Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! II inéi páit-vb napirendjén: Hz MSZMP Központi Bizottságának — A gépipar fejlesztésének irányai — Az SZMT irányító, együttműködést szervező munkája 1987. jólins 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájá­nak eredményeként gyökeresen megváltoztak hazánk társa­dalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, fel­számoltuk a nagybirtok-rendszert, az alapvető termelési esz­közök társadalmi tulajdonba kerültek, megteremtettük a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő megrázkód­tatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, tár­sadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti programmá vált. Rugalmas gazdaságirányítást vezet­tünk be, a népgazdaság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert eredményeket értünk el. I960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági ter­melés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reáljövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szel­lemi értékekkel gyarapodott. Javultak a munka- és életkö­rülmények; munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és létbiztonságot teremtettünk. Hazánk gazdasági­lag közepesen fejlett országgá váll. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista tár­sadalom építésének megváltozott feltételei, az. intenzív gaz­dálkodásra való áttérés együttesen új követelményeket tá­masztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egé­sze nem ösztönzött és nem kényszerítőit eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gaz­dasági nehézségek. Tegnap Juhász Péter me­gyei titkár elnökletével ülést tartott a megyei .párt-végre- h ajtóbizottság. A testület elsőként megvitatta a me­gyébe települt gépipar fej­lesztésének irányelveit. A ítéma napirendre tűzésére a Politikai Bizottság 191)6. no­vember 4-i, a megye gazda­sági helyzetét áttekintő me­gyéi pártbizottsági beszá­moló, s az ennek alapján hozott határozat szellemé­ben került sor. A párt-vb elé került javaslat reális helyzetképet adott a gép­ipari vállalatok munkájáról, és az ipari minisztériumi, valamint a vállalati koncep­ciókkal szinkronban vázolta a gépipar fejlesztésének főbb irányait megyénkben. A mennyiségi fejlesztés idő­szerűsége mellett az állás- foglalás kiemelte, hogy a gépipar minőségi fejlődését mindenekelőtt a műszaki fejlesztés gyorsításával kell megalapozni. Szó esett arról, hogy ke­vésbé lehet számítani új be­ruházásokra, azonban a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, új kisválla­lati, szövetkezeti formák lé- tesülésével is előre lehet lépni. A 10—20 fős üzemek lehetőségeit érintette a vi­tában Sós Gyula ipari mi­niszterhelyettes is, mondván, hogy a háttéripar hiánya egyébként is a magyar ipar gyengéje. A miniszterhelyet­tes felszólalásában — a köz­vélemény érdeklődésére is figyelemmel — kitért a sze­mélygépkocsi-gyártás téma­körére. Érzékeltette, hogy igyekeznek minden jó lehe­tőséget számba venni. Az ajánlatokat két fő követel­mény alapján elemzik: .se­gít-e az egyensúly erősíté­sében, azaz tartalmaz-e ex­portlehetőségeket, és: mi­lyen a jövedelemtermelés. Juhász Péter összegzésé­ben hangsúlyozta, hogy a gépipar a vegyipar után, a meglevő gondok, nehézségek ellenére is, jól prosperál a megyében. E munkát annál inkább meg kell becsülni, mert az utóbbi években je­lentős piac- és az ehhez iga­zodó termékváltozásokra ke­rült sor. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság elfogadta az SZMT irányító munkájáról, az Ipari-ágazati, szakszer­vezetekkel való együttmű­ködésről szóló tájékoztatót. Az SZMT eddig is sokat és eredményesen kezdeménye­zett az ágazati, szakszerve­zetek helyi szervezeteivel és tisztségviselőivel való együtt­működés terén. A testület elismeréssel nyugtázta az SZMT irányító munkáját, az együttműködés fejlesztése érdekében tett erőfeszítése­it. A fejlődés jelentősen eltér a XIT'I. kongresszus határo­zatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben 'kitű­zött céloktól. A nemzeti jö­vedelem nem fedezi a fel- használást, az adósságállo­mány és a költségvetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a la­kossági fogyasztás emelke­dik. A népgazdaság teljesítmé­nye alapvetően meghatároz­za társadalmi életünk min­den 'területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság h alaszthátiatlannak tartja, hogy megkezdődjön a felhal­mozódott nehézségek felszá­molása. a fejlődésünk útjá­ban álló akadályok leküzdé­se, a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki fej­lesztés felgyorsítása. Szocia­lista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsíté­se, az életkörülmények ja­vítása, az életszínvonal to­vábbi fejlesztése szilárd ala­pokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremte­ni a termelés és a felhasz­nálás összhangját, és érvényt kell szerezni annak a köve­telménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megter­meltünk. Ebben a szakaszban vállal­ni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeiket, konfliktu­sokat és terheket. A fő fel­adat: szocialista társadal­munk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás kö­vetkezményeit. •Az egyensúly javítását most a kiadások csökkenté­sével, tartósan csak a jöve­delemtermelő képesség fo­kozásával lehet megalapoz­ni. Több területen szakíta­ni kell a helytelen gyakor­lattal. Az elosztás nem előz­heti meg az anyagi íedezet megteremtését. Változtatni kell a támogatások és elvo­nások áttekinthetetlen, a ha­tékonyságot elfedő rendsze­rén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások le­építésére, mivel az eredmé­nyesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem fi­nanszírozható a veszteséges ■tevékenység. Meg kell való­sítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986. novemberi ülésén átfogóan elemezte 'népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a pánt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 28 vezető testületé véleményez­te. A Központi Bizottság az észrevételek íígye!embevét e- lével és mérlegelésével ala­kította ki állásfoglalását. I. A gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program, alapve­tő célja, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden szféráját megújítva, új len­dületet adjunk a szocializ­mus építésének, megteremt­sük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat, s meg­haladjuk a közepes gazdasá­gi fejlettség szintjét. (Folytatás a 2. oldalon) Javul a vegyi cikkek exportja A Chemolimpex külkeres­kedelmi vállalat az év első felében mintegy 10 millió dollárral túlteljesítette idei konvertibilis ex pont-elő­irányzatának időarányos ré­szét. Az első hat hónap eredményei alátámasztják a vállalatnak azt a törekvését hogy az idén a múlt évihez képest körülbelül 4—5 száza­lékkal bővítsék a magyar vegyi cikkek tőkés export­ját. 'Kedvez a kivitel növelé­sének, hogy a vegyi cikkek világpiacán fokozatos élén­külés tapasztalható. A kő­olaj világpiaci ára a tavalyi mélypont után — amikor volt olyan időszak, hogy 10 dollár alá esett — most 17 dollár körül ingadozik, A kőolaj árának emelkedését kisebb-nagyobb mértékben követték az ebből készült vegyi termékek árai is. Fő­ként az aromás vegyületek, s közöttük is elsősorban a benzol ára változott szá­munkra kedvezően, ez a ter­mék a magyar vegyiexport­ban jelentős tételt képvisel. Most a korábbiaknál többre értékeli a világpiac a mű­anyagokat is. Az ÉsuKtMVMMl és a miskolci rádió Jó egy hónappal ezelőtt, egy beharangozó cikkben azt írtuk, hogy sárospataki „kirándulásunk" csak a kez­det . . . Nos, hétfőtől hétfőig Mezőkövesd lesz a téma, a kedves olvasó a szokásos­nál gyakrabban találkozik a matyó tájról szóló hírekkel, riportokkal és képekkel. Az Észak-Magyarország és a miskolci rádió stábja már hetekkel ezelőtt megkezdte a készülődést. Alapos és részletes munkaprogram ké­szült, s az újságírók meg­szállták a várost és környé­két. Szeretnénk minél tökéle­tesebb és élethűbb képet adni megyénknek erről a roppant gazdag, imponálóan sokszínű, a múltban bizony hányattatott sorsú vidékéről és lakóiról. Reméljük, hogy írásaink és összeállításaink — bár a kövesdiekről szól- ’ nak - értő és érdeklődő kö- : zönségre találnak Özdon éppúgy, mint mondjuk Sá­rospatakon, vagy Miskolcon. Mit is kínálunk? A híres­neves Zsóri-fürdő bemutatá­sát éppúgy, mint a Matyó Múzeumot. Az olvasót és hallgatót elkalauzoljuk a Kismotor- és Gépgyárba, egy csirkefarmra, s a Dél-borsodi Állami Gazdaságba. Szó 'lesz a sportról is, egy termelő- szövetkezet két pávaköréről, s a reumakórház gyógyító terápiájáról . . . Minden per­sze nem fér az étlapra. Nem is ez volt a célunk. Csupán a figyelmet szerettük volna felkelteni, s kedvet csinálni Mezőkövesdhez, illetve a kö- vesdi információkhoz. Ezúton is köszönetét mon­dunk - kollégáink nevében is — a szíveslátásért, s azért a segítségért, amelyben min­den riportalanyunktól része­sültünk. A kövesdieken nem múlik, hogy ez a hétfőtől hétfőig tartó kiruccanás si­keres legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents