Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. július 11., szombat ' * Nyári szünetben Zubornyák Zoltán színművésszel Mostanában esténként Charley Whykeham szerepét játssza, énekli és táncolja a tapolcai Akropo- lisz szabadtéri színpadán. Ö az a Charley, .akinek van, egy nénje és annak érkezése mindenféle derűs bonyodalmat okoz a zenés vígjátékban. Ezt megelőzően Ludovico ,volt az országos hírű Galilei élete című Brecht-darabban, egy meglehetősen pökhendi nemes úrfi alakítója. Visszafelé haladva az időben Orpheus volt Anouilh Eurüdiké című remekművében. Abszolút főszerep volt, nagyszerűen oldotta meg. De volt még az arez- zói vendégjátékban pap is, egy évvel korábban meg Liliomfi a tapolcai színpadon. Másfél éve pedig a Milliomos Nápoly című Eduardo de Filippo-darab- ban az Amedeo nevű nápolyi fiatalembert formálta. Ekkor még főiskolás volt, úgy jött Miskolcra. Gyakorlatilag másfél esztendő alatt hat szerepet játszott, ami nagyon szép teljesítmény, noha ezek közül csak három — Amedeo, Orpheus és Ludovico — volt színházi feladat, a másik három külön vállalt munka, A Liliomfi és Charley sikere vitathatatlan, s a közönség nem firtatja. milyen rendező szerv zászlaja alatt szórakoztatja őt a színész. Az arezzói vendégszereplés itthon ismeretlen. A Charley nénje sikeres bemutatása után néhány nappal beszélgetünk. Szokványos az első kérdés: — Hová való, hogyan került a miskolci színházhoz Zubornyák Zoltán? — Budapesti vagyok, Miskolcra pedig úgy kerültem, hogy egy főiskolai vizsgaelőadáson látott Csiszár Imre művészeti vezető és meghívott utolsó évesként játszani. A Milliomos Nápolyban kínált szerepet, s azt a lehetőséget, ha jól érzem itt magam, úgy maradhatok, szerződtet. így jöttem. Elsősorban Csiszár miatt. Ugyanis én is Major Tamás tanítványa voltam, mint ő, és sok azonos gondolatot örököltünk át tőle. Sajnos végső vizsgámat már nem érte meg, nem sokkal előtte hunyt el. Miskolcban egyébként sok lehetőséget láttam. Egy színház, ahol évente tizenegy bemutatót tartanak és ahol elvileg párhuzamosan három helyen lehet egyszerre játszani, felgyújtotta a képzeletemet. Ilyet nem mindenhol ilehet találni. Engem minden érdekel, ami a színházzal kapcsolatos. Miskolcról is alaposan tájékozódtam, megismertem a színház múltját, igyekeztem mind többet megtudni a lehetőségekről, túl a saját feladatomon. — lAz első évben, amikor már ide szerződött, egy abszolút főszerepet és egy igen jelentős másik szerepet kapott. Elégedett? — Meg kell mondanom: nem. Nem további főszerepeket, nagy szerepeket akarnék, hanem a tizenegy produkcióból nemcsak kettőben jelen lenni. Major arra tanított, s erre már sokan hivatkoztak, hogy nincsen kis és nagy szerep. A főszerepekben -egyébként is mindent megírnak a szerzőik, annak minden jellemvonása meghatározott, ám a kis karakterfi- gu-ráik‘ban a színésznek kell néhány mondattal, rövid játékkal egész embert formálni. S ez nemes feladat. Szívesen játszottam volna és játszanék a jövőben nagyobb feladatok mellett kis szerepekét is, amikben sokszínűbben meg lehet mutatkozni. Főiskolás koromban több Molúére-darabban já-t.szóltam kisébb szerepeket. Major Tamás e művekben a 3—4—5 mondatos szerepékre tett igen érzékennyé. 3—4 mondatba egy életet belesűríteni, nagy feladóit. Itt Sailós Gábor, Csapó János mutattak nekem példát ebben egyikmásik alakításukkal. — Tiszteletre méltó a kis szerepekről vallott felfogása, a Major Tamás iránti rajongó tisztelete, az említett itteni idősebb kollégák példaként tekintése. De bizonyára vannak nagy szerepvágyai is. — Az természetes, de azokról szükségtelen bővebben szólni. Szeretném valaha eljátszani a II. Ri- ch'árdot, vagy Camus Caligulái] át. — A móst zárult évadban játszott két szerepét szerette? — Onpheust nagyon szerettem. Partnereimmel, Bre- gyá-n P,éterrel, Fráter Katáival és Szűcs János rendezővel éjszakánként órákon át próbáltunk, a kiírt próbákon túl. Jó csapatmunka volt az Eurüdiké, a közönség is szeretettel és értőn fogadta. Érthetetlen számomra, miért kellett a műsorról levenni. A Galilei élete Ludovicója velem mindenben ellentétes, végletesen eltérő jellemű figura. Éppen ezért kemény, de jó feladat volt megformálása. De itt is, amikorra éreztem, hogy már együtt élek vele, véget ért a széria, nem játsszuk többet. — Az elmúlt nyáron nagy sikere volt a Liliom- fiban, most Charley alakjában. Szívesen játszik ilyen szerepeket, s egyáltalán szereti a nyári játékokat? — Nagyon. Élvezem ezt a mostani sorozatot is. Egyébként már főiskolásként is részt vettem nyári játékokban, például az István, a király királydombi előadásában. De van egy másik szenvedélyem is: több előadóestet tartottam már itt, Miskolcon Csoóri Sándor ’Elmaradt lázálom című versciklusából a művészetbarátok körében. Ezt a munkát szeretném folytatni, mert stúdiumként is fontosnak tartom. — Miként képzeli jövőbeli kapcsolatát Miskolc- cal? — Szeretnék ide települni, ide gyökerezni. Most várjuk első gyermekünket. A jövő évadra már a családom is szeretne ideköltözni. — A jövő évadban milyen feladatokat kap?. — Magam is szeretném tudni. Még nem tájékoztatott róla senki ... (benedck) Vége a gyermeknapnak Tényleg a gyereknapról van szó. Most már lehet, mivel elég hosszú idő múlt el az ünneplés óta. Amikor is mindenféle szépeket lehetett olvasni, hallani legszentebb kincsünkről, a miskolci villamosokon, buszokon kedvezményt kaptak, kirándulások szerveződtek számukra, otthon ritkábban kaptak egy-egy taslit, több pénz jutott fagyira. Sőt! Ezen a napon bizonyára még a különélő szülők is együtt vitték a gyerekeket a hegyekbe, a Hortobágyin, a Vadasparkba, a moziba, vagy akárhová, ahol együtt lehet tölteni vidáman, jókedvűen az időt. És nyilván ismét elhangzottak a kérdések, nem szenved-e hiányt valamiben a gyerek, ha igen, úgy majd megkapja hamaróst, meg egyáltalán. Szépek ezek a gyereknapok. Most viszont már, hogy eléggé túl vagyunk rajt’, hadd idézzünk egy számok 2833. Tavaly megyénkben ennyi pert indítottak a gyermektartási pénz nemfizetése miatt. Természetesen nem mindenki indít pert, akinek nem fizetnek. Tulajdonképpen csak egy nagyon is kis része vállalkozik rá. Az a kis rész sem szívesen, inkább muszájból. Azokon kívül persze, akik csupa froc- lizásból, beakasztási szándékból teszik. De azért a 2833 per így is szép szám. Gyermeknap persze jövőre is lesz. (priska) teletelek az iskolatanácsokról (Az iskolatanács olyan testület, amely — ha jól dolgozik — javíthatja az iskola nevelési-oktatási tevékenységének, a tanulók egészséges életmódja alakulásának feltételeit. Olyan társadalmi szerv, amely semmiképpen sem szól bele a nevelő munkájába, nem felügyeleti szerv, hanem erősíti a kapcsolatot a szülőkkel, a környező üzemekkel. Tanácsot ad, véleményez, javaslatot tesz, elsősorban a költségvetést támogató szándékkal. Nem pénzszerző és társadalmimunka-szervező tevékenységet folytatnak, bár az nem lenne baj, ha munkájuk nyomán bővülnének az iskolák anyagi lehetőségei. Tár- sadalmasítja a vezetést, segít a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek körüli munkában. Tehát az iskola mellett, az iskoláért tevékenykedő testület.) Egy tanév zajlott le az új oktatási törvény életbelépése óta. Már annak vitája során — és azóta is — sorakoznak a kérdések, ,az iskolatanács vonatkozásában: szükség van-e rá? Kinek lesz ez jó? Tudja-e segíteni, és hogyan .az eredményesebb nevelést, oktatást? Nem ifog-e feleslegesen beleszólni a belső szakmai életbe? E kérdések mögött ott lappang a bizonytalanság, kétkedés, a lekicsinylés, kivárás, pesszimizmus, a hátráltatás, az idegenkedés. Noha a törvény nem sürget, nem köt határidőhöz, a népfront, mely a művelődési minisztertől kapottmegbízást a kezdeményezésre, és a társadalmi irányításra, tudatos és sokoldalú előkészítést végzett. Szóban és írásban, sokféle javaslatot juttatott el minden illetékeshez. Az egyértelműen jószándékú informálással és segítségnyújtással ellentétben, a fogadókészség igen lanyhia és ellentmondásos volt a tanév során. Az iskolák döntő többségének óvatosságát, szakmai önállóságuk alaptalan féltését kínosan lassan lehetett oldoz- gatni, mindmáig. Az elmondott szemléleti okok — ráépülve az iskolák egyéb, az iskolatanácsnál valóban sürgetőbb napi gondjaira — adják annak a magyarázatát, hogy megyénkben miért jönnék oly nehézkesen létre az iskolatanácsok. Mindezt figyelembe véve tűzte napirendjére a HNF megyei pedagógiai bizottsága az iskolatanács kérdését. Felkértük a legkorábban megalakultak sorából négy bizottság elnökét, hogy adjanak rövid tájékoztatást tapasztalataikról. A négy iskolatanács elnöke: Papp Tibor, ,a Nyékládházi Általános, Leszó Józsefné, a Miskolci 18. Sz. Általános, Veres Ákos, a Leni.nvárosi 106. Sz. Szakmunkásképző és Gombos Péter, a Miskolci 101. Sz. Szakmunkás képző Iskolából. A pedagógiai bizottság optimista álláspontját megnyugtatóan igazolták az el- nöikök abban az alapkérdésben, hogy igenis lehet és szükséges már ma létrehozni az iskolatanácsokat, hogy azok képesek okos tartalommal megfogalmazni a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelő feladatokat, és hogy munkatársaivá válhatnak e bizottságok az adott iskolák testületéinek. Elő tudják mozdítani az intézmények nyitottabbá válását, az iskolák demokratikusabb vezetését, a kölcsönös informálódást. Íme még .néhány gondolat, megszívlelendő tanulság a négy iskolatanács tapasztalataiból: A gyermek álljon az iskolatanács tevékenységének középpontjában. A feladatok kiválasztásakor az ő érdekeiket kell szem előtt tartani. A jövő sikerének alapfeltétele a körültekintő előkészítés, a személyek — köztük az elnökjelöltek személyének — igen * megfontolt kiválasztása. Az ő szemléletük, hozzáértésük, ember- és gyermekszeretetük jelenti a hajtóerőt, az általuk képviselt közösségek megnyerésében. Legfontosabb kezdeti lépés, hogy a teljes tanács megismerkedjen .az intézmény működésével, körülményeivel, gondjaival, nevelő-oktató munkájával, eredményeivel. Ismerkedjenek meg a házirenddel, a nevelési-oktatási programmal, a működési szabályzattal. Ne markoljanak egy-egy évre sokat. Amit viszont munka tervbe vesznek, azt ne ■formálisan hajítsák végre, hanem szívós alapossággal, és felelősséggel. Elgondolkodtató, hogy mind a négy isikoiaitamács — egymástól független elhatározással — .milyen nagy jelentőséget tulajdonít a gyermek- és ifjú- sá'gvédéleminek. Ez a probléma élő és egyre több aggodalmat okoz a mi megyénkben is. Számítani kelil arra, hogy a jövőben e gond fodrozódni fog, ezért nem kezelhető kampányfeladatnak, hanem éveik során szükséges foglalkozni vele. Ebben csak a teljes környezet ösz- szeíogása hozhait lassú javulást. Az igazi munka nem az évi három-négy összejövetelen folyik, hlanem 'közben. A megbeszéléseik elsősorban a közös ellhaitávozások, a vállalt munka elosztásának alkalmai, az eredmények számbavételiének színterei. Szükséges ezeket r oviid, írásos .anyaggal előkészíteni. így desz ideje a tagoknak felkészülni, véleményt alkotni, .javaslatot tenni. Egy-egy ülés megtartható a képviselt üzemiben, egyesületben. Ez még a pályaválasztásban is segít, közelíti az iskolát és a tagokat •egymáshoz. Különösen szak- . muníkáslképzők, szakközépiskolák vehetik hasznát. INern ok nélkül kapott mind a négy tájékoztatóban nyomós hangsúlyt az iskolákban folyó egészségügyi nevelés, a felszereltség, az étkezés szokásai, az egészséges életmód, szabadidő sitto. Ez a terület is, akár egy évtizeden át napirenden llehet. Annáik ismeretében, hogy .miire van szüksége az inté-° zatnelk, már az elmúlt tanév alatt is értékes felszerelésekkel, új eszközökkel1 gyarapodott a négy iskola, éppen az islcolatanácson keresztül. A szülői munkaközösséggel együtt dolgozva, ■évek munkájával lehet remény arra, hogy az iskola- tanács elsősorban gyermekei nevelésében, befolyásolhatja a környezeti hatásokat, változtathatja a nevelésről vallott helytelen, és az iskolai gyakorlattal ellentétes nézeteket, magatartásokat. így1 meggyőződésünk, hogy a be*u vezetőben feltett kérdéseket-’* felkiáltó mondattá formálhatjuk ilyenformán: Az is-.> kolatanácsokra szükség vanh á Azari Béla a HNF megyei pedagógiai bizottságának elnöke Fotó: Laczó J. Orpheus, Charley és még négy szerep
