Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. július 10., péntek ixrJQ A megyei NEB tárgyalta % Tanácsi lakásból kisvállalkozói iroda Kárpáti Ferenc látogatása megyénkben Tegnap, július 9-én dél­Elhunyt Vészi Endre (Folytatás az 1. oldalról) többek között — nem tart­ják be a házipénztár keze­lésére vonatkozó pénzügymi­nisztériumi rendelkezések egy részét. Az egyesületnél nem készítették el a pénzke­zelési szabályzatot, a pénz­tárostól nem követelték meg a teljes anyagi felelősség vállalásáról szóló nyilatkoza­tot. Az utólagos elszámolás­ra kiadott összegekről nem vezetnek megfelelő nyilván­tartást, így előfordult, hogy olyan személynek folyósítot­tak újabb előleget, aki az előző pénzzel még nem szá­molt el. A horgászegyesület­ben a „társadalmi munkát” bérrel honorálják, amelyből még a jövedelemadót is le­vonják. Így a halfogási nap­lók ellenőrzéséért, a hor­gászbáli belépők árusításáért, a tombolajegyek eladásáért többen — általában ugyan­azok a személyek — része­sültek kisebb-nagyobb anya­gi elismerésben. Ezenkívül a horgászbáli tombolára mint­egy 2 ezer forintot ráfizetett az egyesület, az 1985. évi ifjúsági horgásztáborban, az étkezési költséget közel 5 ezer forinttal túllépték. Az elmúlt hónapokban né­pi ellenőrök kopogtattak a megyei utazási irodák veze­tőinek ajtaján. A vizsgálódás során az idegenvezetők mun­kájára voltak kíváncsiak. Az ellenőrzés egy közérdekű bejelentés nyomán indult az IBUSZ-ban, s az ott tapasz­taltak alapján vált szüksé­gessé a többi — még hét utazási iroda megkeresése. Az irodák — papíron — ösz­A csernobili atomerőmű gondatlansággal és az erő­műben történt szerencsét­lenség előidézésével vádolt volt vezetőinek tárgyalásá­ra tíz külföldi újságíró utazhatott, köztük M. Len­gyel László, az MTI moszk­vai tudósítója. íme útibe- száimolója: A bíróság Csernobil vá­rosban, az egykori járási székihelyen, a ma kihalt településen ült össze, ahol csak a harminc kilométer sugarú lezárt területen munkát végzők egy része lakhat, minden hónapból 15 napig. Odafelé az autóbusz ab­lakából figyelve kerestem a több mint egy éve tör­tént nukleáris baleset je­leit, mintegy utólag ismer­kedve a helyszínnel, amely­ről — közvetett források alapján — oly sokat írtam Moszkvából. Kijevtől Ivankovig a kép semmiben sem tért el a megszokottól: embereket látni, a földeken folynak a mezőgazdasági munkák, né­hol állatok legelnek. Ivan­kov után is a megszokott élet volt még egy ideig n legjellemzőbb: kertek, há­zak, dolgozó vagy valahová igyekvő emberek mindenütt. A néha felbukkanó gim- nasztyorkás katonák és a sűrű teherautó-forgalom ta­lán fel sem tűnt volna, ha nem tudom, hová igyek­szünk. Hiszen tatarozták a házakat, újak is épültek, ez nem azt bizonyítja, mintha félnének az emberek. Az egyik .kereszteződéstől — ahol a katonai rendészet gépkocsija állt — azonban az úttest újnak tűnt, leg­alábbis a borítását mintha szesen 275 idegenvezetőt tar­tanak nyilván, ám ennél lé­nyegesen kevesebb idegen- vezetőt foglalkoztatnak rend­szeresen. Díjazásuk külföldi valutában és forintban tör­ténik, az ÁBMH rendelete alapján. A népi ellenőrök ta­pasztalatai szerint több eset­ben kijátszották a rendeletet. Előfordult, hogy az idegen- vezető útját munkahelyükön munkában eltöltött időnek számolták el! A népi ellen­őrök megvizsgálták a leg­gyakrabban foglalkoztatott 18 idegenvezető szakmai fel- készültségét. Megállapították, hogy majdnem egyharma- duknak semmilyen nyelvvizs­gája nincs, nagy részük csak alapfokú nyelvvizsgával ren­delkezik, s ettől jóvai keve­sebben bírnak középfokú, s még kevesebben felsőfokú nyelvvizsgával. Nem ritka az olyan eset, amikor csak ma­gyarul beszélő idegenvezető kíséri a csoportokat külföld­re — a Szovjetunióba, Len­gyelországba, Jugoszláviába, Ausztriába, s más országok­ba. A vizsgálat megerősítette azt a közismert tényt, amely szerint a háromnapos bécsi utak elsősorban a csencse- lést, az üzletelést szolgálják. Jogos lehet a kérdés, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében szabad-e, célsze­rű-e a gyakran jelentős rá­fizetéssel megszerzett valutát erre a célra, a munka nél­küli jövedelemszerzésre biz­tosítani. A NEB javaslata szerint nemrégiben felújították vol­na. Láttam, hogy rendsze­resen locsolják az utat, nehogy felverődjék a por, a földekről a szél által rá­hordott esetleges szennye­zést minduntalan lemossák. Priiborszknál még folyt a munka a földeken, a forga­lom azonban gyérült. Köz­lekedési jelzőtáblák tűntek fel: „útpadkára hajtani ti­los”. Az út már nem, a padka viszont szennyezett lehet. Egy nagy tábla fel­irata még egyértelműbbé tette, hogy nem sétakocsiká­záson vagyunk: „Különle­ges üzemű autóút, szigorú­an tartsák be a forgalmi rendszabályokat”. Hiába volt körülöttünk üde és zöld az erdő, a sebességkorlátozás és a táblák sokasága már jelezte: ugyancsak közele­dünk a „zónához”. Az itt már sohasem fe­lesleges óvatosság és a nor­mális élet jelei még válto­gatták egymást azután is, hogy elhaladtunk a cser­nobili járás határát jelző táb­la mellett. A mezőn két traktor szántott vagy in­kább tárcsázott. Ám az út egészen kiürült. Pár kilométerrel odébb beértünk a „zónáha”.. A so­rompónál a sugárzásmérő szolgálat fehérsapkás szak­emberei ellenőrizték a kife­lé tartó járműveket. Kato­nák, rendőrök tartanak itt állandó szolgálatot. Ha rosz- sza'bb az idő, innen már csak 50 kilométeres a leg­nagyobb megengedett se­besség. A sofőrök figyelmét újabb tábla hívja fel a táblák ■ utasításainak betar­tására. Az útpadkára hajta­ni továbbra is tilos, a meg­engedett sebesség túllépése különösen veszélyes lehet. előtt megyénkbe látogatott Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter. Itt-tartózkodása során talál­kozott és megbeszélést foly­tatott Dudla Józseffel, az MSZMP Borsod-Ab aúj­Vízügyi ifjúsági szakmai tapasztalatcserét rendeznek július 9-e és 12-e között Ka­zincbarcikán, az Észak-ma­gyarországi Regionális Víz­művekben. A résztvevők megismer­kedhetnek a regionális víz­művel, aktuális ágazati kér­désekről, környezetvédelem­ről tanácskoznak. Előadás hangzik el a műszaki fej­lesztés, a számítástechnika időszerű tudnivalóiról, vala­Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Hajdú- Bihar megyében tett láto­gatást. Debrecenben, a me­Láttam szakállas katoná­kat is. Őrségben álltak, vállukon fegyver, mindenki megnézte őket. Nem min­dennap látni ilyet... Tar­talékosok. A behívóparancs isme­rős. Olykor-olykor megkap­ják, ' menni kell... A mun­kát rövid időre felváltó szolgálat alatt a családi otthont a körlet helyettesí­Az erdei utakat lezárták, a bólogató fenyvesekben nem ajánlatos kirándulni, gom­bát szedni. Nehéz is lenne megpróbálni bárki illeték­telennek: a zónába engedély nélkül tilos belépni. Nagy betűkkel írt felirat figyelmeztet, hogy tilos 'az erdőbe menni. Az elha­gyott gyümölcsösöket, ker­teket látva azon töpreng­tem, milyen lesz az erdő, a szántó, a gyümölcsös tíz, húsz vagy éppen harminc óv múlva errefelé. Hogyan vadul el a művelt terület, vagy éppen hogyan tenyész­nek tovább a kultúrnövé­nyek. A következő útjelzőtábla Zaleszje, Csernobil és Prip- jaty felé mutatta az utat. Űjább ismerős nevek. Itt már félbéhagyott építkezé­sek is látszottak az elha­gyott kis házak mögött, az­után jobbról a fák mögött új barakktelepülés tűnt fel, a „zónában” dolgozók egyik szállása. Az Uzs folyóból locsolókocísikba szivattyúz­ták a vizet, közvetlenül a híd lábánál. Ahogy átér­tünk, hamarosan épületek tűntek fel, előttük a beton­ból kiöntött nagy felirat: Csernobil. Beértünk az üres városba, amelynek nevét megtanulta a világ, s ez a név figyelmeztetőül hangzik mindenütt. Csernobilben ma csak fehérsapkás, munkaru­hás, egyenruhás vagy fehér- köpenyes embereket látni. Egy tiszta, szépen gondo­zott, takaros kisváros — csak éppen tökéletesen üres, kihalt. A nukleáris veszély­nek — és a most kezdődött perben az emberi felelőssé­get boncolgató vádnak — aligha lehet meggyőzőbb bizonyítéka. Zemplén Megyei Bizottságá­nak első titkárával és dr. Ladányi Józseffel, a megyei tanács elnökével. Népköz- társaságunk honvédelmi mi­nisztere ezután megyénk ne­vezetességéivé! ismerkedett. mint aktuális gazdaságpoli­tikai kérdésekről. Az előa­dások után meghívott előa­dók részvételével fórum- műsort is szerveznek. A ta­lálkozón a korábban meg­hirdetett — szakmai — ifjú­sági pályázatok értékelésé­nek eredményét is megtud­hatják az érintettek, amely után a legsikeresebb pálya­művek alkotóit értékes dí­jakkal jutalmazzák. gyei pártbizottság székházá­ban Sikula György első tit­kár és Szabó Imre, a me­gyei tanács elnöke fogadta, s tájékoztatta a Hajdúság politikai-gazdasági életéről. ti, a civilruhát a gyakorló­öltözet, a barátokat a kato­natársak. Az élet által dik­tált kötelesség ez. Egyrészt azért, mert a mégannyira biztos tudást, a már — a tényleges katonai szolgálat alatt — megfelelően elsajá­tított ismereteket is időről időre frissíteni kell, más­részt pedig azért, mert a technika korszerűsödése egyre-másra új és új köve­telményeket állít a hadse­reg tagjai elé. S hiába akár a legmodernebb technika, ha nincs, aki értő kézzel kezelje azt. A megyében elhelyezett alakulatokhoz ezekben a napokban, hetekben hívták be gyakorlatozni a tartalé­kos tiszteket, tiszthelyette­seket, honvédeket. Egy te­rületvédelmi egységnél jár­tunk a héten, arra voltunk kíváncsiak, hogy, s mint telik el ez a rövid idő a .tartalékosoknak. Fajger Jó­zsef tartalékos százados, az egység politikai helyettese, aki „mellesleg” az LKM szakszervezeti bizottságán dolgozik, és Méhes György .tartalékos hadnagy, az egy­ség pártvezetőségének tit­kára, aki civilben a TIFO osztályvezetője, elmondotta, hogy ugyanolyan szigorú a napi munkabeosztás, mint­ha tényleges katonai idejü­ket töltenék. Kora reggel ébresztő, s a reggelit köve­tően elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt, egészen este hat órá­ig. Megismerkedtek az új haditechnikával, videofilme­ket tékintettek meg, lőgya- korlaton vettek részt, s bi­zony a terepen ,is meg kel­lett mutatni, hogy ugyan­olyan jól tudnak kézigrá­náttal dobni, rejtőzködni, mint annak idején. Pásztor Béla őrnagy, az egység parancsnoka — ő egyébként hivatásos katona­tiszt — igen elégedetten nyilatkozott a tartalékosok munkájáról, helytállásáról. — A kiképzési célt elér­tük — mondta. — Vala­mennyi katona — legyen akár tiszt, akár honvéd — megmutatta, hogy egy eset­leges baj esetén a hadsereg bizton számíthat tudásukra, magas ismeretekkel rendel­keznek. Jól vizsgáztak, tu­dásukat gyarapították, s képesek arra, hogy a ma technikai eszközeit kezeljék, s a rájuk bízott katonákat vezessék... I. S. 71 éves korában rövid be­tegség után csütörtökön el­hunyt Vészi Endre Kos- suth-díjas író, a munkás- mozgalom régi harcosa, a mai magyar irodalom kie­melkedő képviselője. Teme­téséről később intézkednek. Vészi Endre 1916. október 19-én született Budapesten. Acélvésnök volt, első ver­sei még inas korában jelen­tek meg a Népszavában, a Magyar Hírlapban és a Pes­ti Naplóban. Költeményei később a Nyugatban, a Szép Szóban és a Válasz­ban láttak napvilágot; ver­sei a munkásélet súlyos él­Lapunkban már többször írtunk arról az akcióról, amelyben a meghirdető szer­vek — az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága, a Miskolci Bűnmegelőzési Tanács, a KISZ és -a HNF Miskolc Vá­rosi Bizottsága, a Miskolc Városi Űttöröelnökség, a Miskolci Városi Tanács mel­lett működő ifjúsági és sport­osztály, valamint a Miskolc Városi Rendőrkapitányság — júliust ifjúságvédelmi hó­nappá nyilvánították. Egyút­tal felhívással fordultak a helyi vállalatok, intézmények párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságai hoz, egyéni elképzeléseikkel, ötleteikkel csatlakozzanak az akcióhoz, amelynek célja tartalmas programot, hasznos időtöltést nyújtani a nyári vakációju­kat töltő fiataloknak. Nos, a „programdús” júliusból né­hány map eltelt. Milyen ta­pasztalatok vonhatók le az eddigiektől? Ez iránt érdek­lődtünk Körösi Istvántól, az ifjúsági és sportosztály he­lyettes vezetőjétől, a szerve­zők egyikétől: — Az akciót kísérleti jel­leggel indítottuk el, hogy részletes képet kapjunk ar­ról, mi. érdekli legjobban a fiatalokat, melyek azok a programok, amelyeket szí­vesen látogatnak. Jó lenne valami olyat megteremteni most, amelyet néhány év múltán már hagyományként emlegethetnénk. Elsősorban az volt a szándékunk, hogy a már meglévő, adott prog­ramokra felhívjuk az ifjúság figyelmét, és lehetőséget kap­janak a részvételre azok a •közösségek is, akik öntevé­kenyen kívánnak bekapcso­lódni az ifjúságvédelmi hó­nap rendezvénysorozatába. — Milyen a kínálat? — Kiállításokra, koncer­tekre, kamasz-panasz elne­vezéssel lelki segélyszolgá­latra, különféle sportvetélke­dőkre invitáljuk az érdeklő­dőket. Szervezünk előadást «lényeit fejezték ki. Hang­jára a nyugatos líra hatott, költői fejlődése a Nyugat „harmadik költőnemzedéké­nek” útjával párhuzamosan haladt. A felszabadulás után a Népszava munkatársa lett, s mind teljesebben bontako­zott .ki írói tehetsége. Munkásságát három alka­lommal Józséf Attila-díjjat, 1978-ban pedig Kossuth-díj- jal ismerték el. A Magyar Népköztársaság Zászlórend­je kitüntetést 70. születés­napja alkalmából kapta meg. Halála a magyar iro­dalmi élet nagy vesztesége. (MTI) egészséges életmóddal kap­csolatos tudnivalókról. A hó­nap második felében, 21—22 —23-án pedig Miskolc há­rom helyszínén; a Killián- lakótelepen, az avasi város­részben, a városi sportcsar­nok vagy a Népkert környé­kén kerékpáros ügyességi versenyre várjuk a fiatalo­kat. Ugyanasak ebben a hó­napban szervezi meg a Ha­zafias Népfront Miskolc Vá­rosi Bizottsága a cigány ifjú­sági nap című nagyszabású találkozóját az avasi ifjúsá­gi sporttelepen, amelynek programja minden bizonnyal elnyeri majd a látogatók tet­szését. Időpontjáról szóróla­pok segítségével értesítjük az ifjú városlakókat. — Mindez azt jelenti, elé­gedettek a kísérleti hónap­pal? — Ezt azért nem mondom. Kétségtelenül, sokan fára­doznak azon, hogy vonzó összejövetelekre csábítsák az utcákon gyakran, tétlenül ácáorgókat, céltalanul csel­lengőket. Ám sajnos sokan tartoznak az érdektelenek nagy táborába is. Nem a gyerekekre gondolok. Szá­momra egyenesen döbbene­tes, hogy miért nem érke­zett valamiféle jelzés ez idá­ig egyetlen vállalat, intéz­mény KISZ-bizottságáról, avagy ifjúságpolitikával fog­lalkozó szakemberétől. Sem levélben, sem telefonon. Pe­dig a lehetőséget most tál­cán kínálták. Nem értem miért kell mindenhez utasí­tás, és vezényszó?!... (Érthetetlen ez a passzív magatartás már csupán azért is, mert bár az Időzítéssel voltak gondok, mégis a meg­hirdetés szándéka nemes és valamennyiünk érdekét szol­gálja, hogy ily módon is vi­gyázzuk gyermekeinket!. . .) Monos Márta A Borsod Volán az Autóközlekedési Tanintézetnél férfiak részére tanfolyamot szervez. A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: — 8 általános, — büntetlen előélet, — 18 éves életkor. Jelentkezés: 1987. július 14-én 8 órakor Miskolc, József A. u. 70. sz. III. em. előadóterem Kazincbarcika, Múcsonyi u. 1., személyzeti vez. Mezőkövesd, Széchenyi u. 2., főnökségvezető. nem. (udvardy) Csernobili jelentés: Látogatás a zónában Vízögyes fiatalok találkozója Kazincbarcikán Óvári Miklós Hajdn-Biharban Mundért öltöttek a tartalékosok Utasítás nélkül nehezebb?... Ifiűságvédelnii hónap Miskolcon ,az Ifjúkori bűnözés helyzeté­ről, a bűnmegelőzésről, az

Next

/
Thumbnails
Contents