Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1987. június 8., hétfő A szendrői könyvtár # megyénkben az első olyan intézmény volt, amelynek megépítése nagymértékben egy külföldön élő magyar adományának köszönhető. Az adományozó nevét a könyvtár bejáratánál emléktábla őrzi. Rajta a következő felirat olvasható: „Épült 1972-ben, Hlebick János, a község szülötte kezdeményezésére és anyagi támogatásával, aki ezzel édesanyjának, Borbálának és a fasizmus elleni harcban elesett Ernő fiának állított emléket.” A könyvtár vezetője Dányi Mária: — Csaknem tizenkétezer könyv, jó néhány lemez és különféle folyóiratok, napilapok várják itt a helybélieket. Évente körülbelül hétezren látogatják a könyvtárat, a beiratkozottak száma pedig általában százötven, kétszáz között van. Őszintén szólva, nem használjuk ki kellőképpen a lehetőségeinket. Kivételt csupán az általános iskolások képeznek. Ők ugyanis a leghűségesebb olvasók. Ezt figyelembe véve igyekeztek elődeim és magam is az állományt úgy gyarapítani, hogy az iskolai kötelező olvasmányok mindenkor hozzáférhetők legyenek. Beszerzésre évente húszezer forintot költhetünk. Ebből könyvekre tizenhatezret, lemezekre négyezret fordítunk. Itt, a könyvtárban tartjuk egyébként a községi rendezvényeket és a különböző testületek értekezleteit, tanácskozásait is. A terem mérete és elrendezése ugyanis alkalmas a nagyobb összejövetelek, műsoros találkozóik, a lakosság igényeinek megfelelő kulturális programok megszervezésére. „Szünidei olvasmáivélménveim” Már itt az új nyári iskolai szünidő, de amiről most szó lesz, még a tavalyi vakációt idézi. Szünidei olvasmányélményeim címmel hirdetett ugyanis tavaly pályázatot a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, a Könyvértékesítő Vállalat, a Magyar Rádió, a Magyar Úttörők Szövetsége a közművelődési könyvtárak bevonásával. A pályázat több fordulós volt, s vetélkedőkkel tarkított. Mintegy (100 pályázat érkezett be az elmúlt nyáron, s 1986. szeptember végén értékelték a beérkezett anyagot. Ennek folytatásaként 1986. december elején, a gyermekkönyvhéten játékos irodaimii vetélkedőkkel döntötték el a továbbjutást. A megyei döntőkön legjobban szerepeiteknek tizenöt ismeretterjesztő és szépirodalmi műből kellett felkészülniük a továbbiakra. A 19 megyéből és a fővárosból húsz gyermek vesz részt a június 10-én délután Budapesten, a Könyvértékesítő Vállalatnál tartandó döntőn. Mindegyikük — hiszen valamennyien megyei győztesek — 1000 forintos könyvutalványt kap, az első hat helyezett pedig még nyári zárijai úittörőtáborozást is nyer. Beszélgetés Gergely Mihállyal A szobrok városa Többféle jelzővel illették a régi századokban Sárospatakot, s korunkban egy újabbra is méltán tarthat igényt, hiszen a szobrok városának is nevezhetjük. Ugyanis nem sok városa lehet hazánknak, ahol 15 300 lakosra — ennyi Sárospatak lélekszáma — nem kevesebb, mint 26 szobor esik. A szobrokon kívül 27 dombormű és márványtábla őrzi az intézmények, ódon házak falain a kollégiumban tanult vagy a Sárospatakon megfordult történelmi, irodalmi és tudós hírességek emlékét. Ezeket a képzőművészeti alkotásokat korunk jeles szobrászai készítették, többek között Andrássy-Kurta János, Marton László, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Somogyi József, Varga Imre, Vilt Tibor. Gergely Mihályt látta vendégül a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár az ünnepi könyvhét csütörtöki rendezvényén. Gergely Mihály a a megye szülöttje. Varbóról, bányászcsaládból indult el, s ahogyan Zimonyi Zoltán irodalomtörténész, (az író beszélgetőpartnere e találkozón) mondotta, hosszú utat járt be. A szakmaszerzés — Diósgyőrött volt vasmunkás —, majd az íróvá válás lépcsőfokait megtapasztalva vált népéért tisztességgel és felelősséggel szóló értelmiségivé. Olyanná, aki regényeivel, novelláival, sőt irodalmi röp- irataival — gondoljunk csak az öngyilkosságról fogalmazott írására — a társadalmi lét ellentmondásait, problémáit feszegeti. Nem az ellentmondás, hanem a jobbítás szándékával, hiszen — ahogyan meg is fogalmazta az író — csak a gondok szövevényének felfejtése lehet garancia arra, hogy felülemelkedhetünk a buktatókon, a társadalomépítés nehézségein és a kitérőket is csökkenthetjük. Lényegében ebben a szellemben fogalmazta meg az írói feladatot is a hozzá intézett kérdésekre, ezért foglalkozik most készülő új könyvében — a Magyarország felfedezése sorozatban jelenik majd meg — a társadalmat feszítő deviáns jelenségekkel, úgy mint az alkoholizmus, az öngyilkosság, stb. Ezeknek a jelenségeknek sokféle oka van. A kapaszkodót, a fogódzót a család, a barátok, az emberi kapcsolatok, az egymás iránti nagyobb tolerancia szerepének fokozásában és gyakorlásában látja. Az elmúlt évtizedben lényegében a kezdeti lépések történtek meg a családgondozó hálózat kiépítésében, a lelki segélyszolgálat megteremtésében. Az elmagányosodás! folyamat, az öngyilkosság visszaszorítására azonban sokkal szélesebb körű, s nemcsak intézményesített társadalmi összefogásra van szükség. Természetesen a szorosan vett irodalomról is szó esett ezen a könyvtárbéli beszélgetésen. Arról, hogy változik (változott) az olvasó érdeklődése. Ez az egyik oka annak, hogy nem folytatódik a Józsa család története. (A találkozón megkérdezték, hogy Tamási Áron Ábeljéhez hasonlóan nem írja-e meg a harmadik fejezetét is a család történetének?) A másik ok, hogy csak hitelesen, megélt élmények birtokában tartaná érdemesnek a regény folytatását. (cs. a.) / 1 Ez év januárjában lett volna 85 esztendős, de már huszonnyolc éve örökre eltávozott Jávor Pál színművész, a két világháború közötti magyar film- és színházművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Már életében legendák fűződtek nevéhez, hetvennyolc magyar filmben játszott főszerepe révén igen sokak szemében ő volt a férfiideál, mozdulatait, magatartását utánozták, kes- kenyre vágott bajusza is sokaknak teremtett divatot. Ugyanakkor őt tekintették a mulató dzsentri, a léha, dor- bézoló úr megtestesítőjének, és igen sokszor feledték, hogy ő nemcsak bakacsattogtató huszártiszt tudott lenni, hanem Peer Gynt is, mégpedig igen emlékezetes Peer Gynt És mindenekfelett, ember tudott lenni akkor is, amikor igen sok ember más ember farkasává vált. Két dologról jutott most mindez eszembe. A közeljövőben bemutatják azt a filmösszeállítást, amelynek a címe A Jávor, s amely a színész legemlékezetesebb filmjeinek részleteit kínálja. Másrészt pedig most adta ki az Akadémiai Kiadó Egy színész elmondja címmel Jávor Pál naplóját. E napló az 1944. október 15-e és 1945 júliusa közötti kilenc hónapnyi időről ad hiteles képet. Más forrásokból is ismert, hogy Jávor Pált 1944. október 15-én a nyilasok hatalomátvételük napján a legelsők között tartóztatták le. Jávor nem volt ellenálló, nem volt kapcsolata a munkásmozgalommal, de tisztességes ember volt, humanista, aki nem tudott rokonszenvezni a mindinkább fa- sizálódó világgal, s véleményét nem is hallgatta el. Többször nyilvánította ki elítélő álláspontját, sőt Kiss Ferencnek, a fasiszta Színészkamara elnökének, a Nemzeti Színház nyilas igazgatójának a színházban felállított mellszobrát is összetörte felháborodása jeléül. Ám ekkor még nem volt nyi'lashytalom. Jávort védte népszerűsége és a körülötte kialakult tisztelet. De 1944. október 15-én már elérkezettnek találták az időt, hogy leszámoljanak vele, Sopronkőhidára, majd német táborokba hurcolják. őszinte érdeklődéssel és izgalommal olvastam a most kiadott naplót. Pedig ismertem már csaknem minden apró részletét. Mint említettem, más forrásokból is, de ezen túl egy nagyon hiteles helyről. Magától Jávor Páltól, aki 1958- és 59-es miskolci vendégszerepléseinek idején alig pár hónappal halála előtt nagyon sokat mesélt nekem fogságáról. Mondhatom, kicseréltük élményeinket, hisz magam is megjártam annak idején a náci poklokat. Mégis az újdonság erejével nyűgözött le most az újonnan kiadott napló, s nem is elsősorban az, ami történt, nem a magyar és német fasiszták embertelensége, hanem Jávornak az a rettenetes nagy emberi ereje,, hogy ebben a szörnyű helyzetben is volt ereje figyelni a világot, véleményt formálni arról, és ezer veszély között rögzíteni is azt. Megmutatkozott ezekben a feljegyzésekben mélységes emberszeretete, mert nemcsak a maga sorsán aggódott, hanem társaién, a Budapesten maradt hozzátartozókért, elsősorban a feleségéért, a fogságban megismert más szerencsétlen sorsú magyarokért, nem utolsósorban a magyar nemzetért. Jávor Pál ebben a naplóban íróként is kitűnőnek bizonyult. Nagyon szépen ír, átsüt az őszinteség minden során. És aligha csalódom, ha megkockáztatom, hogy egyik-másik közlése fontos történelmi adalék, hiánypótló részlet e szomorú napok történelméhez. Megrázó olvasmány. A kötethez Veress József írt tanulmányértékű utószót. Méltatja Jávor egész életművét, méltatja az e naplóban megmutatkozó Jávort, az embert. Veress József írásával egyet lehet érteni, legfeljebb egy ponton vitáznék, vagy tér el a véleményem. Ugyanis elmarasztalja Jávort azért, mert naplójából kitűnően gyűlölte a németeket, s Veress most hozzáfűzi, hogy bűnös lehetett egy ember, meg ezer ember, meg tízezer ember, de bűnös nemzet nincs. Ebben igaza van. Ám a napló német fogságban született, s aki ezekben a ha- láltáborokban akkor járt, aki a háború utolsó napjaiban német környezetben tengette életét, akkor bizony másképpen látta és érezte. Lehet, hogy ha ma élne Jávor Pál, nem egyetemleges németei- lenességről vallana. De akkor, éhesen, megalázva, lerongyolódva, a németek gyűlöletétől körülvéve, minden percben az erőszakos haláltól rettegve, nehéz disz- túngválni, hogy ez a német meg akar gyilkolni, de a másikban van humanista érzés. Negyvenkét évvel, e szörnyű idők után másképpen fest sok minden. A művészről szóló néhány könyv, az időnként fel-felújított Jávor-filmek ébren tartják az iránta táplált rokonszenvet, az újabb nézőgenerációkban is, az idősebbek pedig bizonyos nosztalgiával gondolnak vissza a filmhősre. E könyv segít, hogy Jávort, az embert is közelebbről megismerhessék. (benedek) HŰSOROK rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Mit üzen a Rádió? — 9.00: A hét zeneműve. — n.30: A hét költője: Mezei András. — 9.39: A Gyermekrádió műsora. — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Haydn: G- dúr szimfónia. — 11.00: Bioritmus. — 11.20: Sapszin Ferenc vezényel. — 11.33: Csák Gyula olvassa fel kisregényét. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45; Házunk tája. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Katonadalok. — 14.3G: Bukfenc és a törökülés. Novella. — 14.55: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Dokumentumműsor. — 15.30: Stöckigt: Caprice és változatok zongorára és fúvószenekarra. — 15.40: Kórusainkat ajánljuk. — 1G.05: Észkerék. — 17.00: Gazdasági magazin. — 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. — 18.05: Filmzene. — 18.14: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonságok. — 18.20: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Dokumentumműsor. — 20.15: Nótaest. — 21.09: Giles Cooper rádiószínháza. — 22.20; Tíz perc külpolitika. — 22.30: Egy rádiós naplójából. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Népdalcsokor. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05: Napközben. — 10.00: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.45: Láttuk, hallottuk. — 11.25: Világújság. — 11.30: Balaton rádió. — 12.10: Részletek Bárt zenés játékából. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Kozák Gábor József népi zenekarának felvételeiből. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig . . . — 1G.58: Műsorismertetés. — 17.00: Újdonságainkból. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Minden hangra emlékezem. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Reklám. — 20.05: Szereti ön Gershwint? A zeneszerző életével és munkásságával foglalkozó zenei fejtörőnket közvetítjük a 22-es stúdióból. — 21.05: Nevek ürügyén. — Bob Dylan. — 22.05: A kettős spirál. Egy Nobel-díj története. — 23.20: Könnyűzene — esti hangulatban. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: G.05: Muzsikáló reggel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.10: Glenn Gould két zongora- versenyt játszik. — 9.08; Bemutatjuk új felvételeinket. — 9.30: Opera. — 10.35: A salgótarjáni dixieland-fesztivál műsorából. *— li.OO: Zenetörténeti értéktár. — r 1.33: Zenekari muzsika. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Nyelvtanfolyam. — 13.50: A tavaszi fesztivál hangversenyeiből. — 15.07: Zenekari muzsika. — 16.35: Opera. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: A hét zeneműve. — 1D.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — 20.25: Rádiószínház. — 20.45: A hangversenyközvetítés folytató - sa. — 21.35: A Bakfark Bálint lanttrió és a Kecskés együttes felvételeiből. — 21.50: Kari Rid- derbusch operafelvételeiből. — 22.30: A heavy metal kedvelőinek. — 23.00: Híres előadóművészek gordonka-zongora felvételeiből. MISKOLCI STÜDlO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) G.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. — El szeretném mondani. (Gyarmati Béla jegyzete.) — Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi Krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. televízió SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 16.40: Hírek. — 16.45: Iskolatévé. — 17.05: Iránytű. — 17.55: Munkabiztonság az építőiparban. — 18.15: A rendőrség nyomoz. — 18.20: Esti mese. — 18.30: A Tv-híradó sajtóértekezlete. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárásjelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Erzsébet-udvar. Tévéfilmsorozat. — 21.20: Időszerű téma. — 21.40: A vizsgálat megállapította. Feliratos szovjet bűnügyi film. — 23.10: Hírek. mozi KOSSUTH: Biztos halál. Színes japán kalandfilm. Felemelt helyár! 14 évi Kezdés: 9 és 11 órakor. — FILMMUZEUMI ELŐADÁS: Édes mostoha. Magyar film. Kezdés: f3 órakor. — Róma Caesart akar. Olasz film 1974-cs (bérletes előadás). Kezdés: 7 és 9 órakor. — HÉV ES Y TVÁN FILMKLUB, FILMMÚZEUMI ELÖADAs : Az asszony a hadihajón. Francia film (1936). Kezdés: f5 és f7 órakor. — TÁNCSICS: Emlékek, emlékek. Színes francia zenés film. Hév! Felemelt helyár! Kezdés: f4 és f6 órakor. — A nyolcadik utas: a halál. Színes, angol tudományos-fantasztikus film. 18 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: f8 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: örült római vakáció. Mb. színes olasz vígjáték. Kiemelt 1. hely- ár! Kezdés: Í5 órakor. — Egészséges erotika. Magyar filmvíg- iáték. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: f7 órakor. — TÁNCSICS VIDEO: A nagy leszámolás. Színes, feliratos, olasz western- film. Kezdés: 9, 11, f3, Í5 és f7 órakor. — SZIKRA: Három férfi, egy mózeskosár. Mb. színes francia vígjáték. Felemelt hely- ár! Kezdés: f5 és f7 órakor. — FÁKLYA: Gengszterek klubja. Színes amerikai krimi. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 4, ti és 8 órakor. — FÁKLYA KAMARA: Queen. Színes magyar koncertfilm. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: f5 órakor. — FÁKLYA VIDEO: A sikátor hercegei. Színes hongkongi filmkomédia. Kezdés: 9, 11, f3 és f7 órakor. — VASAS PARKMOZI: Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 9 óraikor. — KRÚDY: A flotta kedvence. Mb. szovjet ifjúsági film. Kezdés: f7 órakor. —ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ: Laura. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: 5 órakor. — Sárga Haj és az Aranyerőd. Mb. színes amerikai —spanyol kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Szépleányok. Színes magyar dokumentumfilm. 14 év! Kezdés: 5 és 7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Lövöldözés. Színes japán krimi. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: 7 és 9 óraikor. — HÁMOR. BÜKK: Biztos halál. Mb. színes japán kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: fG órakor. — MISKOLC-SZIRMA, RADNÓTI: Karatéző Kobra. Mb. színes japán filr.\ 14 év! Kiemelt helyár! Kezdés: G órakor. — MIS- KOLC-PERECES, BÁNYÁSZ: Támadás a Krull bolygó ellen. Mb. színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt belyár! Kezdés: 6 órakor. — KAZINCBARCIKA, BÉKE: Szerváé, a nagy vadász. Színes magyar báb-játékfilm. Kezdés: 4 órakor. — Frankenstein menyasszonya. Mb. színes angol fantasztikus film. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: G és 8 órakor. — lENINVAROS. DERKOVITS: Szervác, a nagy vadász. Színes magyar báb-játékfilm. Kezdés: 3 órakor. — Leopárd kommandó. Színes olasz —NSZK kalandfilm. 14 év! Felemelt helyár! Kezdés: fG és f8 órakor. — MEZŐKÖVESD, PETŐFI : Maradok hűtlen híve. Mb. színes amerikai filmvígjáték. Felemelt helyár! Kezdés: G és 8 orakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Gondviselés. Színes magyar film. 14 év! Kezdés: hn4 órakor. — Én a vízilovakkal vagyok. Mb. színes olasz filmvígjáték. Kiemelt 2. helyár! Kezdés: G és n9 órakor. — MATINÉ: Szélmolnár. Magyar mesesorozat (3—6 éveseknek!). Kezdés: hn2 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY. BÉKE: Támadás a Krull bolygó ellen. Mb. színes amerikai film. Hév! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 4. fi és 8 órakor. — ÓZD. BEKE: Tiltott szerelem. Színes dán társadalmi dráma. Kezdés: 5 órakor. — Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 év! Kiemelt 1. helyár! Kezdés: 7 órakor. — Mad Max. Színes ausztrál krimi. 18 év! Kiemeli 2. belyár! Kezdés: 9 órakor. — SZERENCS, RÁKÓCZI: Távol Afrikától I—II. Színes amerikai film. H év! Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — EDELÉNY, MÁJUS 1.: Én is jártam Isonzónál. Magyar történelmi filmszociográfia, H év! Kezdés: f6 órakor. — ENCS: A nindzsa színre lép. Színes amerikai kalandfilm. 14 év! Kiemelt 2. helyár! Kezdés: 6 órakor. — TOKAJ, PETŐFI: Gyermekkorunk tangója. Mb. színes szovjet vígjáték. Kezdés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk ! RÓNAI VIDEÓMOZI FÖLDRE POTTYANT EMBER Mangbemondásos. amerikai erotikus sci-fi. Főszereplő: David Bowie. 1G éven felülieknek! (135*) Kezdés: iG.30 és 19 órakor. Kivetítővel is! színház 8.. hétfő: Nincs előadás Dolgozókat alkalmaznak PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Le- ninvárosi R-katcgóriás vál/alat felvételt hirdet főkönyvelői állás betöltésére. Feltétel: közgazdaság! egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség, legalább 5 éves gyakorlat. A pályázat elnyerése esetén a megbízatás 5 évre szól, eredményes munkavégzés esetén véglegesítés. A pályázatot — részletes önéletrajzzal — a megjelenéstől számított 15 napon belül kérjük — „Preferencia 1686” — jeligére a kiadóba leadni. Adományból épült a szendrői könyvtár