Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-29 / 203. szám
1987. augusztus 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Eszter néni és a bőven termő körtefája r Koncz Lajos káposztaféléket is termeszt Somodi Andrásné befőzéshez válogatja a paradicsomot Ezúttal egy .kis dél® borsodi falu, Egerlö- vő kertbarátait mutatjuk be a havonta egy alkalommal jelentkező, elsősorban kistermelőknek Szóló magazinunkban. Mégpedig bizonyságát adva ezzel annak, hogy nemcsak a nagyvárosok határában létezik fejlett kertkultúra, nem csupán az eddig bemutatott városi kertbará- ' tők szakavatott értői a kertészkedés mesterségének. Egerlövő jó cáfolat erre, hisz’ itt a Mezőkövesdtől délre eső síkon minden családi ház kertjében virág díszük, gyümölcs pirosodik, szőlő zsengül, dús termésű zöldségfélék vonzzák a szemet. Természetesen minden portára, minden kertbe nincs módunk bemenni. Kísérőnkkel, Gombás János tanácselnökkel éppen ezért kénytelen'ek vagyunk szelektálni, következésképp kiválasztani négy olyan kertet, ahol vagy a szőlő, vagy a gyümölcs, vagy éppen a zöldség az uralkodó. Gyorsan hozzáteszem, ezek is vegyes hasznosítású kertek, hisz’ itt falun, ahol korántsem létezik városi színvonalú kereskedelmi ellátás zöldséggyümölcs terén, minden kertnek elsőrendű feladata az önellátás, a család ilyen igényének , maximális kielégítése. Emellett természetesen majd mindegyik kertben akad olyan növény féle is, ami többet terem a családi igénynél. Ezek terményfeleslege vagy szerződéses alapon, vagy csak a szabadpiacon keresztül értékesítésre kerül. A Dózsa György utca 136. szám alatt, Somodiék- nál a 400 négyszögöles kert uralkodó növénye például a szőlő. A több mint 350 tőke szőlő egy kisebbfajta fajtagyűjtemény. Található itt leányka, zala- gyöngye, delaware, Csabagyöngye, saszla, szolőskor- lek királynője, muskotály és még sok egyéb fajta is. A termésből — meglepődve konstatáljuk — nemcsak bor készül, illetve a csemegefajták nem csupán friss fogyasztásra kerülnek, hanem a nagyszemű fajtákból Somodi Andrásné befőttet is készít. — Ugyanúgy készül, mint a többi befőtt. Pici tartósítót adok hozzá, leginkább szalicilt, s tizenöt percig dunsztban tartom. Legjobb befőttnek a sző- lőskertek királynője fajta... Ezt a régi magyar csemegeszőlő-fajtát kertbarátaink figyelmébe ajánljuk. Mathiász János világhírű szölönemesitőnk állította elő az Erzsébet királyné emléke és a Csabagyöngye fajták keresztezéséből még 1916-ban. Vitorlája halvány barnászöld, fényes, csupasz. Levelének alakja a Csabagyöngyéhez, felületének simasága, fonákának csupaszsága az Erzsébet királyné elmélce fajtához hasonló. Fürtjének átlagtömege 200 gramm. Bogyói vékonyhéjúak, húsosak, savban szegények. Ne engedjük túlérni, mert akkor a jellegzetes muskotályos íze már-már kellemetlenné válik. Ez az egyik legismertebb csemegeszőlő-fajtánk. Bőven terem. Fagyzugos helyre ne ültessük, vesszői ugyanis érzékenyek a keményebb fagyokra. Somodiék kertjének középkötött, jó fekete földjében a szőlőn kívül jól érzik magukat a zöldségfélék is. A paprikafajták közül dúsan terem ezekben a napokban is a fehérözön, a berakni való almapaprika. — S ha már a berakás szóba került, elmondom, hogy eddig 45 liternyi uborkát raktam el, s általában minden évben vagy száz üveg befőttet készítek. Van ebben minden: gyümölcs, savanyúság. A Somodiéknál, de az összes egeriövői kertben — az idei ászáig ellenére — tapasztalható dús vegetáció titka, hogy egész nyáron tudtak öntözni. Lövőn 1962-től van vízvezeték, s idén külön szerencséjük, itt nem kellett egyetlen napra sem bevezetni vízkorlátozást. A második porta, ahová beköszönünk, Koncz Lajosé. A Matyó Tsz nyugdíjas magtárosa a 950 négyszögöles házkertjében elsősorban zöldségféléket termeszt, de .néhány szép gyümölcsfa is díszük a birtokon. — Előbb csak az önellátásért kertészkedtünk a feleségemmel, később aztán nagyobb kedvet kaptunk hozzá, így évről évre egy kicsivel mindig bővült a termelés. Fólia alatti zöldségtermesztéssel éppen úgy foglalkozom, mint szabadföldivel. Általában ugyanazt a területet igyekszem több növénnyel kihasználni. Például a korábban le- lermett zöldborsó, illetve felszedett fokhagyma helyén most kései káposzta terem. Fólia alatt egy kis sátorban paradicsommal, egy másikban uborkával, míg a harmadikban paprikával foglalkozunk. Ez utóbbiról már két kötést leszedtünk, most van rajta a harmadik, de, még mindig egészséges a lombozat. Koncz Lajos, termésfeleslegének egy részét szerződéses úton a kövesdi áfésznek értékesíti, egy másik része pedig a Wartburg segítségével a poroszlói, tiszafüredi piacon talál gazdára. A szerződéssel kapcsolatban házigazdánk a termésbiztonságot szolgáló védőárat hiányolja nagyon, mint mondja, ennek segítségével ugyanis ki lehetne küszöbölni olyan abszurdumokat, mint volt például a fokhagyma esetében is. A terméshullámzás ugyanis nem csupán az időjárás számlájára írható, legalább olyan mértékben ludas abban a kereskedelem is. Konczéktól — bár náluk a zöldség az uralkodó, én mégis — egy gyümölcsfajtát ajánlok olvasóink figyelmébe. Ugyanis gyümölcsének finom zamatát a ma:i napig számban érzem. Ez pedig a zöld ringló. Ez a fajta Itáliából került előbb Franciaországba, ahol Reine Claude-nak nevezték. Ebből a névből lett Becsben Ringlotte, nálunk ringló. Augusztus közepére érik be. Héja zöldessárga, illetve szalmasárga. Húsa ugyancsak zöldessárga, fénylő, bölevű, nagyon édes. Átlagtömege 23 gramm. Nagy, szétterülő, középsűrű koronát nevel. Bőven terem, s az is előnye, hogy korán termőre fordul. A ringlófélék közül a legigénytelenebb. Virágai önmeddök. Porzónak telepítsünk mellé az Ageni, Athann, Debreceni muskotály, Paczelt szilvája, Stanley fajták közül bármelyiket. Molnár Mihályéknál — harmadik helyszínünkön — a magas színvonalú árutermelő zöldséghajtással találkozunk. Mégpedig egy olyan nyugdíjkorú házaspárnál, ahol se a férjnek, se a feleségnek nem tanult szakmája az intenzív zöldségtermesztés. S lám 'a mintegy 100 méter hosszú, 7 méter széles fóliapalás! alatt terméssel alaposan megrakva díszük a paprika. Szinte aggatni sem lehetne rá többet. — Könyvekből, szaklapokból, no meg saját tapasztalatokból sajátítottuk el az ismereteket. Nem ment könnyen — sorolja Mol- nárné. — Tizenkét éve foglalkozunk vele, öt éve ilyen nagymértékben. Rengeteget dolgozunk vele. Hogy jövedelmező-e? Én úgy fogalmazok, megélünk belőle rendesen. De mondom még egyszer, nagyon sokat kell vele dolgozni, sok idegeskedés, nem is beszélve, rengeteg beruházást igényel. Mi magunk állítjuk elő a palántákat, mintegy 9 ezer palánát. Az uramnak borzasztó türelme van hozzá. Hogy irigyelnek-e bennünket? Annak esze nincs. Annak csak azt mondom, próbálja meg. Csak vízdíjat 10 ezer forintot fizetünk. A palánta- neveléshez eltüzeltünk egy vagon szenet. Van olyan paprika, amelyből 10 deka vetőmag csaknem 5 ezer forint. Számoljon! Molnárélv ugyancsak a Mezőkövesd és Vidéke Áfész zöldségtermesztő szakcsoportjának tagjai. Az áfésszel állnak szerződéses kapcsolatban. Két kövesdi ABC- nek szállítanak rendszeresen árut, a többlet pedig a központi felvásárlótelepre kerül. Az általuk termesztett paprikafajták közül mindazoknak a figyelmébe ajánlom, akik fűtés nélküli fólia alatti .hajtatással foglalkoznak, a tizenegyes fajtát. Fehér nagybogyójú, nem csípős, determinált növekedésű (25—30 centiméter). Szára szilárd, az ízközök rövidek. Levelei középnagyok. sötétzöldek, ennek alapján jól elkülöníthető más fehér bogyójú fajtától. A virágok fehérek, a szárvégen csokorban fejlődnek. Termése megnyúlt, kúp alakú, 8—14 centiméter hosszú, 4—6 centi vállszélességű. Húsvastagsága 3—4,5 milliméter. A bogyó csüngő alakú. Gyors fejlödésű, koraisá- gát tekintve korábbi, mint a Fehér özön. Kifejezetten hajtatásra való. A negyedik kert, ahová néhány gazdag terméssel megrakott gyümölcsfa csalogatott be, a 86 éves Kollár Lajosnéé. A magas kora ellenére jó egészségnek örvendő Eszter néni a mai napig sokat szorgoskodik a két magyar hold nagyságú kertben. — Valamikor apám idejében itt gyönyörű kertészet volt. Apám egy időben egy valódi bolgár kertész mellett dolgozott, s ott eltanulta a mesterséget. El sem hiszi, milyen gyönyörű paprikáink voltak! Aki csak elment itt az úton, megáüt és gyönyörködött bennük. Hát most már nem olyan ez a kert. mint akkor volt, de azért még ma is sok mindent megterem. Láthatják, van itt azért zöldség, krumpli, lucerna, néhány szép gyümölcsfa. Minket különösen ez utóbbi csalogatott be Eszter néni kertjébe. Egy már-már elfelejtett téli körtefajtára külön is felhívjuk kertbarátaink figyelmét. Ez a Seres Olivér fajta. Franciaországból származik, 1840 körül keletkezett. Október végén szedhető, decembertől áprilisig fogyasztható. Gyümölcse közepes vagy nagyméretű, szabálytalan, gömbölyűek. Héja kemény, középvastag. Húsa sárgásfehér, olvadó, bőlevű, finoman savas, fűszeres. Rendszeresen terem. A fajta intenzív koronaformák kialakítására alkalmas. Betegségekre nem fogékony. Porzófajtái a Vilmos, a Bőse kobak, a Nemes Krasszán és a téli esperes. Az oldalt írta: Hajdú Imre Fotók: Dobos Klára lolnórék „paprikaháza"
