Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

Idei újdonság: a Ringó Hó A z elmúlt napokban jelent meg az a gyorsmérleg, mely az ország idegenforgalmának első féléves adatait tartalmazza. A tavalyi év, első­sorban a csernobili katasztrófa követ­keztében. nem úgy sikerült, ahogy azt a szakemberek tervezték. A visszaesést követően ebben az esztendőben ismét megnőtt az érdeklődés hazánk irátn. Az első féléves adatok alapján remény van arra. hogy minden eddiginél nagyobb számban látogatnak külföldi turisták országunkba. Elsősorban a nyugatról érkezettek száma nőtt jelentősen. Jellemző adat: június végéig, hat hónap alatt, 1 2(10 000 osztrák állampol­gár lépte át a magyar határt! Ez 30,(i százalékos emelkedést jelent a tavalyi évhez képest. De az NSZK-ból is 31.7 százalékkal. Olaszországból 00 száza­lékkal (!), Hollandiából .39 százalék­kal több turista érkezett,'mint egy év­vel korábban. Jól tudjuk azonban, hogy a külföldi turisták zöme elsősorban a Dunántúlt és Budapestet keresi fel. Az Alföldön talán Debrecen és környéke, valamint Szeged és Kecskemét vonzza a látogatókat. Borsodba és Zemplénbe már jóval, kevesebben jutnak el. Me­gyénk idegenforgalmi kapacitásának döntő hányadát a szovjet, lengyel és csehszlovák, turistacsoportok, valamint a belföldi (főleg diák) kirándulók és üdülők kötik le. országokból stb.), és több mint 93 ezren belföldről, az ország más tájairól ér­keztek. Szocialista országból 107 ezer, nem szocialistából 19,5 ezer. belföldről 93,5 ezer vendégéjszakát töltöttek ná­lunk. A tavalyihoz képest elsősorban a nem szocialista országokból érkezettek aránya (141,9 százalék) és a vendégéj­szakáik száma (126,0 százalék) növeke­dett jelentősen. Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy a szállodákban és egyéb drágább helyeken csökkent a forgalom, inkább az olcsóbb szálláshelyeket, a turista- szállókat. n.yarlóházakat. fogadókat ré­szesítették előnyben a vendégek. Csök­kent a fizető-vendéglátás forgalma is, elsősorban a belföldi turizmusban. (Ré­gebben egyes vállalatok szobákat bé­reltek dolgozóik üdültetésére, a nehe­zebb gazdasági környezetben ezek nagy részét felmondták.) Igaz, az új rendel­kezések szerint ezek a szobák már nemcsak az idegenforgalmi hivatalo-. kon keresztül adhatók ki. így ezek az adatok nem pontosak. Hiányoznak a feltételek Népszerű vidékek Mit mutatnak a számok? Az országos adatokkal szemben me­gyénkben nemhogy látványosan nőtt volna a turisták száma, inkább stag­nált vagy csökkent. Igaz, az itt töltött vendégéjszakák (amelyek végül is a hasznot hozzák) száma emelkedett. A statisztikai hivatal megyei igazgatósá­gán dr. Lukács Jánosné igazgatóhelyet­tes engedett betekintést az adatokba. Jártunk a megyei tanács kereskedelmi osztályán is, ahol Köszegfalviné Várfal­vi Márta tájékoztatott az idegenforga­lomról. Ezek szerint az év első felében 13!) ezer vendég járt a megyében, 37 ezren szocialista országból, í!600-an nem szo­cialista országból (nyugatról, a fejlődő Néhány jellemző adatot az utolsó három hónapról külön is kigyűjtöttünk. Áprilisban elsősorban a belföldi ide­genforgalom volt jelentős. Megkezdőd­lek az iskolai kirándulások. Májusban 96 lengyel. 16 csehszlovák, és 52 szov­jet turistacsoport járt a megyében, bár többen lemondták az utat. Júniusban is a belföldi turizmus volt a jelentő­sebb, a megyei, majd az országos ODOT és az ifjúgárdisták szemléje vonzott sok látogatót. Ebben a hónapban 50 szov­jet, 30 csehszlovák és 100 lengyel cso­port járt nálunk. Sok egyéni, főleg csehszlovák turista jött egy napra (nyilván bevásárolni). Végül azt sem árt megemlíteni, hogv megyénk leglátogatottabb települései, kirándulóhelyei milyen arányban von­zották a turistákat. Júniusban Miskol­con 21 ezer vendég, köztük 9700 kül­földi járt. Aggteleken 5200 turista (460 külföldi), Sárospatakon 2700 (900), Me­zőkövesden 2500,(500), Tokajban 1200 (050). Bükkszentkereszten 1000 (160), turista fordult meg. Évek óta beszélünk arról, milyen kár. hogy nincsenek kihasználva azok az adottságok, melyek alapján reményünk lehetne a bükki, zempléni táj, történel­mi városaink, fürdőink, tavaink na­gyobb idegenforgalmi hasznosítására. Valóban sok szép látnivalót kínál me­gyénk területe. Csakhogy ez önmagá­ban nagyon kevés. Olyan beruházások­ra, programajánlatokra lenne szükség, ami nemcsak ide vonzza, hanem itt is tartja az idegent. Nem luxusszállókra gondolok, ezt ke­vesen tudják megfizetni, hanem az infrastruktúra olyan alapvető kiépítésé­re. mint a jó autóút, a vízvezeték- és csatornahálózat, a jó kereskedelmi el­látás. A városból érkező ember szíve­sen „romantikázik", szívesen üdül falun is, de már lavórban nem akar mosdani, és a kerti árnyékszéket sem használja szívesen. Az az igazság, hogy legtöbb látványosságunkat meg lehet tekinteni néhány óra alatt, s a fürdőhelyek, strandok kivételével nemigen érdemes többnapos itt-tartózkodást tervezni. Beszélünk a különböző hivatalos fó­rumokon is a térség idegenforgalmának fejlesztéséről (s mit tagadjuk, ilyenkor elsősorban a pénzesebb turistákra gon­dolunk), de komoly beruházásokra nincs pénzünk. Szó volt. például arról, hogy Hejcét idegenforgalmi mintafaluvá ala­kítjuk, de belátható időn belül legfel­jebb a tervek elkészítésére lesz pénz, a kivitelezés a „jövő század regénye". Ilyen körülmények között meg kellene elégednünk a belföldi turizmus kiter­jesztésével, csakhogy már a turista­házak is eltünedeznek, Telkibánya. Bánkút vállalati üdülő lett, olcsó, diá­koknak is megfizethető szálláshelyünk alig van. A z ország idegenforgalma sokat fej­lődött az utóbbi években. Kon­vertibilis valutabevételeink te­kintélyes részét ez az „iparág" biztosít­ja. De Pesten, a Balatonon és általában a Dunántúlon sokmilliós beruházások­kal teremtettünk ehhez alapokat. Ilyen fejlesztések nélkül pedig csak jámbor óhaj marad Észak-Magyarprszág ide­genforgalmának fellendülése. (szatmári) Nyár, idegenforgalmi fő­szezon, államhatár . . . Tor­nyosnémeti. Tavaly avatták a határállomást, igazán kor­szerű, nagy átbocsátó ké­pességű, ám a reggeli, dél­előtti órákban ettől függet­lenül várakozni kell. Néha tíz percet, de akad, hogy negyedórát, húsz percet is itt tölt az utas, ha Ma­gyarországra kíván belépni. Minden attól függ, hogy a turisták miképp tartják be a vám- és devizaelőírása- inkat. Útlevél és vámvizs­gálatig akad néhány vára­kozással teli perc, s így ar­ra is van idő, hogy érdek­lődjünk a turistáktól, mi­ért, milyen célból jönnek Magyarországra, s köze­lebbről megyénkbe? A kassai, Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozója, Thomas Cermák háromtagú család­jával, egy Skodával indult útnak, s bár — mint mond­ja — a Balaton az úticél­juk, de természetszerűen megállnak Miskolcon is: — Van néhány ismerő­sünk az itteni Lenin Ko­hászati Művekből, finoman figyelmeztettek, ha erre já­rok. feltétlenül keressem meg őket. Egy figyelmezte­tést nem lehet figyelmen kívül hagyni, megyünk . . . Olvastam, meg aztán tudom is — hiszen Kassán nagyon sok magyar anyanyelvű kollégám él —, hogy Mis­kolc-Tapolca termálvize valami csodálatos, még so­ha nem voltam ott, most, mindenféleképpen kipró­bálom, pontosabban kipró­báljuk, mert biztos vagyok benne, a gyerekek is jól ér­zik majd ott magukat. El­látogatunk a várba is, meg úgy gyárkapun kívül, de megnézem a kohászatot is. Persze szívesen bemennek, főleg a kombinált acélmű miatt, kíváncsi lennék, hogy azzal a japán technológiá­val miképp gyártják Mis­kolcon az acéit... Az NDK-beli Sigfrid Schepe Wartburgjának kesztyűtartójában egy ma­gyar badekker lapul, két könyvjelző van benne, az egyik Sárospataknál, a má­sik a Balatonnál nyitja a könyvet: — Sok magyar barátom van — mondja. — Egy gyárban dolgoztunk évek­kel ezelőtt, és valamennyi­en sokat beszéltek erről az országról. Még soha nem jártunk itt, most elhatároz­tuk, a szabadságunkat ma­guknál töltjük ... A már­ka—forint árfolyam ne­künk igen kedvező, azt hi­szem, viszonylag olcsó nya­ralás elé nézünk ... Sáros­patakot már eleve kinéz­tük magunknak a könyv­ből. a várat, a kollégiu­mot, a Bodrog-parlot min­denféleképpen végigjár­juk. Úgy tervezzük, hogy a tokaji kempingben megal­szunk. persze egy-kél po­hárka igtizi bort is meg­iszunk, aztán továbbindu­lunk. Lehet. megállunk még Mezőkövesden, olvas­tam. hogy itt valami „cso­dafürdő" van... Hát. el­képzelhető, kipróbáljuk .. . Borsodban öt határátkelő állomást vehetnek igénybe a turisták, ebből három — a tornyos-, illetve hidas­németi, a sátoraljaújhelyi és a bánrévei — nemzet­közi, s így, a világ összes országának állampolgára­it tudják fogadni. Júli­usban az útlevélkezelők és a vámvizsgálók ellenőriztek lógói, új-zélandi, amerikai, svéd. ausztrál utasokat is. akiknek úticéljuk elsősor­ban Budapest, vagy vala­melyik Balaton-parti tele­pülés volt, de minden bi­zonnyal néhány órára, vagy egy-két napra megálltak megyénkben is. A hivata­los értékelések szerint Borsod a külföldieknek úgymond tranzit megye, ám aki itt megfordult. az clőbb-utóbb visszatér ii o. de az is biztos — s ez! szlovák, lengyel és nemei állampolgárok mondtál; —. hogy az itt tapasztaltakat tovább adják ismerőseik­nek. Es ezek a tapasztala­tok általában kedvezőek . . Sárospatakból, Tokajból. Ta po I cá bó I. M ező k öv esd ­bői csak eg.v van .. . Hosszú kihagyás után az ei­• múlt hetekben többször is megfordultam Sárospata­kon. Ez idő alatt alkalom volt az ismerkedésre, a beszélgetésre az ott lakókkal éppúgy, mint a szün­idejüket töltő országjáró diákok­kal. átutazó turistákkal. Vala­hányszor arról kérdeztem őket, vajon mit szeretnek Sárospata­kon. rövidebb-hosszabb kerülő után mindegyik válaszból az de­rült ki, hogy ennek a városnak jellegzetes, sajátos atmoszférája van. És nevezhetik ezt a lokál- patrióták megtartó erőnek, a visz- xza-visszajáró turisták vonzerő­nek. valójában egyazon dologról van szó. amelyet nehéz megfo­galmazni. Mert benne foglaltatik a szép természeti környezet, az ódon vár. amely a történelmi múltai idézi, a város szélén kanyargó Bodrog, a nagy hírű, patinás ta­nítóképző és azok, a szürkébb pát­riájuk gyarapodásáért munkálko­dó állampolgárok is, akik min­denkor szívesen fogadják az ide­gent. A sok külföldi mellett igen nagy számban látogatnak ide az ország különböző részéről a diák- csoportok, sőt az utóbbi években fellendült az érdeklődés az úgy­nevezett kongresszusi-konferen­cia „turizmus" iránt. Ez alatt az értendő, hogy — kiváltként — az egészségügyi és a művelődés- ügyi tárca szakemberei, szívesen választják különféle tudományos összejövetelük színhelyéül a törté­nelmi emlékekben gazdag Bor­sod megyei várost. A megélénkülő turistaforgalom­mal együttjárt, hogy úgymond ja­vult Sárospatak fogadóképessége, azaz bővült a kereskedelmi é:. szá 1 lás férőhely el; száma, növeke­dett a vendéglátó-kapacitás. A Borostyán Szálló és a Hotel Bod­rog például összesen 1110 idelá­togató elhelyezéséről, ellátásáról hivatott gondoskodni, kétcsilla­gos kategóriában. A kemping szolgáltatásait egyidöben három­százan vehetik igénybe, akiknek pedig sem itt, sem ott nem jut hely, azok sem maradnak hop- pon; ugyanis a fizető-vendéglátás keretében csaknem száz vendég férőhelye biztosított. Gondollak az itteniek a kispénzű diákcso- porlokra, turistákra, munkahelyi kollektívákra is, akiknek olcsóbb szálláshelyeket kínálnak, noha ez a kínálat néha alatta marad a növekvő igényeknek. Éppen ezért nagy lépés volt annak a Diák­hotelnek az üzembe helyezése, amely a városi KISZ-biz.ottság nevéhez fűződik. A rövid időn belül népszerűvé lett Diákhotel hetven vendég fogadására alkal­mas. Az eddigi tapasztalatok szerint szolgálatot tenne szórakoztatásuk­hoz a szabadtéri nyári várjátékok megszervezése is. amely egyéb­ként már szerepelt a tanács ter­veiben. A programalkotás, a szó­rakoztatás kapcsán szólni kell a Művelődés Házának rendezvény­sorozatairól, a szüreti napokról, a sárospataki nyárról, a falunapok­ról és sorolhatnánk még tovább a bőséges választékot, amely jó­szerivel minden esztendőben gaz­dagodik valami specialitással. Legutóbb például — úgy is mond­hatnánk, hogy „profilon kívírF" — a Ringó Szállónak nevezett tanyahajó és a Tokaj—Sárospa­tak között közlekedő sétahajójá­rat megszervezésével. E különle­ges szolgáltatás keretén belül vi­szonylag olcsó és romantikus szál­láshelyet kínálnák a tanyahajón az érdeklődőknek, akik részére hét kétágyas és egy darab tizen­két ágyas kabint kínálnak egyen­lőre csupán a nyári hónapokban. Ám, mint hírlik, hamarosan té- liesítik a Ringó Szállót, ezzel is gazdagítva az egész évre szóló idegenforgalmi fogadókészségéi ... (monos) Malév-*da nyílik Miolcon Az országút szélén, a kodása miatt, de a tisztálkodási le- lábla és a fás liget találkojletőségek hiánya, a járvánvveszély két sátor között rakott lüzetjs arra ösztökélte a hivatalos szer- földi turista. Se közel, se tájékét, hogy fellépjenek a vadkerti- költ település, csak az ég njpingezőkkel szemben. Manapság in- a lepkék és bogarak „látjákfcább a tavak partján, erdöszélen repül a bokor tövébe az üríáthatunk néhány sátrat, külföldi zervdoboz, a zsíros papiiTüristát, kevéspénzű magyar fiatalt, hogy tűnnek el a fák közt H a hatóság feLfedezi őket. szed- yes vendegek dolgukat vege 5iük k „ sátorfát mar csak azért lelek vés elöl. sem reggel n • mert a magányo’ sátorozó könv- nak mosakodni hiszen mm«yebben esi,k különb(V/.ö bűncselek- kozelben, de hat itt eslele^ény^k áldozatává. (Persze az is luk, s '*1 egy filléil sem feltételezhető, hogy a kempingező ze.m a saloi vet esert. szerez ingyen élelmet, gyümölcsöt Régebben az volt a gyjkiagánaik.) Érthető, ha valaki igyek- hogy eg.v-egy kemping kerí.iéjfizik minél olcsóbban megúszni a vü 1 többen sátoroztak, min1 nyaralást, és ingyenszállást keres, s ha a komfortot nem is é'Mégis, a fentebb említett okok mij- kö/.el volt az üzlet, a között is helyes, ha minél eröteljeseb- vízhez, illemhelyhez hamaríben fellépünk a vadkempingezők el­toltak. Később ezt nem engejlen. lék. elsősorban a bevételek I (sz—i) (illcsy) Az ország többi nagyvároséchenyi utca (14. szám alatt (a volt sonlóan, hamarosan megj'< kölcsönzőbolt helyén) a Malév itteni Ivünkön is megnyitja jegyit kirendeltség, amelynek szolgáltatásai Malév. Nem kell tehát a között szerepel az azonnali helyfogla- Budapeslre utazni repí iás és a jegykiadás. Az irodában a megváltásáért. 37-;tt)2-es telefonon előjegyzést is fcl­Szeplember 4-től az utazói' vesznek egyéni és társasutazásokra rendelkezésére áll Miskolco egyaránt. WXBimfSmSk MW«® a városnak és vonzás« az idegenforgalma a jfl íz életszínvonal várhat nése ellenére is — ml emelkedni fog. Váll meghatározó lesz a diái és minden bizonnyal ni csoportos turizmus irá Talán ezért is érdemelni figyelmet a vonzáskör/J Három-Huta és térség lesztése, ahol is az iái lom fellendülését sajnt lyozza az infrastruktúra kedelem és a vendégkV légi — igényektől kissf dó — színvonala. Az idegenforgalmi ige gasabb szintű kielégíti hát még adottak a kis lehetőségek. A végardói' és a strandfürdő látogat! ma például évről évre [ mint ahogyan a városit lásolt turistáké is. A I kolja az olyan progra szervezését, amelyek lé szik. hogy a vendégek1 pos ott-tartózkodás all gassanak a Vármúzeun forrná tus Nagykönvvtá1 a Bodroprti városban Külföldiek mesélik..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents