Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

1987. június 12., péntek ÉSZAK-MAGYAKORSZAG 3 Túl a krízisen? Legdrágább utas a tej Enyhén fogalmazva: visz- szavonultaik a fővárosiból. Ez a hátrálás mondják ki nyíl­tan, pánikszerű futássá sike­redett, hogy minél gyorsab­ban maguk mögött tudják a csatateret. Ezen a harcme­zén nem törtek fegyverek, elnémult ágyuk sem marad­taik, hanem elvesztegetett milliókról, adósságokról szól a hír. Így már nyilvánvaló; ez a háború gazdasági harc volt, amelynelk győztese niincs, vesztese annál inkább, s a vesztes az encsi Zója Termelőszövetkezet. Rövid fennállásuk alatt — pár évről van szó — sem­mi nem Okozhatott nagyobb károkat, mint a fővárosban telepített ipari, szolgáltató részlegek. Elvéreztették a szövetkezetét, melynek veze­tői későn tanulták meg, hogy a helyben szervezett, .kisebb nyereségű üzemek jóval töb ­bet énnek, mint a milliós jö­vedelmet ígérő hazárdőrök üzelmei. Évekkel a fővárosi részlegek felszámolása után, még mindig perük a szövet­kezetei az intézmények, s vállalatok, amelyek nem ér­tenek egyet a részlegek számláival, s az elvégzett munkával. ÜJBÓL VITORLÁT BONTANAK? Már az is kisebb csoda volt, hogy ezt a fővárosi menekülést „élve” megúszta a szövetkezet. (Megyénk több üzemének ugyanis nem sikerült). Ám el kellett adni, a legkorszerűbb létesítmé­nyüknek számító gépmű­helyt. A munkabéreket alig tudták emelni. Ennek vi­szont a dolgozók nem örül­tek. Joggal, hiszen a veszte­séget a jobban fizetett bu­dapesti társaik termelték. Közgazdászok a szövetkezet­ről szólva, gyakran használ­ták a krízis kifejezést, s nem nagyon bíztak a nagy­üzem talpraállásá'ban. Érthe­tő, hiszen a gazdaság fej­lesztését szolgáló pénzügyi alapot az adósságok kifize­tése teljesen leikötötte. Ebből az következett, hogy évekig egyetlen árva fillért — a szükséges pótlásokon túl — nem költhettek, új gépek, berendezések vásárlására, üzemek kialakítására! Hosz- szú távon tehát az egyszerű újratermelés megvalósításá­ra is ailig látszott remény. Er- refel, minden megcáfolva, úgy tűnik, .ismét vitorlát bon­tottak a mezőgazdasági nagy­üzemben. Pataki László el­nök : — Egy tényező mindig mel­lettünk szólt. Az, hogy helyi ágazatainkban mindig ered­ményesen tevékenykedtünk. És ha ez így van, (gondol­tuk) miért ne próbálkozzunk olyan pályázatok megnyeré­sével, amelyeket a térség fejlesztése érdekében hirdet­tek meg. Így hát próbálkoz­tunk . . . NAPI ÖTVENEZER LITER TEJ A szövetkezeti érdek szem­pontjából a legjobb üzlet­nek egy tejipari kisüzem kialakítása ígérkezett. Egy­részt azért, mert a szövet­kezett több év óta eredmé­nyesen foglalkozik a kör­nyék tejcsarnokaiból a tej elszállításával, másrészt mert van olyan telepe, ahol az épületek átalakítása után tejtermék gyártásra adódik lehetőség. És ami a legfőbb előny, Encs Abaúj szívében fekszik, s ezért a szállítási távolságok lerövidíthetik. — 'Azt hiszem ez utóbbi volt a döntő szempont, ami­ért pályázatunkat elfogad­ták. Nem szükséges a tejet Miskolcra vinni, hogy más­nap zacskóban visszaszállít­sák. Egy tejüzem, — amely 72 millió forintba kerül — megoldaná, hogy ne kelljen a szállítmányokat méregdrá­ga költségként elkönyvelni. A még papíron levő forrói üzemünk napi ötvenezer li­ter tej feldolgozására lenne képes, amelynek megvalósí­tását a tejipar (tizenötmil­lió forintért ad át gépeket) a vissza nem térítendő álla­mi támogatások, kamatmen­tes állami juttatás, s vi­szonylag kevés saját erő se­gítené elő. Kezdetben tej, tejföl, túró feldolgozására törekednénk. Nyolcvankét településről kell elszállítani, s visszajuttatni a már fel­dolgozott tejtermékeket. Száz dolgozónk kilencvenezer em­bert szolgálna ki. Ennyien laknak a környéken. Egy ilyen térségi tejüzeni kétségtelenül hasznos. A tej gyorsabban érkezik a feldol­gozóhoz, így minősége a hosszú úton nem romlik. Ezért magasabb árat kap a termelő, s friss tejhez jut­hat a termeltető. MELEGSZEM, MELEG ÜZEM? Egy másik pályázatot is sikerült elnyerniük. A helyi ipartelepítés keretében lét­rehoztak egy olyan részle­get, ahol különböző termé­keket, geo-csavart, anya-, és szegcsavarokat állítanak elő hidegen. Ám az alapanyag­ellátás meglehetősen nehéz­kes volt, gyakran álltak a gépek, ezért indokolttá vált a szövetkezet kérése, hogy a közvetlen termelést szol­gáló melegüzemet is ide te­lepítsék. — Ezt a lehetőséget . is megkaptuk. Több mint .negy­ven embert tudunk majd foglalkoztatni. A speciális gépek beszerzése után, évi két, két és fél millió geo­csavart gyártunk majd, a számítások szerint haszon­nal. Kétségkívül sok hasznot hajthat ez a most alakuló melegüzem. De a gonosz —, hogy az ördögöt is felidéz­zük — nem hagyja nyugton az újságírót, ugyanis ilyen méretű, s felszerelésű üzem a megyénkben már létezett. És a nagy nyereség helyett, ijesztő veszteséget hozott. Ez a melegüzem tehát forró is lehet. A község híres csár­dájában a felirat: Ivott már Forrón aludttejet? A tej­üzem biztos alapanyagra tá­maszkodik, s biztos piacra, ahol talán még a forró aludttej is kelendő lehet. A melegüzem sorsa viszont a piaci kereslettől függ. És megrendelések nem mindig érkeznek ... * Hosszú gyötrődés után új­ból megkezdik az alaptevé­kenység, a mezőgazdasági ágazatok erősítését. Könnyű szerkezeti elemekből kétezer tonnás magtárt építenek En- csen, Forrón viszont kétezer négyzetméteren baromfitele­pet alakítanák ki. Ez utóbbi elgondolás érdekessége, hogy a broyler csirkék nevelését vállalkozók végzik, az épü­letek használatáért — a rendbehozatala után — bér­leti díjat kap a nagyüzem. Igyekeznek kihasználni ,a juhászaiban rejlő lehetősé­geket, — javult az állami szabályozás — hatszáz anya­juhot vettek meg az ország­szerte híres törteli gazdaság­tól. Lehetőség nyílik az egye­di nyilvántartásra, a nega­tív szelekoióra, amely az ér­téktelen állatok kiselejtezé­sét jelenti. És mivel a bé­reket — a bérszabályozás büntető adói miatt — csak meglehetősen minimális szá­zalékban tudják emelni, megtalálták a törvényes kis­kapukat, hogy tagjaik jöve­delmét fokozni tudják. Ma már szeder terem Abaúj lan­káin, de az elképzelések sze­rint málna és kajszi telepí­tés is szolgálja majd a ta­gok érdekeit. —kármán— A megye hetvenhét településén Milliárdos építési feladat A Borsod Megyei Beruhá­zási Vállalat — amely zöm­mel tanácsi beruházásokat szervez, koordinál a megye városaiban, településein — az utóbbi időben erőtelje­sen bővíti tevékenységi kö­rét. Az alaptevékenység ki- terjesztése, a fokozottabb pi­acszerző munka szorosan összefügg a beruházási és építési piacon kialakult hely­zettel, amely kétségtelenül nagyobb versenyre ösztönöz. Korábban a Borsodber te­vékenysége mindössze 20— 25 városra, illetve község­re terjedt ki, most viszont a vállalat Borsod-Abaúj- Zemplén megye 77 települé­sén végez a különböző be­ruházások megvalósításával kapcsolatos szervező, koordi­náló munkát. A Borsod Megyei Beruhá­zási Vállalat az idén a be­érkezett megbízások alapján egymilliárd 467 millió forint pénzügyi teljesítést irány­zott elő. A lakásépítésben csökkenés figyelhető meg, a múlt évi 625-tel szemben 1987-ben 513 lakást kell a megye tizenhárom települé­sén elkészíteni. Az elmúlt évihez képest nő az idén felépítendő általános iskolai tantermek száma, az iskolai év kezdetére 66 tanterem el­készültével számolnak. Tovább gyarapodnak a gyermekintézmények: 1987­ben újabb 200 óvodai férő­helyet teremtenek hat köz­ségben. Sátoraljaújhelyen jú­liusi befejezéssel 150 férő­helyes középiskolai kollégi­um épül. Több helyen, így például Kazincbarcikán, Öz- don, Sátoraljaújhelyen és Encsen kereskedelmi és szol­gáltató egységeket létesíte­nek, ezeknek a területe meg­haladja az ötezer négyzet- métert. Az egészségügy 1987- ben kétszáztizenhét kórházi ággyal, továbbá huszonegy munkahelyes orvosi rendelő­vel bővül. A Borsodbernél nagyon bíznak benne, hogy az ez évi beruházási feladato­kat maradéktalanul teljesí­tik. A vállalat és a megbízó tanácsok kapcsolata rende­zett, a kölcsönös bizalom alapján végzik a munkáju­kat. A partnervállalatok kö­zül a Tanácsi Tervező Vál­lalattal sikerült az eredeti céllal megegyező jó munka- kapcsolatot teremteni. —s Karcsú, különleges acélszerkezeteket használnak fel a Technika Házának építésekor. Fotó: Fojtán László „Ez teljes egészében kol­lektív munka, s nem pe­dig egyéni.” Akár mottó is lehetne Szalai ArUalné mondata, annál is inkább, mert a Borsod Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat főépítésve­zetője élénken tiltakozik, amikor saját magáról kér­dem. Azt mondja: — Beszéljünk inkább az épületekről, azokról, ame­lyeket ez a csapat készí­tett. Más is dicsérte, s őszintén szólva nekem is tetszenek. Amikor elmegyek egyikük-másikuk mellett a családommal, mit tagad­jam, egy kis büszkeség fog el. Az én kezem munkája is benne van ebben... Nem lakóházakat emelünk, a mi munkánk az, hogy egyedi tervek alapján köz­épületeket készítsünk... És sorolja: — Az első munkám a Szentpéteri kapuban a gyer­mekkórház melletti gyer­mekrehabilitációs központ volt, aztán következett a Vasgyári Kórház sebészeti pavilonja, a Mezőkövesdi Reumakórház ... Véletlen, hogy csupa egészségügyi létesítmény ... Persze vol­tak más épületek is. Azt azonban nehezen árulja el, hogy 1986 júniu­sában lett a BÁÉV köz­épületépítő főépítésvezető­ségének vezetője. Üzem­mérnök, s annak idején úgy látta, a rajzasztal mel­lett nem tudná kellőkép­pen kamatoztatni képessé­geit, a tervezők közül ki- ugrani igen nehéz, így hát a gyakorlatot választotta. Már sejtödik, hogy milyen lesz az épület, milyen lesz az MTESZ-székház öt évig volt építésvezető, bár már korábban is a BÁÉV-nél dolgozott. Ta­valy, amikor mostani előd­jét igazgatónak nevezték ki, lépett egyet: főépítés­vezető lett, nő létére ... — Elfogadtak, megszok­tak, de állandóan bizonyí­tani kell — magyarázza. — Természetesen engem is megpróbáltak a kollé­gák beugratni, ám résen voltam. Partner vagyok mindenben, de a férfiak talán jobban tartanak tő­lem, mint egy férfi főnök­től. Szigorúbb vagyok .. . A BÁÉV árbevétele ta- .valy meghaladta a másfél milliárd forintot, Szalainé főépítésvezetősége negyed- milliárdot tett le az asztal­ra. Egy kisebb vállalat is megirigyelhetné tőlük ezt a teljesítményt. Bár nem mondja, de tény, igen nagy a felelősségük. A kirakat­ban dolgoznak, az utca embere tudja, látja, hogy miképp haladnak a mun­kával, milyen lesz a pro­duktum. Ami a háttérben van, az nemigen érdekli a laikust, ő szép, környe­zetbe illő épületet akar, s hamar. Főleg azért, hogy ne kelljen munkagödröket kerülgetni... A főépítés- vezetőség két építésvezető­séget irányít, építenek a megyében, de legfőképpen Miskolcon, ök hozzák tető alá a Marx téri Bükk Áru­házát, a városi rendőrka­pitányság új épületét, ők végzik a mezőkövesdi Zsó- ri-fürdő egyik medencéjé­nek befedését, ott vannak az SZMT-székház felújítá­sán, ám kétségtelen, leg­szebb, s ezáltal legnehe­zebb, legbonyolultabb mun­kájuk Miskolcon, a me­gyei könyvtár előtt a Tech­nika Házának építése. — Építőnek ilyen házat építeni álmainak majd­hogynem netovábbja. Azok a karcsú, vékony falú acél- szerkezetek, amelyeket be kell építenünk ..., nos, mi már a rajzok alapján tisz­tában vagyunk azzal, hogy milyen lesz, ha elkészül, de már sokan sejthetik, ha a Népkert felé járnak. Tény, az alapozást követő­en hosszú ideig állt az építkezés, a különleges acélszerkezetekre vártunk, ám mihelyst megkaptuk, teljes elánnal belevágtunk. Közadakozásból épül, a megyéé lesz, s mi vala­mennyien azon vagyunk, hogy határidőre elkészül­jünk vele. Hiszem, éke lesz Miskolcnak. A főépítésvezető holnap ünnepel. Az építők napja lesz, s ilyenkor, ha csak pillanatra is, de megáll­nak, megpihennek a város­építők. Nem kevernek mal­tert, nem húznak falat, nem hegesztenek, Szalai Antalné nem koordinálja az építésvezetőségek mun­káját, nem ellenőriz. Ünne­pel. Ez a nap az övé, az övék lesz. Az építőket kö­szöntjük június második hét végéjén. És talán ekkor az is eszünkbe jut, hogy egy házavatás mögött mennyi munka is van ... I. S. Aratás előtti gépszemlék Hazánk legdélibb vidékén — Csongrád megyében —, ahol rendszerint legkoráb­ban kezdik az aratást, meg­kezdődtek a nyári gépszem­lék. Az elsőt a hódmezővá­sárhelyi Vörös Csillag Tsz- ben tartották meg. A szemle­bizottság megállapítása sze­rint a 8000 hektáros gazda­ság jól felkészült a betaka­rításra: példásan kijavítot­ták a gépeket, a dolgozók ismerik a munkavédelmi és tűzrendészeti előírásokat. A következő napokban, hetekben Csongrád megye gazdaságaiban több mint 600 kombájn, 2500 traktor és 1500 tehergépkocsi műszaki állapotát ellenőrzik a hozzá­juk tartozó rakodó- és bálá­zógépekkel együtt. A szemlebizottságok a ko­rábbi évek tapasztalatai alapján az idén fokozott gondot fordítanak a tűzvé­delmi előirások betartásának ellenőrzésére. A kirakatban dolgoznak Asszony az építők élén

Next

/
Thumbnails
Contents