Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 6 1987. szeptember 5., szombat A szerencsi Huszárvár előtt még akkor sem áll ennyi személyautó, ha a telt ház táblát kiakasztják a hotel bejáratára. Most, nyárutón nem sok a vendég, ám annál több itt a helybéli. Nem pihenni jöttek ... Várospolitikai fórumra gyülekezik a szerencsi nép, s amikor az óra elüti az este hatot, akkor majd’ negyedezren szoronganak a széksorokon, a vár árkádtermében. A fórum témája közérdekű: lakásépítkezés, különös tekintettel a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségei. * Űjsütetű dolog ez a fórum, leginkább talán egy falugyűléshez hasonlítható, de itt és most városban vagyunk. Negyedik éve titulálják Hegyalja kapuját annak, s Szerencs büszke is erre a címre, s tesz is azért, hogy megmutassa az erre járóknak: megérdemelte a városi rangot. Mondom, szokatlan ez a fórum. Nem tudom, ki találta ki, de jó dolog. A plakátot, vagy inkább szórólapot a tanácselnök és a népfronttitkár írta alá, a címzettek a Tisztelt Szerencsi Állampolgárok. A hatóság kér, baráti eszmecserére invitál, szép szóval, emberi módra. Nem tanácstagi beszámolóra, nem tanácselnöki fogadóórára — nem! A lakosságot várja, jöjjön, mondja el véleményét, javaslatát, hivatalosan fogalmazva: „A gondok őszinte megvitatása, a közvélemény jobb tájékoztatása, a lakosságban meglévő tenni akarás felélesztése nagy tartaléka Szerencsnek. Ki kell végre próbálni erőnket, meg kell valósítani azt a régen: hiányzó összefogást, ami még ebben a gazdasági helyzetben is csodákra képes.” * Négy perccel múlt este hat, amikor bejön az árkádterembe a tanácselnök, Magda Gábor, s azt mondja: — Másodszor vagyunk itt, s bízom benne, hogy a havi utolsó hétfői összejöveteleinkkel hagyományt teremtünk. Legutóbb este fél tízig vitatkoztunk, tartalmas, hasznos volt együtt- létünk, amely mellőzött minden hivatalosságot. Szeretném, ha most sem, máskor sem lenne ez másképp ... Rövid a bevezető, tudja jól az elnök, a szerencsieket a konkrétumok érdeklik. Lakáspolitikai kérdések vannak napirenden, a meghívottak sorában ott a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat képviselője, s ott az OTP szerencsi fiókjának vezetője is. A kivitelező és a hitelező. A hallgatóság pedig zömében fiatalokból áll, bár jó néhány szülő is feszült figyelemmel hallgatja, hogy, s miképp juthat lakáshoz fia, vagy lánya családja. Hát, nem egykönnyen, az biztos ... Szerencs, kisváros. Valamivel több, mint tízezren lakják, a lakások száma 3301, s ebből 2716 családi ház. Mondhatnék: családias kisváros. Aki lakást akar, az építkezik... De Szerencs városias képet is ' akar mutatni, ehhez pediglen — a mai nézőpont szerint — ugyebár kellenek emeletes házak, csoportos és telepszerű lakások is. A tanács, mint mindenütt az országban, itt sem tud és nem képes minden lakásigénylő kérelmet kielégíteni. Az ösz- szes lakásoknak még egy- tizedét sem teszi ki a tanácsi otthonok száma. Utoljára a várossá nyilvánítás évében, 1984-ben adtak át tanácsi lakásokat, azóta nem készült egy darab sem. Jelenleg negyvenhárom igénylőt lajstromoznak, fizikai dolgozókat, fiatal házasokat, nagycsaládosokat, szóval olyanokat, akik megfelelnek minden kritériumnak. Igen ám, de a tanácsnak nincs pénze építkezésre, de a lakásra várókat támogatni kell... * Negyed hétkor felsír egy kisgyerek, lehet, neki már késő van, de szüleinek nincs lakása, így hát az anya csitítgat, az apa pedig előregörnyedve figyel. A hangosítás kitűnő ... Azt hallani: — Az Ondi út térségében a BÁÉV 2x36 lakást épít, harminchat lakást ebből kulcsra készen átad, napi forgalmi áron ezeket meg lehet vásárolni, illetve az ide letelepedők igényeit is ki kell elégíteni... A másik harminchat lakás — nos, ez az, ami mindenkit érdekel. Tán soha nem volt ilyen csend az egykori Rákóczi-várban, mint most. Szeghő László, a BÁÉV képviselője beszél: — Kitűnő kapcsolatot alakítottunk ki a városi tanáccsal és a KlSZ-bizott- sággal. Fiataloknak szeretnénk otthonokat építeni, viszonylag kedvező, elérhető áron, úgy, hogy az építkezésbe beszállnának a leendő tulajdonosok is. Az alapozásokat, a befejező szakipari munkákat magánerőből végezhetik el, ezáltal olcsóbb lehet otthonuk, és saját ízlésüknek megfelelően alakíthatják ki azokat. Érvel és agitál a BÁÉV- es képviselő, dicséri új terméküket, a durisol biobetont, amelyből építenék — szavaival élve — ezeket a . szerencsi referanci ah á za ka t. Nem lennének nagyok ezek az otthonok, két és fél szobát, alig hatvan négyzetmétert kóstálnának, de egy kétgyermekes családnak megfelelnének. Az építőipari cég magára vállalja a tervezést, a lebonyolítást, s természetesen a kivitelezést, ezáltal a lakások ára ... A csendben a légy zümmögését is hallani, toll a papíron, tekintet az előadón, akii lassan már egy órája beszél: — Tájékoztató árat tudok mondani: négyzetméterét a lakásoknak 8,5 ezer forintért akkor hozhatjuk ki, ha az ajtókat, ablakokat, s a burkoló elemeket a leendő tulajdonosok veszik meg, s szerelik be. Tizenegy és fél. ezer forint a négyzetméterenkénti ár, ha ez utóbbiak a BÁÉVrre hárulnak, s tizenötezer forint, ha kulcsra készen adjuk át az otthonokat ... Felhördülés, felszisszenés... Sok, túlontúl sok... Most jön a fórum ... * Még egyszer: jó dolog ez a fórum. Számolás, kalkulálás, az OTP vezetője elmondja mennyi hitelt kapnának azok, akik belevágnának ebbe az építkezési formulába, a jelenlevők pedig őszintén, minden kertelés nélkül nekiállnak a BÁÉV- és szakembernek. — Hulladékból készül a durisol, akkor hát miért ilyen drága ...? — A tüzelőt hol tárolják, ha nem épül pince...? — Számoljon még egyszer a BÁÉV, mert ez irreális ár, ettől olcsóbban megépülhet egy hagyományos családi ház .... Szeghő László nyel, vizet iszik, válaszol. Talán meggyőzően, talán nem. Mindenesetre sokan felállnak, elmennek. Őket tovább nem érdekli az egész, bár lehet, otthon tovább osztanak, szoroznak. Szerencsen egyelőre még nem égető a lakáshelyzet, ámbátor, ha valaki évek óta' gyűjt, kuporgat, egyáltalán nem mindegy, hogy, s miképp juthat önálló otthonhoz. Az OTP-és hölgy azt mondja, hogy kötcsön ide, kölcsön oda, legalább százezer forint saját tőkével kell rendelkeznie annak, aki bele kíván vágni ebbe a módiba!. S miég ekkor is, évek hosszú soráig nyögheti a havi majd negyedtízezer forintnyi visszafizetést. Nem kevés ez sem... . A tanácselnök lakonikusan megjegyzi: ne legyenek senkinek sem illúziói, ha lakást akar építeni, otthont szeretne teremteni... Korábban sem volt ez könnyű dolog, manapság pedig pláne nem az. A BÁÉV ajánlata kedvező — teszi hozzá —, élni kell vele... Miképp is hangzik a plakát mondata?: „Jelenlegi helyzetünkben ez a város nem engedheti meg magának, hogy akárcsak egyetlen javaslat, jó ötlet veszendőbe menjen.” Igaz, ezt a mondatot az illetékesek a lakosságnak szánták, de az építőipari cég ajánlatát is érdemes elplán- 1 tálni. Egy ifjú városnak minden életképes kezdeményezést föl kell és muszáj vállalnia, ha talpon kíván maradni. Szerencs pedig akar... * A várospolitika nyilvánosság elé vitele hagyomány lesz itt — állítják. Legközelebb, szeptember utolsó hétfőjén az ipari és kereskedelmi tevékenységet kívánják megvitatni a város vezetői a városlakókkal... Illésy Sándor Új magyar filmgyár: MO ■ Beszélgetés dr. Bokor László igázgató-főszerkesztővel Korábban beszámoltunk róla, hogy a magyar filmszakma átszervezése során a MAFILM mellett egy újabb filmgyár alakult a korábbi közművelődési stúdiókból. Ennek a pontos neve: Magyar Mozi- és Videofilmgyár. A közhasználatban máris rövidített nevét emlegetik: MOVI lett a „beceneve.” Ezzel a filmgyárral Miskolcnak bőven lesz kapcsolata, mert itt készülnek döntő többségben a miskolci film- fesztiválokon szereplő művek, itt dolgoznak azok a filmesek, akik immár több mint negyedszázada kapcsolódnak városunkhoz. Az új filmgyár igazgatója is régi ismerősünk, dr. Bokor László filmrendező, aki korábban a MAFILM Híradó . és Dokumentumfilm Stúdiójának a vezetője volt, most pedig igazgató-főszerkesztő kinevezéssel irányítja az új filmgyár munkáját. Vele beszélgettünk az új szervezet életéről, feladatairól. — A Magyar Mozi- és Videofilmgyár 1987. július 1-jével jött létre. Nevében azt kívántuk már jelezni, hogy hagyományosan a mozi számára, de ugyanakkor a képernyőre is minél több filmet kíván 'készíteni, — kezdi tájékoztatását dr. Bokor László. — A filmkultúra és a tömegkommunikáció legfőbb és legfontosabb találkozópontja napjainkban a televízió. Naponta hat-hét millió ember néz televíziós adásokat. Ez az az út, amelyen ismereteket leginkább közzé lehet adni, tudnivalókat, dokumentumokat a legszélesebb rétegekhez el lehet juttatni. Természetesen a kisfilmek útja' is ez kell, hogy legyen; ezért nem különülhet el teljesen a mozira és a képernyőre történő gyártás. — A MOVI mint vállalat jellegéről mit kíván elmondani? — A MOVI alternatív szolgáltató vállalat. Ez azt jelenti, hogy á filmet készíttető stúdiónak, legyen az akár játékfilmstúdió is, vagy egyéb, kívülálló megrendelőnek, módja van választani: a MAFILM-mel, vagy velünk készítteti el tervezett munkáját. A mi áraink egyébként tíz százalékkal olcsóbbak a MAFILM-énél. A gyár létrejöttekor a MAFILM-mel úgy osztottuk meg a felszerelést, hogy azonos gép- és lámpapark áll rendelkezésünkre, s iha eszköztárunk nem is világszínvonalú, de a videofelvételi és editáló technikánk már az, mert a 'legkorszerűbb, legújabb videotechnikai felszereltséggel büszkélkedhetünk. A MOVI átvette a korábbi közművelődési stúdiók feladatkörét, és berendezkedett különböző filmes megrendelések teljesítésére. Megrendeléseket kapunk vállalatoktól, intézményektől, különféle szervektől, nem utolsósorban a Magyar Néphadseregtől, amelynek megbízásait gyárunkon belül a Katonai Filmstúdió elégíti ki. — Gyakorlatilag itt kis- filmstúdiók összevonása történt. Milyen változásokkal jár ez az átszervezés? — Felerősödött a belső demokráciánk. A korábban volt Propaganda Filmstúdió megszűnt, annak munkáját elosztottuk .a többi stúdiók között. így igazságosabbnak tűnik, mert a megbízásos munkákból de- mokratikusabban és igazságosabban juttathatunk a stúdióknak, illetve az e munkákra vállalkozó és leginkább alkalmas alkotóknak. Kivéve természetesen, ha a kívülálló megrendelő névre szólóan adja a megbízást, azaz a rendeléskor adott alkotóhoz ragaszkodik. Sas Istvánnak, az ismert íreklám- film-alkotónak, aki legutóbb .tizenhat filmjével Várnában kategónia-nagy- díjat nyert, külön alkotói műhelyt szerveztünk. Megmaradt természetesen a három nagystúdió, a dokumentumfilmes, a népszerűtudományos és oktatófilmes és a mór említett katonai, és önálló ministúdió szerephez jutott a Filmhíradó. — Korábban már hallottunk a televízióban is arról, hogy a MOVI külföldi koprodukciós munkákra készül. — Az első ilyen munkánk Hollywooddal közösen készül, a film munkacíme „Elég volt magyarnak lenni”. Ez Kálmán Gábor nevű hollywoodi filmessel közös munkánk, részünkről ’a társrendező Erdőss Pál lesz, akit már játékfilmes rendezőként nagyon jól ismer a közönség. E dokumentumfilm azt a hollywoodi időszakot mutatja majd be, amikor olyan sok magyar került a film világvárosába, hogy eleinte elég volt magyarnak lenni, később azonban már a követelmények növekedése következtében az lett a jelszó, már nem elég csak magyarnak lenni. Ugyancsak tervezünk egy retrospektív sorozatot Tóth András idős hollywoodi magyar filmessel, ennek valószínűleg Tóth Bandi utolsó mozija lesz a címe. Igen sok video-partner is jelentkezik, akikkel majd együtt tudunk működni. — Játékfilmrendezőt említett az előbb, Erdőss Pált. — Igen. A korábbi stúdióból átvettük azt a gyakorlatot, hogy nyitott legyen a MOVI; szívesen látunk rendezőket, egyéb filmszakembereket, ha megfelelő témával jelentkeznek, vagy ha általunk javasolt témák megvalósítására vállalkoznak. * — Említette, hogy a híradó önálló ministúdióként működik. Tudomásunk szerint igazgatói megbízatása után sem szakadt meg kapcsolata ezzel a munkával. — Nem. Igazgatói kinevezésem óta is irányítom a Filmhíradót, a kinevezésem is igazgató-főszerkesztő, ami elsősorban ezt jelzi. A közeljövőben a Magyar Filmhíradó színes lesz, s ez egy nagy előrelépés. A nagyvilágban újra fellendülőben van a filmhíradó, kilencvenkét ilyen jelentkezik rendszeresen. Például az NSZK-ban három is. Az INA, a nemzetközi filmhíradós szervezet, amely párizsi székhellyel működik, idei közgyűlését Pekingben fogja tartani. E szervezet alelnöki tisztét töltöm be, s Pekingben arról is szó lesz, hogy a jól működő filmhíradókat felhatalmazzák egy amerikai műholdon történő adás bérelésére. így adott esetben milliárdok nézhetik. Lehet, hogy itthon kevesebben fogják látni, de a nagyvilágban megszámlálhatatlanul sokan azokat az eseményeket, objektumokat, képeket, amelyeket mi vettünk föl és bérelt helyünkön sugározhatunk. Dolgozunk az osztrákokkal közösen egy próbaszámon. Ennek a műholdas híradóközlésnek a jelszava a három I: „Image, Innováció, Idegenforgalom”. Azt hiszem,- e hármas jelszóban már benne rejlik, hogy ez a fajta híradó mit segít az országnak, elsősorban idegenforgalomban, s azon túl mindabban, ami az idegenforgalomhoz kapcsolódik. — Dr. Bokor László nemcsak filmrendező, illetve ihíradó-főszevkesztő, most már filmgyár-igazgató, hanem Rózsa Fe- mnc-díjas újságíró is, a történettudományok kandidátusa, számos könyv szerzője. S mindehhez még országgyűlési képviselő. Hogyan tudja egyeztetni ezt a sokféle munkát, s min dolgozik jelenleg? — Mint képviselő, választókerületemben a budapesti tizennegyedik kerületben, Zuglóban, jelenleg a kábeltelevízió megteremtésén fáradozom. Olyan kábeltévét szeretnénk ott kiépíteni, amelybe majd a nyugati adások is bekapcsolhatók lesznek. Tudományos munkásságomban továbbra is a film, a politika és a történelem összefüggéseit kutatom, azok érdekelnek elsősorban; különböző tanulmányokon dolgozom jelenleg, és készülök szakágamban a nagydoktori disszertációmra. — Amikor 1964-tben először rendeztek \Miskől- con filmfesztivált, ,a nyitókor Bokor, László híradó-riportja volt az első vászonra került versenymű. — Erre természetesen én is emlékszem, s úgy érzem, igen erős szállakkal kötődöm a fesztivál-soro- zalt kapcsán is Miskolchoz. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy Miskolcnak, a miskolci fesztiválnak köszönhető nagyrészt, ha ismernek. Benedek Miklós Holnap este a képernyőn Heltai Jenő müveiből szerkesztett nyolcvanperces szórakoztató irodalmi összeállítás jelentkezik holnap, vasárnap 20.10 órakor az első műsorban írók, színésznők és más csirkefogók címmel. A forgatókönyvet Bedő István és Gyö- kössy Zsolt írta, a műsort Kállai István szerkesztette és Gyökössy Zsolt rendezte. Képünkön Csákányi László és Bessenyei Ferenc a Színházi levél című vers jelenetében. írók, színésznők és más csirkelogúk
