Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

1987. július 25., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szakszervezetek a lakóterületen A lakóterületi közügyekbe egyre inkább bekapcsolódik .a szakszervezet és ez irányban bővül érdekvédelmi tevé­kenysége. Nem mindegy ugyanis, hogy mi- j lyen a dolgozók társadalmi közérzete. Ezt ronthatják, vagy javíthatják a lakásWörül- I mények, a gyermekelhelyezés megoldottsá- ga, vagy megoldatlansága, a bevásárlás kö­rülményei, a közlekedés problémái, a szol­gáltatások mennyisége és minősége. A területpolitiiikai tevékenység, a részvé- I tel a dolgozók életkörülményeivel kapcso­latos ügyelt intézésében .a magyar szakszer­vezetek alapszabályaiban rögzített feladat. Hogyan feleltek meg ennek a megyében működő települési bizottságok? Milyen a kapcsolatuk a tanácsi szervekkel, a terü­leten dolgozó tömegszervezelekkel? Milyen újszerű feladatokat kell ellátná a továb­biakban ,a SZOT 1987. február 6-i határo­zata alapján? Ezekre .a kérdésekre kere­sett választ a Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsa legutób­bi ülésén. Az SZiMT irányításával a megyében 28 : helyen (11 városban, 13 nagyközségben és : 4 községben) működik szakszervezetek vá­rosi, nagyközségi, községi bizottsága; ösz- szefoglaló nevén .települési bizottság. Mun- i kdjük, tevékenységük iránti igény az el- ■ múlt években fokozatosan nőtt, kiszéle­sedett. Napjainkra kialakultak a szükséges szervein és működési keretek és a meg­fogalmazott; igények figyelembevételével a munka tartalmi fejlesztése került elő- I térbe. j Az 1.985-ben újjászervezett, megerősített | települési bizottságok többsége a kezdeti ) útkeresés és belső működési rend kialakí­tása után eredményesen kapcsolódott be az adott település társadalmi, politikai éle­tébe. Tartalmi munkájukban — elsősorban a városokban — jelentős az előrelépés. Néhány helyen azonban még ma is talál­kozunk bizonytalansággal, esetenként bá­tortalansággal is. A szakszervezetek részvétele a lerület- j fejlesztési politika kialakításában akkor a legeredményesebb, ha a kezdetnél, a ter­vezés stádiumában, a koncepciók kidolgo­zásának folyamatában alapozódik meg. Az elmúlt időszakban munkájuk központi kérdése a helyi területpolitikai elképzelé­sek megismerése, és a kollektívákkal va­ló megismertetése volt. Ez a tevékenység mindenképpen új a bizottságok életében. Más munkamódszert, alaposabb, szaksze- | rűbb és hozzáértőbb munkát igényel. Egy folyamat kezdetén vagyunk, a tapasztala­tok kedvezőek, bár végrehajtásuk színvo­nala eltérő. A szakszervezeti bizottságok jelentős ré­sze felismerte a területpoLitikai munka fontosságát és érdemben segíti a települési bizottságokat. A pozitív irányú elmozdulás ellenére ezt a munkát még számtalan ob­jektív és szubjektív tényező hátráltatja. A továbbfejlődés alapvető feltétele, hogy az iparági-ágazati szakszervezetek és az alap- szervezetek felismerjék a területpoLitikai munka fontosságát, napi munkájuk részé­vé váljon, nagyobb figyelemmel és igé­nyességgel segítsék a települési bizottságok munkáját, tudatosítsák a tagság körében az érdekükben kifejtett munka eredményeit. A települési 'bizottságoknak, érdekvédel­mi, érdekképviseleti munkájukhoz konkré­tabban kell a HNF és a KÉSZ helyi szer­vezeteire táimaszkodni, megnyerni támoga­tásukat a dolgozók által is támogatott cé­lok eléréséhez. A legnagyobb erőt ezekben a kapcsolatokban az összehangoltság, a kö­zös cselekvésre való ösztönzés adja, ter­mészetesen úgy, hogy mindegyik szervezet a maga arculatát képviseli ebben. Ez fel­tételezi társadalmi akciók szervezését, vé­lemények igénylését és valóra váltását, ész­szerű célokért folyó társadalmi munkára mozgósítást. A kapcsolattartás formáit, módszereit .a helyi adottságoknak megfe­lelően kell kialakítani. A rétegpolitikai tevékenységen belül a nyugdíjasokkal való foglalkozás a leg­eredményesebb. Ebben a munkában szinte valamennyi bizottság részt vesz valami­lyen formában. Az ózdi városi bizottság felmérése 17 ezernél több nyugdíjast érin­tett. E felmérés tapasztalatait, módszereit több települési bizottság hasznosította. így került sor helyzetfelmérésre Leninvárosban, Rudabányán, Sajószentpéteren, Mezőköves­den. Kazincbarcikán is. E felmérések után számos javaslatot tettek a bizottságok a helyi tanácsoknak, elsősorban lakásgondok megoldására, valamint szociális segélye­zésre. Az ózdi bizottság irányításával „vá­rosunk az időskorúakért” koordinációs tes­tület működik. A felsorolt jó példák ellenére sem iga­zán megoldott az lidőskorúakkal való fog­lalkozás és gondjaik megoldása sem. A szakszervezeték hatásköre, a különböző •klubok, találkozók a nyugdíjasoknak csak egy bizonyos körét érintik. (Nincs pontos képünk szervezettségükről, szociális helyze­tükről, konkrét életkörülményeikről. A kommunista műszakokból befolyt pénzösz- szegekből való segítségnyújtás csak a szer­vezett, a munkahelyével kapcsolatot tarló nyugdíjasokat érinti. A nő-, család- és ifjúságpolitikai munká­ban is pozitív irányú elmozdulás történt, azonban ez korántsem elegendő. Csak ne­hány települési bizottság foglalkozott konk­rétan ezekkel a /kérdésekkel. A gyesen lévők helyzetének, gondjainak felmérésére Vállalkoztak Özdon, bevonva Borsodnádasd, Arló, Búin ok települési bizottságait is. Saj­nos a helyzetfelmérés óta kevés konkrét gyakorlati lépés történt. Néhány települé­si bizottság kezdeményezésére próbálkoztak a gyesen lévőknek különböző programo­kat összeállítani, ezzel lehetőséget terem­teni a találkozásokra. A legtöbb esetben a kezdeményezés a kismamák érdektelensé­ge miatt elmaradt. Ebben a munkában szembetűnő, hogy a legtöbb területen hiá­nyos a koordinálás, az információ a tele­pülési bizottságok, az alapszervezetek és a .tanácsok között. Az ifjúsággal kapcsolatos témát csalv né­hány helyen tűzték napirendre: a fiatalok lakáshoz jutásának vizsgálata (Sajószent- póter), a 30 éven aluli eljárók helyzete (Szikszó). Ebben a munkában rejlő lehe­tőségek kihasználása még nem .megfelelő a települési bizottságoknál. A szakszervezeti ifjúsági tanácsok, tagozatok megalakulása új, az eddigieknél szélesebb körű érdek­képviseletet tesz lehetővé a településeken. Másféle feladatot jeleni a cigánylakos­sággal való foglalkozás. Természetesen ez azokra a településekre koncentrálódik, és ott jelent feladatot, ahol lélekszámúk je­lentős. E területen kiemelkedő .munkát vé­gez az edelényi bizottság. Az elmúlt idő­szakban cigány-önkormányzatot hozott lét­re, melynek a kezdeti tapasztalatai bizta­tóak. (Megvalósult — külön közös fórumok szervezésével — ,a cigány,lakosság egész­ségügyi felvilágosítása. Egyedülálló kezde­ményezés volt a cigányfolklór őrzését szol­gáló rendezvény megszervezése. Borsodná- dasdon cigánytalálkozót, egészségügyi felvi­lágosító előadásokat, filmvetítést és fóru­mot tartottak. Alsózsolcán látogatják, se­gítik a 'Cigánycsaládokat. Hídvégardón elsősorban azzai értek el eredményt, hogy a községben minden munkaképes korú ci­gány dolgozik. Ebben döntő szerepe van az ott dolgozó települési bizottságoknak. A kedvező tapasztalatok mellett azonban e réteggel kapcsolatban sok gond is fel­merült. Elsősorban ott, .ahol nő azon ci- gányszármazásúalk száma, akiknek nincs munkahelye. Az egyes települések ez irányú jó tapasztalatait a többi bizottság csak las­san, megkésve, vagy egyáltalán nem hasz­nosítja. A kereskedelmi társadalmi ellenőrzést hét települési bizottság végzi önállóan. Munkájukat évek óta jó színvonalon old­ják meg. A SZOT Elnökségének 1987. áp- rilisii határozata alapján a helyi_feltétele­ket és körülményeket figyelembe véve a jövőben döntő többségüknél szükségessé válik e munka irányítása és felügyelete. A társadalmi munkák szervezésében (nemcsak a központi célok' érdekében) szin­te minden települési bizottság évek óta jó színvonalon dolgozik. A legtöbb települé­sen a tanácsi szervek véleményezésével együtt azt is meghatározták, hogy milyen fejlesztési célok megvalósítását segítik a dolgozók kommunista műszakokkal, társa­dalmi munkaakciókkal. önállóan szervez társadalmi munkát az edelényii és mezőkövesdi települési bizott­ság. Arlón eredményesen segítették a víz­társulás megszervezését. Kevés helyen tapasztalható viszont még, hogy a társadalmi .munkákból, a kommu­nista műszakokból befolyt pénzösszegek fel- használásáról tájékoztatót kérnének a helyi tanácsoktól. Valamennyi bizottság érdem­ben működik közre a helyi társadalmi, po­litikai ünnepségek szervezésében. Jó kez­deményezés Özdon az SZVB szervezésé­ben .lebonyolított bizalmiok'tatás, -amelyet a helyi alapszervezettel nem rendelkező tisztségviselők felkészítésére szerveztek meg. A gazdasági kibontakozás társadalmi programjából fakadó feladatok iis megkö­vetelik, hogy tevékenységüket nap mint nap igazítsák hozzá a változó körülmé­nyekhez. Vállaljanak részt a foglalkozta­táspolitikával, a munkahelyteremtéssel .kap­csolatos helyi feladatok megoldásában, to­vábbra is fontos a nyugdíjasokkal és más rétegekkel, a szociális kérdésekkel való differenciált és az eddigieknél hatéko­nyabb foglalkozás. r U j és megnövekedett feladatuknak csak úgy lesznek képesek megfelel­ni, ha rendelkeznek a területen élő és dolgozó emberek bizalmával, élvezik tá­mogatásukat és képesek lesznék az elvá­rásoknak megfelelően képviselni a terüle­ten dolgozó valamennyi iparági-ágazati szakszervezet közös érdekét. Lázár Gáspár az SZMT politikai munkatársa Váltottak, mert váltani kellett... Balogh Imre felvételei Váltott a Mezőpanel Jó évvel ezelőtt a myék- ládházi Mezőpanel helyzetét egy mondattal illusztrálta Tirpák Endre igazgató: — Kilátástalan ... — Ma a di­rektor azt mondja, lehet, hogy akkor túlságosan is pesszimista volt. Persze — teszi hozzá —, a fél év ered­ményei egyértelműen arról árulkodtak, hogy 1986-o.t a cég nem ússza meg szára­zon. Keveset rendeltek a íMezőpanel termékeiből, bér­fejlesztésre alig, fejlesztés­re pedig egyáltalán nem fu­totta a pénztárcából. Alapo­san megcsappantak a mező- gazdasági beruházások, s egy olyan vállalat, .amely eleve erre a szakterületre specializálódott..., nos, a 'termékszerkezet-váltás elke­rülhetetlenné vált. És most, lü87-beu az igaz­gató bizakodó. Igaz — ma- gyarázgatja —, a viszonylag tűrhetően sikerült 86-os év ezt a hangulatot megalapoz­za. Merthogy az első hat hó­nap viharfelhős időszaka után napsütés, derült idő következett. Sikerült a ter­vet teljesíteni... * A céget annak idején egy­értelműen azért alapították, hogy a mezőgazdaság beru­házási igényeit kielégítse. Épültek is szép száimmal is­tállók, magtárak, szociális lélesítmények .Mezőpanelből. Egyébiránt a név is innen ered. Amit — lehet — ma már bánnak ... — A hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján volt csúcson a vállalat — mondja az igaz­gató. — Akkor a bruttó ter­melési értékünk negyedmil- liárd forintot tett ki, ami nem kevés, ha azt vesszük, hogy mintegy negyedezer ember állította ezt elő ... Nem törvényszerű, de a csúcs után fokozatosan kö­vetkezett a mélypont, amely — az eredmények ellenére — tavaly érte el a nyéki vállalatot. Ezentúl már csak jobb jöhet — vallották —, s úgy vágtak bele az idei gazdasági évbe, hogy — ha ■nem is kerülnek fel újból és rögtön a csúcsra — jobb is lesz. Mindenesetre január­ban már tudták, hogy mit fognak csinálni májusban, s bár jelenleg az még nem vi­lágos számukra, hogy de­cemberben mivel töltik ki a napokat, de már az biztos, hogy jövő januárra is lesz munkájuk. — Váltottunk — magya­rázza Tirpák Endre. — Míg korábban kapacitásunk bő háromnegyedét a mezőgaz­dasági 'beruházások kötötték le, ma jó, ha a szövetkeze­tek. állami gazdaságok pro­duktumaink egyötödét ren­delik meg. Nincs pénzük, s ez különösen Borsodban — ahol zömében kedvezőtlen adottságú téeszek tevékeny­kednek, s ahol a mindenko­ri termésnek a függvénye a beruházás — van így ... Szóval váltott a Mezőpa­nel, a kislakás-építkezések, a kommunális és szociális lé­tesítmények építése felé ori­entálódott. AtfeLé a piac fe­lé. ahol már amúgy is igen nagy a konkurencia. De hát ahol a pénz, ott a megren­delés, ott a piac, ott a meg­élhetés .... * És hát egy telített piacon hogyan tud labdába rúgni egy, ott még jóformán isme­retlen vállalat? Reklámozza termékeit. A Mezőpanel vi­deofilmét forgattatott, pros­pektusokat készíttetett, so­ha annyit propagandára nem fordított, mint az elmúlt év­ben. Kántálta termékeit, ahogy mondani szokás fű­nek, fának. (Lett is keletje, megérte, megtérült a ráfor­dított összeg. Elsősorban azért, mert áraikkal messze verték a vetélytórsakat. Ol­csóbbak, s ez óriási előny volt évekkel ezelőtt, s még óriásibb most. Jöhet nekik durisol, Univáz, Kerváz, s egyéb vázszerkezet, ők ol­csóbbak. Csak az a név — no meg egy-két negatív pél­da — ne lenne ... Aki ugyanis családi há­zat épít, az valahogy ódzko­dik a Mező- elnevezésű pa­neltől. Inkább a drágább, de hívják másképp... ('Nos, a tanácsot megfogadták, Ther- mopanelként emlegetik akis­lakásépítésre valót, főleg azért, mert megfelel a leg­szigorúbb hő technikai elő­írásoknak is.) Ami pedig a rossz ómen: Szerencs hatá­rában a cég termékeiből ké­szítettek sorházakat. Szub­jektív a vélemény: rondák a ■házak. Az igazgató mente­getőzik: Férfias munkát végeznek az asszonyok. — Szépen, esztétikusán is lehet építeni Mezőpanelből. Csak tudni kell felhasználni,' beépíteni ... * A Mezőpanelből készült családi ház egy négyzetmé­tere 12—iI2,5 ezer forintot kóstál. Ismerve a többi épí­tési technológiát, ez valóban kedvező ár, s úgy pláne, hogy ez ,a bruttó bekerülési összeget jelenti. Ez idáig ta­lán négyszáz lakóház épült ebből az elemből, ám ké­szülhetne még több is, ha jobban ismernék. — Ezért a reklám — mondja Tirpák Endre. Ez évben — idáig — kapaci­tásuk 85 százalékát kötöt­ték le, de minden remény megvan arra, hogy nem ma­radnak munka nélkül az év végére sem. Sőt — ahogy már volt róla szó — jövő­re is lesz tennivalójuk. Is­kolák, tornatermek, lakások — s még mindig — és me­zőgazdasági létesítmények készülnek a nyéki, könnyí­tett szerkezetű vázpanelből. A Mezőpanel a szerkezet- váltást követően négyszáz­féle terméket gyárt, amely­ből 280-féle épület húzható/ fel. Bőséges a választék, de ■mindent a vevőért. A piacért pedig manapság har­colni kell. A harc azonban nincs vérveszteségeik • híján. Két évvel ezelőtt még 280- an keresték itt kenyerüket, a létszám azóta negyvennel csökkent. És hát szakmun­kások is elmentek, akiket borzasztó nehéz pótolni mostanság. Pedig mindent megtesznek, hogy a létszá­mot a megfelelő szintre fel- duzzasszák. Tirpák Endre szerint hajlandók lennének akár Edelény környékéről ’s buszjáratot indítani Nyékre, onnan ideszállitand a mun­kásokat, ám felesleges mun­kaerő — mily érdékes! — ott sincs. A nyékládházi Mezőpanel egyébként azon kevés cégek közé sorolandó, amelyek nem tartották magukra néz­ve kötelezőnek ama javas­latot, hogy idén áprilisig ne emeljék a béreket: — Mi emeltük — mond­ja az Igazgató. — Méghoz­zá januárban:... S ez nem fcilógás a sorból, nálunk az a szokás, hogy az esztendő első hónapjában — termé­szetesen a teljesítménytől függően — egy bizonyos száza lókkal, most például hóromlmal, megemeltük a béreket, s év közben folyósít­juk a többit, akkor, ha tel­jesülnek célkitűzéseink. Azt Hiszem, az jó szisztéma, hogy a mindenkori teljesít­ménynek megfelelően dotál­juk dolgozóinkat ... (illess’) Ha másképp hívnák.. ■ v “ . ....

Next

/
Thumbnails
Contents