Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. július 7., kedd I. János Károly látogatása hazánkban (Folytatás az 1. oldalról.) valamint Javier Rubio Spa­nyolország budapesti nagy­követe. A kölcsönös üdvöz­lések után a vendégek és a vendéglátók az ünnepélyes fogadtatás helyszínére, a Kossuth Lajos térre indul­tak. A Parlament előtt, a nem­zeti zászlókkal fellobogózott téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal fogadták a spanyol ural­kodót. I. János Károly üd­vözlésére megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Várkonyi Péter külügy-, Juhár Zoltán belkereskedel­mi, Kapolyi László ipari, Markója Imre igazságügy­miniszter, Iványi Pál, a Fő­városi Tanács elnöke, vala­mint hazánk politikai, álla­mi és társadalmi életének több más vezető személyisé­ge. A program délután kegye- letes megemlékezéssel foly­tatódott: I. János Károly megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét a Hősök terén. Ezután Németh Ká­roly megbeszélést folytatott a spanyol uralkodóval az Országházban. A találkozón részt vett Várkonyi Péter és Francisco Fernandez Ordo­nez. Jelen volt Dóczé Kál­mán és Javier Rubio. Németh Károly elöljáró­ban az Elnöki Tanács nevé­ben köszöntötte a magas rangú vendéget, akinek sze­mélyében első ízben üdvö­len. De gyanítható, hogy ez egy kozmetikázott kép. Jó­val több használhatatlan berendezés és gép van, mint amit a statisztikák mutatnak. Nehéz lesz pótolni azt a hiányt, amit az elmúlt évek­ben „elősegítették” mező- gazdasági nagyüzemeink. So­kan eladták a szivattyúkat, mások ezek motorjait teher­gépkocsikba szerelték be, Az Országos Társadalom­biztosítási Főigazgatóság ve­zetője tegnap Borsod me­gyébe látogatott. Dr. Rácz Albert megbeszélést folyta­tott a megye vezetőivel, dr. Ladányi József tanácselnök­kel, Kovács Zoltánnal, a pártbizottság titkárával, va­lamint Básti Jánossal, az zölhetjük hazánkban Spa­nyolország államfőjét. Az uralkodó látogatása, a meg­beszélések és a találkozók — fejezte ki meggyőződését az Elnöki Tanács elnöke — tovább erősítik a két ország kapcsolatait, a két nép kö­zötti jobb megértést és bi­zalmat, hozzájárulnak az európai légkör kedvező ala­kulásához. I. János Károly válaszbe­szédében elismerését fejezte ki azért a szívélyes fogadta­tásért és vendéglátásért, amelyben a magyar nép és kormánya részesítette. A to­vábbiakban emlékeztetett ar­ra, hogy magyarországi láto­gatása a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételének tizedik évfor­dulójával esik egybe. Hang­súlyozta, hogy az elmúlt év­tized során igen jelentősen fejlődtek a kontaktusok a két nép és a két ország po­litikai vezetői között, akik egyre gyakrabban látogatnak egymás országába. Bővültek a kulturális és — bár las­sabban — a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok is. Üdvözölte a két ország kö­zött helyreállt hivatalos vi­szony kedvező alakulását, s reményét fejezte ki, hogy a kapcsolatok mind gyümöl­csözőbben fejlődnek népeink javára. Az államfők találkozóját követően Sarlós István a szálláshelyen, a magyar kor­mány vendégházában keres­te fel a spanyol uralkodót. Grósz Károly miniszter- elnök ugyancsak a kormány vendégházában kereste fel I. János Károlyt. emelt víz háromnegyede za­vartalanul érkezik vissza a folyóba! Fás János, a növényvédel­mi állomás agrokémiai fő­mérnöke mondta: — A hely­zet azért nem annyira elke­serítő. Bizonyos fokig ked­vezően változott a vízdíj ára, hiszen a termelőegység ezzel a költséggel csökkent- heti adóját. Sikeresnek bi­zonyult, hogy a méregdrága SZMT vezető titkárával. Tár­gyalásaikon Borsod társada­lombiztosítási helyzetén túl szóba került a kormány leg­utóbbi határozata is, amely Ózd munkaerő-foglalkozta­tásával foglalkozik, különös­képpen a korkedvezménnyel nyugdíjba vonulókkal. Közhasznú munkavégzés Miskolcon és Ozdon (Folytatás az 1. oldalról) elég problémás. Hiszen itt segédmunkáról van szó, s olyan emberekről, akiknek nincs szakképzettségük. — így van. Segédmunká­sok végzik ezt a munkát. Amennyiben a későbbiekben találnak másutt munkát ne­kik, úgy az a kéthónapos munkaszerződés, amit kö­tünk velük, megszűnik. — A munkaviszony meg­szüntetése csak egyoldalú lehet? Vagyis a vállalat nem mondhat fel ezeknek a dol­gozóknak, ha esetleg nem úgy végzik a munkát, aho­gyan kellene? Egyáltalán: milyen szabályok vonatkoz­nak rájuk? — Amennyiben a munka­ügyi iroda kiközvetítő lap­pal küldi hozzánk az ille­tőt, úgy nekünk alkalmaz­ni kell. Kötelezően. Ha nem úgy dolgozik, ahogyan kell, akkor mi csak a bérrel tu­dunk „bírságolni”, azaz ke­vesebb lesz a fizetése. Egyébként ezekre a munká­sokra is ugyanazok a mun­kajogi szabályok vonatkoz­nak, amik másokra. — Mennyi lesz a fizeté­sük? — Az alapbér 17—20 fo­rint közötti óránként. Ezen túl még kapnak mozgóbért is — óránként 1,80 forint —, annak megfelelően, ki ho­gyan végzi a munkáját. — Milyenek az első be­nyomásaik? — Jól fogadták az érin­tettek a munkát. Reméljük, a későbbiekben sem lesznek zökkenők. * A Megyei Munkaügyi Szol­gáltató Iroda ózdi kirendelt­ségének közreműködésével a napokban 130 munkára vá­rakozót helyeztek a város rendezés nem is kerül olyan sokba. A Szerencsi Állami Gazdaság, a taktaharkányi, s bekecsi termelőszövetkeze­tek erőteljes fejlesztésbe kezdtek, vagy kezdenek. Az elmúlt hét végén, sőt hétfőn is gyakran csörgött a telefon aiz ÉVIZIG öntözési osztályán. A kánikula teljes erőből támad, a földek szá­radnak, egyre több szivaty- tyút kellene üzembe helyez­ni. Á>m az elavult berende­zéseket nem tudják beindí­tani. Krónikus az alkatrész- hiány. (A megyei Agröker Vállalat sem tudja sok jóval biztatni a termelőket, hiszen nem készülhettek fel az igényre, mivel évekig nem volt kereslet.) így az elmúlt évekhez hasonlóan, aki vég­sőkig kivárt, megint eső- lesőkónt, az elszürkülő ég­boltban reménykedhet. Ed­dig még hiába. — kármán — különböző üzemeiben, s a kórházban közhasznú mun­kára. A városi tanács kerté­szeti költségvetési üzemében százan, a művelődési Ga- mesznél, a városi kórházban, valamint a városgazdálkodá­si vállalatnál 10—12-en he­lyezkedhettek el. Szerencsés­nek mondhatják magukat, hiszen az iroda jelenleg is 435 álláskeresőt tart nyilván, olyanokat, akik hosszabb ideje keresnek, de nem ta­lálnak munkahelyet. Az ál­lástalanok zöme, iskolázat­lan, vagy alacsony iskolai végzettségű, s munkaköny­vük sűrű bejegyzésektől tar­ka. Nem mellékes az sem, hogy döntő többségük ci­gány származású. A közhasznú munkán el­helyezettek a rendelkezések­nek megfelelően két hónap­ra kötnek szerződést. Özdon az átlagos bérük 4000 forint, amelyet nagyrészt az állami költségvetésből biztosítanak számukra, egyharmadát pe­dig a városi tanácsnak kell kigazdálkodni. Telefonérdek­lődésünkre az ózdi városi kórház igazgatója elmondot­ta, hogy — mivel a foglal­koztatás július elsején kez­dődött meg — mélyebb ta­pasztalatokról még nem tud beszámolni. Eredetileg tizen­egy dolgozót vettek föl köz­hasznú munkára, közülük egy már leszámolt — keve­sellte a bérét. A többiek kö­zül két asszony takarít, egy kertészetben dolgozik. A fér­fiak közül hárman a szén­rakodásnál segédkeznek, né­gyen a parkrendezők mel­lett kaptak munkát. * Megkezdődtek az előké­születek a közhasznú mun­kák szervezésével kapcsolat­ban Edelényben is. A tervek szerint húsz dolgozót a he­lyi, Alkotmány Termelőszö­vetkezetben, húszat pedig az Edelényi Városi Tanácshoz tartozó Gameszben foglal­koztatnak majd, minden bi­zonnyal még ezen a nyáron. Sátoraljaújhely tanácsa egyhetes tábort szervezett a város felsőtagozatos cigány­tanulói számára. A kácsár- di úttörőtáborban június 11 —17 között 40 gyerek üdült, tanult, szórakozott és főleg elszakadt az otthoni élet­forma megszokott, s nőm mindig előnyükre szolgáló hétköznapjaitól. Az élet­mód-tábor megszervezéséről, eseményeiről Lakatos Tibor táborvezető, a tanács elő­adója számolt be. — A rendezvény elsődle­ges célja az volt, hogy a városban élő és halmozot­tan hátrányos helyzetű ci­gánygyerekek részére a tá­bor keretein belül mintát adjunk az életmódformálás­ra, személyiségük gazdagítá­sára, az alkotás örömének felismertetésére, a cigány etnikai kultúra értékeinek tudatosítására, ápolására. Nem tudtuk, és nem is akar­tuk a gyerekekét ennyi idő alatt cigányságukról „leszok­tatni”, ám fontosnak tartot­tuk, hogy olyan ismeretek­kel gazdagodjanak, amelyeket saját környezetükben nem, vagy csak ritkán kapnak meg. Borsod megyében az ilyen jellegű táborok szer­Öntözés (nélkül) kánikulában (Folytatás az 1. oldalról) így elvileg joguk sincs az öntözéshez. Legutóbb — pár hete — a minisztérium ké­résére felmérték megyénk berendezéseinek műszaki ál­lapotát. Bősz Ágnes, a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás öntözési felügyelője: — Meglehetősen szomorú a kép. A meglévő berende­zések 22 százaléka felújítás­ra szorul, vagy üzemképte­nem egy szövetkezet pedig csak elméletileg rendelkezik berendezéssel és teleppel, mert amíg van rajta állami dotáció — ezt vissza kell fizetni — működőképességét papíron megőrzik. Tény, hogy jelenleg a Bársonyos­ból öntözésre nem használ­nak fel vizet, a közép­európai viszonylatban is korszerű taktaharkány—ti- szalúci öntözőmű főcsatorná­jából pedig a Tiszából ki­öntözőberendezéseket lízing­ben is meg lehet vásárolni. Több termelési rendszerünk segíti az intenzív termelés lehetőségét. És hozzá kell tenni, hasznosan. A nagy­üzem a többlettermésből fi­zetheti vissza a gép árát, s mivel a bérbeadó bőven ter­mő vetőmagvakkal, korszerű technológiával, szaktanács- adással, eleve kéttonnás hektáronkénti ráadás kuko­ricatermést szavatol, a be­Rácz Albert Borsodban Tizenkét liter alkohol Riasztó adatokkal kezdte szóbeli kiegészítőjét a ka­zincbarcikai tanács leg­utóbbi ülésén Rádó Gyulá- né tanácselnök-helyettes, az alkoholizmus visszaszorítá­sára, és az egészséges, jó­zan. életvitel kialakítására tett intézkedések ismerte­téséről. Elmondta, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 3000 üzletben 800 ezer hektoliter szeszes italt adtak el az elmúlt éviben, hogy 17—18 ezer az alkoholisták és 30—35 ezer az iszákosok száma, és a nők 14 százaléka iszik rendszeresen. Hogy ezeken változtatni tudjunk, az alkoholizmus visszaszorítása érdekében hozott korlátozó intézkedé­sek' mellett hosszabb távon tartós eredményt csak az egészséges életmód, életvi­tel kialakításával, az „egészség = érték” tudato­sításával érhetünk el. A megelőzésben a legnagyobb figyelmet az ifjúságra, a felnövekvő nemzedékre kell fordítani. Kazincbarcika területén 33 vendéglátóhelyen és 38 élelmiszerboltban árusíta­nak szeszes italt. A szak- irodalom becsült adatai szerint 2800 alkoholista és 3000 iszákos él. Ezér.t is hozták létre az elmúlt év­ben az Alkoholizmus El­leni Bizottságot, melynek feladata a küzdelem össze­hangolása. Ilyen rövid idő alatt még nem beszélhet­nek eredményekről, de az Egészségnevelési Társadal­mi Tanáccsal közösen jó programokat alakíthatnak ki, és hajthatnak végre, el­ső lépés volt a gyógyult alkoholisták klubjának lét­rehozása. A hozzászólásokból ki­tűnt, hogy olyan témát tű­zött napirendjére a tanács, amely sokakat foglalkoztat. Javaslatok is elhangzottak, és sok kérdés is felvetődött. Az egyik felszólaló azzal a példával kezdte mon­dandóját; hogy néhány év­vel ezelőtt itt a tanács nagytermében sokak kezé­ben füstölgőit a cigaretta, s lám most senkinek .nem jut eszébe rágyújtani, ha­nem mindenki megvárja a szünetet. Legfontosabb te­hát a kulturált fogyasztás­ra szoktatás, hiszen ,a .tiltó rendelkezésekkel, szankci­ókkal nem biztos, hogy eredményeket lehet elérni. Máról holnapra egyéb­ként sem várható változás, már csak azért sem, mert rengeteg a kocsma, és ke­vés az olyan kulturált szó­rakozóhely, ahol gyerme­kek is nyugodtan leülhet­nének egy kólát, egy süte­ményt elfogyasztani. Itt van például ,a Mazsola cukrászda, ahol szintén mérik a szesiat, pedig ez régen a gyerekeké volt. Jogos igény lenne, hogy újra igazi cukrászda le­gyen. Javaslatok is elhangzot­tak. Többek között: a visszaeső alkoholistákat fog­ják munkára, közmunkára. Á tanács ne csak egyszer­egyszer, hanem folyamato­san térjen vissza az alko­holellenes intézkedési terv végrehajtására. Legyenek szeszmentes vendéglátóhe­lyék, irodalmi kávéházak. Ne kocsma, hanem tejivó nyitására adjon engedélyt a tanács. Kísérje figyelem­mel jobban a házi pálin- kafőzdéket, mert ahogy emelkedik az alkohol ára és szaporodnak a tilalmak, úgy sokasodnak a házi ki­mérések is. (obc) Cigány életmódtábor Kácsárdon vezése neim gyakori. Sőt, a mi zempLénli területünkön még nem is volt hasonló. A KISZ Központi Bizottságá­tól 40 ezer forintot nyer­tünk pályázat útján a költ­ségek fedezésére, és tálmo- gatást nyújtott a megyei tanács ifjúsági és sportosz­tálya, a megyei alkoholel­lenes bizottság és Sátoralja­újhely Város Tanácsa is. A tábor ideje alatt tartott fog­lalkozásokkal azt szerettük volna tudatosítani a gyere­keidben, hogy mit kell ten­niük annak érdekében, hogy elfogadtassák önmagukat, tágúbb környezetükkel. — Vendégünk volt dr. Tóth Eleonóra, megyei koor­dinációs titkár, aki a Borsod megyében élő cigányságról adott hasznos ismereteket. Tartalmas előadást hallgat­tak a gyerekek dr. Hőgye Istvántól, a Sátoraljaújhelyi Levéltár igazgatójától a zempléni cigányság múltjá­ról. Fehér József múzeum- igazgató beszédművelő órát tartott. Kazup Attila hiva­tásos pártfogó a fiatalkori bűnözésről, következményei­ről, a megelőzés lehetősé­geiről adott tájékoztatót. Jó­magam a magyarországi ci­gányságról, történetükről, va­lamint a városunkban élő cigányság helyzetéről tartot­tam .összevont foglalkozást. Ügy érezzük, igazán az esti 'tábortüzeknél, a cigánytánc- és daltanulások alkalmával sikerült igazi közösséggé ko­vácsolni őket. Kazup Attila, aki szintén előadást tartott a táborban, így foglalta össze vélemé­nyét. — Először is az ragadott meg, hogy mennyire tudtak örülni ezek a gyermekek a pedagógus figyelmének, tö­rődésének, érdeklődésének. Mennyire hálásak tudtak len­ni, ha részt vettünk hagyo­mányőrző táncaikban, vagy az együtténeklésben. Ezek hatására a gyerekek jobban kitárulkoztak, igazi szemé­lyiségük jobban kidomboro­dott. Legtöbbjük sírva vált meg a tábortól, azt hiszem ez a legfényesebb bizonyíté­ka annak, hogy milyen hasz­nos volt ez a kezdeménye­zés. A magam részéről a legnagyobb részsikernek azt tartom, hogy sikerült elfe­lejtetnünk néhány napra ezekkel a gyermekekkel az otthon éppen aktuális gond­jait, konfliktusait. (sz-i) © IMSUILL ■edelmi ara-VASVILL-napok a CENTRUMBAN! MŰSZAKI ÉS HÁZTARTÁSI CIKKEK KIÁLLÍTÁSA ÉS VÁSÁRA 1987. július 9-től 16-ig, a MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN 0 Energiatakarékos hűtőgép-csereakció, 1000 Ft engedménnyel # Egyes háztartási cikkek 30% engedménnyel © 500 Ft feletti vásárlás esetén tombolát adunk MISKOLCI P Centrum Aruház Fődíj: BMX KERÉKPÁR

Next

/
Thumbnails
Contents