Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. szeptember 1., kedd A Kiárusítás, A szubrett, meg a Hírháttér Hát ez az elmúlt hét valahogy nem villanyozott fel. Le­het persze, hogy a hiba az én készülékemben van, azaz énbennöm, lehet, hogy a válogatásom nem volt • valami ügyes és célszerű, de sajnálatos tény, hogy nem tudnék felidézni olyan műsorszámot, amelyre úgy emlékezhetnék vissza: de jó Is, hogy ezt láthattam. Pedig volt e héten egy hazai tévéjáték is, a Kiárusítás, amelyet Kautzky Norbert írt és Radó Gyula rendezett. Már, amiilkor a műsorújságban láttam, hogy milyen késő esti időpontban tűzték műsorra, el kellett gondolkoznom: ilyen­kor szokták a csak szűkebb rétegekhez szóló műveket su­gározni, meg az olyanokat, amelyeket — ilyen, vagy olyan ok miatt — egy kicsit el is akarnak dugni. Nos, ez ,a Ki­árusítás egy szomorú ember ruhatárának valóságos kiáru­sításával átvitt értelemben értendő kiárusítást akarhatott ábrázolni, ami nem más, mint e szomorú és kiábrándult férfiú lelke tartalmának, emliékforgáesainlak kótyavetyéje, s eközben annak bemutatása, hogy Dániel — ő a magára maradt szerencsétlen férfiú — nemcsak élhetetlen, a vilá­got kevéssé ismerő ember, de mások, akiknek pénzük van, meg a dörgést is jobban ismerik nála, akarva-akaratlanul rendre meg is alázzák, s az effajta embereknek valahogy nem jó. Körülbelül erről szólhatott ez a tévéjáték az én olvasatomban, pedig igyekeztem nagyon is szeretettel és meg­értéssel befogadni, hiszen a rendező Radó Gyula igen nagy igyekezettel próbálta hitelessé tenni és egy nemrégiben el­hunyt kiváló színművész, Greguss Zoltán alighanem leg­utolsó tévészerepét is láthattam. Szíveísen láttam volna si­kerültebb műként azt a tévéjátékot. Itt említem meg mindjárt, hogy a kései adásokról fen­tebb írtakat igazolná látszik a szombat este sugárzott ma­gyar mozifilm, a Szerelem első vérig. Ez a film az 1986-os esztendő kiemelkedő látogatottságú mozidaralbija volt. Alkik láttáik, azoknak nem kell magyarázni, miért. (Kritikát haj­dan íptunk róla, most nem ismételjük.) A szétesett család­hoz ttartozó fiú és diáktársa szerelmi kapcsolatának és az abból levonható tanulságoknak bemutatása sajátos közönsé­get kívánt. Nem az öregedő nézőkhöz szólt, hanem a film­ben szerepelt korosztály szüleihez, nevelőihez, a m,ai har­mincöt-negyvenévesekhez és •— természetesen — a film­beli fiatalok generációjához. Ok vitték sikerre a mozik­ban, bizonyára sokon nézték most is. Amikor új volt a moziban e film, nem .is egy alkalommal hallihattam a fia­talok véleményét. E filmről értő tapintattal vezetett gondo­latcseréken ma is célszerű még beszélgetni. Annál is in­kább, .mert készül, s jön a folytatása. Elszomorított A szubrett, ,a Bársony Rózsira, a harmincas évek nagy sztárjára emlékeztető ötvenperces összeállítás. A régi fiilmszalagok már olyanok, amilyenek: kopottak, re- csegők, ezekkel nincs mit tenni, ám Bársony Rózsiiról ké­sőbb is készülték felvételeik. Az emlékezök a legrosszabb sablonokat követték, a csupa egymásra rímelő rajongó em­léktöredék nem erősítette fel egymást. Nagyon sajátos volt a műsort Rökk Marika emlékezésével kezdeni. A kortársak előtt köztudott, hogy a két színésznő rivális volt, később még nagyóblb lett 'köztülk a feszültség, sőt elleniét. Rökk Marilka Hitler idején lett a német birodalom kiemelkedő csillaga, amikor Bársony Rózsinak menekülnie kellett on­nan, később máshonnan is. A túlélő rivális sztár nem ta­gadta meg önmagát: többször hangsúlyozta emlékezésében, hogy ő volt a fiatalabb. De ettől a műsor nem lett jobb ... A Hírháttért mindig érdeklődéssel várom. Ha délelőtt ülésezik a Miiniisztertanács, bizonyára aíkad miről szólni. Most három téma is szerepelt. A vállalkozói típusú lakás­építésről hallhattunk érdékes dolgokat a szakmám'szterfői. E tájékoztatásból én azt érzékeltem, hogy a jövőben, akinek bőven van pénze, az átlagosnál nagyobb és jobb kivitelezé­sű lakásokhoz juthat egy újfajta építési-értékesítési rend­szerben, aki pedig kevesebb pénzzel rendelkezik, hosszabb ideig várhat, mert az építők inkább a jobban fizetőiknek építenék miajd otthonokat. Javít majd ez a-lakáshelyzeten? És az építőváíllálatokén ? — A Nemzeti Színház építése kö­rüli kicsit kusza hírekben a művelődési miniszter segített eligazodni. Kormányhatározat született, lesz, épül majd új Nemzeti Színház. Körülbelül ennyi a biztos. A kósza hí­rekben hallható végleges elhalasztással szemben ez mégis valami. Kicsivel több biztosat tudni jobb lett volna, de a miniszter — nagyon heílyesen — tartózkodott a kellően meg ném alapozott ígéretektől. — Az MLSZ elnökével és a le­mondott szövetségi kapitánnyal folytatott beszélgetés a té­ma ismerőinek aligha adott sok újat, legfeljebb szábatosabb fogalmazásban hallhatták, amit már más forrásokból is tudhattak. — Most ilyen volt a Hinháttér. Máskor jobb, izgalmasabb lesz.(?) Benedek Miklós Postai számítógépek A Magyar Posta számítás­technikai bázisintézetében, a Posta Számítástechnikai és Elszámolási Intézetben hét­főn ünnepélyesen átadták az újonnan vásárolt számítás­technikai berendezéseket. A számítástechnikai esz­közpark rekonstrukciója ke­retében a francia Buli-cég­től egy-egy DPS—8 és DPS—6 típusú számítógépet vásároltak, amelyek az 1970 óta működő Honeywell 2200- as gépet váltják fel. Mindkét új berendezéshez lokális és távoli terminálók hálózata kapcsolódik, melyeket egy ugyancsak Buli-gyártmányú front-and processzor vezérel. Vásárolt a Fosta továbbá egy korszerű szovjet R—36-os számítógépet, amely a ko­rábbi R—30-as berendezések helyébe lép. Iskolások Megyénkben ma, szeptem­ber 1-jén 100 ezer általános, 33 ezer 200 szákközépiskolás, illetve gimnazista, továbbá 10 ezer szákmunkástanuló íkezdii meg az 1987—88-as tanévet. Ugyanakkor 13 ezer 600 gyermek először lépi át az általános iskola kapuját. I Uj iskola Nyíregyházán Tanév kezdetén Á kultúrához való jog Napjainkban gyakran hal­lunk az emberi jogokról. Fontos részüket képezik a kulturális jogok, amelyeknek egy-egy tényezője a buda­pesti Európai Kulturális Fó­rumon is előkerült. A kultu­rális jogok az egyetemes tár­sadalmi és emberi fejlődés általános termékei. Az oktatáshoz való jog ál­talános társadalmi igény­ként a kapitalista fejlődés hajnalán jelent meg. Tör­vénybe iktatása Franciaor­szágban történt meg először a 18. század végén. AjZ 1791. évi francdia alkotmány sze­rint meg fcel'l szervezni a közoktatást, amely közös, in­gyenes és nélkülözhetetlen lesz minden polgár számára. A művelődéshez való jog magában foglalja a nem ha­gyományos iskolaszerű okta­tást, továbbá a felnőttokta­tást, sőt a felnőttművelődést is. a műveltségszerzés spon­tánnak nevezhető módjait. Ez a jog magában foglalja a szakmai képzést és tovább­képzést, a hozzáférhetés le­hetőségét és jogát a művelt­ség lelőhelyeihez: a könyv­tárakhoz, az irodalomhoz, a művészetekhez sib. Igényli a színház, a film, a tömeg­kommunikációs eszközök megnyitását mindenki előtt. A neveléshez való jog az 1948. december 10-én kelt Egyetemes Nyilatkozatban szerepel első ízben nemzet­közi okmányban, amelyet az ENSZ III. közgyűlése foga­dott el. Eszerint a nevelés­nek az emberi személyiség kibontakozását kell szolgál­nia. Az ENSZ 1966. évi köz­gyűlésén elfogadott nemzet­közi egyezmény leszögezi, hogy a nevelésnek minden személyt olyan helyzetbe kell hoznia, amelyben hasz­nos szerepet játszhat egy szabad társadalomban. A kultúrához való jog mintegy összefoglalása az ok­tatáshoz, a művelődéshez, a neveléshez való jognak. E kultúrpolitikával szemben tá­masztott nemzetközi igény, hogy megfeleljen a demok­ratikus kultúrpolitikai törek­véseknek, törekedjék a bé­kére, utasítsa el a nemzetek vagy fajok közötti gyűlölkö­dést, erősítse a népek barát­ságát, s biztosítsa az egyének és a népek jogát a kultúrához. A munkásmozgalom a kezdetektől nagy jelentőséget tulajdonított a kulturális jo­goknak. A Kommunista Ki­áltványban „valamennyi gyermek nyilvános és ingye­nes nevelése” szerepel a programiban, a Gothai prog­ram (1885) kritikája fontos­nak tartja „ ... általános törvénnyel meghatározni a népiskolák anyagi kereteit, az oktatásrendszer képesí­tését, a tanítási ágakat...” Az Erfurti program (1891) az iskolák világi jellege és kötelező nyilvános népisko­lák mellett foglal állást. A szocialista alkotmányok­ban a kulturális jogok foko­zatosan bontakoztak ki. Mai formájukat az 1936-os szov­jet alkotmányban, illetve az 1947—1949. évi népi demok­ratikus alkotmányban nyer­ték el. Az 1949. évi magyar alkotmány, a művelődéshez való jognál kifejezetten szól a népművelés kiterjesztésé­iről és általánossá tételéről, illetve a felnőtt dolgozók továbbképzéséről. A Magyar Népköztársaság 1973-ban módosított és egyes részeiben újnak te­kinthető alkotmánya két he­lyen foglalkozik a tnűvelő- déshez való joggal, és a dol­gozók továbbképzésével. Szól a törvény az állam kö­telezettségéről a kultúra tá­mogatását, a kulturális jo­gok feltételeinek .megterem­tését illetően. A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fej­lődését előmozdító tudomá­nyos munkát, segíti a hala­dást szolgáló művészetet, valamint 'biztosítja az ál­lampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését. A törvényben megtalálható a kultúrához való jog lényegében minden ma ismert eleme. Fejlődik az oktatáshoz való jog tar- talma-terjedelme, ezután a jogok sora gazdagodik a ki­bontakozó népműveléssel, majd a kultúrához való jog kibontakozó elemeivel. Ezek között megtalálható a kul­turális intézmények állami vagy társadalmi létesítése és fenntartása, vagy a fenntar­táshoz való hozzájárulás, va­lamint a tudomány és a mű­vészet támogatása. Ezzel tu­lajdonképpen felrajzolódik a kulturális jogok egész köre. Az 1976. évi V. törvény a közművelődésről kimondja: „A Magyar Népköztársaság­ban az állampolgárok és kö­zösségeik művelődése, a köz- művelődés fejlesztése az egész nép közvetlen érdeke. Népköztársaságunk biztosít­ja állampolgárainknak a művelődéshez való jogot és gondoskodik művelődésük lehetőségeiről.” A művelődéshez való jogot alaptörvényünk az ingyenes, és kötelező általános iskola, a közép- és felsőoktatás, a felnőtt dolgozók továbbkép­zése, az oktatásban részt ve­vők anyagi támogatása, va­lamint a közművelődés ki- terjesztése útján valósítja meg. Ide tartozik a nemze­tiségpolitikánk is. A közmű­velődési törvény az állam- polgári egyenjogúság elvét úgy fejleszti ki, hogy elő­írja a nemzetiséghez tarto­zó magyar állampolgárok anyanyelvi kultúrájuk sza­bad művelődésének támo­gatását az állam részéről. K. J. / MŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Tanévnyitó. — 8.20: Műsor­ismertetés. — 8.30: Mai progra­mok. — 8.35: Társalgó. — 10.05: Kapcsoljuk a Pécsi Körzeti Stúdiót. — 10.25: Éneklő Ifjú­ság. — 10.40: Üj zenei felvéte­leinkből. — 10.56: Népdalok. — 11.35: A Prométheusz-rejtély. — Szemelvények Mesterházi Lajos regényéből. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Világhírlap. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Or­vosi tanácsok. — 14.30: Dzsessz- melódiák. — 15.00: Fejezetek a jiddis irodalomból. — 15.20: Johann Strauss: Bécsi vér. I. • felvonás fináléja. — 15.38: Kó­rusainknak ajánljuk. — 16.05: A Nyitnlkék postája. — 17.00: Csa­ládterápia — 1087. — 17.30: Be­szélni nehéz. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvúj- donságok. — 18.28: Műsorismer­tetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A páncélszekrény titka. Fazil Iszkander regénye rádióra alkalmazva. — 19.51: A Rádió Dalszínháza. — 21.31: Brighton, 1987. — 22.20: Tíz perc külpoli­tika. — 22.30 : Népzene Líbiából. — 22.40: Tíz perc két Nobel- díjassal. — 22.50: Sugár Rezső kórusműveiből. — 22.59: Nagy mesterek — világhírű előadómű­vészek. — 0.15: Éjfél után. Ze­nés műsor hajnalig. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 0.50: Tiz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: A Budapesti Koncert­fúvószenekar játszik. — 12.30: Lendvai Csócsi Jenő népi zene­kara játszik. — 12.58: Műsor­ismertetés. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Zenés be­szélgetés Kibédy Ervinnel. — 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdi­ót. -— 15.20: Könyvről — köny­vért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Kamasz-panasz. — 18.30: Talpalávaló. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00 : Slágereim története. — 21.05: A planétás ember. Goda Gábor regénye rádióra alkalmazva. — 21.22: Nótacsokor. — 22.00: Újvilági kóborlások. — 23.00: A mai dzsessz. — 24.00: Toronyzene. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismerte­tés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.12: Zenekari muzsika. — 9.10: Kamarazenei hangverseny. — 10.40: Monteverdi operáiból. — 11.23: A Finn Rádió szimfo­nikus zenekarának hangverse­nye. — ‘ 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rádiószínház. — 14.02: Gesualdo—Stravinsky: Három áhltatos éneke. — 14.14: Schu­bert kamarazenéjéből. — 15.00: Zenei Tükör. — 15.35: Zenekari muzsika. — 17.00: Carmen. Ope­rarészletek. — 17.50: Űj kama­razene-felvételeinkből. — 18.30: A Magyar Rádió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. — 19.35: Nagy siker volt! — 20.59: Zász- kaliezky Tamás hangversenye. — 22.26: Geraint Evans énekel. — 22.55: Nagy slágerek, változó témák a popzene világából. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, V információk, szolgáltatások Bor­sod. Heves és Nógrád megyéből. — Í7.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok ze­nés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — Döntött a bíróság. Dr. Tímár László jegyzete. — 18.00—18.15: Észak-rpagyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőze- tes. televízió 1. MŰSOR: 9.00: • Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.05: Ebül szerzett jószág. Amerikai tévé­szatíra. — 9.35: Nagyon külön­leges ügyosztály, ördögi áru — avagy a francia kapcsolat. Ame­rikai film. — 10.00: Delta. — 10.25: Mozgató. — 10.35: Képúj­ság. — 17.05: Hirek. — 17.10: Három nap tévéműsora. — 17.15: Lengyel ballada. Doku- mentu-mfllm-összeállítás. — 17.35: Kalendárium 1987. — 18.25: Képújság. — 18.30: Reklám. — 18.40: Mini-Stúdió ’87. — 18.45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. Spanyol rajzfilm­sorozat. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Verdi. Olasz életrajzi filmsorozat. — 21.15: Stúdió ’87. — 22.15: Gyé­mánt-díjasok fesztiválja. Belga film. — 22.35: Híradó. 2. MŰSOR: 16.30: Képújság.— 16.35: Régi mesterségek. —16.55: Tévétorna. — 17.00: Dél-alföldi Magazin. — 18.00: Kalandozás a növényvilágban. — 10.25: Atléti­kai világbajnokság. — 20.25: Tájkép. — 20.55: Híres temetők. NSZK rövidfilm. — 21.25: Hír­adó. — 21.40: Betűreklám. — 21.45: A gyilkos. Skót bűnügyi tévéfilmsorozat. — 22.35: Kép­újság. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hirek. — 9.00: Óvodások oktatómüsora. — 9.00: Számítógép. Tévéjáték. — 10.35: A Tv-híradó sajtóér­tekezlete. — 11.15: A rendőrség nyomoz. — 11.20: A televízió diszpécserszolgálata. — 11.50: NDK zenés, szórakoztató műsor. — 12.30: Szia szeptember, ösz­szeállitás elsősöknek. — 13.35: Hirek. — 15.35: Hírek. — 16.00: Fiatalok sportja. Magazin. — 10.30: Szakmunkástanulók , mű­sora. — 17.00: Érettségizők mű­sora. — 17.30: Kelet-szlovákiai magazin. — 17.50: Ismeretter­jesztő sorozat. — 18.20: Esti mese. — 10.30: Tudományos­műszaki magazin.' — 19.10: Gaz­dasági jegyzetek. — 19.20: Idő­járás-jelentés. — 19.30: Híradó. — 20.00: Teljesen véletlen ha­sonlat. Tévéjáték. — 21.35: Autó­sok, motorosok magazinja. — 22.15: Kamarahangverseny. — 23.00: Hírek. mozi KOSSUTH: Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 9, és 11 órakor. — Egy nő vagy ket­tő. Mb. színes francia filmvíg- játék. Felemelt helyár! Kezdés: i’3 és hnT, órakor. — Vissza a jövőbe. Mb. színes amerikai tu­dományos-fantasztikus kaland- lilm. Kiemelt 1. helyár! Kez­dés: 7 és 9 órakor. — HEVESY IVAN FILMKLUB: Életben ma­radni. Színes amerikai zenés film. Kiemelt l. helyár! Kezdés: £5 órakor. Fojtogatás. Színes japán film. 18 év! Kezdés: X7 órakor. — HEVESY VIDEO: Fennakadva a fán. Színes fel­iratos francia vígjáték. Kezdés: 10 és f3 órakor. — TÁNCSICS:- A házibuli folytatódik. Mb. szí­nes francia film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — A piszkos tizenkettő I—II. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Dlupla és felemelt helyár! Kezdés: fo órakor. — TÁNCSICS VIDEO: Seriff az égből Színes olasz film. Kezdés: 9, li, f3, f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS KA­MARA: Csók, Anyu! Színes magyar film. Felemelt helyári 14 év! Kezdés: fs órakor. — Sárga Haj és az Arany Erőd. Mb. színes amerikai—spanyol kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: Í7 órakor. — SZIKRA: Csillagok háborúja I— II. Színes amerikai tudományos­fantasztikus film. Dupla fel­emelt helyár! Kezdés: 5 órakor. — FÁKLYA: A Birodalom visszavág. Mb. színes amerikai tudományos-fantasztikus film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 4, 6 órakor. — Rázós futam. Mb. színes új-zélandi film. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: o órakor. — FÁKLYA VIDEO: Modern Monte Cristo. Mb. színes fran­cia kalandfilm. Kezdés: f3, 17 órakor. — FÁKLYA KAMARA: A lovakat lelövik ugye? Szí­nes amerikai film 14 év! Kez­dés Í5 órakor. — TAPOLCA, ADY: Country Texasban. Szí­nes amerikai zenés film. Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: 7 és 9 órakor. — VASAS PARKMO­ZI: Trükkös halál. Mb. színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 9 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI: Szen­vedély végszóra. Mb. francia film. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Zuhanás közben. Szí­nes magyar film. 14 év! Kez­dés: 4 órakor. — Piedone Egyip­tomban. Mb. színes olasz ka­landfilm. Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 6 órakor. — LENINVA- ROS, DERKOVITS: Simogasd meg a macska fülét! Mb. színes csehszlovák ifjúsági film. Kez­dés: 3 órakor. — MEZŐKÖ­VESDI, PETŐFI: Víz és szappan. Színes olasz filmvigjáték. Fel­emelt helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — SÁROSPATAK, RÁ­KÓCZI: Gyanús árnyak. Színes kínai kalandfilm. Felemelt helyár! Kezdés: hn4, 6 és nü órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: Frankenstein menyasz- szonya. Mb. színes angol fan­tasztikus film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÓZD, KOSSUTH: Krokodil Dundee. Színes ausztrál vígjá­ték Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f6 órakor. — SZERENCS, CU­KORGYÁR MŰVELŐDÉSI OTT­HONA: Menekülés a győze­lembe. Színes amerikai film. Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: A tuareg bosszúja. Színes olasz kalandfilm. 14 év! Ki­emelt 1. helyár! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: Eden boldog­boldogtalannak. Mb. színes francia film. 18 év! Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI Egy zsaru bőréért Francia krimi Fsz.: Alain Delon Kezdés: 15, 17 és 19 óra A klubteremben! Dolgozókat alkalmaznak A Jászberényi Aprítógépgyár felvételre keres forgácsoló szak. munkásokat horizontesztergára, fúrógépre, fogazógépre, csúcs- esztergára, síkesztergára. A bé­rezési forma személyi béren ala­puló teljesítménybér. Besorolási órabérek 25—42 Ft, gyakorlattól függően. Műszakpótlék, délután 35%, éjszakára 55%. A vállalat az újonnan belépő dolgozók ré­szére a betanulási lehetőséget biztosítja és a lakáskérdés meg­oldásához érdemi segítséget ad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents