kamat adó- és illeték- mentes, örökölhető, átruházható. Napjaink gondja: a környezetszennyezés Egy hét máivá világkonferencia hazánkban Fejlődő magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok Bemutatkozott Duisburg kikötöegyesülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents