Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
1987. szeptember 16., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Előtérben a jövő évi szabályozás Várakozás és féhlem Mi les'/ tv/, adóreformmal. bevezetik-e .január elseje után vagy sem? A kérdés természetesen nemcsak az adót fizető állampolgárok számúra húsbavágó kérdés. ha a tervek valóra válunk, alapvetően megváltozik a vállalatok helyzete. Az általános forgalmi adózás gyökeresen átalakítja a köztük évek-évti- zedek óta kialakult struktúrát: egykor csak vegetáló vállalatok megszabadulva az irracionális elvonás terhétől, az elsők közé kerülhetnek. A számtalan előnyt, támogatást élvezők viszont csak a saját erejükre támaszkodhatnak majd. A várakozás érthetően nagy. ahogy a félelem is, A hatásokatcsak nagy vonalakban lehet körvonalaz-: ni. ám vállalati szintre lebontva az egyes számokat, már sokkal bizonytalanabb előrejelzést kaphatunk, (is kimondatlanul ott lappang a félelem a vállalatok vezetőiben, vajon mennyire lesz tartós az új szabályozás? Évek óta visszatérő és jogos panasz ez. A szabályozók kiszámíthatatlan változása, az év közben született módosító intézkedések, váratlan elvonások hihetetlen szűkre szabták a vállalatok tervezési lehetőségeit, mozgásterét. A gazdálkodók egyre inkább egy hajóhoz hasonlítanak, ahol a kormányos csak ösztönére hallgathat, mert a víz alól váratlanul fölbukkanó sziklákról nincsen térképe. Ilyen helyzetben a legbiztosabb döntésnek a helyben maradás látszik, és ahogy ezt a statisztikák is mutatják, a vállalatok közül jó néhányan inkább ezt a megoldást választották. Az irányítás évről évre a teljesítmények tudatos visszatartását hányta a vállalatvezetők szemére, azt, hogy változatlanul óriásiak a tartalékok a gazdálkodás legtöbb területén. S még mindig nem Az idén a korábbiaknál kisebb az érdeklődés a hordák, kádak, prések és egyéb szüreti kellékek iránt — hiszen nem ígérkezik jónak a szőlőtermés. A Skála-áruházakban és szövetkezeti boltokban például fele any- ny.i hordót sem adtak el az idén, mint tavaly. Az orosházi mgtsz tölgyfa hordóiból — amelyek 25—00 literesek — mintegy 1200 fogyott, a Zalalövőn gyártott 100—200 • literes és ennél nagyobb akáchordókból pedig körülbelül 1700. Az elmúlt években mindkét fajtából 4—4 ezret adott el a Skála a szüret előtti időelég szigorú a szabályozás, hogy ezek feltárására és kihasználására szorítsa a vállalatokat. A másik oldalon viszont védekezésként számtalanszor elmondták, ilyen kiszámíthatatlan, bakugrásokat tévő szabályozás mellett egyszerűen nincs más lehetőség, nemhogy öt évre, de még egy fél évre sem lehet előre látni a gazdasági környezet változását, s csak egyvalami biztos: a szabályozás minden egyes változása csak szűkítheti a cégek mozgásterét. Érthetően nagy a várakozás tehát a most meghirdetett, ám még pontos részleteiben nem ismert új szabályozás iránt. Bár az egyes ágazatok képviselői olykor egymásnak ellentmondó álláspontokat képviselnek, abban mindenki egyetért: csak egy hosszú távon is állandó szabályozás adhat biztonságot az önállóan gazdálkodó szakban, most azonban nincs már többre igény. A szőlősgazdák egyébként újabban ismét szívesebben csináltatnak hordót és kádakat a kádármesterekkel. Jelenleg 600 kádár kisiparos dolgozik az országban, többségük a Balaton-felvidé- ken, Tokaj-Hegyalján, illetve Pest megye szőlőtermő vidékein tevékenykedik. Présekből, szőlőzúzókból, darálókból jelenleg is több típus és méret kapható az üzletekben, s folyamatosan érkezik az utánpótlás. Előre láthatóan egyikből sem lesz hiány. vállalatoknak. Amelyeknek persze nemcsak jogokra, hanem pénzre is szükségük van. Az eddig megjelent elképzelések szerint a költségvetés jelentősen csökkenti az adónemek számát, és az elvonás is mérséklődik, A korábbi 80 százalék helyett — minden száz forintból átlagosan 80-at kellett valamilyen adó címén befizetni — jövőre 50 százalékra csökken a központosított vállalati jövedelmek aránya. S ez már lehetőséget ad a jobban gazdálkodó vállalatok számára a lehetőségek jobb kihasználására,, gyors alkalmazkodásra, sőt talán fejlesztésre is. A nyertesek mellett viszont szép számmal akadnak majd vesztesek is. Akikről egyhamar kiderül, az eddig bőven osztogatott állami támogatásból tartották a felszínen magukat, s a nyereség a közös kasszából, s nem a munkájuk eredményéből származott. S ha az önkéntes fogyókúra nem segít rajtuk, valószínűleg szembe kell nézniük a megszűnés lehetőségével is. Ám még mindig kisebb veszteséggel jár néhány vállalatot a sorsára hagyni, mintsem állandóan a jobbak nyereségéből a gyengék veszteségeit finanszírozni. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy nehéz, átmeneti korszak előtt áll a gazdaság. De csak a meghirdetett elvek szigorú és következetes érvényesítésével juthatunk közelebb a tőlünk egyre jobban távolodó világ- gazdasághoz. Li. M. Befejeződött a javítás Termel az RDH Befejeződött az Ózdi Kohászati Üzemek rúd-drót hengerművének közepes javítása. Az elmúlt egy hétben a mintegy 600 karbantartó 17 millió forint értékű munkát végzett el és ennek eredményeként tegnap, kedden. a gyáregység a sikeres hidegpróbák után megkezdte üzemszerű termelését. Szüreti kellékek A megmunkálóban A Kismotor- és Gépgyár Mezökö vesdi Gyárában kompresszor-hengereket készítenek. A hengereket Ikarus-autóbusz és Csepel-teher autó motorjaiba építik be. Fojtán László felvétele Javuló fegyelem A lobbantott kőmennyiség másodlagos aprítását úgyneveiett ba- lározó-kalapáccsal végzik , .. Remények a kövek között Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat féléves szinten 24,6 milliós nyereséggel zárt, s a kedvező eredményterv létszámcsökkenéssel is párosult. Látszólag tehát nyugodtak lehetnek az év hátralevő napjaiban a kőbányászok. Cseh Zoltán igazgató arcvonásai mégsem erről tanúskodnak: — Ha a számszaki eredményekét tekintjük, valóban nem kellene különösebben tartanunk a december végi zárástól... De az adatok sokszor nem tükrözik a mindennapi gondjainkat — mondja az igazgató. — Bennünket jelenleg a raktáron levő 70 ezer tonnás termék- mennyiség aggaszt, melyre eddig nem találtunk vevőt. Ez még azzal is párosul, hogy október 1-től ismét életbe lép a MÁV szállítási tarifa- növekedése, amely 20 százalékkal emeli a fuvaroztatási költségeket. Ezt pedig sok megrendelő nem vállalja. — A következményt úgy hiszem nem nehéz megjósolni, a raktárkészletek tovább növekszenek, s ez amellett, hogy zavart kelthet a vállalat gazdálkodásában, minőségi romláshoz is vezet. — Valóban ez a helyzet, amennyiben megrendelőink az elkövetkezendő hetekben sem tartanak igényt termékeinkre, a 150 ezer tonna feletti raktározás pénzügyi zavarokat okozhat. Ettől pedig ugyancsak ódzkodunk, hiszen mint ismeretes, 1985- ben vállalatunkat szanálták. Az újabb kibontakozás feltételei pedig igencsak szigorúak. Három éven keresztül évi 18 millió forintos nyereséget kell felmutatnunk ahhoz, hogy mentesüljünk a további szigoritásoktól. — Ha a megrendelők továbbra sem szállítanak kellő mennyiséget, létezik-e más módja az eredmény tartásának? — A veszélyhelyzet elkerülését célozza az egyes üzemeinkben bevezetett mű- szakszámcsökkentés. Cserkőbányán például csak egy műszakban termelünk. Emellett fontos törekvésünk a piachoz való alkalmazkodás: egy húsz éve kihalt tevékenység, az úgynevezett Ritzer-kőfaragó szakma újraélesztésére vállalkoztunk. Recsken nyolc hónapos tanfolyamon 15-en sajátították el a tér- és útburkoló elemek gyártásának fortélyait. Az úgynevezett faragott kövek iránt külföldön is érdeklődnek, sőt, NSZK-beli megrendelésre már 24 tonnát ki is szállítolttunk. Svájcba és az előző országba az év végéig összesen 100 tonnát juttatunk el. Exportra kerülő termékeink közül meg kell még említeni a tufát, melyből eddig a tervezett 354 ezer tonna helyett 669 tonnát értékesítettünk egy svájci megrendelőnek. A belföldi piac igényei is figyelemre méltóak. Így többek között a Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat megrendelésére különféle, falburkolásra alkalmas díszítőköveket gyártanak, melyek keménysége vetekszik a gránitéval. A hat üzemet számláló vállalatnál jelentős szerepet itölt be a központi gépjavító és gyártó egység, melynek 100 dolgozója a saját munkán kívül külső megrendeléseket is teljesít. A Magyar Hajó- és Darugyárnak, a Borsodi Szénbányáknak jelentős mennyiségű vasszerkezeti elemeket és egyéb apróbb alkatrészt készítenek. A vállalatvezetés a gazdasági követelmények teljesítése mellett nagy figyelmet fordít a dolgozók anyagi biztonságának a javítására is. A februárban megtartott bizalmitestületi ülésen elfogadott határozat is ezt célozza: a munkaerő-megtakarítás során felszabadult bértömeget ott használhatják fel, ahol ezt elérték. Augusztus elsejétől például, részben a mozgóbérek növelésére, részben pedig az alapbérek fejlesztésére 2,5 millió forintot fordítottak, amely ösz- szességében 4 százalékos átlagbér-növekedést eredményezett. — Ügy gondolom, hogy a kedvezőbb anyagi elismerésnek is köszönhető, hogy jelentősen javult a munkaidőkihasználás mértéke, s ennek nyomán a munkafegyelem is. Az igazolatlanul hiányzók száma is nagymértékben csökkent, az így kieső munkanapok az elmúlt évhez képest 50 százalékkal csökkentek — mondotta befejezésül Cseh Zoltán. Csákó Gyula A központi javítóüzem szerelői gyakran ellenőrzik a gépi berendezéseket. A képen a szerelők a lállyai 12-es törömünél dolgoznak. A gyógyító barlangban Ma ér véget az idei gyógy kúráztatás Jósvafőn, a „föld alatti szanatóriumban". Amint a főorvos elmondotta, az idén a bányavállalatoktól, Borsodból, Mátraaljáról, Nógrádból és Veszprémből több mint 200 bányászt utaltak be klíma- terápiás gyógykezelésre. Rajtuk kívül úgynevezett ex- ternisták, az ország különböző részéből megközelítőleg negyvenen vettek részt a háromhetes kúrán. A gyógybarlang híre külföldön is elterjedt már, ezt bizonyítja, hogy az idén 29 külföldi vendég is gyógyulást keresett a természetes sziklaüregben kialakított és minden kényelemmel felszerelt „föld alatti szanatóriumban". A felnőtteken kívül az idén két csoportban, megközelítőleg 60 gyerek is két hetet töltött a gyógyító levegőjű barlangban, akiket a miskolci Gyermekegészség- ügyi Központ utalt be. A magas relatív páratartalmú, gyakorlatilag teljesen pormentes, magas ion-koncentrációjú levegő elsősorban az asztmatikus, valamint légúti bántalmakban szenvedők gyógyulását segíti elő. A betegek, akik naponta két részletben öt órát töltenek a barlangban, állandó -orvosi felügyelet alatt állanak. Állapotukban bekövetkezett változásokról feljegyzések készülnek a tudományos feldolgpzás számára. A jósvafői „föld alatti szanatóriumban" 1965-től fogadnak klímaterápiás kezelésre betegeket. Két évtizede, 1967-ben épült meg a Borsodi Szénbányák kezelésében a bányászok részére a szálló, s azóta a mai szervezésben fogadják a betegeket.
