Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1987. augusztus 29., szombat Külföldről is sok yendéget vonz a Dunántúl egyik legszebb term álfürdője, a Büki Gyógyfürdő. Magasabbra a mércét! Gyógy-ldegen forgat műnk Ha valahol Magyarországon valaki leszúr egy botot a földbe, ott feltör a gyógyvíz — így tartja a közhit. Ez pedig — mint mondani szokták — „majdnem stimmel”. Annyi különbséggel, hogy nem minden feltörő víz tartalmaz gyógyítóanya- gokat, nem is szólva arról, hogy igencsak hosszúnak kell lennie annak a bizonyos botnak. A fentiekhez azt is hozzá szokták fűzni: ahol ilyen sok a gyógyvíz, csak elhatározás kellene hozzá, s annyi beteg embert láthatnánk el, akkora gyógy-idegenforgalmat bonyolíthatnánk le, hogy azzal talán megoldódnának gazdasági gondjaink. Ami megint csak részben igaz: valóban sok a beteg ember — elsősorban mozgásszervi bajokkal küszködő — Európában, sőt más földrészeken is. S gyógyvíz-készletünk elegendő lenne mégannyi bel- és külföldi ember egészségének helyreállításához. „Csak” éppen van még néhány feltétel, amely nél- , kül nincs — vagy mint nálunk, alig van — gyógy- idegenforgalom. Mert a víz mellett egész sor egyébre is szükség van. Mindenekelőtt gyógyszállókra, ahol lakhatnak a betegek a kezelés ideje alatt. Aztán orvosokra, közülük is specialistákra, akik a gyógyászat legújabb eredményeit tudják alkalmazni, de beszélnek egv-.két idegen nyelvet is, hiszen aligha lehet megkívánni minden hozzánk jövő külföldi betegtől, hogy néhány heti kezelés-gyógyulás érdekében megtanulják nyelvünket. S még akkor nem is szóltunk a rengeteg műszaki feltételről, amelyek között nem utolsó helyet foglal el a gyógyvizek agresszivitása. Ez pedig annyit jelent, hogy különleges cső- és berendezésrendszer szükségeltetik a vasat is egykettőre „elrágó” gyógyvizek vezetéséhez. Ha pedig mindez együtt van — s bár tényleg együtt lenne! — szó eshet arról, ami éppúgy kell a gyógy- idegenforgalomihoz, mint köztudomásúlag a háborúhoz: pénz, pénz, és pénz. Amiből mifelénk mostanában nem valami sok van. Készült az 1970-es években egy ENSZ-tanulmány a magyarországi gyógy- és termálvizekről, s ebben a hazai és külföldi szakemberek 161 települést minősítettek termál-településnek, ezek közül 118-at javasoltak fejlesztésre. Ám a számok — amelyek valóban arra utaltak, hogy „elég egy botot leszúrni és gyógyvíz jön fel” — egyre csökkentek: nemzetközi és országos jelentőségűnek vagy azzá fejleszthetőnek 34 helvséget tartottak és csak 18-at olyannak, amelynek van gyógyjellege és idegenforgalmi vonzereje is. összesen 147 feikvőbeteg- gyógyintézmény működik az országban, ezek közül hat fogad — nemzetközi egyezmények alapján — külföldi betegeket is. .Itt az „is”-en van a hangsúly, mert az arány igen kedvező — a hazaiak javára. Például: a budapesti ORFI-ban 1427 ágy közül 25, Harkányban 270 ágyból 14, Sopronban 360 ágyból 20 szolgál gyógy-ido- genforgalmi célokat. Ez tehát lehet jelentős az itt gyógyuló külföldiek szár mára, de semmikér"-.en nem az a magyar idegenforgalomnak, ezen belül a gyógy- idegenforgalomnak. Sakkal számottevőbb az, hogy az utazási Irodák évente mintegy 1700 beteget hoznak Magyarországra, ami hozzávetőleg 1,2 millió dollár bevételt jelent. Sokkal többen is lehetnének. Ennek azonban számos feltétele van. Például az, hogy több országban a parlamentnek kell jóváhagynia, hová mehetnek az ottani betegek, és külföldön mennyi hozzájárulást lehet ehhez fizetni. Magyarország jelenleg Európában a kávéivás a 18. század elején, a törökök visszaszorításával egy időben kezdett elterjedni, mint meghonosodott török szokás. Bach, a barokk zene óriás egyénisége 1730 körül Kávékantáta címmel egy kedves világi darabot komponált, melynek hangulata a német városi polgárság kávéélvezetét érzékelteti. Magyarországon á kávéivás még a 19. században sem tekinthető széleskörűen elterjedt népszokásnak. Csak a gazdag családokban honosodott meg a kávéivás élvezete. A 20. század elején a városi polgárság körében nyert azután egyre nagyobb teret ez a „divat”, amely azután a második világháború után olyan nagymértékben vált össznépi szokássá, hogy napjainkban a kontinensen Magyarország áll az első helyen az egy főre eső kávéfogyasztásban. A kereskedelem által értékesített kávémennyiség nagyarányú emelkedése is ezt igazolja. 1960- ban 1324 tonna; 1970-ben 16 960 tonna; 1976-ban 29 000 tonna; 1986-ban 32 100 tonna. Hogy ennek a mennyiségnek a nagyságát érzékelhessük. a kereskedelem adatai még nem szerepel a tör- vényhozásilag engedélyezett országok között. Nem kevésbé fontos feltétel, hogy a gyógyítás és az elhelyezés-ellátás érje el a nyugat-európai országokban szokásos színvonalat. Ez ma még csak a gyógyüdülő-szállókban van meg. Harmadik feltétel: különleges képzettségű szakembergárda, egyformán magas szintű orvosi és közgazdasági tudással, de az is ajánlatos, hogy — legalább az igazgatók — a műszaki kérdésekhez is értsenek a megfelelő üzemeltetés érdekében. Ma még nincs orvos-közgazdász képzés, de — talán a mérnökközgazdászok példájára — várható, hogy lesz. Addig azonban — és ez az „addig” aligha kevesebb néhány évtizednél — leszúrhatjuk ugyan botjainkat és fel is tör a meleg víz (ami ■természetesen nem mindig és mindenütt jelpnt egyben gyógyvizet is), de ettől egymagától még nem lendül fel a gyógy-idegenforgalom. Tenni kell érte — és költeni is. Minden számítás azt igazolja, hogy az erre fordított kiadások bőségesen, s nem is túl hosszú idő alatt megtérülnek. V. E. szerint 1976-ban az összes élelmiszerforgalomból a kávé 4%-al, a tej 3%-al részesedett. Az is megfigyelhető, hogy az utóbbi 20 év alatt a vendéglátóipari és az otthoni 'kávéfogyasztás aránya jelentősen megváltozott, az utóbbi javára úgy, hogy ma a vendéglátóiparban 10 százalékát, otthon pedig kb. 90 százalékát fogyasztjuk el az összes kávémennyiségnek. Mivel a kávéfogylasztást a többszöri áremelés sem gátolta meg mind ez ideig emelkedésében, mindenképpen időszerű, hogy e nem tiltott élvezeti szerrel kapcsolatban óvatosságra intsünk. A kávé fő hatóanyaga a koffein, több gyógyszerben és üdítő, frissítő készítményben is megtalálható. A kávéval ezenkívül még teo- fillin, teobromin, csersav és még sok más oldott anyag jut a szervezetünkbe. A koffein hatására szűkülnek a hasi erek, tágulnak az agy, Ónod-Muhi közös történelmi községben működő Lo- rántffy Zsuzsanna Honismereti Kör és a Községi Tanács szeptember 12-re tervezi Ónod egyik nevezetes szülöttjére való megemlékezését — a már hagyományos „Ónodi napok” keretében. Werner Gyula író és politikusról van szó, aki 125. éve született 1862-ben Ónodon (meghalt 1926-ban). Életművének feldolgozása folyamatban van. Körülbelül 30 kötetnyi — főleg történelmi regényt írt, mely igen népszerű olvasmány volt a maga korában. A mai olvasó számára is igen szórakoztató és- történelmi ismereteket gazdagító könyvek lennének, — ha hozzájuthatna az olvasó. Az Ónodi napok emlékülésének érdekessége lesz, hogy az író unokája is részt vesz az ünnepségen, —’ aki jelenleg Budapesten él, s akivel a Honismereti Kör tagjainak sikerült kapcsolatot teremteni. Werner jelentősebb regényei: Nyárutó, Kende Imre házassága, Fopgáoh Simon, A pipacs színű dolmány, Olga címmel jelentek meg. Első nagyobb munkája az Ante- usz volt. Ezzel lépett először az ország olvasótábora elé. A Budapesti Hírlap 1892. október 4.-i számában Rákosi Jenő, a kor nagy tekintélyű szerkesztője és közéleti személyisége írja: „... új regényünkre különösen felhívjuk az irodalom barátainak figyelmét, mert új nevet hoz forgalomba: a Werner Gyuláét... aki többet írt névtelenül, mint neve aláírásával. „A Magyar Hírlap szerint: „...AzAnte- usz az utolsó évek egyik legértékesebb regénytermése ..Breznay Imre tanulmányában arról ír, hogy az „Amteusz meséje különben rendkívül vonzó, s háttere az elnyomatás korának az a része, amely 1856—1866-ig terjed.” Az Amteusz hőse Szent- egyedy Gábor Magyarországról először az olasz frontra 'kerül, majd pedig Becsbe viszi „szerencséje”. Igazi hazája azonban a Tisza-táj imanad. Az olasz—osztrák fronton a bécsi 'kormány felbérelt provokátorának az áldozata lesz. A miagukat szabad Olaszország híveinek nevező bécsi udvaroncok, tőrbecsalták azzal, hogy az osztrák uralom megtörése — úgymond — szép hazájának a szabadságát is jelenti. Egyébként a szabadságharc utáni magyar emigráció vezérei Kossuth, Teldki és Klapka, a francia—olasz a szív, a tüdő és az izom- zat erei. A veseerek tágulását a koffeinen kívül még fokozza a már említett teo- fillin és teobromin hatása, s ennek eredményeként megnő és meggyorsul a vizeletkiválasztás. A koffein élénkíti a központi idegrendszert, elsősorban az agykéreg működését. Hatására csökken a fáradtság és az álmosságérzet. Nagyobb mennyiségben azonban már nyugtalanságot, ingerlékenységet, fokozott izgatottságot vált ki. A kávé koffeintartalma gyorsan felszívódik a gyomorból, hatására már 15 perc múlva érezhető az élénkülés, oldódik a fejfájás. A ikoffeiinha- tás mintegy 5—6 órán ót tart, míg le nem bomlik és ki nem ürül a szervezetből a vizelettel. Az elmúlt évtizedekben sok közlemény foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy befolyásolja-e a koffein az érelmeszesedést, a zsíranyagcseÓnodi napokra, Wener- évfordulóra készülve segítségtől várták Magyar- ország osztrák uralom alóli felszabadítását. Miikor hősünk áldozatul esik a provokációnak: leleplezik. Mivel a miskolai könyvtárak egyilkében sem akadtam Werner-anűre, — csak az Ónodi Honismereti Kör egylifc tagjánlalk birtokában van több kötet —, lássunk egy-egy részletet az Ante- usz'bóll! Azt a jelenetet, amikor a mozgalom egyik álvezetője, egy hölgy felkeresi hősünket egy levélbeli utasítással, hogy vezesse át századát az olaszokhoz. „ ... Ezt az írást akartaim átadná önnek. Életemet kockáztattam. Nem tudtam elviselni a gondolatot, hogy ön is ellenségünk legyen, hogy olasz viórt ontson, vagy hogy az ön vérének olaszok tőre nyisson kaput ... Aztán viasztdkercset gyújtott meg s odatartotta Szentegyedyihez, hogy a levelet olvassa el. Ez szótlanul engedelmeskedett. A levelet — úgy látszott — a magylar emigráció egyik befolyásos tagja írta, hogy a holnapi ütközet előtt vezesse át az olaszokhoz századát... ők lesznek első fecskéi a szabadság nyarának, példájukat nagyon sokan, az osztrák hadsereg összes magyarjai követik. Napoleon lairn'a kötelezte magát, hogy Magyarország szabadságát visszaszerzi. Nemsokára francia sereg fog kikötni a dalmát partbkon, az ország belsejében már meg i rét, az infarktus kialakulását, a cukorbetegeknél a vércu- korszint emelkedését. Nagyszámú és szerteágazó kísérletek és kutatások végső eredményeként annyit lehet mondani, hogy direkt ösz- szefüggés a mértékletes kávéfogyasztás és az említett megbetegedések és anyagcsereműködés között nem állapítható meg. Ez a megállapítás a napi 1—2 csésze kávé rendszeres fogyasztása esetére értelmezendő. A túlzások, mint minden más téren, itt is veszélyeket, egészségkárosodásokat eredményezhetnek. A sok kávét fogyasztóknak (napi 4—5, vagy ennél több csésze) vénnyomás- emelkedós, pulzuSszám-sza- porulat jelentkezhet. Magas Vémyomáisúaknál nagy meny- nyiségű kávé fogyasztása ímem javasolt. A cukorbaj bizonyos változataiban a túlzott kávéivás emelheti a vércukorszintet. A túlzott mértékű kávéfogyasztásnak a legjelentővan érve a felkelés, Kossuth maga lesz az új honvédcsapatok fővezére. A szenvedő leigázott haza elvárja minden fiától, hogy híven teljesítse kötelességét.” A főhős bécsi tartózíkodá- sa alatt a karrierhajhá- szás áldozata lesz. Sorsa mutatja, hogy milyen szomorú, sőt egyenesen végzetes ikövetkeaményei voltak a magyarságra nézve a Bach-korszak politikájának. Sorsok lelték tálajtalannú, bélelkerülve a Habsburgnház háborúapárti üzleti vagy hivatalnoki köreibe. Szenl- egyedy mlagas pozícióra jutott az udvarnál, de elvesztette népét és hazáját. Mint az osztrák külügyminisztérium első osztályfőnöke, karrierjének romijaim „befláitta, hogy a nemzetet nem ismeri. Idegenek ők egymástól: a nemzet, mely alkotmányának feltámadását várja; és az udvaronc, alki az abszolút hatalom árnyékában nőtt oly nagyra... ő elegáns, kényelmes hivatalszobákból akarja kormányozni a nemzetet, halott a nemzet maga alkarja kormányozni magát. Temetők csendje van a hazában; a magyar nép boldogtalan és élégedetlen. Nem vesz részt a iközügyakben; visszavonult, mint kiapadt folyó hullámúi. Nincs érdékáben, hogy az osztrák birodalom fennmaradjon. Egy ujját | sem mozdítja meg, hogy megmentse, hla létezése veszélyben forog, örömtüze- kat gyújt ablakaiban, ha a poroszok diadalmasan hatolnák előre. Forradalmat -nem csinál, de kétségbeesett örömmel látja elmerülni a rozzant gályát, melyen ő gályarab.” Werner Gyula regényeiben — nemcsak az A/nte- ulszhan — érezhető a kortörténet és a való élet levegője. A hazafias léiéit borújával tekint az osztrák önkényuralom mesterkedéseire. Hősei többnyire a trón és a haza egymással folytatott küzdelmének áldozatai. Csalódott emberek, csak az ezeréves rög és a családi tűzhely boldogsága nem csalja meg őket. Az Ónod-Muhii Lorántffy. Zsuzsanna Honismereti Kör feladatának tekinti tájegységének — közelebbről Ónod szülöttje hagyományainak és pozitív tanulságainak az ápolását. Warner Gyula születésének 125. évfordulóján -. a községi tanáccsal együtt emléktáblát kíván elhelyezni emlékére. sebb egészségkárosító következménye azonban abban áll, hogy élénkítő, izgató hatása miatt nagymértékben gátolja az éjszakai pihenést. regenerálódást, megrövidíti a nyugalomhoz, az alváshoz szükséges időt. A rossz elalvás és alvás következménye viszont az, hogy sok ember este altató szedésére kényszerül, hogy éjszakai pihenését biztosítsa. Ennek hatásaként másnap elesetten, fáradtan ébred, és hogy felélénkítse magát, ismét megkezdődik a napi kávéivás, és ezzel folytatódik az egészségre káros kávé—altató körfolyamat. Itt kell rámutatni arra a téves felfogásra, miszerint a kávéval befolyásolni lehet a véralkoholszintet. Évtizedek óta végzett tudományos kísérletek és megfigyeléseit igazolják, hogy az alkoholos italokat nem lehet semlegesíteni, még nagyobb meny- nyiségű kávé elfogyasztásával sem, a véralkoholszint változatlan marad, teljes mértékben kimutatható. Jó, ha ezt a kávéval magukat és barátaikat ámító gépkocsivezetők tudomásul veszik! Dr. Nádler Viktor Ágoston István Egészségünk védelmében A kávé és a koffein hatása a szervezetre
