Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
1987. június 8., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Biztonságunk érdekében munkálkodnak (Folytatás az 1. oldalról) utánpótlást biztosító úttörő- és ifjúgárdista tűzoltók, határőrök és közlekedési rendőrök. önkéntes segítőink soraiban megtalálhatók az idősebb és a fiatalabb korosztályok tagjai, jelen vannak a férfiak és a nők, mindazok, akik a közösségért tenni, cselekedni akarnak. Munkások, parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak szolgálják a szocializmus ügyét, védik a dolgozó nép biztonságát, nyugalmát, biztosítják a rendet. A hivatásos állomány csak a lakosság széles tömegeire támaszkodva képes megfelelni a velük szemben támasztott elvárásoknak. A társadalmi bázis szélesítése, a lakossági kapcsolatok ápolása, az önkéntes segítők fokozott bevonása a közrend és a köz- biztonság védelmére hatásos és hatékony eredményekkel járt. Számukra is megszerveztük a szocialista versenymozgalmat. Ebben a nemes versengésben kiemelkedő eredményeket értek el a miskolci, Tanácsköztársaság lakótelepi 1. számú, valamint az Avas-déli • csoport, a megyaszói 1-es számú, a mezőkövesdi 2-es számú, továbbá a boldogkőújfalui, a tiszacsermelyi és a szikszói csoportok. Intézkedésünknek megfelelően, 1984-től a városokban, nagyközségekben, községekben folyamatosan bevezettük az önkéntes rendőri ügyeletet. Lakosságunk nagy megelégedéssel és örömmel fogadta az ügyeletek felállítását, mert panaszaikat, problémáikat helyben intézhetik. A kedvező tapasztalatok alapján a jövőben minden községben és KMB-irodá- ban a hétvégre és a munkaszüneti napokra megszervezzük az ügyeleti szolgálatot. A megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének beszámolója után a tanácskozáson felszólalt a Határőrség Miskolci Kerületpárancs- nokságának parancsnoka, valamint a megyei tűzoltóság parancsnoka. Nyirkos László határőr ezredes egyebek között elmondotta, hogy 1986-ban 109 önkéntes határőrcsoportban 990-en teljesítettek szolgálatot. Ezenkívül 36 úttörőszakasz és 10 ifjúgárdista szakasz tevékenysége járult hozzá az államhatárok védelméhez. Pintér Ferenc, tűzoltó ezredes a tűzvédelem megyei helyzetét elemezte, s rámutatott arra, hogy az önkéntes segítők munkája nagymértékben hozzájárult a tüzek megelőzéséhez, oltásához. A szünet után a beszámoló vitájában 11 hozzászóló beszélt az adott terület eredményeiről, gondjairól. A tiszacsermelyi önkéntes rendőri csoport vezetője, Szabó Sándor hangsúlyozta: tevékenységük elsősorban a bűncselekmények megelőzését szolgálja. Barkó Sándor, a Tiszai Vegyi Kombinát tűzvédelmi felügyelője arról beszélt, hogy vállalatuknál az állóeszközök értéke eléri a 20 milliárd forintot, s az önkéntes tűzoltók minden erejüket latba vetve őrködnek, hogy ezt a hatalmas értéket ne érje kár. Övári András nyugalmazott rendőr őrnagy a miskolci rendőrkapitányságon létrehozott önkéntes rendőri század munkájának eredményeiről és feladatairól beszélt. Bruszlilc György, a Hidasnémetiben működő önkéntes határőrcsoport munkáját elemezte, s elmondotta, hogy a csoport tagjai a szolgálaton kívül eredményesen teljesítik a kiképzés során meghatározott feladatokat. Geszti Sándor Sátoraljaújhely és vonzáskörzete nevében mondta el hozzászóláTúrós András beszámolóját tartja. sát, és hangsúlyozta, hogy az országban először Sátoraljaújhelyen szervezték meg az úttörők önkéntes határőri szolgálatát. Ez a munka sok élménnyel jár. s pedagógiai hatása sem lebecsülendő. Kozák Pál, a miskolci közlekedési rendőrök nevében beszélt, s elmondotta, hogy a csoport tagjai részt vesznek a közlekedés- biztonsági akciókban, s hatékony segítséget nyújtanak az utak, közterületek rendjének biztosításában. Sze- mán János, a füzérkomlósi önkéntes határőri csoport munkájáról szólva elmondotta, településükön jó kapcsolatot alakítottak ki az önkéntes rendőri csoporttal. Tinics András, a boldogkőújfalui önkéntes rendőri csoport vezetője arról beszélt, hogy a település 16 fős önkéntes rendőri csoportja az elmúlt esztendőben 1500 intézkedést hajtott végre, s átlagosan 28 órát töltöttek szolgálatban. Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes felszólalásában megköszönte a belügyi munka önkéntes segítőinek fáradozását. Hangsúlyozta: az önként vállalt szolgálat politikai és emberi szempontból rendkívül nagyra értékelendő, mert a lakosság az önkéntes rendőrökhöz, tűzoltókhoz és határőrökhöz bizalommal fordul, s úgy érzi, minden problémáiban segítséget kap tőlük. Hazánkban az élet sokkal nehezebb, mint a korábbi években volt. Ebben a helyzetben értékes és nagyon fontos a Belügyminisztérium segítőinek tevékenysége, amelyet a közrend és a közbiztonság további szilárdítása érdekében végeznek. Az elképzelések szerint az önkéntes segítők munkáját a következő időszakban tovább fejlesztik. Varga György, a tolcsvai önkéntes tűzoltóegyesület vezetője hangsúlyozta, 1980- ban ünnepelték megalakulásuk századik évfordulóját, és a hagyományoknak megfelelően, az úttörők köréből toborozzák utánpótlásukat. Juhász Péter, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság titkára hangsúlyozta, a megyei pártbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a belügyi munka önkéntes segítőinek munkáját. Ezt a tevékenységet a testület nagyra értékeli, s bátorítást ad a következő évek munkájához egyebek között abban, hogy ők is minden törvényes eszközzel lépjenek fel a közrend és a közbiztonság, valamint az állampolgári fegyelem javításához. A belügyi munka önkéntes segítőinek összevont értekezlete kitüntetések és jutalmak átadásával ért véget. U. J. Lapszemle Digitális retusálás A Computerwold-Számítás- technika az utóbbi időben jogi kérdésekkel is foglalkozik. A közelmúltban olvashattunk a nyilvántartásokhoz kapcsolódó személyiségi jogokról Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban, most pedig — mielőtt az újság tovább lépne más országok felé — a júniusi első számban a digitális re- lusálásról jelent meg egy érdekes cikk. A számítástechnika „kikezdte az analóg információhordozók objektivitásába vetett bizalmunkat”, vagyis, hogy magyarul fejezzük ki magunkat, egy fénykép ma már azt ábrázolhat, amit nem szégyell. Egy másik jogi kérdés, amiről a szaklapban olvashatunk, a programozókat érinti, vagyis, mennyiben védi a szerző jog a szoftverek alkotóit? Az újság egy kiadványt ajánl olvasóinak figyelmébe, amely talán jobban kerüli a jogász szakzsargont, mint társai. Egy másik érdekes téma: milyen a magyar nyelv a számítógép szemszögéből nézve? Az erről szóló írásokat egy nem túl magyarosan hangzó cím — „Természetes nyelvi interfészek” — vezeti be, de a cikkek között találunk olyat, ami jogosan viseli a „köny- nyed csevegés” műfaji meghatározást. Egy kicsit a tudományos fantasztikus könyvek és filmek világába kalandozhatunk el, ahol anyanyelvűnkön, egyszerű emberi mondatokkal szót érthetünk a gépekkel. Addig azonban itt vannak a programnyelvek. Az egyik ezek közül — a gyorsaságával és rendkívül kedvező árával hódító — Turbo Pascal. A Computerwold-Számí- tásteehnika legújabb számából megtudhatjuk, hogy „Olcsó Pascalnak nem híg a leve”, a kritikusok értékítélete szerint a program teljesítőképessége, használhatósága, megtanulhatósága, dokumentációja egyaránt jó, a teljesítménynek az árhoz való viszonya pedig egyenesen kitűnő.-s Ki mit tud Prónay főorvosról? A válaszokból: Ö találta fel az UBI- és az UKA-port; ö hozita létre a tapolcai diétás szanatóriumot; Évtizedek óta főorvosa a belgyógyászatnak. Akiről ennyi mindent tudnak az emberek, sikeresnek válthatja magát. .. — . Ügyetlen, bukdácsoló nebuló voltam a sárospataki gimnáziumiban — kezdi a beszélgetést dr. Prónay Gábor a megyei kórház belgyógyászatának főorvosa —, mindenesetre két dolgot itt tanultam meg. Az egyik, a nyelveik szeretete és fontossága, amelynek hasznát munkámban, kutatásaimban, külföldi kongresszusokon azóta is látom. A másik, s nem kevésbé fontos a sport, és főként a csapatjáték, hiszen ott egymásra utaltak a játékosok. Ebben sikereiket érhet el az ember, önbizalmat kaphat. A Szegedi Orvostudomány'. Egyetemen már nem volt bukdácsoló kisdiák, hanem kitüntetéssel végezte azt. Szentgyörgyi Albert, aki ekkor még itt élt, meghívta dolgozni az intézetébe, ragyogó kutatási területeiket biztosítva számára. A főorvos nemet mondott, mert már belekóstolt a nyári gyakorlatok során a kórházi ágy melletti szolgálat fontosságába, szépségébe. A háború miatt korán megismerte a szakma nehézségeit is. Már 1944-ben medikusként dolgozott a hadikórházban. — Behívót kaptam 1944 decemberében Németországba. Több, mint fél évig bujkáltam, de aztán egyszer mégis elfogtak. A hivatásom mentett meg, hiszen a kórházakban szükség volt a mégoly kevés tapasztalattal rendelkezőkre is mint én. Miután leszigorlatoztam belgyógyászatból, rám bízták a hadifogoly kórház vezetését. Kétféle beteggel találkoztam ekkor, csont, bőrig lefogyotlakkal, és felpoftadt ödémás emberekkel. Ma az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, sole a túltáplált, kövér ember. A szegedi klinikán dolgozott 1949-ig. Alapító tagja volt az Apáti Kollégiumnak, a N:ÉKOSZ-nak, a szegedi orvosszakszervezetnék. Harmincévesen már osztályvezető orvos lett a Szegedi Honvéd Kórházban. Természetesen tudományos kutatómunkát is folytatott. Amikor a Szegedi Honvéd Kórház megszűnt, Miskolcra került, a Honvéd Kórházba, majd 1958-ban a megyei kórház belgyógyászatára. — Mi voltunk az úttörők, a honvédségtől átvett épületekben kezdtünk egy hei- venágyas kórházzal. Fiatalok voltunk és tapasztalatlanok. Most már 15 éve egy összeszokott teámmal dolgozhatunk. Az osztályunk munkáját országosan is elismerik az emésztésszervi betegségek vizsgálatában, gyógyításában, kezelésében, kutatásában. Ennek kapcsán olyan végbél-vasíagbél-szűrő programot dolgoztunk ki, amelyet európai szinten is az egyik legnagyobb méretű vizsgálatsorozatként tartanak nyilván. Korai szakban fel lehet ismerni e betegséget, amely bizonyítottan a helytelen táplálkozás miatt fordul elő. A helytelen táplálkozási szokásokból fakadóan 10—12 éve az érdeklődés fókuszába került egy másik nagy betegségcsoport, a cukorbetegség-anyagcserezavar — elhízás. Ennek megfelelő kezelése a megelőzés. Elsőként az országban, létrehozott a cukorbetegek diétás étkeztetésére egy étteremben olyan lehetőséget, ahol a főorvos javaslatára készültek az ételek. A másik nagy akció a búzakorpából készült kenyér bevezetése volt az egyes élelmiszerboltokban. Ezt követte a tapolcai szanatórium életre hívása, 1984-ben, ahol háromhetes turnusokban, napi ezerkalóriás étrenddel, átlagban 6—10 kilogrammot fogyhatnak a betegek. — Feleségem pedagógus volt, 41 éve kötöttünk házasságot. Szenvedélyesen gyűjtjük a könyveket, régi bútorokat. Olyan légkört biztosított nekem, amelyben munkámnak és a tudománynak szentelhettem az életemet. Kórházi orvos létemre sok lemondással elértem azt, hogy megszerezhettem a kandidátusi címet. Vidéki orvosként is eljuthattam, az ő segítségével a kongresszusokra. Ma már persze ez természetes a mi kórházunkban is. Két leányunk van, az egyik gyógypedagógus, pszichológiát tanult és ő szervezte meg a vakok elemi rehabilitációját Budapesten, a Vakok Intézetében. A kisebbik pedig angol fordító tolmácsként végzett Szegeden. A főorvost a szegedi egyetem kinevezte címzetes docensnek és a debreceni egyetem címzetes egyetemi tanárnak. Jó néhány kitüntetést kapott már életében: Kiváló Orvos, a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozata, ez év májusában kiváló egészségnevelési munkáját is elismerték. Sikeres embernek vallja magát? — Csak részben mondhatom, hogy az vagyok. Azt nevezném igazi sikernek, ha a gyerekeim vinnék valamire az életben, ha a munkatársaim eredményesen folytathatnák pályájukat, ha e megye lakosságánál elérhetnénk azt, hogy ne csak az alkohol- fogyasztásban járjon élen, hanem az egészségesebb életmód kialakításában is ... És, ha energiám sokáig elegendő lenne a gyógyításhoz ... Orosz B. Erika Sárospataki lakások Vásárló kontra építő Miért részesül magasabb támogatásban, több kedvezményben a lakásépítő, mint az, aki vásárlással kíván otthonhoz jutni? A kérdést Sárospatak Város Tanácsának legutóbbi ülésén a fiatalok nevében tették fel. A támogatások eltérő összege nemcsak Sárospatakon, hanem a megye más településein, országos fórumokon is gyakran ad okot polémiára, vitára. Az ülésen a tanácstagok a harmadik napirendi pont keretében a lakáselosztás helyi tapasztalatait elemezték. Mielőtt a kérdésre adott választ ismertetnénk, érdemesnek tartjuk néhány szót ejteni a sárospataki lakásgondokról, a megoldásukra kialakított tanácsi elképzelésekről. A pataki tanácson is a lakás, és telekgazdálkodás komplex elvei szerint gondoskodnak az újonnan épülő, s a visszaadott otthonok kiutalásáról. Az elmúlt három esztendőben összesen 279 lakással gazdálkodtak, ám az igénylők száma nem csökkent, most pontosan ugyanannyi, mint 1983 július elsején volt. A jelenlegi nyilvántartás szerint a városban 308 család, vagy egyedülálló vár lakásra, s várható, hogy az év hátralevő részében tovább emelkedik az igénylők száma. Az elmúlt esztendőben — tanácsi kiutalás eredményeként — összesen 97 család jutott lakáshoz Sárospatakon. Az otthonok 61 százalékát fizikai dolgozók, 48 százalékát fiatal házaspárok kapták, s néhány egyedülálló is új otthonhoz jutott. Ezenkívül tanácsi segítséggel — készpénztámogatással — további 8 igénylő lakásproblémáját sikerült megoldani. A pataki tanács az ülésen a lakásigénylők differenciált támogatására rendeletet alkotott, pontosabban módosította a korábban érvényben levő szabályozást. A módosítás szerint a városban vissza nem térítendő támogatásban, illetve kamatmentes kölcsönben részesülhetnek a fiatal házasok, a három, vagy többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, ám mind a három „kategóriából” csak azok, akik első igénylésüket nyújtották be, s jövedelmi viszonyaik, s egyéb körülményeik alapján tanácsi bérlakásra jogosultak. Ugyancsak támogatásban részesülhetnek azok az igénylők, akik 1985. július 1-ig benyújtott érvényes igényléssel rendelkeznek, s vállalják, hogy a tanácsi bérlakás helyett építéssel, illetve vásárlással, valamint azok az igénylők, akik 1986. december 31-ig benyújtott érvényes igényléssel rendelkeznek, s vállalják, hogy a tanácsi bérlakás helyett személyi tulajdonú lakás építésével oldják meg lakásproblémájukat. A vissza nem térítendő juttatás összege — differenciáltan — 60 ezertől 100 ezer forintig terjed. A kamatmentes kölcsön összege az építési telek használatbevételi díjának kifizetéséhez 50 ezer forint lehet. Az építkezőnek a tanács 200 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyújthat, míg lakásvásárlás esetén ez az összeg maximum 150 ezer forint 1 ellet. A kamatmentes kölcsön törlesztésének leghosszabb időtartama pedig 25 évre terjedhet ki. A támogatási kérelmeket a tanács végrehajtó bizottsága bírálja el. Az előkészítés a lakásügyi hatóság feladata, amely elkészíti támogatástervezetét, s ezt 15 napra közszemlére teszi. Ez a tervezet tartalmazza a támogatásban, kamatmentes kölcsönben részesítendők nevét, a névsor összeállításakor figyelembe vett körülményeket, az igénylő által megválasztott lakásjuttatási formát, a támogatás és az igénylő által vállalt saját erő összegét. A kifüggesztés időtartama alatt a listával kapcsolatban bárki észrevételt tehet, az idő lejárta után a tervezetet a lakásügyi társadalmi bizottság megvizsgálja és javaslatával ellátva terjeszti a végrehajtó bizottság elé. A többszörös ellenőrzés, a társadalmi kontroll széles lehetősége tehát biztosíték arra, hogy valóban csak az kapja meg a támogatást, aki valóban megérdemli és rászorul. Aid eddig átböngészte cikkünket, olvashatta, hogy a lakást vásárló igénylők valóban alacsonyabb összeget kaphatnak az építőknél. A pataki tanácsülésen az említett kérdésre elmondották ennek indoklását is. Eszerint az építkezők a vásárlóktól jóval nagyobb terhet vállalnak magukra, hiszen egy új otthon emelése az első kapavágástól a beköltözésig jobb esetben is két, ám a leggyakrabban három évig tart, s az építőanyagárak sajnos folyamatosan emelkednek. A másik ok a megkülönböztetésre: ha a vásárlók a jelenleginél magasabb összeget kapnának, az óhatatlanul a lakásárak további, gyors emelkedéséhez vezetne. (udvardy)