Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-12 / 137. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. június 12., péntek Mihail Gorbacsov a „hatok” felhívásáról A leszerelés megteremtheti egy biztonságosabb világ alapjait Mihail Gorbacsov teljesen egyetért a „hatok” ez év május 22-i felhívásával, az- izal, hogy ideje megkezdeni a nukleáris leszerelés folya­matát, s ily módon megte­remteni a biztonságosabb világ alapjait. Többek között ezt tartalmazza az az üze­net, amelyben az SZKP KB főtitkára válaszolt Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia ve­zetőinek közös nyilatkozatá­ra. A válasz szövegét csütör­tökön hozták nyilvánosságra Moszkvában. Nem kétséges — hangoz­tatja Mihail Gorbacsov vá­lasza —, hogy a nukleáris leszerelés terén igen rnesz- szire vezető egyezményeket lehet elérni, ha megvan hoz­zá a politikai akarat. Gya­korlati tetteivel ás nagysza­bású kezdeményezéseivel a Szovjetunió meggyőzően bi­zonyította, hogy ez az aka­rat benne megvan. Bz talán a közepes hatótávolságú ra­kétákra vonatkozó szovjet álláspontban nyilvánul meg a legkonkrétabban és legin­kább ékesszólóan. Mihail Gorbacsov az ame­rikai, úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezésről szólva hangoztatja, hogy a Szovjetunió határozottan el­ítéli a „csillagháború” terve­it, s ezekkel olyan kezdemé­nyezések egész sorát állítja szembe, amelyek a világűr békés kutatásában és kiak­názásában való széles körű együttműködés kialakítására irányulnak. A szovjet. vezető ezután emlékeztet a nukleáris kí­sérleteikre vonatkozó szovjet álláspontra, hangsúlyozva: a több mint másfél éven át tartó egyodalú szovjet moratórium felfüggesztése kényszerű lépés volt. A Szov­jetunió újra és újra felhív­ja az Egyesült Államokat, hogy kezdjenek átfogó tár­gyalásokat a nukleáris kísér­letek szigorú nemzetközi el­lenőrzéssel párosuló abbaha­gyásáról. Az ellenőrzés ma­gában foglalná a helyszíni ellenőrzést is. Az ilyen tár­gyalások során először meg lehetne vizsgálni az 1974- ben és 1976-ban kötött szov­jet—amerikai megállapodá­sok ratifikálásának kérdése­it, valamint azt, hogy lénye­gesen csökkentsék az ezek­ben a megállapodásokban szereplő robbantási küszöb­értékeket, egybekötve a rob­bantások számának korláto­zásával. E megállapodások ratifikálásának meggyorsí­tása végett a Szovjetunió kész megegyezni az Egyesült Államokkal, hogy egymás kí­sérleti telepein hitelesítő pró­baméréseiket hajtsanak vég­re. Egyetért azzal, hogy az ilyen kísérletekhez egyaránt felhasználják a két ország nemzeti szeizmikus készülé­keit és a „hatokhoz” tartozó államok szeizmikus ellenőrző eszközeit. — A Szovjetunióból tehát nem hiányzik a jóakarat. Mi nyitottak vagyunk a tényle­ges leszerelés irányába mu­tató összes építő szellemű gondolat előtt — hangoztat­ja Mihail Gorbacsovnak a „hatok” felhívására adott vá­lasza. (MTI) Veteránok köszöntése Tegnap, a szikszói pártbizottság épületé­ben köszöntötték Nagy Károly munkásőrt, aki öt nap múlva lesz kilencvenesztendős és aki 1945-től párttag, s egyik alapító tagja a Munkásőrségnek. Aki — amint azt ő mondotta — mindig közkatona volt, s aki végigharcolta a két világháborút, s akinek két tucatnál is több kitüntetése (köztük a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany foko­zata, a Munka Érdemrend ezüst fokozata) van. S akinek a felesége is párttag, ugyan­csak 1945-től, akit a napokban népes csa­ládja is szeretettel köszönt (összesen har­mincnégyen ülik majd körül az ünnepi asz­talt ...). Nagy Károlyt, aki manapság is megőrizte frissességét, humorát, köszöntötte az MSZMP Encs Városi Bizottsága nevében Siska And­rás első titkár, Bálint Imre a megyei mun- kásőregység képviseletében. Szepesi László, a Spisák János munkásőregység parancs­noka (mely egységnek ma is aktív tagja Nagy Károly) és a helyi párt-, illetve ta­nácsi vezetők. Ugyancsak tegnap köszöntötték Tokajban Bán Jánost, a munkásmozgalom régi har­Nagy Károly cosát, 90. születésnapja alkalmából. A he­lyi párt-, állami és társadalmi szervek kö­szöntője után az általános iskola úttörői ad­tak műsort. Decemberben avatják a gettó emléktábláját Ismeretes, hogy az elmúlt évben emléktáblát helyeztek el a miskolci Arany János utcai új bérbázak egyiikén, az 1944-es gettó emlékének megörökítésére. Lapunkban nem sokkal a tábla elhelye­zése után szóvá tettük, hogy hibás a táblának a szövege, téves adatot közöl, és az el­helyezése is pontatlan. Cik­künk nyomán intézkedés született az emléktábla cse­réjéről. Erről Gápelné Tóth Rózsa, Miskolc Megyei Vá­ros Tanácsának elnökhelyet­tese tájékoztatott: — Az Észak-Magyaror- szágban megjelent észrevéte­lezés alapján megvizsgáltuk a gettó-emléktábla elhelye­zésének ügyét, és a Hazafi­as Népfront Miskolc Városi Bizottságának szervezésé­ben, a városi tanács segítsé­gével új, hibátlan szövegű emléktábla kerül majd elhe- lyezésra az Arany János ut­cának egy másik házán, a jelenlegi 4-es számún, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara irodájának bejárata mellett. Ezzel egyidejűleg a most a 8-as számú házon látható táblát bevesszük. Ezt az új emléktáblát a népfront aján­lására 1987. december 3-án, Miskolc felszabadulásának évfordulóján fogják felavat­ni, s ezzel a gettó áldoza­taira történő emlékezés a va­ros felszabadulásának politi­kai ünnepségei részeként idézi majd meg a szomorú eseményt, s figyelmeztet az elhurcoltak, a fasiszta dúlás áldozatai iránti folyamatos kegyeletre, tiszteletadásra. Az ünnepélyes avatás így a városi ünnepségekhez kap­csolódik, és szeretnénk a jö­vőben is minden december 3-án emlékezéseink sorába beiktatni. Szeretném meg­említeni, hogy a tábla elké­szítéséhez, a szöveg véséséi hez az izraelita egyházi szer­vek nyújtanak segítséget, amit a város társadalma kö­szönettel fogad. (bm) Balta helyett inkább felújítás Teendők a fagykárt szenvedett szőlőkben A megyénk szőlőtermő tá­jait, itt mindenekelőtt To- kaj-Hegyalját ért súlyos fagykárok napjainkban is élénken foglalkoztatják a termelőket, a szakembere­ket. Június elejére eldőlt véglegesen, melyek azok a szőlőterületek, amelyek ment­hetetlenek, vagyis olyan mértékű fagykárt szenved­tek, hogy az ültetvényeket ki kell vágni, újra kell te­lepíteni. Egyes területeknél azonban, mielőtt elhamar­kodottan fejsze után nyúl­nánk, gondoljuk meg: nem érdemesebb-e a szőlőfelújí­tás kétségtelenül nem kevés fáradtságot igénylő munká­ját választani inkább, mint a kivágást, majd az azt követő telepítést. Már csak azért is, mert a szőlők fel­újítása (természetesen, csak ahol ez lehetséges) nagyobb eséllyel és főleg gyorsabban elvégezhető, mint az ültet­vénykiesések telepítéssel való pótlása. Hogy mi a teendő a fagy­kárt szenvedett szőlők fel­újításával kapcsolatosan, ar­ról dr. Kardos Jánostól, a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Bor.kombinát terme­lési kapcsolatok főosztálya vezetőjétől kértünk tájé­koztatót. Elnökasszonyok, ha találkoznak Tizenhatan vannak. Lé­giesen könnyedek, vagy nőiességükben teltek. Leen­gedett, hosszú fekete haj­jal, vagy rejtelmesen fel­tűzött konttyal. Cinkos, vagy kihívó tekintettel, me­leg, huncut mosollyal, s határozott kézfogással. Tizenhat bátor asszony. Szövetkezeteik első számú vezetői. Elnöknők, az or­szág minden tájáról, Ko- csérról vagy Csaholcról, Debrecenből vagy Mohács­ról. Szépek, okosak, csino­sak, s főként határozottak. Kollárcsik Lászlóné, Vil- muska szerint majd mind­annyian hajdanán egy-egy leromlott szövetkezet élére kerültek, de ma már egyik nagyüzem sem kerülhet szanálás alá. ö most a szendrői termelőszövetke­zet elnöknője. A mindig vidám debreceni társnője meséli: Egyszer glancba vágta magát, vállára köny- nyed keppet ejtett, s úgy indult a színházba. A vil­lamoson, épp a cél előtt egy kemény férfihang vág­ta hátba. Jé, az elnökasz- szony! Mi újság a tehenek­kel? A csaholci történet. Ki­lenc évvel ezelőtt a fia­tal növényvédő szakember­től megkérdezte egy szak­munkás. Tudja, mi való magának? Fakanál. S ma ez a növényvédős szakem­ber a szövetkezet elnöke. Kétévenként találkoz­nak. Hol itt, hol ott. Üjabb és újabb tájegységet fe­deznek fel. S közben meg­tudják, milyen körülmé­nyek közepette, hogyan gaz­dálkodik társnőjük. Avas Lászlónét, Cziliné Kovács Klárát, Farkas Jánosnét, Garai Lászlónét, Kakucsi Gabriellát, Kéri Lehelnét, Sípos Sándornét, Tóth Ró­zát, Szántó Józsefnét, Tar- csi Lajosnét, Tófei Lajos- nét, Vargáné Piros Ildikót, Bajdó Ibolyát és Horváth Gábornét most Borsod- Abaúj-Zemplén megye lát­ja vendégül. Szerdán dél­ben a tokaji szakszövet­kezetben ismerkedtek a halászkodás rejtelmeivel. Puppi Jánosné elnöknő bi­rodalmával. Délután a szendrői Szabad Föld Ter­melőszövetkezet került te­rítékre. Megtekintették a szövetkezet három műszak­ban dolgozó szövödéjét és a folyamatos munka után sóvárgó lakatosüzemét. Es­te Poden Gyula, a TOT fő­titkárhelyettese kísérte asz- szonycsapattal találkozott Hartman Bálint, a megyei Teszöv titkára és Faragó Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, utóbbi rö­vid tájékoztatást adott Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságáról. A csütörtök a pihenésé, a kirándulásé volt. Ven­dégmarasztalt volna Aggte­lek, Lillafüred és Tapolca. De hívta őket a munka. S elindultak szűkebb ha­zájukba, Zalába Bács- Kiskunba, Győr-Sopronba, Csongrádba, Szabolcsba, Baranyába, vagy „csak ide”, Pest megyébe. (bea) — Amelyik kordonműve­lésű tőkének az éves vessző­jén a rügyek kis százaléka már kifakadt, tehát né­hány hajtás már megjelent, a termés biztosítása érde­kében azokat nem célszerű visszavágni. Valószínűleg ezeknek a tőkéi is kisebb- nagyobb mértékben károsod­tak, s elképzelhető, hogy később ezek leváltását sem kerülhetjük el, ezért ebben az esetben is célszerű alul­ról két-három új hajtást felnevelni. Ha a tőke csak az idő­sebb részein, a karon, a rejtett rügyekből hoz haj­tásokat (általában ezek szá­ma kevés, és gyenge növe­kedésű), valószínűleg olyan mérvű a károsodás, hogy a következő évben a törzsre és a karra mint termőalap­ra számítani már nem le­het. Ezért ezek visszavágá­sa indokolt. A visszavágás, amennyiben a tőkefejen már fejlett hajtások vannak, a fakadás helye felett 10—15 centiméter legyen. Ha a tőkeféj sem fakad, ott a visszavágást az oltás helye felett 20—30 centimé­terrel végezzük el. Ezután célszerű a tőkefejet kevés földdel felcsirkézni, meg­védve a kiszáradástól. Azokon a tőkéken, ahol csak alulról kapunk hajtá­sokat, jelenleg célszerű va­lamennyi hajtást meghagy­ni, ugyanis a levelek képez­te asszimilátákra a tőkék­nek szükségük van. Így el­kerülhetjük a túl. párás és túl vastag hajtásokat, ame­lyekből egyébként is nagyon nehezen nevelhető törzs. Később, június közepétől, végétől, amikor a hajtások az alsó kordonkart tartó huzalt 50—60 centiméterrel meghaladták, célszerű azok­ból kettőt kiválasztva zöl­den karnak lekötni, és visz- szacsípni. A tőkefejből elő­törő többi hajtást ekkor az alkalmazott technológiák­tól függően vagy távolítsuk el, vagy biztosítóul egy- kettőt hagyjunk meg belő­lük. A két törzs és két kar, vagy az egy törzs és egy kar kialakítása a szakem­berek körében korábban is sok vitát váltott ki. Tapasz­talatunk szerint ez nem lé­nyegi kérdés, bár valószí­nűleg a termőalapok két törzzsel és karral gyorsab­ban kinevelhetők. A tragikus kár után most már leszűrhetjük azt a kö­vetkeztetést, tanulságot: a tőkefejek téli fedése, taka­rása a technológiánkból nem nélkülözhető művelet. (ha) ^3^3 6V tfyásági ker6, ■4®' —-OSCb 'rdok 1987. P A szórólap rajzolatából aligha derült ki, hogy miért ez az ifjúsági kerékpáros ta­lálkozó, az meg különösen rejtély, miért éppen ez a csöpp Hernád menti falu ad helyet neki. Hatvannyolc éve történt. A Pesten szervezett vörös kerékpáros zászlóalj Garad- nán tölti az éjszakát 1919. június 12-re, vasárnapra vir­radóra. A dicsőséges északi hadjárat már elérte Eperjes környékét, de a hatalmas roham „aprómunkákat” ha­gyott maga után; erdőkben megbúvó kisebb ellenséges egységeket, amelyek, a har­cok csitultával, elfoglaltak aprófalvakat, vagy, rejtek­helyükről ki-kicsapva, rabol- tak-fosztogattak. Feltehető­leg az ilyen ellenséges ban­dák felszámolására indult a vörös postás kerékpáros zász­lóalj is. Mielőtt a zászlóalj nyereg­be „pattant” volna, nyolc kerékpárost előőrsnek küld­tek. Már ereszkedtek le a Horka-dombról, amikor sor- tüzet kaptak — a bokrok kö­zött leselkedő cseh interven­ciósok, egy kivételével, mindőjüket eltalálták, egy­nek csak a kerékpárját „lőt­ték ki”, ő menekül vissza Garadnára, ahonnan a zász­lóalj rögtön bevetésre indul. Elkésett. A hernádszurdo- kiak hallották a sebesült vö­rös magyarok halálordítását, s a megérkező bajtársak hét borzalmasan megcsonkított, holtában is megcsúfolt tete­met láthattak. A hernád- szurdoki temetőben tömeg­sírban nyugossza örök ál­mát a hét mártír. Harcban, fegyverrel a kézben elesni — katonahalál, sebesülten, tehetetlenül, fenevadaktól bestiálisán megkínoztatva, szörnyű, a neve már ekkor is ez volt: „Háborús bűncse­lekmény”. A nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfor­dulójára készülünk. Vörös Magyarország akkori háború­ja a betolakodók ellen szer­vesen kapcsolódott Szovjet- Oroszország önvédelmi har­cához. Fiatalok! Kapjatok kerék­párra ! Emlékezzetek hőse­inkre! A Magyar Tanács- köztársaság katonáira. Olyan fiatalok voltak ezek a pesti proletárfiúk, egyi- kük-másikuk még ma is él­hetne. Akár nagyapáitok is lehet­tek volna. G. M. a szikszói Állami gazdaság KISKINIZSI TELEPÉN a 3. főút mentén, Csobádnál TERMELÉS MEGSZÜNTETÉSE MIATT BETONTERMÉKEKET ELŐÁLLÍTÓ GÉPEKET, SEGÉDESZKÖZÖKET VERSENYTÁRGYALÁS ÚTJÁN 1987. június 12-én 11 órakor FŐBB GÉPCSOPORTOK: alapkarika, aljkarika, átereszsablon, kútgyűrüsablon, rázófej, tűvibrátor, trafó, cementmérleg, géplapát, rázóasztal, járdasablon-készlet, Jager betonkeverő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents