Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. augusztus 5., szerda Képtávírón érkezett Julij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes Teheránban a két oldalú kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről tárgyalt Ali Ha ménéi iráni elnökkel (Telefotó) Mm\ az isii parlamentekről Az Ifjúsági és Sport Köz­lönyben, az ÁISH hivatalos lapjában megjelent a Mi­nisztertanács határozata és az ÁISH elnökének rendel­kezése az 1987/88. évi ifjú­sági parlamentekről, s meg­rendezésük egyes kérdései­ről. Korábban a Miniszterta­nács, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága együt­tes határozatban szabályoz­ta az ifjúsági parlamentek­kel összefüggő kérdéseket. Az új határozat a SZOT- tal, a KISZ KB-val és a szövetkezeti érdekképvise­leti szervekkel egyetértés­ben született, ugyanakkor erősödött állami jellege. Az ifjúsági parlamente­ket, illetőleg diákparlamen­teket — az ÁISH elnöke ál­tal szabályozott keretekben — 1988. június 30-ig kell megrendezni valamennyi kö­zép- és felsőfokú nevelési- oktatási intézményben, to­vábbá azoknál az állami szerveknél és gazdálkodó szervezeteknél, ahol legalább tíz fiatal dolgozót foglalkoz­tatnak. A szabályozás — többek között a KISZ Központi Bi­zottsága szorgalmazására — jelentősen egyszerűsödött. Növekedik az új rendelke­zések értelmében az intéz­mények, a munkahelyek if­júsági közösségeinek szere­pe, mert hatáskörükbe utal­tak korábban központilag szabályozott kérdéseket. így azokat az előírásokat, ame­lyek az ifjúsági parlamen­tek összehívásáról, megren­dezéséről, a szavazati joggal részt vevők köréről, a vá­laszadás szabályairól szól­nak. A fiatalok más ifjúsá­gi rendezvénye, például di­ákközgyűlés, évfolyamgyűlés adott esetben átveheti az if­júsági parlament jogosítvá­nyát, szerepét. Nincs köte­lezően előírt felmenő ta­nácskozási rendszer sem, az országos ágazati (alágazati) ifjúsági parlamentet az ér­dekelt munkahelyi ifjúsági parlamentek többségének kezdeményezésére kell meg­rendezni. A részvételi korhatár e fórumon eddig általánosan 30 év volt, de legfeljebb 35 éves korig terjedhetett. Most az állami szerveknél, a gaz­dálkodó szervezeteknél mun­kaviszonyban álló fiatal 30. életévének betöltéséig jogo­sult részt venni az ifjúsági parlamenten, illetve ettől csak két évvel lehet eltérni. Az ifjúsági parlament ha­táskörébe tartozik az is, hogy értékelve az ifjúsági törvény, az előző parlamen­tek határozatainak végre­hajtását, dönthet felsőbb szintű intézkedésekre vonat­kozó javaslatok továbbításá­ról is. Eddig nem szerepelt a szabályozásban, és most jelentősen növeli az ifjúsági parlamentek szerepét, hogy létrehozhatnak munkabizott­ságokat, és felkérhetnek if­júsági közösségeket, hogy működjenek közre a dönté­sek végrehajtásában. (MTI) Hírek — röviden Hirosimában az atombomba-támadás évfordulójának előestéjén hatalmas tömegek tüntettek az atomfegyverek betiltásáért, a nukleáris leszerelésért. (Telefotó) Üzemanyaggal és fehéráruval 9 ^ Utón a Prog Kedden, moszkvai idő szerint 0 óra 44 perckor, a Szovjet­unióból felbocsátották a Progressz—31 automata vezérlésű .teherűrhajót. A Progressz—31 a Föld körül keringő Mir űr­állomásra visz üzemanyagot és más teherárut. A teherűr­hajó fedélzeti műszerei rendben működnek. ÜJ ELNÖK (UPI/Reuter) — Űj el­nöke van a legnagyobb chilei ellenzéki pártnak, a Kereszténydemokrata Párt­nak. A párt 68 éves új veze­tője Patricio Aylwin, aki a nemrégiben lemondott Gabriel Valdes tisztségét vette/ át. Hírügynökségek szerint Aylwin és helyet­tesei a párt jobbszárnyát képviselik, s támogatják az Augusto Pinochet ve­zette katonai juntával való politikai tárgyalásokat. Aylwin utoljára éppen az 1973-as puccs előtt töltötte be utoljára a - pártelnöki tisztséget. EZERÉVES HAGYOMÁNY MEGTÖRÉSE (AFP) — Első ízben ce­lebrált misét vasárnap a dél-angliai Weybridge-ben (Surrey grófság) egy nős katolikus pap. Ilyesmire ezer éve nem volt példa a szigetországban. A 76 éves David Mead-Briggs atya 1959-ig anglikán lelkész­ként működött, majd át­tért a katolikus hitre. így természetesen nem foly­tathatta papi hivatásának gyakorlását, csupán a hit­tanoktatásban jeleskedhe­tett. Az elmúlt hét végén azonban végre megkapta a felszentelést II. János Pál pápától, így 28 év után új­ra misézhet. Ki ölte meg Norma Jeant? Marilyn Monroe... — A név máig fogalom. A nehéz gyermekkorból a legfelsőbb körökig emelkedő árvalány élete és tragikus, titokzatos halála: az „amerikai karri­er” egyik szimbóluma. Marilyn Monroe augusz­tus 4-én huszonöt éve ha­lott, ha élne, alig lenne túl a hatvanadik évén. Egész „iparág” települt Marilyn Monroe — szüle­tett: Norma Jean Baker — élete és halála rejtélyeinek boncolására, s ez az üzlet csekély kíméletet tanúsít magánéletének legbensőbb titkai iránt. Sorra jelennek meg róla a könyvek, amelyeknek esé­lyük sem lenne a sikerre, ha szenzációs új felfedezé­sekkel valamiképp nem lennének túl az előzőeken. A filmjeire és színészetére szót is alig vesztegetnek. Az esztéták hallgatnak: ők már letették a garast, be­skatulyázták a „szivi szép, szőke, szexis és butácska” kategóriába — s valóban nem adatott meg neki, hogy más szerepkörben — ha egyáltalán volt képessége hozzá — próbára tehesse magát. Igaz, ha Mari'lynről már mindent megírtak volna, akkor is kimeríthetetlen az a sűrű homállyal fedett vi­szony, amely a Kennedy testvérekhez, az elnökké választott Johnhoz és öcs- cséhez, az igazságügy-mi­niszter Roberthez fűzte. Igaz-e, hogy Robert Ken­nedy Marilyn halálának napján szakított vele? Va­jon valóban az elnök sógo­ra semmisítette meg búcsú­levelét, nehogy kompromit­tálja a Kennedy-fivéreket? Egyáltalán öngyilkosság, vagy gyilkosság áldozata lett? Sokan hitelt adnak an­nak a feltételezésnek, hogy zsarolni akarták vele a te­kintélyes Kennedy-sarja- kat, s ez okozta halálát. Ugyanakkor ma már alig adnak hitelt az író Norman Mailer feltevésének, hogy Monroe-t meggyilkolták. Pedig halála után Pete Se- ger dalában még azt kér­dezte: Ki ölte meg Norma Jeant?, mintha azon már nem is lelhetne vitázni, va­jon egyáltalán meggyilkol­ták-e. A hivatalos vizsgálat rö­vid úton lezárta az ügyet azzal, hogy Monroe túl sok altatót vett be. Szakorvo­sok véleménye szerint azon­ban, ha így volt, akkor a boncolásnál fel kellett vol­na fedezni a barbíturát nyomát a gyomrában, de ilyet nem találtak. Tanúk sora tett olyan uta­lásokat, amelyek — ha nem is minden kétséget kizáró­an, de — azt sugallják, hogy John Kennedynek elnökké választása előtt, sőt, egy ideig hivatalba lépése után is, viszonya volt a film­sztárral. Majd Robert Ken­nedy vette át a szerepet — ő akkor igazságügy-minisz­ter volt —, mert „a kicsi­két túlságosan fecsegősnek” tartották. Ma biztosra ve­szik, hogy Monroe lakása­it lehallgatókészülékekkel szerelték fel, hogy felvéte­leket készítsenek a Kenne- dyekkel tartott pásztorórák­ról. De az még nem derült ki, hogy pontosan kinek és mi volt ezzel a célja. Noha a rendőrségi és a miniszté­riumi jegyzőkönyvek el­lentmondanak egymásnak abban, hogy aznap az el­nök öccse Los Angelesben, vagy San Franciscóban tar­tózkodott-e, az állítólagos magnófelvételekre hivat­kozva mégis többen állít­ják, hogy Monroe halálá­nak napján Robert Kenne­dy többször is járt nála. A lehallgató heves szóváltást rögzített köztük: Monroe eszerint visítva emlékeztet­te Kennedyt arra az ígére­tére, hogy feleségül veszi őt. Másodszor. Rob.ert Ken­nedy azért jött volna, hogy felkutassa a lehallgatóké­szüléket, és ismét vesze­kedtek. Egy magándetektív arról számolt be, hogy a Kenne- dyek sógora — bizonyos Peter Lawford, akinek több felesége közül az egyik ép­pen akkor John és Robert húga, Patrícia Kennedy volt —, azzal a megbízatás­sal járt éjnek évadján Mon­roe lakására, hogy kutas­son fel és semmisítse meg a Kennedyekkel való kap­csolatra utaló minden nyo­mot. Az eset után huszonhá­rom évvel, 1985-ben a, kör­zeti ügyész az esküdtszék vizsgálata után véglegesen úgy döntött, hogy indoko­latlan az ügy újratárgyalá­sa. A perújrafelvételnek ad­digra már valóban nem lett volna értelme, hiszen a zűrös ügyben érintett Kennedy testvérek közül már egyik sincs életben. Mindketten gyilkosság ál­dozatai lettek. Lehet, hogy haláluk mögött ugyanazok az azóta is felderítetlen sö­tét erők húzódnak meg, amelyek 1962-ben ehhez képest szolidan még „csak” zsarolni próbálták őket a Monroe-vaí? A .házastársi hűség megsértése azelőtt is, azóta is főbenjáró bűnnek számít az amerikai politi­kusoknál, amint azt leg­utóbb az elnökjelöltségre pályázó Gary Hart szenátor esete példázta. A hűtlen­kedés szinte mindig kide­rül. A politikai gyilkossá­gok nem mindig ... SfemámcsÉíBS r Ú gy látszik, zöld utat kapott a közép-amerikai rende­zés szándéka, hiszen a térség érintett államainak és a Contadora-csoport országainak külügyminisz­terei elfogadták az úgynevezett Arias-tervet. Két napig tanácskoztak a hét végén a diplomáciai vezetők Hondu­ras fővárosában, s a közös béketerv-elképzelések jóvá­hagyásával tisztára söpörték az utat a csütörtökön kez­dődő guatemalavárosi csúcsértekezlet előtt. Sokáig váratott magára a kibontakozás, egy-egy apró akadály mindig gátolta a konferencia összehívását. Az­tán július végén Oscar Arias, a Costa Rica-i elnök „meg­győző” körútra indult a térség „válságállamaiba'’, hogy ismertesse törekvéseit az érdekeltekkel. A jelek szerint nem hiába vállalkozott a nehéz feladatra. Az első állo­máson, Nicaraguában, találkozott Dániel Ortega állam­fővel, ám megbeszéléseket folytatott az ellenzéki veze­tőkkel is. Nos, mindenképpen megegyeztek Managuában, hiszen a hét végi külügyminiszteri csúcsra már elment a nicaraguai diplomácia vezetője is. Hogy miért fontos fejlemény ez? Ortegáék ugyanis korábban húzódoztak a részvételtől, mondván, hogy az Egyesült Államok szabo­tálni kívánja az e heti elnöki összejövetelt, annak a le­járatására törekszik, s mindezt közvetett módon, tehát szövetségesei — Honduras, Salvador és Costa Rica — se­gítségével akarja elérni. Garanciát kért a sandinista kormány, hogy nem for­dul elő ilyesmi, méghozzá a Contadora-országoktól (Ko­lumbia, Venezuela, Mexico, Panama), amelyek szintén jelen lesznek a csúcson, mint ahogy részt vettek a kül­ügyminiszteri találkozón is. Sőt, a csoportnak kell irá­nyítania az értekezlet folyamatát, különben Managua nem hajlandó ott megjelenni. Mindez a hét végén egy­szer már megtörtént, s a siker nem maradt el. Hondu- rasban az érintett államok ugyanis amellett foglaltak ál­lást, hogy minden erőt mozgósítani kell a térségben ural­kodó helyzet normalizálásáért. A házigazda — amint az ilyenkor illik — átvette a kezdeményező szerepet, java­solván, hogy az amerikai államok szervezetének és az ENSZ-nek a bevonásával hozzanak létre bizottságot a közép-amerikai béke fenntartásának ellenőrzésére. A legfontosabb, hogy a résztvevők — Honduras, Nica­ragua, Salvador, Costa Rica, Guatemala és a békéltető Contadora tagjai — élénk viták után ugyan, de egyhan­gúlag elfogadták Oscar Arias idén februárban közzétett rendezési tervét. Ez azért fontos, mert a Costa Rica-i elnök elképzelései előirányozzák a tűzszünet meghirdetését a térségben, valamint azt, hogy ahol ez szükséges, kezdje­nek párbeszédet az ellenzékkel, tartsanak demokratikus választásokat, adjanak közkegyelmet a politikai okokból bebörtönzötteknek. S még egy dolog, amit Washington­ban az Irangate-ügy tetőpontján biztosan nem néznek jó szemmel: a térségen kívüli hatalmak szüntessék be a lá­zadó csoportoknak nyújtott támogatást. Persze ide tar­toznak a nicaraguai kontrák is. Elhárultak tehát az akadályok, a remélhetőleg sikeres közép-amerikai csúcs elől. Mekka — fejlemények Irán ENSZ-nagykövete hétfőn azzal vádolta a szaúd - ar á b iái ha t ós á go k a t, hogy provokálták a békés iráni tüntetőket Mekkában. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének székhelyén tartott sajtókonferenciáján azt han­goztatta, hogy sok iráni az utcai összecsapásokban vesz­tette életét, másokat viszont a kórházban öltek meg. A tüntetést megelőzően Szaúd- Arábia megegyezett az iráni küldöttséggel a tüntetés he­lyéről és idejéről — hangoz­tatta az iráni ENSZ-diplo- mata. Emiatt előre kitervelt- nek mondta a szaúdi fellé­pést és az Egyesült Államo­kat is megvádolta a történ­tekért. Ali Hamenei iráni elnök szerint 500 iráni zarándok halt meg és ennek a több­szöröse szenvedett sebesülé­seket. Hamenei hétfőn a muzulmán államok teheráni nagykövetei és ügyvivői előtt nyilatkozott a történ­tekről. A sebesültek számát a halottak számának több­szötősére becsülte. (Mint is­meretes, szaúdi hivatalos adatok szerint 402 személy vesztette életét pénteken, kö­zülük 275 iráni zarándok.) Bejrútban két szaúd-ará- biai létesítmény ellen pokol­gépes támadást intézteik keddre virradóra. Az egyik pokolgép a légitársaság iro­dájában robbant és jelentős károkat okozott. Személyi sérülés nem történt. A má­sik robbanás a szaúd-ará- biai kulturális központ Bej­rút központjában lévő, hat­szintes épületében tett kárt. Két járókelő megsebesült. Szaúd-Arábia libanoni kép­viseletei 1984 februárja óta üresen állnak. Működésüket beszüntették, miután a sza- úd-arábiai konzult iránba- rát muzulmán csoportosulá­sok fegyveresei elfogták. Megfigyelők a terrorcse­lekmények sorozatát a mak- kai eseményekkel hozzák összefüggésbe — írja a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Nyári vásárt rendez AZ UNIÓ ÁFÉSZ 1987. augusztus 5—15-ig Sajószentpéteren, a Béke tér 19. sz. alatti üzlethelyiségében! Nyári szoknyák 40 százalékos árengedménnyel, kordbársony nadrágok 20 százalékkal olcsóbban Szovjet edények nagy választékban Nyitva: hétköznap 9-től 16.30 óráig szombaton 9-től 12 óráig

Next

/
Thumbnails
Contents