Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

1987. augusztus 1., szombat

, ÉSZAK-SV? AGYARORSZÁG 5

Miért alapítottak új adóhivatalt?

Nemrégen a Magyar Közlöny szűkszavúan adta hírül, hogy megalakult az Adó- és Ellenőrzési Hivatal. Az új szervezet a korábbi szétszórt apparátust egyesítette, c névtábla alatt működnek már a korábbi Ellenőrzési Fő- igazgatóság, 'az adómegállapító hivatalok, az illetékhivatalok e területtel foglal-' kozó részlegei, illetve a tanácsi adóapparátus egyes csoportjai is.

A névváltozás fontos átalakulást takar. A pénzügyi intézményrendszer korszerűsítésének újabb, igaz kevésbé látványos lépése érkezett el. S legyük hozzá gyorsan, az adóreformtól függetlenül. Nem véletlen, hogy nem az Országgyűlés őszi ülésszakán hozandó döntéstől tették függővé az apparátus fölállítását. A létrehozás alapvető indoka ugyanis az' eljárás egységesítése volt.

Valószínű, alig akad ma valaki Magyarországon, aki baráti társaságban ne hallott volna rémtörténeteket az adóhivatal logikátlan eljárásairól, az adó megállapításának önkényességéről stb. És hiba lenne," ha nem ismernénk el. éppen az apparátus széltagoltsága, az egységes irányítás és ellenőrzés hiánya valóban az érvényes jogszabályok egymástól merőben eltérői módon való értelmezésére adott alkalmat. Hiszen minden tanácsnak jogában áll az adott kereten belül, hogy megszabja, mikor ad például egy kisfalu cipészének adókedvezményt, vagy éppen mentességet és kinek engedi el méltányossági alapon a tartozásait. S az adófizető állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy hátrányba kerültek, mert a mentesség az egyik megyében, vagy városban járt, míg máshol nem.

Az is biztos, hogy éppen a kiskereskedőknél, kisiparosoknál a forgalom becslése sokszor lehetetlen helyzetet teremtett. Valós adatok nélkül az egyik fél — a kereskedő vagy kispiaros a valódi forgalmánál kevesebbet, az adóhivatal pedig sokkal többet írt az adóívre. S nem szorul különösebb

magyarázatra, hogy e kérdésben is mennyire eltérhetett egymástól az egyes adóhivatalok, illetve a tanácsok pénzügyi osztályainak véleménye.

Az egységes adóhivatal létrejötte segítheti az áldatlan helyzet fölszámolását, persze csak a most érvényes jogszabályok keretein belül. Ez mindenképpen azt jelenti, az eljárás minden egyes lépcsőjében azonos elvek alapján bírálják el az adófizetők bevallásait, kérelmeit. És segíthet abban is, hogy ne a helyi érdekviszonyok határozzák meg az adózás nagyon fontos elemeit. a mentességek, kedvezmények alapelveit. a méltányossági elbírálás kritériumait, Lehet, hogy ezek még szigorúbbak is lesznek néhány helyen, mint most. De valószínűleg, az egységes rendszer alkalmazása senkiben sem kelti azt az érzést, hogy talán személyes okokból egyedül vele packázik a „hivatal".

Persze, erre az átalakulásra még néhány hónapot várnunk kell, az apparátus fölállítása csak most kezdődött meg. Minden megyében és a fővárosban létrejöttek az adófelügyelőségek; ezek a lakossági általános jövedelem- adóval, illetve szintén az o szférát érintő forgalmi adó ügyeivel foglalkoznak.

A hasonló területi elosztásban fölállított igazgatóságok a vállalatok adóügyeit intézik. Tehát már most létrejött egy megyében belül az egységes apparátus, s az akkor is nagy szó, ha az alapvető szabályok nem változtak, tehát az adóeljárás menete alapjaiban azonos a korábbival.

Az új adóhivatal munkája akkor módosul lényegesen, ha az Országgyűlés elfogadja az adóreform tervezetét. Ekkor lényegesen bővül az adózók száma, az ügyek, az akták is jócskán megszaporodnak, Így jóval löbb munkatársra lesz szükség, ahogy a modern technikái, a számítógépet sem nélkülözhetik majd. Ám a fölkészülés csak szeptember után kezdődhet meg.

K. L. M.

Tovább bővül a MflV-kórház

Jt

A MÁV-kórhóz új létesítménye, a 330 ágyas hotelszárny, év végére elkészül Budapesten, a Dózsa György úton. Ezzel egyidejűleg épül az új mütöépület is, amelyben 1989-töl kezdődik a gyógyítómunka. A nagyszabású beruházás költségei elérik az egymilliárd-kettőszázötvenmillió forintot. Az építkezés vezető szervezője és végrehajtója a MÁV Magasépítési Főnökség.

Negyedik éve újra város

A foglalkoztatottak kétharmadát az ipar tartja el. A cukorgyár még mindig vonzó, édes munkahely... Fojtán felv.

Szerencsen

Július l!5-i keltezés& sei u Tisztelt Állampolgároknak címzőit plakátok jelentek meg .Szerencs utcáin. A tanácselnök és a népfronttitk;ir nevével szignált felhívás hangneme, első olvasatra szokatlannak tűnt. A hatóság, a hivatal ugyanis kér. baráti eszmecserére invitál, szép szóval, embermódra. A szerencsiek ugyanis úgy döntöttek, hogy minden hónap utolsó hétfőjén város- politikai fórumot tartanak a várban. A városvezetők eszmecserére várják a városlakókat. a város érdekében. A plakáton többek között ez áll: ,,A gondok őszinte megvitatása, a közvélemény jobb tájékoztatása, a lakosságban meglévő tenni akarás fejlesztése nagy tartaléka Szerencsnek. Ki kell végre próbálni erőnket, meg kell valósítani azt a régen hiányzó ösz- szeíogást, ami még ebben a gazdasági helyzetben is csodákra képes."

A közös dolgok kötetlen megbeszélésének szándéka nem volt előzmény nélküli, s várhatóan nem lesz híján erjesztő következményeknek. Ám, mint mindennek, ennek is története van. Érdemes hát egy kis történeti, történelmi kitérőt tenni.

CSUPA CSOKI

Azt csak találgatni lehet, hogy Szerencs megélte-e már a honfoglalásig visszanyúló történetének legszerencsésebb napját. A múltbéli dicsőséget lankadatlan szorgalommal ápoló lokál- patrióták remélik, hogy „Hegyalja kapuja" még mindig az öröm előszobájában várakozik, s elölte van az aranykorszaknnk. A Uorsod- Abaúj-Zcmplén Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1516 Tk. 152 VB. 1971. számú határozata a távlati fejlesztési irányelvben Szerencsei a városi cím várományosának kiáltotta ki. Az Elnöki Tanács 11)113. november 25-én helyt adott a sz> ren- csiek kérelmének. 1984. január 1-től Szerencset — tizenegy más településsel — várossá ny i 1 ván itóttá.

Szerencs volt már város. Eddigi történetének legfontosabb eseményi 16115. április 20-án játszódott le, amikor Bocskai Istvánt a református templomban Magyarország és Erdély fejedelmévé választották. Az. országgyűlés emlékéi tábla őrzi: „E szent hajlékban szervezkedtek hős elődeink, Bocskai István vezérlete alatt a nemzeti és" vallásszabadság védelmére 1605. április 17-től 20-ig. örök tiszteletűkre." A halás fejedelem egy évre rá szabad királyi városi rangra emelte Szerencset.

A település a nyelvészek szerint valószínűleg a szláv szrecsna (kél folyó találkozása) szóból alakult át az idők folyamán. A Takla és a Szerencs patak valóban itt találkozik egymással, de a szerencsieknek kedvesebb az a változat, amely Ano- nymustól ered. A névtelen jegyző szerint a honfoglaló , Árpád a később róla elnevezett hegyen seregével megállva így kiáltott fel a csodás panorámát meglátva:

— Ma ád Isten e tájon szerencsét, Ond és Tarczal vezéreknek . ..!

A monda szerint ma ódból Mád, sz.erencsél-böl Szerencs. lájon-ból Tátivá lett. A szomszédos Ond és Tárcái a vezérekről kapta a nevét. A turini remete, a 08 éves Kossuth Lajos is hasonlóan emlékszik vissza a messze maradt tájra: „Én Monokon születtem, amott a szerencsi hegy tövében, ahol a rege szerint Árpád a honalapítás első áldomását megillette..

Az a vár — amely egykoron valóban a község közepén .állott, de ma már eltolódott a középponttól — sokkal régebbi, ősibb, mint a Rákócziak csalódja. A honfoglalást megelőzően.

csaknem ugyanitt már földvár emelkedőt!. Tuklnföld- várnak hívták e helyet. 1271-ben, a tatárok pusztítása után harminc évvel bencés apátságot alapítottak, a falakat a XVI. század közepén Izabella királyné hívei erősítették meg, s várra építették ki. Ezek a falak azóta, és különösen a Rákócziul; idejében sokat láttak. II. Rákóczi Ferenc itt ünnepelte családi körben 18. születésnapjai, itt ismerkedett meg 1697-ben Bercsényi Miklóssal, itt tárgyalt a haza sorsáról 1700- ban. s itt fogadta az orosz cár követeit 1708-ban. Nem messze innen, a majdnem ölnyi vastag falakkal körülvett református templomban egy Rákóczi hamvai nyugszanak. Az egykori erdélyi fejedelmet. Zsig- mondol temették a kriptába.

A vár utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt. Címerük ma is ott díszeleg a bejárat fölött. Az ezen látható rákkal ellentétben Szerencs előre megy.

A Tokajjal mindig is vetélkedő, rangját vesztett városi száz évvel ezelőtt feleannyian sem lakták, mint az ötezer lelket számláló Tokajt. Ám Hegyalja világhíres községét kiütötte a fitoxéra. Szerencsen pedig a cukorgyár építéséhez fogtak. A századfordulón már ötezren laktak itt, a gyár biztos állást, jó pénzt kínált. Az alapítás után nem sokkal később kiadott Pallas Lexikon arról tudósit, hogy a szerencsi az ország legnagyobb cukorgyára, ezernél többen készítik az akkor szokásos süvegcukrot. A kampány ideje alatt a gyárban ma majd kétezren dolgoznak, s több mint harmincezer vagon répái dolgoznak föl. A cukorgyártól 1 953-ban különült el először az 1923- ban alapított csokoládé- gyár. És a szerencsi csokoládé híresebb lett, mint a cukor. Míg ez utóbbit országhatárokon kívül nem ismerik, addig a Boci csokit még a tengeren túl is ették. Olyan országokba jutott el a szerencsi, ahol annak előtte nem is tudtak Magyarországról. A hetvenes évek végén a szerencsi csokoládéból évente félezer tonnányit küldtek exportra. Ezt majszolta az arab gyerek, és Angliában, Kanadában is lehetett kapni a szupermarketek pultjain. A londoni csokoládéolimpián a Gourmand desz- szert aranyérmet nyert.

HOTEL A VÁRBAN

A szerencsi foglalkoztatottaknak csaknem a kétharmada az iparból él. Am nemcsak a cukor és a csokoládé ad kenyeret, hanem a Diósgyőri Gépgyár itteni gyáregysége is. Az egykori gépállomás helyén a DIGÉP korszerű csarnokot emelt, s összes szivattyúját itt gyártja, szereli össze. A gyáregység vezetői kezdetkor kijártak Szerencsre Miskolcról. most már sokan közülük itt laknak.

1977 volt a fordulópont Szerencsen. Addig többen költöztek innen el. mint amennyien ide jöttek. Amikor 1970-ben Ond községei ide csatolták, akkor a lé- lekszám átlépte a bűvös tízezret. Most. aki itt él. itt telepeden le. az már nemigen megy el. Kevés olyan hasonló település található az országban, ahol a lakóknak ilyen nagy hányada általános iskolás: a nyolc osztályt csaknem másfél ezren járják.

Amikor Petőfi itt járt, lelkendezett: „Szebbnél

szebb tájakon járok, barátom: ma a Hegyalján jöttem keresztül. Szerencsnél legszebb a kilátás. Délre hosszú, hosszú rónaság le egészen a Tiszáig: keletre az egykori lüzokádó, a tokaji hegy, mely magában áll, mint hadsereg előtt a vezér." A költő többször is megjárta Szerencset, itt irta Panyó Panni című versét.

A mostani Hegyalja Áruház helyén hajdan híres vendégfogadó állt, a földszinti ivói a helybéliek Duhajnak nevezték. Nevezetes hely volt ez! Nemcsak jó ivások emlékét őrzi, hanem egy nyomda legendáját is. Az első lapalapítás éve 1893 volt, s a negyvenes években irodalmi lappal is büszkélkedhetett Szerencs. A Zempléni Fáklya négy éven át, negyedévenként tájékoztatta a nagyérdemű közönséget az aktuális lite- rátusi tudnivalókról. Kö- hajitásnyira innen ma bélyegzőgyártó üzem működik ... Újságja, strandja ma nincs, de az itt feltört salétromos, kénes, jódos, vasas gyógyvíz már a középkorban gyógyította a környékbeliek nyavalyáját.

s a fölösleg tóvá gyűlt tükrén hattyúk úszkáltak. Ma ennek a tónak tenyérnyi szabad vize sincs.

A Duhaj lebontása után megszűnt a nagyközség egyetlen szállodája is (bár a jogutód Csillagot egy-két prospektus még mindig említi). Helyébe a vár egyik szárnyában alakították ki a Huszárvár Hotelt. Hatvanöt vendégnek tudnak egyszerre ágyat adni, ennyi elég is, hiszen Szerencs a turisták térképén egy-, legfeljebb kétnapos látnivalót kínál.

Az 1969-ben elkezdett várrekonstrukció még nem fejeződött be. Ide költözik a 40 000 kötetes könyvtár, s a világhírű. 700 000 darabos képeslevelezölap-gyűjtemény. Egy helyi fogorvos, dr. Pelrikovils László adományozta kollekcióját lakóhelyének. Amerikai, szovjet gyűjtemények után ez a harmadik legrangosabb a világon.

TERET KAPOTT

Szerencs, egy máig is vitatott szobor-kompozícióval díszített, hangulatos teret is kapott. De teret kapott a szó képes értelmében is.

Az első fórumot július 20-án rendezték. Sikeresnek minősíthető a premier. A már működő fórumok, intézmények mellett, s nem helyett, jó lehelőségnek és alkalomnak kínálkozik a vár Árkád termében tartott találkozó. A következő ötletbörze időpontja augusztus 31. A már emlegetett plakát témákra, javaslatokra ingerel. Ki ne szeretné, ha rendezettebb, tisztább lenne a város? Ki ne örülne egy régen vári szakorvosi rendelőnek? Ki ne szurkolna egy új iskola, óvoda, posta, telefonközpont megépülésének? Jó lenne az is, ha a sportélet felébredne „Csipkerózsika- álmából", ha strandfürdő és uszoda nyújtana felüdülési polgárainak és az idelátogató idegeneknek.

Hosszú a kívánságlista, s az igények bö erszényében néhánnyal mindig kevesebb forint csörög. Tudják, érzik ezt a szerencsiek is. Zárja kerekre, de ne fejezze be ezt a cikket a Tisztelt Állampolgárokhoz intézett felhívás egy jeles mondata: ' „Jelenlegi helyzetünkben ez a város nem engedheti meg magának, hogy akár csak egyetlen javaslat, jó ötlet veszendőbe menjen."

B. I. — I. S.