Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. szeptember 2., szerda lai-lepüa es Zemplén településeiről Dokumentumkötet Pap Miklós 75. születésnapjára A közelmúltban ünnepelte 75. születésnapját Pap Miklós tokaji nyugalmazott múzeumigazgató, tanár, a hely- történet, a tokaji bor történetének fáradhatatlan és igen sikeres kutatója. (Ismeretes, hogy A tokaji című, a tokaji borról szóló nagyszabású művével igen rangos világdíjat is nyert ez évben.) Szebben talán nem is köszönthette volna e születésnapot a Tokaji Múzeumbaráti Kör, illetve a Herman Ottó Múzeum és a Borsod Megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár, mint hogy tiszteletének jeléül ekkorra jelentette meg a Documen- tatio borsodiensis sorozat hatodik köteteként Debre- czeni Ember András és Marton János leírásai Tokaj- Hegyalja és Zemplén településeiről című füzetét, amely valójában Pap Miklós szorgos kutatómunkájának eredménye; ő kutatta fel a XVIII. században kelt verses leírásokat nem kis munkával, ő gondozta a töredékes szövegeket és tette azokat a mai olvasó által is ..élvezhetővé,- szerkesztette egységes kötetbe és ő írt hozzá nagyszabású bevezető tanulmányt. Pap Miklós kutatásaiban Mosolygó József 1930-ban kiadott, Tokaj című könyvéből indult ki, illetve annak egy közléséből, amely Debreczeni Ember András gesztelyi református lelkész verses leírását említi, ugyanakkor cáfolja is, hogy valóban Debreczeni Ember András lenne a szerző, hanem bizonyos Marton János. Ez inspirálta Pap Miklóst az említett verses leírások kéziratának felkutatására. A kötet Bevezetéséből megtudhatjuk, milyen irányba kezdte Pap Miklós a kutatásokat, miként jutott lépésről lépésre, hogyan segített a kézirat egy részének fellelésében a véletlen is; s nem utolsósorban azt a tudományos munkát is nyomon követhetjük, hogyan lehetett a hiányos és — mint kitűnt — két munkát összerakó kézirat egyes részeinek szerzőire következtetni. Természetesen ezt itt szükségtelen részletezni, az érdeklődők a kiadványban elolvashatják. Igen részletesen, elemző módon méltatja Pap Miklós Debreczeni Ember András és Marton János helytörténeti munkáinak jelentőségét, értelmezi a verses leírásokat, bizonyos következtetéseket von le azok rövid jelzéseiből, utal egyes mozzanatok későbbi, más forrásokban történő jelentkezésére. Természetesen ő látta el bőséges magyarázó jegyzetany aggal is a XVIII. századi verses leírásokat. A leírások húsznál több hegyaljai, illetve zempléni településről adnak érdekes földrajzi, hely- és kortörténeti képet. Természetesen, nem egyforma mértékkel szerepelnek a települések; nagyságuk, népességük, korabeli életük milyensége, gazdasági életvitelük stb. meghatározza, milyen módon és terjedelemben em- líttessenek. Van például öt település, amelyekről csak összevontan esik szó (Vámosújfalu, Bodrogzsadány, Sárazsadány, Bodrogolaszi, Bodroghalászi), de olyan is van — E rdőbénye —, amely két leírást is kapott. Mindegyik fejezet élén alcímszerű utalás is olvasható arra, a szerző miként minősítette hajdan a települést. Péládul: „Tárcái (Szomjú Tárcái)”, „Tokaj (Vizes Tokaj)”, „Mád (Nem jól álló Mád)” stb. Ugyancsak minden leírás végén megtudhatjuk, hogy az adott település annak idején kinek a birtoka volt, kinek, vagy minek az uradalmához tartozott. A mai olvasó számára is igen érdekesek, sok adalékkal és új ismeretanyaggal szolgálnak e leírások. Olyan vázlatos történeti képet kapunk egyik-másik faluról, településről, amelynek adatai napjainkban már csak igen nehéz levéltári kutatómunkával érhetők el —, ha egyáltalán elérhetők. Befejezésül — éppen, mert Tokaj nemrégiben nyerte el a városi rangot, és igen nagy arányú fejlesztések szükségesek ott a rangnak megfelelő tartalommal feltöltéséhez — álljon itt Tokaj leírásának bevezetőjéből: . Tokajt, ki nem látta, oly nagynak gondolja, / Nagy roppant kerített városnak fontolja, I De ki eljő nézni, semminek számolja,...” — E sorok több mint két évszázaddal ezelőtt íródtak. A ma feladata tenni ezért, hogy e három sor napjainkban már csak ködbevesző történelmi emlék legyen. (bencdek) « VSÍ Ünnepség Kicsit késve ugyan, de mégis az új iskolában tölti majd a tanév nagy részét a szerencsi diákok egy része. Ünnepélyes átadás nem lesz szeptember 29-én, mert úgy gondolták a szerencsi vezetők, hogy az épületkomplexum teljes elkészülte után kell, lehet az ilyesmit csinálni. Ugyanis (a már említett időponttól veszik birtokukba az iskolások) az óvodások novemberben „költöznek” és a tornaterem is ekkorra készül el teljesen. A tanácson elmondották, hogy sokan segítettek, segíIrodai iratgyűjtők gyártását kezdték meg az Oroszlányi írószer Szövetkezetnél. Egy osztrák céggel kötöttek együttműködési megállapodást, ami szerint a mappák fém alkatrészeit egyelőre a partner gyártja, az összeszerelés Oroszlányban történik. Bár a kooperáció így is tisztes hasznot hoz, a szövetkezet vezetői úgy döntöttek, hogy a termelés növelésére alkatrészgyártó gépeket vásárolnak az osztrákoktól. A jó minőségű iratgyűjtők iránt ugyanis idehaza élénk a kereslet, a mappákat viszont zömében külföldről szerzik be a nagykereskedelmi vállalatok. Az oroszlányiak az új üzemrészt különösebb beruházás nélkül, belső átcsotenek abban, hogy ezekre az időpontokra elkészüljenek. Társadalmi munkában. A Digép szerencsi gyáregysége teljes egészében elkészítette a kerítéselemeket. A Szerencsi Állami Gazdaság tolólapos gépet adott, s a felszerelések beszerzéséhez is hozzájárult. A magánfuvarozók a tereprendezésnél segítenek. Szóval: ünnepélyes átadás később lesz, a tanítás már a közeljövőben megkezdődik a szerencsi új általános iskolában. portosítással és újabb dolgozók átképzésével kívánják kialakítani. A szövetkezet a közelmúltban hagyományos termékei körét is bővítette: többféle írószerújdonsággal lépett piacra. Lézerpix fantázianevet viselő ceruzája ugyanolyan minőségű, mint az importált Rotringoké, viszont feleannyiba kerül. A másik új termék az úgynevezett golyós filctoll; hegyében a hagyományos filctollakkal szemben egy kis acélgolyó, a tartály helyett pedig filc van, a toll ötvözi két elődje jó tulajdonságait. Elkészítették az óriás tartályú golyóstollat is, ami egy betéttel kétszer annyi ideig ír, mint a hagyományos. (MTI) Szeptember Kafonai filmhónap A hivatásos katonai szolgálat iránti megnövekedett érdeklődést kívánja kielégíteni a Borsod Megyei Moziüzemi Vállalat, valamint a Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság közös szervezésében szeptemberben megrendezendő katonai filmhónap. A megye mintegy 60 filmszínházában több, elsősorban katonai tárgyú kisfilmet vetítenek, számos alkalommal. A filmek a katonai hivatás szépségeit és nehézségeit egyaránt érzékeltetve, emberközelből, művészi eszközökkel formálják meg a ma hivatásos katonájának alakját, és egyben bemutatják a Magyar Néphadsereg belső életét is. Tóth Síre kiállítása A Diósgyőri Gépgyár politikai, társadalmi és gazdasági vezetése szervezésében rendezik meg Tóth Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását a Diósgyőri Gépgyár kultúrtermében. A tárlatot szeptember 2-án, 14.30-kor nyitja meg dr. Dobrik István művészettörténész, s az szeptember 19- ig — szombat és vasárnap kivételével — naponta délután kettőtől négyig lékinthető meg. Iratgyűjtők kooperációban
