Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. szeptember 2., szerda lai-lepüa es Zemplén településeiről Dokumentumkötet Pap Miklós 75. születésnapjára A közelmúltban ünnepelte 75. születésnapját Pap Mik­lós tokaji nyugalmazott mú­zeumigazgató, tanár, a hely- történet, a tokaji bor törté­netének fáradhatatlan és igen sikeres kutatója. (Isme­retes, hogy A tokaji című, a tokaji borról szóló nagy­szabású művével igen ran­gos világdíjat is nyert ez évben.) Szebben talán nem is köszönthette volna e szü­letésnapot a Tokaji Múze­umbaráti Kör, illetve a Her­man Ottó Múzeum és a Borsod Megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, mint hogy tiszteletének jeléül ekkorra jelentette meg a Documen- tatio borsodiensis sorozat hatodik köteteként Debre- czeni Ember András és Mar­ton János leírásai Tokaj- Hegyalja és Zemplén tele­püléseiről című füzetét, amely valójában Pap Mik­lós szorgos kutatómunkájá­nak eredménye; ő kutatta fel a XVIII. században kelt verses leírásokat nem kis munkával, ő gondozta a tö­redékes szövegeket és tette azokat a mai olvasó által is ..élvezhetővé,- szerkesztette egységes kötetbe és ő írt hozzá nagyszabású bevezető tanulmányt. Pap Miklós kutatásaiban Mosolygó József 1930-ban kiadott, Tokaj című köny­véből indult ki, illetve an­nak egy közléséből, amely Debreczeni Ember András gesztelyi református lelkész verses leírását említi, ugyan­akkor cáfolja is, hogy va­lóban Debreczeni Ember András lenne a szerző, ha­nem bizonyos Marton Já­nos. Ez inspirálta Pap Mik­lóst az említett verses le­írások kéziratának felkuta­tására. A kötet Bevezetéséből megtudhatjuk, milyen irány­ba kezdte Pap Miklós a ku­tatásokat, miként jutott lé­pésről lépésre, hogyan se­gített a kézirat egy részé­nek fellelésében a véletlen is; s nem utolsósorban azt a tudományos munkát is nyomon követhetjük, hogyan lehetett a hiányos és — mint kitűnt — két munkát összerakó kézirat egyes ré­szeinek szerzőire következ­tetni. Természetesen ezt itt szükségtelen részletezni, az érdeklődők a kiadványban elolvashatják. Igen részlete­sen, elemző módon méltat­ja Pap Miklós Debreczeni Ember András és Marton János helytörténeti munkái­nak jelentőségét, értelmezi a verses leírásokat, bizonyos következtetéseket von le azok rövid jelzéseiből, utal egyes mozzanatok későbbi, más forrásokban történő je­lentkezésére. Természetesen ő látta el bőséges magya­rázó jegyzetany aggal is a XVIII. századi verses leírá­sokat. A leírások húsznál több hegyaljai, illetve zempléni településről adnak érdekes földrajzi, hely- és kortörté­neti képet. Természetesen, nem egyforma mértékkel szerepelnek a települések; nagyságuk, népességük, ko­rabeli életük milyensége, gazdasági életvitelük stb. meghatározza, milyen mó­don és terjedelemben em- líttessenek. Van például öt település, amelyekről csak összevontan esik szó (Vá­mosújfalu, Bodrogzsadány, Sárazsadány, Bodrogolaszi, Bodroghalászi), de olyan is van — E rdőbénye —, amely két leírást is kapott. Mind­egyik fejezet élén alcím­szerű utalás is olvasható arra, a szerző miként minő­sítette hajdan a települést. Péládul: „Tárcái (Szomjú Tárcái)”, „Tokaj (Vizes To­kaj)”, „Mád (Nem jól álló Mád)” stb. Ugyancsak min­den leírás végén megtud­hatjuk, hogy az adott tele­pülés annak idején kinek a birtoka volt, kinek, vagy minek az uradalmához tar­tozott. A mai olvasó számára is igen érdekesek, sok adalék­kal és új ismeretanyaggal szolgálnak e leírások. Olyan vázlatos történeti képet ka­punk egyik-másik faluról, településről, amelynek ada­tai napjainkban már csak igen nehéz levéltári kutató­munkával érhetők el —, ha egyáltalán elérhetők. Befe­jezésül — éppen, mert To­kaj nemrégiben nyerte el a városi rangot, és igen nagy arányú fejlesztések szüksé­gesek ott a rangnak meg­felelő tartalommal feltölté­séhez — álljon itt Tokaj le­írásának bevezetőjéből: . Tokajt, ki nem látta, oly nagynak gondolja, / Nagy roppant kerített városnak fontolja, I De ki eljő nézni, semminek számolja,...” — E sorok több mint két év­századdal ezelőtt íródtak. A ma feladata tenni ezért, hogy e három sor napjaink­ban már csak ködbevesző történelmi emlék legyen. (bencdek) « VSÍ Ünnepség Kicsit késve ugyan, de mégis az új iskolában tölti majd a tanév nagy részét a szerencsi diákok egy része. Ünnepélyes átadás nem lesz szeptember 29-én, mert úgy gondolták a szerencsi veze­tők, hogy az épületkomp­lexum teljes elkészülte után kell, lehet az ilyesmit csi­nálni. Ugyanis (a már em­lített időponttól veszik bir­tokukba az iskolások) az óvodások novemberben „köl­töznek” és a tornaterem is ekkorra készül el teljesen. A tanácson elmondották, hogy sokan segítettek, segí­Irodai iratgyűjtők gyártá­sát kezdték meg az Orosz­lányi írószer Szövetkezetnél. Egy osztrák céggel kötöttek együttműködési megállapo­dást, ami szerint a mappák fém alkatrészeit egyelőre a partner gyártja, az összesze­relés Oroszlányban történik. Bár a kooperáció így is tisztes hasznot hoz, a szö­vetkezet vezetői úgy döntöt­tek, hogy a termelés növe­lésére alkatrészgyártó gépe­ket vásárolnak az osztrá­koktól. A jó minőségű irat­gyűjtők iránt ugyanis ide­haza élénk a kereslet, a mappákat viszont zömében külföldről szerzik be a nagykereskedelmi vállalatok. Az oroszlányiak az új üzemrészt különösebb beru­házás nélkül, belső átcso­tenek abban, hogy ezekre az időpontokra elkészüljenek. Társadalmi munkában. A Digép szerencsi gyáregysége teljes egészében elkészítet­te a kerítéselemeket. A Szerencsi Állami Gazdaság tolólapos gépet adott, s a felszerelések beszerzéséhez is hozzájárult. A magánfu­varozók a tereprendezésnél segítenek. Szóval: ünnepélyes átadás később lesz, a tanítás már a közeljövőben megkezdődik a szerencsi új általános is­kolában. portosítással és újabb dol­gozók átképzésével kívánják kialakítani. A szövetkezet a közel­múltban hagyományos ter­mékei körét is bővítette: többféle írószerújdonsággal lépett piacra. Lézerpix fan­tázianevet viselő ceruzája ugyanolyan minőségű, mint az importált Rotringoké, viszont feleannyiba kerül. A másik új termék az úgy­nevezett golyós filctoll; he­gyében a hagyományos filc­tollakkal szemben egy kis acélgolyó, a tartály helyett pedig filc van, a toll ötvö­zi két elődje jó tulajdonsá­gait. Elkészítették az óriás tartályú golyóstollat is, ami egy betéttel kétszer annyi ideig ír, mint a hagyomá­nyos. (MTI) Szeptember Kafonai filmhónap A hivatásos katonai szol­gálat iránti megnövekedett érdeklődést kívánja kielégí­teni a Borsod Megyei Mo­ziüzemi Vállalat, valamint a Hadkiegészítési és Terü­letvédelmi Parancsnokság közös szervezésében szep­temberben megrendezendő katonai filmhónap. A me­gye mintegy 60 filmszínhá­zában több, elsősorban ka­tonai tárgyú kisfilmet vetí­tenek, számos alkalommal. A filmek a katonai hi­vatás szépségeit és nehézsé­geit egyaránt érzékeltetve, emberközelből, művészi esz­közökkel formálják meg a ma hivatásos katonájának alakját, és egyben bemutat­ják a Magyar Néphadsereg belső életét is. Tóth Síre kiállítása A Diósgyőri Gépgyár po­litikai, társadalmi és gaz­dasági vezetése szervezésé­ben rendezik meg Tóth Im­re Munkácsy-díjas festőmű­vész kiállítását a Diósgyőri Gépgyár kultúrtermében. A tárlatot szeptember 2-án, 14.30-kor nyitja meg dr. Dobrik István művészettör­ténész, s az szeptember 19- ig — szombat és vasárnap kivételével — naponta dél­után kettőtől négyig lékint­hető meg. Iratgyűjtők kooperációban

Next

/
Thumbnails
Contents