Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

ViSág proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságénak lapja ■■HBimiimemmHBS5mmmKMm®MHB®HHEM8®KiMeeeHme*H**eHHeeHam*eHeaeBEgiaBHeesHHEeeee* A könnyűipar nehéz fél éve Eredményes mérleg A könnyűipar első féléves gazdálkodása összességében kedvező volt, a termelés fo­lyóáron értékelve több mint 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Jelentős termelésnöveke­dést könyvelhet el a bútor-, a papír-, a nyomdaipar, a len-, ikenderipar és a rövid­áruipar. Átlag feletti telje­sítményt értek el a textil­ipari vállalatok. Alapanyag­ellátási, munkaerő- és ese­tenként piaci problémák ne­hezítették viszont a kötő-, a bőr-, a cipő- és a konfekció- ipar termelését. A könnyűipar konvertibi­lis exportja 1987 első felé­ben 34,4 százalékkal növeke­dett, miiközben az Importbő­vülés mindössze 7 százalékos volt, így az ágazat deviza- mérlege csaknem 30 millió dollárral javult. A jelentős eredmény eléréséhez nagy mértékben hozzájárultak a textilipar és a textilruházati ipar gazdálkodó egységei. Emeli teljesítményük érté­két, hogy ezek az ágazatok konvertibilis exportjuk több mint 80 százalékát fejlett tő­kés országok piacain értéke­sítik. Az exportnöveke­dést jól segítette a pályáza­ti rendszer, amiben a köny- nyűipari vállalatok súlyará­nyukat jóval meghaladó mértékben vettek részt. Szá­mos könnyűipari vállalat bát­ran élt a piaci szelekcióval, bővítette értékesítési körét, új vevőket szerzett. A könnyűipari szerkezet- váltást a vállalatok és szö­vetkezetek az egész ruházati ipart átfogó munka- és üzem- szervezéssel, technológiai fej­lesztéssel érték el. Széleskö­rűen elterjedtek a gyárt­mányfejlesztési stúdiók, s ez­zel főként a textilruházati iparban meggyorsult a divat követése, a mintázás gyorsa­sága. A vállalati szervezet­korszerűsítések eredménye­képpen több rugalmas kis­vállalat jelent meg a pia­con, s bővült a leányválla­latok köre is. Mivel a könnyűipari beru­házások mértéke elmarad az ipar átlagától, a gazdálkodó egységek beruházási forrá­saikat gépbérlettel bővítet­ték, ezzel növelték kapacitá­sukat, javították .műszaki színvonalukat. Több válla­lat tőkés országoktól vásá­rolt használt gépeket műsza­ki fejlesztésre. (MTI) Hátrányos helyzetben? A gépipari ágazathoz tartozó, egyik jól működő kö­zépüzem vezetője mondta egy beszélgetés alkalmá­val, hogy sok vitára adott okot az a szabályozó­módosítás, miszerint a keresetek növelésére olyan mérték­ben nyílik lehetőség, amilyen mértékben növekszik a hoz. záadott érték a szóban forgó gazdálkodó egységben. Ép­pen ezért kifogásolják, hogy nem veszik figyelembe az ed­dig elért nyereségtömeget, amely pedig kiemelkedik a gépiparban, csupán a hozzáadott érték növekedését is­merik el, illetve azt díjazzák. Szerintünk is az lenne a helyes és igazságos, ha az alacsony nyereséget produkáló szervezeteket ösztönöznék nagyobb teljesítményre. Vagyis, ahol a nyereség alacsony, ott növelni kényszerülnének, ahol azonban magas nyere­ségtartalommal dolgoznak, ahol évről évre fokozzák a jö­vedelemtermelést, ott igenis elismernék a kimagasló tel­jesítményt a bérezési feltételeknél. Valóban, az évek során nem a legigazságosabb gya­korlat honosodott meg a gazdaságban, azáltal, hogy tá­mogattuk az alacsony hatékonyságú vállalatok, üzemek termelését, az így keletkezett költségvetési hiányt pedig a jövedelmező vállalatoktól való nagyobb arányú nyere­ségelvonással igyekeztünk fedezni. Ez viszont oda vezetett, hogy lefékeződött a jól gazdálkodók fejlődése, ily módon mérséklődött a jövedelmezőségük. Vagyis a jók húzták a rövidebbet. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programjában is találunk utalást rá, hogy a jövőben több területen is szakítani kell a helytelen gya­korlattal. Mire is gondolunk tulajdonképpen? Végtelenül egyszerű és logikus a felvetés, azaz „ . . . Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékony­ságot elfedő rendszerén ...” — olvasható a párthatározat idevonalkozó fejezetében. Valóban, nem tűr halasztást a támogatások csökkenté­se, hiszen nem tartható sokáig az az állapot, hogy az eredményesen dolgozó vállalatok rovására finanszírozza a népgazdaság a veszteséges tevékenységet. így is túlságo­san elmentünk e tekintetben. Ma, amikor létkérdés a gazdaságban a világpiaci kö­vetelményekhez való rugalmas alkalmazkodás, a gyors ütemű struktúraváltás, aligha engedhető meg, hogy fi­gyelmen kívül hagyjuk, ki mit tesz le a népgazdaság asz­talára. Végül is, a jövedelmezőségtől, a teljesítménytől függnek a szelektív fejlesztés lehetőségei. Ha ezt elis­merjük, akkor abban is egyet kell értenünk, hogy a gaz­dálkodó szervezetek esetében is a teljesítmény szerinti differenciálás az egyedüli helyes, követendő és tegyük hozzá, igazságos megoldás.- lovas — Iráni hadgyakorlat Továbbra is szükséges Kiegészítő munka a mezőgazdaságb A Gas Prince nevű, ame­rikai zászlóval ellátott ku­vaiti tartályhajó túljutott a veszélyesnek ítélt szakaszon és Japán felé halad. A Per­zsa-öböl partvidékén kedd hajnalban — iráni közlés szerint — megkezdődött a korábban bejelentett iráni hadgyakorlat tengeri szaka­sza. Az amerikaiak eközben megkezdték partraszállási ■hadijátékukat Szomália ten­gerpartján, Irak pedig ki­próbált egy új típusú, köze­pes hatótávolságú rakétát. A kuvaiti hajók oltalma­zásával megbízott amerikai haditengerészeti kötelék zász­lóshajóján, a La Salle fe­délzetén közölték: sikeresen befejeződött az első „kísérő manőver”: a Gas Prince ki­jutott a Perzsa (Arab)-öböl­ből és kikerült az iráni „Silkworm” rakéták hatókö­réből. így a ICidd romboló és a Crommelin fregatt fel­adata — egyelőre — véget ért. Később Kuvaitiban azt a tájékoztatást adták, hogy a Gas Prince már az Omá- ni-öblöt is elhagyta, tehát kijutott az Indiai-óceánra. A következő .konjov egy hó­napon belül indul — mond­ják az amerikai haditenge­részet illetékesei. Az iráni .hírügynökség kedden közölte: a „Márti- romság” fedőnevű hadgya­korlat „előzetes” — száraz­földi — fázisát hajtották végre hétfőn. Később a nap folyamán a teheráni rádió bejelentette: hétfőről kedd­re virradóan a gyakorlat tengeri szakasza is kezdetét vette. A Perzsa (Arab)-öböl- ben, az Ománi-öbölben és a kettőt összekötő Hormuzi- szorosban elterülő iráni par­ti vizektől ezért — három napon keresztül — minden külföldi hajónak távol kell tartania magát — figyel­meztetnek az iráni főváros­ban. Tart még a nagy nyári munka, a kalászosok aratása, s hátra van az őszi munkák, .a kapások betakarításának dandárja, ám a tsz-e'k veze­tői már most számolnak av­val, hogy a szeszélyes időjá­rás a növénytermesztés ered­ményeit a vártnál kedvezőt­lenebbé teszi. így aztán egyre inkább figyelnek a ki­segítő és kiegészítő tevé­kenység jövedelemnövelő le­hetőségével. A tsz-ek megyénkben a hatodik ötéves tervben di­namikusan növelték eme termelésüket, megfelelő jö­vedelmezőség mellett — ám ez a fejlődés az utolsó évek­ben csökkent — mondotta dr. Farkas Attila, a TESZÖV titkárhelyettese, aki ezirényú vizsgálódásokat végzett. Ezt a folyamatot a múlt évben sikerült megállítani, amely a szerkezet-átalakításnak kö­szönhető. A tsz-ek ugyanis csökkentették a telephelyen kívüli — ezzel párhuzamosan pedig bővítették a helyi munkásságukat. Gondot Okoz, hogy az ipa­ri vállalatok együttműködé­si készsége nem megfelelő. A melléküzemágakban a beren­dezések elavultsága miatt csak alacsony minőségű áru­kat tudnak gyártani. Pedig a helyi melléküzemágak jelen­tős szerepet töltenek be a térségükben lakók foglalkoz­tatásában. A szerkezetvál­tással azonban ezen a téren is növekszenek majd a gon­dok. Ezért célszerű azokat a tevékenységeiket fejleszteni, ahol a befektetés a legna­gyobb hasznot hozza, legyen az növénytermesztés, állat- tenyésztés, a háztáji integrá­ció, kisegítő tevékenység, vagy más lehetőség. Számolni kell azzal is, hogy az új vállalati és személyi adórendszer bevezetése ebben a vonatkozásban csökkenést jelent majd. Ezért a szövet­kezetnek fel kell készülni a rugalmas alkalmazkodásra. Az elkövetkező időszakban várhatóan megnő a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe. Ösztönözni kell tehát ezek­ben a gazdaságos termelés bővítését. A gazdaságilag el­maradott térségekben a kü­lönböző szervezeti intézkedé­sek hatására várhatóan nö­vekszik majd a mezőgazda- sági kistermelés és ezzel együtt a falu népességmeg­tartó szerepe. A mezőgazda- sági nagyüzemeknek terme­lést szervező, integráló tevé­kenysége már eddig is ered­ményesen segítette a kisgaz­daságokat. Főként a kézi­munka igényes kultúrák, a zöldség, a gyümölcs, a sző­lő, továbbá a vágósertés, a tehéntej árutermelésében. Ezt az irányt kell tovább szélesíteni és folytatni. A miskolci Vószonfehérítő utcai NA-600-as távfűtővezeték építése az ÉÁÉV kivitelezésében az ütemterv szerint ha­lad. Az építőknek, több előre nem látható akadályt kel­lett megoldani. A közműtérképen és a valóságban, mint­egy 50 méteren egy 300 milliméteres ivóvízvezeték, majd egy nagyfeszültségű vezeték hátráltatta munkájukat. Mind. ezek ellenére szeretnénk biztatni az építőket: fejezzék be minél előbb a munkát, tekintettel a környék lehetetlen közlekedési viszonyaira, az óvoda, bölcsőde, iskola előtti járdákon. Fotó: Balogh Imre

Next

/
Thumbnails
Contents