Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-07 / 158. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉSZAK fi MI ií lí fii 11 Hj 1 S D m fi XLIII. évfolyam, 158. szám 1987. július 7. Kedd Ára: 1,80 Ft L_ _________-_____- ...................I Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Ha furulyázik a kukorica Öntözés (nélkül) kánikulában Vízlépcső a Hernádon. Itt születik a Bársonyos-csatorna, amely másodpercenként három köbméter vizet szállíthat az öntözöműveknek. Jelenleg még egyetlen szivattyú sem működik. • A VÍZTÁROZÓK teltek • A GÉPPARK ELHASZNÁLÓDOTT • KUKORICÁÉRT BERENDEZÉS Nem egy szövetkezetünkben a kavicsos altalajú táb-. Iákban ujjnyi repedések jelzik a vízhiányt. Sok helyről jelezték; a kukorica levele „furulyázni” kezd, vagyis összesodródva csökkenti felületét, hogy kevesebbet párologtasson. Ez szintén azt mutatja, hogy kevés á víz a talajban, sürgősen meg kellene kezdeni az öntözést. Hogy ténylegesen mi a helyzet megyénk szántóföldjein, arról Fagyas Lajost, az ÉVIZIG csoportvezetőjét kérdeztük. — Az elmúlt hónap szokatlanul száraznak bizonyult. Egyedül, a Bódva völgyében, de ott is csak a határszéli Hídvégardón mértek negyven milliméter feletti csapadékot. Ami általában jellemző volt, az a nyolc—tizenöt ,milliméter közötti eső. És ez kevés, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a talaj felső húsz centiméterében már csak .negyven-öt- ven százalék közötti a víz- telítettség^ A kánikula, a nagy meleg viszont napi 3— 5 milliméter vizet párologtat el a talajból. Ha rém érkeznek felhők, akkor e hét végére kritikus lesz a helyzet a táblákon, bekövetkezik az, amit szaknyelven hervadás- pontna'k nevezünk, s ami azt is jelenti, hogy a növények fejlődésében az aszály veszi át a főszerepet. — Ilyenkor segítene az öntözés. És erre lehetőség is van, hiszen az Észalc-magyar- országi Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a tározókban őrzött 19 millió köbméter (!) vízmennyiség több mint nyolcvan százaléka egyik napról a másikra a termelők rendelkezésére áll. De mennyit vesznek .ebből igénybe? — Keveset. Jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemek megközelítően 11 ezer (100 hektárra kértek vízjogot. Ebből alig valamivel több, mint kilencezer hektárt lehet öntözni. És ami fájó adat, eddig mindössze 1200 hektár kapott mesterséges csapadékot. Az elmúlt esztendőkben vitatott téma lett az öntözés. A költségek emelkedtek, az öntözőberendezések ára a csillagos égig szökött, s bizony a felhasznált vízért is meglehetősen sokat kellett fizetni. A termelőszövetkezetek fejlesztési lehetősége viszont beszűkült. így ott takarékoskodtak, ahol a tőke- visszatérülés a leghosszabb idejű, s a gyakorlati haszon a. legkisebb. így az intenzív öntözési módszerek helyett, legfeljebb a szivattyúk karbantartását vállalták. És ez még szerencsés eset. Sokan visszamondták a vízjogot, (Folytatás a 2. oldalon) A hőség nem kedvezett a gabonának Az utóbbi napok kánikulai időjárása kisébb-nagyobb zavart okozott a növények fejlődésében. A 30 fok felet- Li hőmérséklet, különösen a rosszabb vízgazdálkodású talajokon élő növényállományt érintette hátrányosan; nem kívánt mértékben fölgyorsult az érés folyamata. A növények az ilyenkor szokásosnál több nedvességet voltak kénytelenek leadni, ami az anyagcsere- folyamatokat károsan befolyásolta. Az őszi árpának eddig mintegy 15 százalékát vágták le. A legelőbbre tartanak az aratással Baranya és Somogy megyében, ahol az árpának mintegy 40 százalékát hozták le a földékről. Az északi megyék kivételével mindenütt az árpatáblákban vannak már a kombájnok. A búza érése erőteljesen fölgyorsult. A gyengébben fejlett növényeket különösen megviselte a kánikula, sok helyütt a kényszerérés jeleit mutatja a gabona. Ezért a gazdaságokban a hét második félében a búzatáblákba is „beküldik” a kombájnokat, az agronómusok ugyanis nem látják értelmét annak, hogy további megpróbáltatásnak tegyék ki az ilyen területeken levő kalászosokat. A szántóföldi növényeknek már nagy szükségük volt a napsütésre és a fel- melegedésre. Ám ezúttal kissé sok volt a jóból; ezek a növények is megsínylették a íorróságot. A homokos talajokon a kukorica ennek jeleit mutatja. A növény anyagcseréje ilyenkor alaposan lassul és ez hátráltatja a fejlődést. A zöldborsó. amelyet tavasszal szakaszosan vetettek azért, hogy egymás után, a beérés sorrendjében arathassák le a növényt, számos helyen az országban keresztülhúzta a mezőgazdászok számítását, mivel a második, a harmadik és a negyedik termesztési szakaszban levő növények a nagy kánikulában egyszerre érnek be. Nagy szükség lesz arra, hogy a feldolgozóipar a lehetőség szerint zökkenőmentesen fogadja a földekről érkező szállítmányokat. Mindenesetre az előírásos betakarj--^ tási menetrend ennél a növénynél alaposan fölborult. A napraforgó az ország déli vidékein virágzik. A burgonya elvirágzott, sajnos a növény — fejlődésének ebben a fontos szakaszában — alig kapott esőt, és ez rontja a terméshozamokat. I. János Károly látogatása hazánkban Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására, hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezett 1. János Károly, Spanyolország királya. Az uralkodót magyarországi útjára elkísérte felesége. Zsófia királyné, s kíséretében van Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter. A magas rangú vendégeket Németh Károly és felesége üdvözölte a magyar és spanyol nemzeti lobogókkal, kétnyelvű köszöntő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Dóczé Kálmán, hazánk madridi, (Folytatás a 2, oldalon) A Parlament előtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták a spanyol uralkodót. A képen jobbról balra: János Károly, Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Zsófia királyné és Németh Károlyné. Jók az első tapasztalatok Közhasznú munkavégzés Miskolcon és Ózdon A kormány erre az esztendőre összesen 4,5 millió forintot biztosít a közhasznú munkavégzés költségeire megyénkben. (Országosan ez a szám 30 milliót tesz ki, szintén erre az évre.) Miskolcon a Közterület-fenntartó Vállalat kapott megbízást a közhasznú munkákat végzők alkalmazására. Az első nap, amikor jelentkezhettek a dolgozók a vállalatnál: július 1. Hányán jelentkeztek, milyen munkák elvégzésére vették fel őket, milyen volt a fogadtatása ennek az új munkalehetőségnek? — Ezekre, és még más kérdésekre kértünk választ Manyák Pétertől, a vállalat termelési főosztályvezetőjétől. — Meg kell mondanom őszintén, nem nagyon bíztunk abban, hogy lesz a közhasznú munkára jelentkező. Mindenesetre komolyan vettük, nagyon is komolyan, az előkészítő munkákat. Erden.cs volt, mert az első napon — július elsején — már 47-en jelentkeztek munkára. Ma pedig már 97- en dolgoznak. — Mennyi volt a keret? — A pályázatunkban száz főt jelöltünk meg, havi átlagban, hat hónap időtartamra. Természetesem a későbbiekben — ha erre igény, van — ezt a létszámot bővíthetjük majd. — Milyen benyomásokat szereztek azokról, akik munkára jelentkeztek? — Még mielőtt erre válaszolnék, el kell mondanom, hogy nagyon jó volt az előkészítés. A megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda a ki- közvetítés előtt összehívta ezeket az embereket, s ismertették velük a lehetőségeket, a munkavállalás körülményeit. A kérdésre válaszolva: úgy tűnik, stabil emberek lesznek azok, akiket már alkalmaztunk. Ezt mutatja az is, hogy eddig mindössze ketten gondolták meg magukat, s kérték visz- sza a munkakönyvüket. Milyen munkákat végeznek a közhasznú munkások a városban? — Olyan munkákat, melyeket eddig nem tudtunk, vagy csak kevésszer tudtunk elvégezni. Konkrét példákat is ismertetek: a Szinva medrének tisztítását, a belvárosi-, az avasi lakótelep negyed- évenkénti nagytakarítását, vagy a téli időszakban a hóeltakarítást. Ez utóbbi különösen jó lesz, mert nem kell majd alkalmi munkásokat fölvennünk, tehát stabil embereink lesznek erre a munkára. De természetesen á többi feladatnál is nyer a város, hiszen tisztább lesz a közterület. Méghozzá azok a közterületek, melyek takarításához eddig nem volt emberünk. — Tehát egyértelműen nyer a város. De munkalehetőséget kapnak azok az emberek is, akiknek az elhelyezkedése manapság már (Folytatás a 2. oldalon) ’.mar ■HMBM MN ■R ■mwiiiniiiini'iwmiwi rsRss
