Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
1987. július 4., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Részvénytársaság Miskolcon Megyénkben az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. alapítására az első kezdeményezések 1985 decemberében történtek meg. Előkészítő munkák után 1986-ban az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bizottsága állást foglalt az iméntiek létrehozása mellett, s támogatásával, megbízásából az MSZMP Miskolc Városi Bizottsága hozzálátott az Innovációs Centrum megalakításának előkészítéséhez. A szakértőkből álló munkacsoport által elkészített program ismertetésének keretében konzultációk folytak a megye kiemelt nagyvállalataival (LKM, ÖKÜ, BSZV, BVK, Digép), egyéb vállalataival (BAÉV, ÉÁÉV, Émász, Elzett, December 4. Drótművek), a B.-A.-Z. megye, Miskolc, Ózd város tanácsával, a Nehézipari Műszaki Egyetemmel, az MTESZ-szel, a Budapesti Fejlesztési Bank Miskolci Igazgatóságával, az In- nofinance, illetve a Technová kisbankokkal, az Inler- cooperation Külkereskedelmi Vállalattal, az Alkotó Ifjúság Egyesüléssel, a Tudománypolitikai Bizottság, az OMFB, illetve az IPM tárgyi kérdéskörrel foglalkozó illetékeseivel. Az előzetes tárgyalások résztvevői egyetértettek az Innovációs Centrum létrehozásának szükségességével, s kinyilvánították hajlandóságukat a megalakításban való részvételre. Tekintetbe véve a népgazdaság jelenlegi helyzetéből fakadó feladatokat, a középtávú célkitűzéseket és ezek helyi vonatkozásait, az Innovációs Centrum működésének a következő általános célok megvalósítását kell segítenie a konkrét üzleti munkában : — Az innovációs folyamat (alap-, illetve háttérkutatás, fejlesztés, kísérleti gyártás, marketing, bevezetés) meggyorsítását a folyamat egyes elemeinek integrálása útján, az újdonságok gyorsabb és nagyobb jövedelmet hozó piacra juttatása céljából. — Iméntiek segítségével olyan technikai, technológiai, termelési, termékmegoldások kialakítását és bevezetését, amelyek egyrészt segítik a meglévő iparágakat, vállalatokat egyes részproblémáik megoldásában, másrészt újszerű profilokat (például elektronika, műszer- technika, gépkocsi-alkatrészek előállítása stb.) honosítanak meg, elsősorban az élenjáró műszaki-gazdasági megoldások terjesztése érdekében. , — Az előbbiek révén a régió foglalkoztatási problémáinak enyhítésében, illetve az elmaradott térségek felzárkóztatásában való segítségnyújtás. — Mindazon szellemi kapacitások (Nehézipari Műszaki Egyetem, kutatási, fejlesztési, tervezési, intézetek, vállalatok stb.) összehangoltabb, optimálisabb hasznosítása, amelyek közreműködésére az újdonságokat realizáló folyamatokban nélkülözhetetlen szükség van. — A kreatív emberek (kutatók, újítók, feltalálók, vállalkozók) számára a tevékenységüket segítő infrastrukturális háttérbázis és menedzselési lehetőségek létrehozása újszerű, piacképes elgondolások gyorsabb megvalósíthatósága érdekében. SZELLEMI ÉS TERMÉKKÖZPONT Hagyományosan vállalatot valamilyen konkrét termék gyártására szokás létrehozni, meghatározó termelési struktúrával. Az Innovációs Centrum .egyesítené magában az ismert parktípusoknak a régióban hasznosítható sajátosságait, a menedzser-szervezetek dinamikusságát, rugalmasságát, tőkemobilizálóképességét és az úgynevezett miniüzem-telepítésekhez, vállalat létrehozásához, megteremtené a lehetőségeket. Mindig olyan tevékenységeket (szellemi, illetve gyártási) karolna fel, indítana útjára, végezne maga is, amelyekre a piac igényt támaszt, s mindig azokat szüntetné meg, amelyekből nem érhető el megfelelő volumenű profit. Természetesen az iméntiek nem zárják ki, hogy az Innovációs Centrum munkáját ne konkrétumok végzésevei kezdje. Erre szolgál megfelelő garanciának, hogy az alapítást kezdeményezők mintegy hatvan olyan témakört jelöltek meg ez idáig, amelyekre alapozva — a szellemi és termékközpontból álló — Innovációs Centrum üzleti munkáját megindíthatná. A szellemi központ egyrészt az újítások, találmányok, know-how-ok menedzselését végezné. Vállalatok, intézmények, kisvállalkozások, kisiparosok, magánszemélyek egyaránt fordulhatnának a Centrumhoz, amely felkarolva elképzeléseiket, azokat vagy szellemi termékként értékesíthetné, vagy pedig a termékközpont műhelyeiben történő továbbfejlesztések után megindulhatna az újdonságok jellegének megfelelően a kis szériájú gyártás is. Az eddigiekben, ha egy menedzser-szervezetnél, például újító, feltaláló jelentkezett, az esetek döntő többségében dokumentáció formájában tudta bemutatni elképzeléseit. A továbbiakra néave az Innovációs Centrum műhelyeiben biztosíthatja annak lehetőségét, hogy a kreatív szféra képviselői elképzelésüket termék formájában prezentálhassák. A szellemi központ részeként működtetendő úgynevezett Software-tház koncentrált software, illetve hardware forgalmazó, fejlesztő tevékenységeket végezne. Itt kiemelt szerepet kapna a software-bolt, amely könyvesbolt mintájára üzemelne, azaz a polcról kiválasztott software termékek —, amelyek oda az azokat forgalmazásra felajánlókkal kötött külön megállapodások alapján kerülnének — tesztelés után azonnal megvásárolhatók. A vállalkozások végzése teeam-ek segítségével az elképzelések között lényeges helyet tölt be. Számos olyan feladat létezik, amelyet egy-egy vállalat, intézmény, intézet, stb. önállóan célszerűségi okokból, illetve szűkebb szakmai profilja miatt kevésbé tud bevállalni. Az Innovációs Centrum azonban team-ek szervezésével bármilyen in- lerdiszciplinális munka elvégzésére alkalmassá válik. A különleges feladatok megoldására a legjobb — egyébként akár az ország különböző pontjain élő — „profi” szakembereket tudná ad- hoc jelleggel meghívni, illetve szükség szerint egyesíthetné a magán-, a kisvállalkozói, az intézményi és a vállalati szféra erőit is egyazon team-ben. E tekintetben a vonatkozó gyakorlati tapasztalatok rendkívül kedvezőek. Egyes esetekben az innovációs tevékenységek sikerének számottevő pénzügyi, külkereskedelmi akadályai vannak. Ezek áthidalásában segítséget nyújthatna a Centrum banki jellegű (például leasing, factoring, stb.) saját, vagy szervező, illetve tervezett külkereskedelmi tevékenysége. A termékközpont sokszínű tevékenységével azt a hiányzó területet fedné le, ami a szellemi produktum tárgyi alakotöntéséhez szükséges. így itt kerülne sor a szellemi központ által feltárt újdonságok kísérletező, gyártó munkáira, a vállalati, intézményi, központi kutatási-fejlesztési munkák kooperációjában történő végzésére, kisvolumenű gyártási, prototípus előállítási funkciók ellátására. A kialakítandó infrastruktúrális (műszerek, hardwerek, mérőeszközök, telefon-, telexvonalak stb.) háttér biztosításával az épületekben lévő helyiségeket a Centrum hazai, illetve külföldi vállalkozók részére is bérbe adná magás színvonalú termelési kultúrák művelésére. így egyazon területen kialakulhatna a különböző szakmák találkozása, s az egymástól látszólag elkülönült iparágak művelői egyfajta alkotói műhelyben tevékenykedve egymás ismereteit nem csupán azok egyszerű ösz- szegzéseként hasznosíthatnák! Természetesen a cél az lenne, hogy a kisvolumenű három-négy főt foglalkoztató kutatási, gyártási kapacitások szűknek bizonyuljanak, a piaci igények miatt szükséges legyen például az adott termék termelésének bővítésére. Mindez azonban már nemcsak az Innovációs Centrum feladata lenne. Hiszen a Centrum kereteit, lehetőségeit kinövő sikeres vállalkozások már önálló vállalati, gazdálkodási (kisszövetkezeti, Rt. Betéti Társulás, stb.) formában is életképesek lehetnek, így indokolt; azokat „elengedni”, méghozzá például úgy, hogy a létrehozott cégformában a Centrum egyik alapítóként vesz részt. Annak a lehetősége is adott, hogy az Innovációs Centrum Rt. egyes tevékenységeit kihelyezi valamely vállalati, intézményi szféra belsejébe, ahová a szükséges szakember gárdát is a célfeladat érdekében hozzárendelik. Jelenleg folynak a tárgyalások az Innovációs Centrum induló konkrét termelési jellegű tevékenységeiről. Az már bizonyos, hogy az egyik fontos manuális egység Kazincbarcikán, a megszűnő Vegyipari és Automatizálási Főiskola meghatározott épületeiben foglal helyet, míg a szerkezeti anyagok kutatási-fejlesztési feladatainak helyszíne Miskolc lesz. ALAPÍTÁS ELŐTT A szükséges előzetes egyeztetések '— mint jeleztük — megtörténtek, a programot, a vonatkozó alapelveket az alapítást kezdeményezők előzetesen elfogadták. A mintegy 100 millió forint készpénz tőkéből 90 millió forint előzetes jegyzésben, együtt van. Július 1-jétől az úgynevezett koordinációs iroda kezdte el működését. Ennek feladata a leendő munkatársi gárda kiválasztása, az eddig beérkezett részvényjegyzések figyelembevételével a létrehozók körének (a megye határain túlra is kitekintve, illetve más vállalati köröket is megnyerve) bővítése, majd az adminisztrációs, cégalapítási procedúrák végrehajtása. Ez a részvénytársaság nemcsak a vázlatok szerinti gerjesztő, perturbáló szerepköre miatt lenne újdonság régiónkban, hanem részvény- társasági mivoltja miatt is. Az alapítók számára az ebben való részvételt nemcsak és elsősorban — a türelmi idő leteltét követően — a részvényeik után fizetendő osztalék iránti vonzalom motiválja, hanem az Innovációs Centrum (Park) Rt. által kínálkozó egyéb lehetőségeik. Dr. Csornai Zoltán Az MSZMP Központi Bizottságának NI. iúlius 2-i állásloglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról (Folytatás a 2. oldalról) 3. Programunk megvalósítása következetes és céltudatos vezetést követel az élet minden területén. Szigorúbb követelményeket kell támasztani a vezetőiekéi szemben, és egyúttal növelni szükséges a színvonalas vezetői munka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személyzeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizalmat adni, akik teljes meggyőződéssel támogatják a kibontakozási program végrehajtását, s munkájukat eredményesen végzik. Erősíteni kell a kádermunka demokratikus vonásait, a nyíltságot és a társadalmi ellenőrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével minden területen gondoskodni kell a folyamatos vezetői utánpótlásról. 4. Az agitáció és a propaganda a helyesen értelmezett társadalmi érdekeket képviselje. A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutassák be a jó kezdeményezéseket, tárják fel a kibontakozást akadályozó tényezőket, értessék meg, hogy csali a termelőmunka hatékonyságának növelése útján juthatunk előbbre. Tudatosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényelnek. A Miagyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömeg tájékoztafás dolgozói munkájúkkal szolgálják a program sikeres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesszék az előremutató, kedvező tapasztalatokat; vitatkozzanak a téves nézetekkel, a kishitűséggel, és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. 5. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt állásfoglalását alapul véve a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjessze az Országgyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intézmények és a gazdálkodó szervezeteik ugyancsak dolgozzák ki a saját tennivalóikat. 6 A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szak- szervezetek Országos Tanácsát. a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Gazdasági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tagszervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképviseleti szerv vezető testületéit, a tudományos és műszaki élet szervezeteit, a tömegmozgalmak vezetőit, hogy támogassák és segítsék elő a kibontakozást, dolgozzák ki a program megvalósításához kapcsolódó saját tennivalóikat. A Központi Bizottság felhívással fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, fiatalokhoz, pár- tonkívüli szövetségeseinkhez, a szocializmus minden hívéhez: támogassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtását, vegyenek részt annak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgál- . ]a. A szövetkezetek napja Nézzük csak ... A mindentudó számitógép is felújításra szorul. Tervpályázat A Velencei-tó és környéke fejlesztésében érdekelt kilenc országos és területi intézmény, hatóság tervpályázatot hirdetett a tópart rendezésére. A 10,5 kilométer hosszú Velencei-itó mintegy 6,5 kilométeres északi partszakasza, vagyis a Velencei Panoráma autós kempingtől a természetvédelmi madárrezervátum keleti határáig húzódó területrész és a feltöltéssel kiépülő Cserepes-sziget idegenforgalmi és üdülőhelyi fejlesztése a tervezési feladat. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb szeptember 21-ig kell elküldeni a Velencei-tavi Intéző Bizottság titkárságának Agárdra. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására 780 ezer forintot irányoztak elő. A bírálóbizottság legkésőbb október végéig hirdeti ki a pályázat eredményét. (MTI) P iros betűt nem kapott a naptárban, július első szombatját mégis sokan ünnepnek tekintik: 1922 óta ugyanis e napon köszöntik világszerte a szövetkezeti mozgalmat, a szövetkezeti dolgozókat. Hihetetlenül sokan emlékezhetnek az elődökre: a Szövetkezetek Nemzetközi Szervezetének nyilvántartása szerint jelenleg 72 ország több mint 740 ezer szövetkezetében legalább félmilliárd ember tevékenykedik. Itthon a különböző területeken működő 4000 szövetkezet az aktív keresők egynegyedét, 1,2 millió embert tömörít. A nemzeti jövedelem negyede tőlük származik, ezen belül a mezőgazdasági termelésnek a háromnegyedét állítják elő, az ipari termelésből - együttesen — 17 százalékkal, a kereskedelmi forgalomból pedig 37 százalékkal részesednek. A lakossági szolgáltatások csaknem felét nyújtják és körülbelül egymillió ember él már szövetkezeti lakásokban. Vitathatatlan, hogy ma már a magyar szövetkezetek tevékenysége erőteljesen befolyásolja az emberek életszínvonalának, életkörülményeinek alakulását. Nemcsak amiatt, hogy az agrártermékek zömét, a könnyűipari cikkeknek pedig jelentős hányadát produkálják, hanem azért is, mert számos térségben, főként az aprófalvas vidékeken majdhogynem kizárólag csak a szövetkezetek maradtak „életben”, s továbbra is valamilyen szolgáltatást nyújtanak, vagy mint munkaadók, vagy mint közösségszervezők, fenntartók segítenek az ott élőknek. Ezek a mutatók meggyőzően mutatják a szövetkezeteknek az ország gazdaságában elfoglalt kiemelkedő helyét. A szövetkezetekben is a kulcskérdés ma az, hogy miként tud a mozgalom alkalmazkodni a megváltozott kül- és belgazdasági környezethez, képes-e a megújulásra. A szövetkezeti alapelvek a világ első szövetkezetének 1844-es megszületése óta lényegében változatlanok; az önkormányzat, a közös munka, egymás kölcsönös támogatása, a tagok szolgálata, mint összetartó és mozgató erő a mozgalom motorja maradt. A sajátosságok köre persze még tovább sorolható, lényeges kiemelni azonban a rugalmasságot és az érdekeltségre támaszkodó munkamódszert. Kétségtelen, hogy az elmúlt évtizedekben — zökkenők, visszafordulások ellenére — a szövetkezeti mozgalom képes volt mindig az előrehaladásra, a felfrissülésre. Sőt, nem egy területen úttörő szerepre vállalkozott. Követendő példát mutatott sok egyéb mellett a vezetők demokratikus választásával, a döntések közös akaraton alapuló meghozásával. A különböző bedolgozói rendszerek, melléküzem- ágak, szakcsoportok életrehí- vásával megteremtették az iparban és a szolgáltatásban ma működő gazdasági munkaközösségek, új vállalkozási formák elődeit is. Hiba volna azonban azt hinni, hogy a szövetkezetekben minden tökéletes. Erről egyáltalán nincs szó. Nem ünneprontásként, de gondok, belső feszültségek őket ugyanúgy sújtják, mint az állami vállalatokat. Más persze gond- ja-baja a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, mint a fogyasztásinak, vagy az iparinak. Mind a három szövetkezeti ágban viszont előbbre kell lépni a szövetkezeti demokrácia szélesítésében, hogy ne csak formálisan működjenek a törvények által deklarált demokratikus fórumok, erősödjék a tagok beleszólási joga a vezető kiválasztásába és a gazdasági döntésekbe. Az eredményes gazdálkodás, a helyes társadalmi és gazdaságpolitikai döntések elengedhetetlen feltétele ma már, hogy legyen széles alapokon nyugvó kontroll. Persze, ez nemcsak a szövetkezetekre vonatkozik.
