Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

1987. szeptember 16., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Előtérben a jövő évi szabályozás Várakozás és féhlem Mi les'/ tv/, adóreformmal. bevezetik-e .január else­je után vagy sem? A kérdés természetesen nemcsak az adót fizető állampolgárok számúra húsbavágó kér­dés. ha a tervek valóra válunk, alapvetően megvál­tozik a vállalatok helyzete. Az általános forgalmi adózás gyökeresen átalakítja a köztük évek-évti- zedek óta kialakult struktúrát: egykor csak vege­táló vállalatok megszabadulva az irracionális elvo­nás terhétől, az elsők közé kerülhetnek. A számta­lan előnyt, támogatást élvezők viszont csak a saját erejükre támaszkodhatnak majd. A várakozás érthetően nagy. ahogy a félelem is, A hatásokatcsak nagy vonalakban lehet körvonalaz-: ni. ám vállalati szintre lebontva az egyes számokat, már sokkal bizonytalanabb előrejelzést kaphatunk, (is kimondatlanul ott lappang a félelem a vállalatok vezetőiben, vajon mennyire lesz tartós az új szabá­lyozás? Évek óta visszatérő és jo­gos panasz ez. A szabályo­zók kiszámíthatatlan válto­zása, az év közben született módosító intézkedések, vá­ratlan elvonások hihetetlen szűkre szabták a vállalatok tervezési lehetőségeit, moz­gásterét. A gazdálkodók egy­re inkább egy hajóhoz ha­sonlítanak, ahol a kormá­nyos csak ösztönére hallgat­hat, mert a víz alól várat­lanul fölbukkanó sziklákról nincsen térképe. Ilyen helyzetben a legbiz­tosabb döntésnek a helyben maradás látszik, és ahogy ezt a statisztikák is mutat­ják, a vállalatok közül jó néhányan inkább ezt a meg­oldást választották. Az irá­nyítás évről évre a teljesít­mények tudatos visszatartá­sát hányta a vállalatvezetők szemére, azt, hogy változat­lanul óriásiak a tartalékok a gazdálkodás legtöbb terü­letén. S még mindig nem Az idén a korábbiaknál kisebb az érdeklődés a hor­dák, kádak, prések és egyéb szüreti kellékek iránt — hiszen nem ígérkezik jónak a szőlőtermés. A Skála-áru­házakban és szövetkezeti boltokban például fele any- ny.i hordót sem adtak el az idén, mint tavaly. Az oros­házi mgtsz tölgyfa hordói­ból — amelyek 25—00 lite­resek — mintegy 1200 fo­gyott, a Zalalövőn gyártott 100—200 • literes és ennél nagyobb akáchordókból pe­dig körülbelül 1700. Az el­múlt években mindkét faj­tából 4—4 ezret adott el a Skála a szüret előtti idő­elég szigorú a szabályozás, hogy ezek feltárására és ki­használására szorítsa a vál­lalatokat. A másik oldalon viszont védekezésként számtalanszor elmondták, ilyen kiszámítha­tatlan, bakugrásokat tévő szabályozás mellett egysze­rűen nincs más lehetőség, nemhogy öt évre, de még egy fél évre sem lehet előre látni a gazdasági környezet változását, s csak egyvalami biztos: a szabályozás minden egyes változása csak szűkít­heti a cégek mozgásterét. Érthetően nagy a várako­zás tehát a most meghirde­tett, ám még pontos részle­teiben nem ismert új szabá­lyozás iránt. Bár az egyes ágazatok képviselői olykor egymásnak ellentmondó ál­láspontokat képviselnek, ab­ban mindenki egyetért: csak egy hosszú távon is állandó szabályozás adhat biztonsá­got az önállóan gazdálkodó szakban, most azonban nincs már többre igény. A szőlősgazdák egyébként újabban ismét szívesebben csináltatnak hordót és ká­dakat a kádármesterekkel. Jelenleg 600 kádár kisipa­ros dolgozik az országban, többségük a Balaton-felvidé- ken, Tokaj-Hegyalján, illet­ve Pest megye szőlőtermő vidékein tevékenykedik. Présekből, szőlőzúzókból, darálókból jelenleg is több típus és méret kapható az üzletekben, s folyamatosan érkezik az utánpótlás. Előre láthatóan egyikből sem lesz hiány. vállalatoknak. Amelyeknek persze nemcsak jogokra, ha­nem pénzre is szükségük van. Az eddig megjelent el­képzelések szerint a költ­ségvetés jelentősen csökken­ti az adónemek számát, és az elvonás is mérséklődik, A korábbi 80 százalék he­lyett — minden száz forint­ból átlagosan 80-at kellett valamilyen adó címén befi­zetni — jövőre 50 százalék­ra csökken a központosított vállalati jövedelmek aránya. S ez már lehetőséget ad a jobban gazdálkodó vállala­tok számára a lehetőségek jobb kihasználására,, gyors alkalmazkodásra, sőt talán fejlesztésre is. A nyertesek mellett viszont szép számmal akadnak majd vesztesek is. Akikről egyhamar kiderül, az eddig bőven osztogatott állami támogatásból tartot­ták a felszínen magukat, s a nyereség a közös kasszából, s nem a munkájuk eredmé­nyéből származott. S ha az önkéntes fogyókúra nem se­gít rajtuk, valószínűleg szembe kell nézniük a meg­szűnés lehetőségével is. Ám még mindig kisebb veszte­séggel jár néhány vállalatot a sorsára hagyni, mintsem állandóan a jobbak nyere­ségéből a gyengék vesztesé­geit finanszírozni. Ma már mindenki számá­ra nyilvánvaló, hogy nehéz, átmeneti korszak előtt áll a gazdaság. De csak a meghir­detett elvek szigorú és kö­vetkezetes érvényesítésével juthatunk közelebb a tőlünk egyre jobban távolodó világ- gazdasághoz. Li. M. Befejeződött a javítás Termel az RDH Befejeződött az Ózdi Ko­hászati Üzemek rúd-drót hengerművének közepes ja­vítása. Az elmúlt egy hét­ben a mintegy 600 karban­tartó 17 millió forint értékű munkát végzett el és ennek eredményeként tegnap, ked­den. a gyáregység a sikeres hidegpróbák után megkezd­te üzemszerű termelését. Szüreti kellékek A megmunkálóban A Kismotor- és Gépgyár Mezökö vesdi Gyárában kompresszor-hengereket készítenek. A hengereket Ikarus-autóbusz és Csepel-teher autó motorjaiba építik be. Fojtán László felvétele Javuló fegyelem A lobbantott kőmennyiség másodlagos aprítását úgyneveiett ba- lározó-kalapáccsal végzik , .. Remények a kövek között Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat féléves szinten 24,6 milliós nyereség­gel zárt, s a kedvező ered­ményterv létszámcsökkenés­sel is párosult. Látszólag te­hát nyugodtak lehetnek az év hátralevő napjaiban a kőbá­nyászok. Cseh Zoltán igazga­tó arcvonásai mégsem erről tanúskodnak: — Ha a számszaki ered­ményekét tekintjük, valóban nem kellene különösebben tartanunk a december végi zárástól... De az adatok sokszor nem tükrözik a min­dennapi gondjainkat — mondja az igazgató. — Ben­nünket jelenleg a raktáron levő 70 ezer tonnás termék- mennyiség aggaszt, melyre eddig nem találtunk vevőt. Ez még azzal is párosul, hogy október 1-től ismét életbe lép a MÁV szállítási tarifa- növekedése, amely 20 száza­lékkal emeli a fuvaroztatási költségeket. Ezt pedig sok megrendelő nem vállalja. — A következményt úgy hiszem nem nehéz megjósol­ni, a raktárkészletek tovább növekszenek, s ez amellett, hogy zavart kelthet a válla­lat gazdálkodásában, minő­ségi romláshoz is vezet. — Valóban ez a helyzet, amennyiben megrendelőink az elkövetkezendő hetekben sem tartanak igényt termé­keinkre, a 150 ezer tonna fe­letti raktározás pénzügyi za­varokat okozhat. Ettől pedig ugyancsak ódzkodunk, hi­szen mint ismeretes, 1985- ben vállalatunkat szanálták. Az újabb kibontakozás felté­telei pedig igencsak szigorú­ak. Három éven keresztül évi 18 millió forintos nyereséget kell felmutatnunk ahhoz, hogy mentesüljünk a továb­bi szigoritásoktól. — Ha a megrendelők to­vábbra sem szállítanak kellő mennyiséget, létezik-e más módja az eredmény tartásá­nak? — A veszélyhelyzet elke­rülését célozza az egyes üzemeinkben bevezetett mű- szakszámcsökkentés. Cser­kőbányán például csak egy műszakban termelünk. Emel­lett fontos törekvésünk a piachoz való alkalmazkodás: egy húsz éve kihalt tevé­kenység, az úgynevezett Ritzer-kőfaragó szakma új­raélesztésére vállalkoztunk. Recsken nyolc hónapos tan­folyamon 15-en sajátították el a tér- és útburkoló ele­mek gyártásának fortélyait. Az úgynevezett faragott kö­vek iránt külföldön is ér­deklődnek, sőt, NSZK-beli megrendelésre már 24 ton­nát ki is szállítolttunk. Svájc­ba és az előző országba az év végéig összesen 100 ton­nát juttatunk el. Exportra kerülő termékeink közül meg kell még említeni a tufát, melyből eddig a tervezett 354 ezer tonna helyett 669 tonnát értékesítettünk egy svájci megrendelőnek. A belföldi piac igényei is figyelemre méltóak. Így töb­bek között a Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat meg­rendelésére különféle, fal­burkolásra alkalmas díszí­tőköveket gyártanak, melyek keménysége vetekszik a grá­nitéval. A hat üzemet számláló vállalatnál jelentős szerepet itölt be a központi gépjavító és gyártó egység, melynek 100 dolgozója a saját mun­kán kívül külső megrende­léseket is teljesít. A Magyar Hajó- és Darugyárnak, a Bor­sodi Szénbányáknak jelentős mennyiségű vasszerkezeti elemeket és egyéb apróbb al­katrészt készítenek. A vállalatvezetés a gazda­sági követelmények teljesí­tése mellett nagy figyelmet fordít a dolgozók anyagi biz­tonságának a javítására is. A februárban megtartott bi­zalmitestületi ülésen elfo­gadott határozat is ezt cé­lozza: a munkaerő-megtaka­rítás során felszabadult bér­tömeget ott használhatják fel, ahol ezt elérték. Augusz­tus elsejétől például, részben a mozgóbérek növelésére, részben pedig az alapbérek fejlesztésére 2,5 millió fo­rintot fordítottak, amely ösz- szességében 4 százalékos át­lagbér-növekedést eredmé­nyezett. — Ügy gondolom, hogy a kedvezőbb anyagi elismerés­nek is köszönhető, hogy je­lentősen javult a munkaidő­kihasználás mértéke, s ennek nyomán a munkafegyelem is. Az igazolatlanul hiányzók száma is nagymértékben csökkent, az így kieső mun­kanapok az elmúlt évhez ké­pest 50 százalékkal csökken­tek — mondotta befejezésül Cseh Zoltán. Csákó Gyula A központi javítóüzem szerelői gyakran ellenőrzik a gépi beren­dezéseket. A képen a szerelők a lállyai 12-es törömünél dolgoz­nak. A gyógyító barlangban Ma ér véget az idei gyógy kúráztatás Jósvafőn, a „föld alatti szanatóri­umban". Amint a főorvos elmondotta, az idén a bá­nyavállalatoktól, Borsodból, Mátraaljáról, Nógrádból és Veszprémből több mint 200 bányászt utaltak be klíma- terápiás gyógykezelésre. Raj­tuk kívül úgynevezett ex- ternisták, az ország külön­böző részéből megközelítő­leg negyvenen vettek részt a háromhetes kúrán. A gyógybarlang híre külföldön is elterjedt már, ezt bizo­nyítja, hogy az idén 29 kül­földi vendég is gyógyulást keresett a természetes szik­laüregben kialakított és minden kényelemmel fel­szerelt „föld alatti szanató­riumban". A felnőtteken kívül az idén két csoportban, meg­közelítőleg 60 gyerek is két hetet töltött a gyógyító le­vegőjű barlangban, akiket a miskolci Gyermekegészség- ügyi Központ utalt be. A magas relatív páratar­talmú, gyakorlatilag teljesen pormentes, magas ion-kon­centrációjú levegő elsősor­ban az asztmatikus, vala­mint légúti bántalmakban szenvedők gyógyulását segí­ti elő. A betegek, akik na­ponta két részletben öt órát töltenek a barlangban, ál­landó -orvosi felügyelet alatt állanak. Állapotukban be­következett változásokról feljegyzések készülnek a tu­dományos feldolgpzás szá­mára. A jósvafői „föld alatti szanatóriumban" 1965-től fo­gadnak klímaterápiás keze­lésre betegeket. Két évtize­de, 1967-ben épült meg a Borsodi Szénbányák kezelé­sében a bányászok részére a szálló, s azóta a mai szer­vezésben fogadják a bete­geket.

Next

/
Thumbnails
Contents