Észak-Magyarország, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1987. augusztus 15., szombat Foglalkoztatáspolitikáról, Ózd iiriigyéo Beszélgetés dr. Majoros Lászlóvá!, a Borsod Megyei Tanács általános elnökhelyettesével például az átképzések szera foglalkoztatási és munkaerőhelyzet feszültségekkel, ellentmondásokkal terhes, s ez nem újkeletű jelenség megyénkben sem. Ma már aligha vitatkozik bárki is azon a megállapításon, hogy a gondok elsősorban a munkaerő összetételében keresendők. Ám a gazdasági helyzet javításának szükségessége is előidézett egyfajta kényszerhelyzetet, mármint azt, hogy a magyar gazdaságban elodázhatatlan szerkezetváltás együtt jár bizonyos munkaerő-átcsoportosítással. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat összhangja — éppen a gazdasági kényszer hatására — megbomlott, ami csak fokozta a meglévő foglalkoztatási gondokat. A nehézségek különösen Özdon és vonzáskörzetében váltak szembetűnővé az utóbbi hetekben, hónapokban. Ez a magyarázata annak, hogy a megye párt- és tanácsi szervein kívül az országos főhatóságok, különböző kormányzati szervek is behatóan foglalkoznak a sajátos ózdi helyzettel. Természetesen nem elvonatkoztatva a megye általános foglalkoztatási és munkaerőhelyzetétől. A munkaerő-foglalkoztatásban, a munkaerő-gazdálkodásban kialakult helyzetről, a pártós állami szervek eddigi intézkedéseiről és a további tennivalókról beszélgettünk dr. Majoros Lászlóval, a Borsod Megyei Tanács általános elnökhelyettesével. — A mostani tervidőszakban a becslések szerint több ezer dolgozót érint majd a különböző munkahelyek megszűnése, ugyanakkor sok pályakezdő is elhelyezkedésre vár. Mi váltotta ki a foglalkoztatásban kialakult feszültségeket Borsodban, ezen belül is elsősorban Ózd térségében, s hogyan reagált a gondokra a megye állami vezetése? — A foglalkoztatási és munkaerőhelyzet feszültségei, ellentmondásai nem mai keletűek, a problémák főként strukturális jellegűek, vagyis annak a következményei, hogy a munkaerő-kínálat és -kereslet nemcsak területenként tér el, hanem ágazati, szakmai szinten, de még üzemenként ‘is elég változó képet mutat, azaz nincs teljes összhangban. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy a munkaerővel való gazdálkodást állandó folyamatnak kell tekinteniük az állami és gazdasági szerveknek. Az előbb vázolt helyzetet még nehezítik a kohászatban és a bányászatban kialakult foglalkoztatási problémák. Mint azt a megyei párt-végrehajtóbizottság is megállapította: a foglalkoztatáspolitikai gondok gyökere abban keresendő, hogy a megye iparszerkeaete — az előző évtizedekben érvényesült egyoldalú központi .ipar- fejlesztési koncepció következtében — kiegyensúlyozatlanná vált. Túlsúlyba került a nehézipar, amely döntően alapanyagot termel. Az okok között említendő továbbá, hogy a megye településszerkezetére egyrészről erős koncentráltság, a másik póluson pedig az elaprózottság jellemző. Ez utóbbi területeken a foglalkoztatásról szinte kizárólag a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gondoskodnak. A baj csak az, higy ez utóbbiak a megye gazdaságilag elmaradott területei közé tartóznák, elég sók' embert érintenek (141) települést foglalnak magukba). A megyei párt-végrehajtóbizottság értékelése szerint a gondokban közrejátszik, hogy a kedvezőtlen természetiföldrajzi adottságok miatt a megye termelőszövetkezeteinek kétharmada tartósan veszteséges, illetve alaphiányos gazdaság, ez pedig gátja az akkumulációnak és az alaptevékenységen kívüli fejlesztésnek, aimi hátráltatja az újabb munkahelyek teremtését. — Ózd foglalkoztatási kérdéseit, gondjait nem lehet a megyei helyzettől clvonatkoztatva tárgyalni. — Egyetértek a megjegyzéssel, annál is inkább, mivel a megyében mindig is voltak foglalkoztatási problémák, amelyek hol felerősödtek, hol pedig mérséklődtek. Ilyen helyzettel találjuk szemben magunkat most Özdon, ahol a vaskohászat és a szénbányászat szerkezet-átalakítása, valamint a gyenge mezőgazdasági termelési adottságok és a kisegítő tevékenység visszaesése következtében felerősödtek a foglalkoztatási nehézségek. Tovább fokozza a gondokat, hogy Özdon és környékén a következő években a demográfiai hullám miatt emelkedik az első ízben munkát keresők száma, emellett sok alacsony képzettségű, illetve szakképzet- len, zömmel női munkaerő vár elhelyezkedésre, így a munkaerő-kereslet és -kínálat nincs összhangban, aminek elsősorban strukturális okai vannak. Még pontosabban kifejezve: akik megfelelő szakmával rendelkeznék, vagy önként vállalkoznak egy másik, keresett szakmára történő átképzésre, azoknak aligha kell attól tartaniuk, hogy munka nélkül maradnak. — Azt talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy egy olyan térségben, ahol a foglalkoztatás globális és strukturális egyensúlya megbomlik, cs a munkaerő területi átcsoportosítása sem járható út, csupán új üzemek és munkahelyek tervszerű és kellő időben történő létesítésével lehet biztosítani a területen élő lakosság, munkaképes dolgozók megfelelő foglalkoztatását. — Ebben a kérdésben nincs alternatíva. Hadd hivatkozzam ismét a megyei párt-végrehajtóbizottság állásfoglalására, amely külön is felhívja a figyelmet, hogy az új munkahelyek, korszerű .termelőbázisok létrehozása alapul szolgálhat a foglalkoztatási feszültségek levezetéséhez. Magam is .azon a véleményen vagyok, hogy a gazdasági térségek felzárkóztatásához és további mun- kahelyibővítő fejlesztésekhez szükséges helyi erőforrásokon kívül központi pénzügyi támogatásokra is föltétlenül szükség van. — Az ózdi térségben kialakult foglalkoztatási feszültségek nyomán kiala- kult-c megfelelő munka- megosztás a kormányzati, a területi és helyi szervek között? — Jelentősnek tartjuk, hogy az elmúlt hónapban a kormány mellett működő Gazdaságfelügyeleti Bizottság is napirendre tűzte az ózdi munkaerő-foglalkoztatás problematikáját. E helyen is megállapították: alapvető gazdasági cél, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek tevékenysége hatékonnyá, jövedelmezővé váljék. Mint azt a kormánybizottság megfogalmazta, modernizálni, korszerűsíteni Ikell a technikát. A Gazdaságfelügyeleti Bizottság egyetértett azzal, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek a részére nyújtott 290 millió forint hitel folyósításával tegyen újabb lépést á szerkezetátalakítási program megvalósításáért. A bizottság abban is partnere a megyei vezetésnek, hogy a foglalkoztatási egyensúly megteremtése érdekében új, korszerű munkahelyek jöjjenek létre Borsodban. Az ipari miniszter segítségével számos vállalat tervében szerepel ipartelepítési készség. így például az EL-CO Villamos Készülékek és Szerelési Anyagok Ózdi Gyárának fejlesztéséhez 16 millió forint vissza nem térítendő költségvetési támogatást javasolnak. A Kon- tákta Ózdi Gyárának bővítéséhez lehetővé kell tenni, hogy a vállalat a Területfejlesztési és Szervezési Alap központi keretéből biztosítandó 40 millió forinttal egy időben az Elektronikai Központi Gazdaságfejlesztési Programhoz kapcsolódó pénzből is megkapjon mintegy félszáz millió forintos támogatást. A térségben az új munkahelyteremtő beruházásokra átmenetileg, 1987. július 1-től felhalmozási adómentességet ígérnek. Van egy olyan pontja is a Gazdaságfelügyeleti Bizottság javaslatának, amely arra hív fel, hogy az Ózdi Kohászati Üzemekben felszabaduló szákmunkások elsősorban szakmájukban kapjanak munkalehetőséget, jövedelmük pedig — lehetőleg közelítse meg a mostani keresetet — álljon arányban szaktudásukkal. — A Gazdaságfelügyeleti Bizottság lehetőséget lát arra, hogy összesen 1100—1200 dolgozó foglalkoztatását különböző támogatásokkal, így vezeti es pénzügyi feltételeinek megteremtésével, a közlekedési eszközök beszerzésével, illetve a költségek biztosításával, vagy lakásépítési támogatással megoldják. Az ipar szerkezetátalakítási programjával összhangban támogatni szükséges a feldolgozóipari kis- és 'középüzemek létrehozását Özdon és a város vonzáskörzetében, lehetőleg a meglévő és megüresedő létesítményekben. Kiváltképpen törekedni kell a hiánycikkek, illetve importot helyettesítő anyagok, áruk, gyártására, vállalkozó kisszervezetek alapítására, létesítésére. — A munkaerő-kereslet cs -kínálat egyensúlyának megteremtése feltételezi az átképzés, a felnőtt szakképzés gyakorlati megvalósítását. — Szoros együttműködést alakítottunk ki ezen a területen is a megye vállalataival. Az átképzési támogatást az elmúlt évben 19 munkáltató vette igénybe és mintegy hatmillió forint támogatással hótszáz dolgozó átképzését oldották meg. Az esztendő első négy hónapjában — az 1986-ról áthúzódó tanfolyamokon kívül — további tizenhárom gazdálkodó szervezetnek folyósítottunk kétmillió forinton felüli támogatást. Most van folyamatban az átképzési struktúra véglegesítése. Ennék lényege, hogy a 'normatív rendszer értelmében az átképzésben részt vevő dolgozók az államtól keresetkiegészítést kapnak. A vállalati átképzési költség ötven százaléka nyereségadó-kedvezmény formájában az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Pénzügyminisztérium egyedi döntése alapján odaítélhető. Amennyiben, ezen. túlmenően további állami támogatás szükséges, az a létrehozandó Foglalkoztatáspolitikai Alapból 1988-tól folyósítható. — Az Özdon kialakult foglalkoztatási feszültségek megítélésében sikerült közös nevezőre jutni az országos és helyi szerveknek, így modellként is tekinthető az ózdi példa. — Magunk is meggyőződtünk róla, hogy a kormányzati, területi és a helyi szervek között kialakult helyes munkamegosztás, továbbá az itt felszínre került probléma tágabb, megyei környezetbe való beillesztése — a mikro- körzet és a megyei összefüggések együttes vizsgálata — a foglalkoztatási gondok megoldásának egyetlen sikerrel biztató alternatívája. A .megyei tanács cselekvési programjában megfogalmazott elvekkel és irányokkal összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a foglalkoztatási feszültségekkel terhes térségek problémáinak rendezésére. Egyebek között létrehoztuk a Gazdaságkorszerűsítési Koordinációs Bizottságot, amely áttekintette a megye foglalkoztatási helyzetét és állási foglalt a tennivalók meghatározásában. E<zen túlmenően levélben megkerestük a megye 360 munkáltatóját, amelyektől információt szereztünk azzal kapcsolatban, milyen feltételek közepette tudnak részt vállalni a megyei gondok megoldásából. A megye és .az érintett városok — 'elsősorban Miskolc, Ózd — párt- és tanácsi szervei, továbbá a Szakszervezetek Megyei Tanácsa számos esetben folytatott tárgyalást különböző vállalatokkal új üzemek létesítéséről, vagy ,a meglévőik bővítéséről. — Számos helyi kezdeményezésről tudunk, amelyek a foglalkoztatási gondok enyhítésére irányulnak. — Egyebek között pályázatot hirdettünk a Terület- fejlesztési és Szervezési Alap elnyeréséért, amely a gazdaságilag elmaradott térségék felzárkóztatását, új üzemek, munkahelyek létesítését szolgálta. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal együttműködve július 1-i határidővel Miskolcon és Ózdon megszerveztük — a hosszabb ideje munkaviszonnyal nem rendelkező dolgozóiknak .a közhasznú munkavégzést. Kifejlesztettük és ütőképes operatív szervezetté alakítjuk a Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodát, amely az alaptevékenység mellett a vállalataiknak különböző munkaügyi szolgáltatást (toborzás, átképző tanfolyamok szerve- zése, vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítás, időleges munkaerő-kölcsönzés stb.) is biztosít. Ez év március elsején — tekintettel az Ózdon kialakult feszültségekre — létrehoztuk a Munkaügyi Szolgáltató Iroda ózdi, városi kirendeltségét. A megyei .tanács támogatásával is alakulófélben van az Észak-magyarországi Innovációs Centrum Rt. — Mire lehet számítani a jövőben? Enyhülnek, vagy tovább éleződnek a foglalkoztatási feszültségek? — A megyében kialakult, foglalkoztatási feszültségek további éleződésének mértékét ma még nehéz megítélni. Nem kizárt, hogy az előnytelen gazdasági struktúra, egyes, a gazdaság szempontjából meghatározó vállalatok kedvezőtlen pénzügyi pozíciói és a szabályozók kényszerítő hatásai miatt tovább súlyosbodhatnak a jövő évben a foglalkoztatással kapcsolatos gondok. Nem kizárt, hogy az új adórendszer bevezetésére úgy reagálnak egyes gazdálkodó egységek, hogy csökkentik a nem fizikai állományú dolgozók, a csökkent munkaképességű munkavállalók számát, s elbocsátják a szakképzetlen, illetve még általános iskolai végzettséggel sem rendelkező, fegyelmezetlen dolgozókat. Feltétlenül indokolt lenne az infrastrukturális ágazatok (ezen belül is az oktatás, egészségügy, lakossági szolgáltatások, kereskedelem-vendéglátás, idegenforgalom stb.) létszámfelvevő képességének növelése, csakhogy a jelenlegi fejlesztési lehetőségek ismeretében a korábbinál lényegesen szerényebb előrelépésre van kilátás. — Mindezeket előrebocsát- va, realitásként kell elfogadni, hogy Ózd térségében a foglalkoztatási egyensúly megteremtésének alapja a termelőágazatok munkaerő- felvevő képességének fokozása. Olyan termelési szerkezet kialakítása indokolt, amely hosszabb távon is biztosítja a kiegyensúlyozott, stabil, jövedelmező termelést. Éppen ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a kormány Gazdaságfelügyeleti Bizottsága előterjesztésében is szereplő új munkahelyteremtő beruházások, fejlesztések pénzügyi támogatását és mielőbbi megvalósításukat. — Milyen intézkedéseket terveznek megyei szinten a foglalkoztatási feszültségek további enyhítése érdekében? — Amikor munkaerő-gazdálkodásról beszélünk, egyben -emberi sorsokról van szó. A legmesszebbmenőkig humánusak vagyunk akár létszámleépítésről, vagy kényszerű elbocsátásról, illetve munkahely-megszüntetésről legyen szó. Azt viszont nem tudjuk garantálni, hogy minden egyes ember valamennyi személyes kívánságát, elképzelését teljesíteni fogjuk. Arra viszont törekszünk, hogy minél kisebb megrázkódtatások érjék az embereket. Egyebek között vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a gazdasági szabályozók hatásain túl .miként tudjuk a tanács lehetőségein belül — épületek, .telephelyek, tárgyi, technikai feltételek biztosításával, adókedvezménnyel stb. — segíteni a különböző kisvállalkozási formák, magánvállalkozások, lakossági szolgáltatások gyorsabb elterjesztését, térhódítását. A mezőgazdaságban — a jól jövedelmező kiegészítő tevékenységeik bővítése mellett — az alaptevékenységet jelentő ágazatokban is szorgalmazzuk a kiscsoportos vagy egyéni érdekeltségen ala/puló kisvállalkozói formák elterjedését, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, munkaigényes növény- kultúrák meghonosítását. A megváltozott munkaképességű dolgozók hatékonyabb foglalkoztatása érdekében Ózdon is megvizsgáljuk egv rehabilitációs üzem, illetve célvállalat létesítésének feltételeit. A munkahelyi struktúra területi átrendeződésével összhangban felülvizsgáljuk' az ingázási körülményeket és a menetrendek korszerűsítésével, a szállító- kapacitások átcsoportosításával javítani szándékozunk a személyszállítás feltételeit. — Végezetül, de nem utolsósorban a megváltozott körülményeknek megfelelően áttekintjük és javítjuk a középfokú képzés szakmai struktúráját, nagyobb figyelmet fordítva arra, hogy az egyes szakmákban a túlképzésnek elejét vegyüli, más szakmákban pedig kielégítsük a reális, perspektivikus igényeket. Az tapasztalható ugyanis, hogy amíg szakképzett, megbízható munkaerőből még mindig jelentős a hiány, addig a valamilyen szempontból „nem teljes értékű" dolgozók elhelyezkedése nehezebbé vált, egyes helyeken pedig lehetetlen megoldást találni rá. Ez a folyamat elsősorban a lumpeneket, a cigányok széles rétegeit, a szakképzetlen nőket, a megváltozott munkaképességűeket, és újabban a nem megfelelő képzettségű pályakezdőket érinti. A gazdasági szerkezet váltás foglalkoztatási feltételeinek megteremtése érdekében komplex foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer kialakítására van szükség. Nem kisebb jelentőségű a műnk a ügy i szó lgá 1 tat ásó k kívánatos fejlesztése. A szakmai mobilitást segítené, ha a munkaügyi szolgáltató irodáknál meghonosodna a pályakorrekciós tanácsadási tevékenység, s az irodák bekapcsolódnának az átképzések szervezésébe is. — Köszönjük a beszélgetést! Lovas Lajos Ózdon létesítette a Putnoki Egyetértés Termelőszövetkezet a Meriklon GT-vel közösen a közel 50 embert foglalkoztató biotechnikai laboratóriumot. Fotó: Balogh Imre
