Észak-Magyarország, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

1987. július 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Amíg egy vonat elindul... Karbantartók gyorsszolgálata Fotó: Fojtón László Június 29-én fórumműsor volt a Miagyar Rádió M-'s- kolc Körzeti Stúdiójában, amelynek a fogyasztói ér- dékvédelem volt a témája. A meghívott vendégek jó néhány kérdésre válaszol­tak az adás ideje alatt, de jócskán maradt még meg­válaszolandó. Ezekre kér­tünk feleletet Kovács Gá­bortól, a Miskolc Városi Tanács V. B. kereskedelmi osztályvezetőjétől. Molnár Sándor Sajószent- péterről kérdezte: Mi az oka annak, hogy az állami üz­letekben hiánycikknek szá­mító autóalkatrészek a ma- gánkeres ked öltnél kaph a tó- •alk? — Jogosnak tartjuk az észrevételt, okát azzal indo­kolhatjuk, hogy a magánke­reskedőik ezen alkatrészeiket megrendelik az iparosoktól, akik ezt kisebb szériában legyártják, ilyenek például a fékbetétek, talpas csap­szeg, dugattyúk. Az állami üzleték elsősorban a nagy­kereskedelmi vállalatoktól biztosítják kínálatukat. Jakab L ászióné miskolci hallgató kérdezte: Szinte az egész városban hiánycikk a 36-os méretű gyermeking, vajon miért? — Ez a méret a választó a gyermek- és a férfiméret között, valóban gyakran hi­ányzik a pultokról. Jelen­leg is csak egy helyen kap­ható, az Ifjúság Áruházban. Miskolcon. Kovács Ferencné Miskolc. Engels út 32. alól kérdezte: Miért árusíthatnak az avasi lakótelepen a posta melletti ABC-iben „patikaáron” zöld­séget és gyümölcsöt? Rá­adásul a drága áru minősé­ge is alaposan kifogásolha­tó. — Társadalmi ellenőreink bevonásával folyamatosan el­lenőrizzük az avasi lakóte­lep üzleteinek áruellátását. Gyakorlattá vált, hogy a na­gyobb ABC-áruházak zöld­ség-gyümölcsöt is tartanak, mely iránt jelentős a keres­let. Beszerzéseiket azonban közvetlen a kistermelőktől is biztosíthatják felvásárlás útján, vagy szabadpiacon. A beszerzéstől függően alakít­ják ki az eladási áraikat, ezek gyakorta magasabbak a Zöldért árainál. A minő­séghibás termékeket azon­ban, ezekben az üzleteikben is ki kell válogatni, és csök­kentett áron értékesíteni, vagy megsemmisíteni, ha fo­gyasztásra alkalmatlan. Ha a vásárló visszaélést tapasz­tal, úgy kérjük, jegyezze be azt a vásárlók könyvébe, és a vállalat rövid időn belül intézkedik. Pucsok Mária kérdezte Miskolcról: Novemberben NDK-gyártmányú vasalót vásárolt. A vasaló elromlott, a jótállási jegy elveszett, ezek szerint a pénz is el­veszett? — A szervizek a garan­ciális javításokat cs’ak a jótállási jegy felmutatása el­lenében tudják vállalni, mi­vel a javítási költséget a gyártó csak az érvényes szelvényre fizeti ki nékik. Ezért a jegyet meg kell őrizni a jótállási idő végéig. A hallgatónak ez esetben saját költségén kell megja­víttatnia a vasalót. (obe) kai, rádió-adóvevőkkel, han­gosbeszélőkkel körülvett Danyikó József rendelkező forgalmi szolgálattevő az órára pillant, ujjad alatt a telefonvonal egyik kapcsoló­ja kattan. Utasítása a drót túlsó végén jelentkező Kar­dos István vonabmenesztő térfelvigyázónak szól: — Az 507-es szerelvény a tároló négyesről behúzhat az állomási hármas vá­gányra. Felzúg a dízel tolatómoz­dony motorja, s a Borsod expressz megszépített kocsi­jai a felvételi épület elé gördülnek. Ajtók nyílnak, s csapód­nak. K. Kovács László és Barát'h Istvánná jegyvizsgá- lák azt ellenőrzik, minde­nütt v.an-e szappan, kéztör­lő, s hogy frissen mosottra cserélték-e ki a fejtámla­huzatokat. A magasított peronon Ba- ráth István vonatvezető és vezető jegyvizsgáló halad végig. Megjelenése .is jó be­nyomást kelt: vasalt egyen­ruha, hófehér ing, nyakken­dő, fehér kesztyű. Meg-meg- áll a kocsik mellett, s je- gyezget. — Mozdonyvezetőnek ál­modtam az életet — vall önmagáról. — Nem így si­került, 14 éve fékezőként kezdtem, egy év múlva vo­natvezető voltam. Hét* éve dolgozom ezen a vonalon. Társam, K. Kovács László fis akikor kezdte. A felesé­gem a ’80-as év elején ke­rült ide. Szolgálat köziben összesodródtunk. Így aztán a házasság és a munka ezer szállal köt a vasúthoz. A MÁV-nál egyre kevesebb az ember. Így már én se a ve­zetőfülkében utazom, hanem az első két kocsiban a je­gyeket is kezelem. * 6 óra 10 perc ... A villamos mozdony csön­des ütődéssel ér, kapcsoló­dik a szerelvényre. Szendrei Géza a fékezőszelepet töl­tőállásba helyezi. 5 bár (at­moszféra) sűrített levegő zúdul a szerelvény vezeté­keibe. — Fékezz be! — szól fel a gépre Kis Orosz Mihály kocsivizsgáló, s társával együtt kocsitól kocsiig ha­ladva éles pillantásokkal, s apró kalapácsütéssel ellen­őrzi, hogy a féktuskók jól zárnak-e. Távolból karjel­zéssel kéri: — Oldd fel! Bros szusszanás, s a két ember minden keréknél el­lenőrzi a féktuskók viselke­dését. Baráth István a mozdony­álláson van. A menetigiazol- ványba beírja a kocsik, s az ülőhelyek számát, súlyát, az Sí szerint — mennyisé­gét. A mozdonyvezető csak ennek ismeretében tud jól, s pontosan fékezni. Ez a ki­lométerszalaggal —, amelyet a gép ír — olyan, mint re pülőknél a fekete doboz Még egy írásos rendelkezés- a vonat a hatvani állomá­son — az átépítés miatt — csak húsz kilométeres se­bességgel haladhat, s a for galmi irodával szemben, 50 méteres szakaszon nincs felsővezetők. A pénztár előtt — Tóth Jánosné -jóvoltából — gyor­san apad a jegyváltók sora. — ... a Borsod expressz a harmadik vágányról hat óra 38 perckor indul... helyjegy váltása kötelező... a számozás a vonat elején kezdődik. — közli a han- gosbemondó. De a 8-ias váltó zárlatos. Fiatal műszerész, Horváth László egy lakatossal, s há­rom pályamunkással keresi a hiba okozóját. — Ez okozta a hibát — nyújt át egy vasikos csavart Papp György művezetőnek. — Elért, tönkrement a mű­anyag gyűrű, zárlatos lett a hevederéket összekötő csa­var ... Az események felgyorsul­nak. Az irányítótoronyból a szomszédos állomásra röp­pen a kérdés: — Mehet-e rendesen az 507-es számú vonat anyék- ládházi állomásra? Danyikó. Visszaigazolás. — Az 507-es jöhet. Bo- dolainé. A kérdés és visszajelzés a vonat előtt „halad” a fő­városig. Az irányítótoronyban Ga­dó Zoltán táblakezélő két gombot nyom le. Az állo­mási vágányhálózat kicsi­nyített másán kigyúló fehér fények jelzik: 11 váltó mű­ködött, szabad az út az expressz előtt. A hangosbe­mondó : — A Borsod expressz egy perc múlva indul. Kérjük a kedves utasokat, hogy ön­maguk és társaik testi ép­sége védelmében szívesked­jenek bezárni az ajtókat. Füttyjelzés, a vonatveze­tő, s a két jegyvizsgáló visszajelez; minden rendben. A forgalmista kezében a jelzőtárcsa .függőlegesen többször fel-lemozdul. A „vezér” elfordítja a menet­szabályozó kereket, s a sze­relvény indul, a főváros fe­lé. Miskolc elmarad. Az igazgatósági székház II. emeleti helyiségét hatal­mas panoráma vágja ketté. A számítógépes forgalomel­lenőrző berendezés vizuáli­san kivetíti a vonatok hely­zetét, a térközbiztosító, so­rompók mozgását, működé­sét. Dankó János vonali üzemirányító megkülönböz­tetett figyelemmel kíséri az 507-es útját. Az elektromos szemekkel Miskolctól Hatva­nig lát, így előre tudja je­lezni: ez és ez a tehersze- relvény álljon félre. Zöld utat kap a személyszállító vonat. Működik a „látha­tatlan”, sok emberből, gép­ből álló szervezet. Belép a jegyvizsgáló. — Jó napot kívánok. Sza­bad kérnem a jegyeket ke­zelésre? Csorba Barnabás a Tisza partján Az expressz bezúg a Ti­szai pályaudvarra. Gyorsan ürülnek a kocsik, ,az utasok százait elnyeli az aluljáró két nyitott szája. Itt-ott kattanva csapódnak fel az ablakok. A jegyvizsgálók utoljára ellenőrzik; nincs-e hiba, mi a javítani való. — Az 506-os szerelvény húzhat a hatos vágányról a négyes tárolóvágányra 1 — továbbítják a rádióhullámok S. Varga László kocsimes­ter utasítását. A kocsisor meglódul, s az állomás ke­leti végénél belemerül a szerelvények rengetegébe. A Nap még magasan jár, előttünk a hosszú éjszaka, de a szerelvényt már ké­szítik a reggeli indításhoz. Asszonyok, lányok látnak a munkához. Takarítják a ko­csikat. Szakmunkások ha­ladnak végig a szerelvé­nyen, javítanak, szerelnek, alkatrészéket cserélnek ki, s feltöltik a víztartályokat. A villamos mozdony a vontatási főnökség javító­csarnokában vár a kétna­ponként esedékes vizsgálat­ra. Először ezt is „tisztába” teszik. Temesvári Lajos bri­gádvezető öt munkatársá­val, s műszerekkel aprólé­kosan átvizsgálja a gép al­katrészeit, s javítja, ami szükséges. — Készen vagyunk! — állapítják meg hajnal 3 óra­kor elégedetten. A gép fel­zúg, s a csarnokon kívül áll meg. Kocsis György át­vevő — kábelekkel — a mozdonyt különleges mükü- désvizsgáló berendezéssel kapcsolja össze. A műszer végigjátssza a mozdonnyal az utazás min­den mozzanatát. Jól műkö­dik az elektromos szem? Igen. Akár két kilométer távolságból — vaskos köd­takarón át is — leolvassa a térközbi z tos í tó f ény j elzés e i t. Ha netán vörös az optika jelzése, s ha a „vezér” nem venné ezt észre, automati­kusan működésbe lépnék a fékék. így van, ha a veze­tő hat másodpercenként nem jelzi: ébren vagyak. * 5 óra 30 perc ... Ifjú, nyúlánk mozdonyve­zető jelentkezik a vontatási főnökség felvigyázójánál. Először „mikrofonpróba”. Az alkoholtesztel- azt jelzi, amit a diszpécser — meggyőző­dése szerint '— úgy is tud: Szendrei Gézában csöppnyi alkohol sincs. — Ugye mindig mozdony- vezető szeretett volna len­ni? — A Martintelepen, a vas­utasnegyedben élek. Közle­kedési szakközépben végez­tem. Apám vasutas, s az ő példáján idejöttem. Hét éve járok villamos mozdonnyal. A szerelvény legalább 100— 150 millió forintot ér. De: 800—1000 ember utazik raj­ta. * 5 óra 45 perc ... Az Integra-Dominó irá­nyítótoronyban a telefonok­torpant az igény- a válla­lat szolgáltatásai iránt. En­nek egyenes következmé­nye lett a szabad kapacitás. Nagy szükség, volt tehát ar­ra, hogy a legkülönbözőbb intézkedésekkel csökkentsék a vállalat költségeit, javít­sák gazdálkodásukat. Javult az ingatlankezelési és bérleményszolgáltatási te­vékenység. Korábban a ház- felügyelőket gyakorta illet­ték kritikák. A sűrűbb el­lenőrzések, a szigorú szá­monkérésék, olykor fegyel­mik, elbocsátásuk, ugyanak­kor a jól dolgozók premizá­lása, jutalmazása meghozta a várt eredményt. Ma mun­kájukkal elégedettek lehet­nék a lakosok. Nehéz hely­zetibe kerültek a közterület­fenntartó üzem dolgozói. A fenntartásra fordítható ösz- szeg csökkentése és az anyagárak emelkedése mi­att, a korábbinál még ha­tékonyabb vállalati gazdál­kodás mellett sem képesek a parkfenntartási munka minőségének a javítására, sőt, a jövőben — a parkok elöregedésével — a jelenle­gi állapotok romlása várha­tó. Hasonló a helyzet a köz­területek tisztántartási mun­kálatainál, amelyet bizonyos speciális gondoik is nehezí­tenék: a gépek nagy része elavult, felújításuk egyre ki­látástalanabb vállalkozás, az újak beszerzésére pedig egy­szerűen nincs lehetőség. A városban és vonzáskör­zetében a szemétszállítás, a szeméttelepek üzemeltetése a gazdálkodási vállalat ki­emelt feladatai közé tarto­zik. A zavartalan szállítást segíti elő a közelmúltban megvásárolt két új gépjár­mű és a nagyobb méretű szállítóedények alkalmazá­sa. Korszerűsítették a sze­méttelepet : CB-rádiióhálóza- tot építettek ki, és bevezet­ték a három műszakos telep­őri szolgalatot. Ezzel pár­huzamosan elkészült a ku- toamosó-fertőtlenitő berende­zés is. Az építési üzem alkalma­zottai szigorú elszámolási rendszerben dolgoznak. Be­vezették náluk a gyorsszol­gálatot is, így ma már a szakemberek szerszámokkal és anyagokkal felszerelt gépkocsival járnak a meg­rendelőkhöz, hogy mielőbb kijavítsák a jelzett hibákat. (monos) Leninvárosi részlet Ha egy üzemiben, gazda­sági egységben nagy a fluk­tuáció, az minden bizonnyal negatívan hat az eredmé­nyekre. Nos, a Leninvárosi Városgazdálkodási Vállalat­nál ugyancsak magas a munkából ki- és belépők száma, mely nem kismér­tékben befolyásolja tevé­kenységüket. Erről adtak számot a Leninvárosi Váro­si Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülésén. Az utóbbi két esztendőben a vállalatnál jelentős válto­zások történteik: korszerűsi- t ették az ingatlankezelő szervezeteket, önelszámoló egységeiket alakítottak, be­vezették a korlátozott nye­reségérdekeltségi rendszert. Mindezek kihatottak a ká­der- és személyzeti munká­ra is. Az utóbbi időikben jócskán érződött a város­gazdálkodási vállalatnál az ipari üzemek szakember-el­szívó hatása. A fiatalok ve­zetővé válását nehezítette az alacsony kereseti lehetőség, sok esetben a türelmetlen­ség. Pályázatok révén szép számban szegődték a válla­lathoz fiatal üzemmérnökök, sajnos azonban csak rövid időre, egy-két év múlva rendszerint kilépték. 1985- ben 131 fizikai dolgozó ér­kezett a városgazdálkodási vállalathoz. Ugyanebben az időszakban a leszámolok száma 126 volt. Tavaly, 126 fizikai dolgozóval kötöttek szerződést, ennék ellentéte­ként 123-an megváltak a vállalattól. Az újonnan jövő szellemi foglalkozásúak szá­ma 1985-ben nyolc, 1986- ban tíz, a távozóké 1985- ben tizenhat, 1986-ban ti­zennégy volt. A nagyarányú munkaerőmozgás szerencsé­re az idén valamelyest mér­séklődött. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a városépí­tés üteme lelassult és meg-

Next

/
Thumbnails
Contents