Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
1987. június 19., péntek ÉSZAK-MAGYAKORSZAG 3 Adóreform Hogyan fizetnek a vállalat Az adóreform a vállalati adózásban az általános forgalmi adó, a lakossági adózásban pedig a személyi jövedelemadó bevezetését, meghonosítását tűzte célul. Ezúttal a vállalati adózás tervezett változtatásait tekintjük át. Az általános forgalmi adó. amely kezdetben hozzáadott érték vagy több le tér tők-adóként szerepelt a sajtóban, az egyoldalú kiemelés következtében félreértésékre adhatott alkalmat. Ennek eloszlatására hangsúlyozzuk: az általános forgalmi adó nem szüntet meg, nem helyettesít minden vállalati adófajtát, azok legtöbbje — például nyereségadó — megmarad, legifeljebb mértékük, az adókulcs módosul. Csökken például a nyereségadó, s várhatóan a felhalmozási adó mértéke. Lesznek természetesen megszűnő adónemek is — bér- és kereseti adó, vagyonadó — se kettő, az adómérséklések és adómegszűnések együttes hatására népgazdasági szinten módosul az adóviselési struktúra: az adók számottevő része a termelés szférájából átkerül a forgalom, a felhasználás és a fogyasztás területére. Az adózás ilyen jellegű szerkezeti módosításának eszköze az általános forgalmi adó, amely a hatvanas-hetvenes években először a Kobzos Piac országaiban terjedt el, s azt követően másutt is. Jelenleg több tucat európai és Európán kívüli fejlett és fejlődő ország alkalmazza. Éspedig a következőképpen: A vállalatok, mint vevők, a megvásárolt termékért nemcsak annak termelői árát hanem általános forgalmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. (A számlán is külön szerepel az ár és külön az adó). A vállalat az anyagot, a terméket feldolgozza, s ennek során új értéket állít elő. A feldolgozott termék eladásaikor a megnövelt érték után számolja az általános forgalmi adót, s azt a termelői árral együtt leszámlázza, a vevő pedig kifizeti. Az eladó vállalat tehát hozzájut a korábbi vásárláskor általa fizetett adóhoz, s csak a feldolgozás fázisában létrejött többleténték utáni adót kell befizetnie az adóhivatalinak. A termelési-forgalmi láncban tehát a vállalatok, kisvállalkozók h ozzá juthatnak az előző fázisban a vételárral együtt fizetett adóhoz, mígnem a folyamat eljut a végső felhasználóig, a fogyasztóig, aki az áru teljes értéke után fizeti meg az általános forgalmi adót. S bár igaz, hogy a vállalati adók is közvetett módon a fogyasztót terhelik, az általános forgalmi adózási rendszerben a fogyasztó közvetlenül fizeti az adót, amelynek mértéke termékcsoportonként változhat. (Nálunk várhatóan nulla—12—22 százalékos adókulcsok lesznek.) Az általános forgalmi adó — külföldön már bizonyított — előnye, hogy a ter- melési-forgalm i folyamat ban nem halmozódik: ebben az összefüggésben a gazdasági tisztánlátást szolgálja. Az általános forgalmi adó -nem költség- és nem ártényező; az adóelszámolás technikája visszatéríti a már kifizetett adót. Egyes vélemények szeriint az általános forgalmi adó kedvezményezi az exportot; ebben az esetben ugyanis teljes adóvisszatérítésre kerül sor. A termelő nézőpontjából azonban/ szó sincs preferálásról, mert belföldi értékesítés esetén is hozzájut a termék árához, az adót pedig a vásárló fizeti. Amennyiben szembesítjük a még érvényben levő adórendszer hosszú időn át bírált jellemzőit — a nyereséghez viszonyított magas adószint, a feldolgozási fázisokban halmozódnak az adók — az általános forgalmi adózás modellszerű leírásából kitűnő előnyös vonásokkal, sa já t osságokk a 1, nem lehet kétséges, hogy érdemes és indokolt egy olyan adóreform megvalósítása, amely nálunk is meghonosítja az általános forgalmi adót. Ez azonban több okból sem lesz egyszerű és köny- nyű. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fejlett országokban csak a hosszabb ideje működő forgalmi adózási rendszert kellett átalakítani. Nálunk szinte újonnan kell megkonstruálni a vállalati adózást, mégpedig úgy, hogy a termelői szféra adói és támogatásai csökkenjenek, egyidejűleg be kell vezetni a személyi jövedelemadót. Ez már nem egyszerűen adóreform, ezek a változások az árrendszert is megreformálj átk, á t a lak í t já k az árszerkezetet, az árarányokat, az árszintűket. Az adóreformhoz kapcsolódó árváltozások kimunkálása már hosszabb ideje folyik, s abban próbaszámítások végzésével mind több vállalat vesz részt. A termelői árak változását két körülmény befolyásolja: egyes vállalati adók megszűnése és mérséklése, valamint a támogatások csökkentése. Ezek hatásaként a termelői árszínvonalnak csökkennie kell, mintegy 4 —5 százalékkal. Az árarányok is módosulnak, elsősorban az energiahordozók, alapanyagok — feldolgozó- ipari termékek viszonyában. (Az előbbieké nagyjából változatlan marad, míg a feldolgozóipari termékek ár- szintje 6—9 százalékkal mérséklődik.) Az általános forgalmi adóról ezek szerint csak szépet és jót lehet mondani: kiküszöböli az adóhalmozódást, segíti a valós gazdasági értékelést, s a bevezetéshez kapcsolódó árváltozások révén a termelői árszintet is csökken fi ? A dolog azért nem ilyen egyszerű. Ezért nem alaptalan, ha némi fenntartással nézünk az adóreform elé. A közeLmúlt évtizedekben több alkalommal — 1959-ben, 1980-ban — került sor a termelői árak átfogó rendezésére, s ezek egyike sem hozta a „papírformát”, jócskán és felfelé tértek el a tervezett, a várható, a modellszámítás szerinti árszinttől. Ezúttal a termelő árak rendezése, megállapítása során nem szabad „tévedni”, az árszintcsokkenésben felfelé eltérni, mert az árrendszer kétszínűségének, a termelői és a fogyasztói ár- szintek különbségének egyik meghatározója éppen az, hogy mennyivel csökken — az 1986. évihez képest — a termelői árszint. (A másik meghatározó, hogy a mintegy 110 milliárd forintnyi fogyasztáshoz kapcsolódó ár- kiegészítésből, támogatásból mennyit sikerül leépíteni, csökkenteni.) Az általános forgalmi adó bevezetéséhez tehát kétirányú ármozgás kapcsolódik: a termelői árszintnek — miután az adók egy része kikerül a termelésből — csökkennie kell, még a fogyasztói árszint — minthogy az általános forgalmi adó ebbe a szférába csoportosítja át az adók egy részét — emelkedni fog. Az adóreformhoz kapcsolódó ármunka jelenlegi — júniusi — fázisában az 1988. évi fogyasztói árszint kétszámjegyű, 10—12 százalékos növekedése valószínűsíthető. Ez természetesen még változhat s nemcsak árrendszer- és ármechanizmus-okokból; a fogyasztói árszint alakítása gazdaságpolitikai, sőt politikai döntéseken is miúlik. Garamvölgyi István Következik: Mennyit fizet a lakosság? A húsüzem naponta 45—50 sertés feldolgozására alkalmas. A képen gázzal perzselik a hússertéseket. (Baloldali kép) A csonto- zóban ... (Jobboldali kép). A prügyi termelőszövetkezet húsfeldolgozó üzeme — kisvállalkozási formában — két évvel ezelőtt, L985. novemberében kezdte meg a termelést. Az azóta eltelt 20 hónap bizonyította; a sertésfeldolgozás során kikisérlete- zett húskészítmények megerősítették helyüket a piacon. A megye lakossága megkedvelte a termékeket, szívesen vásárolják a különféle füstölt szárazárut, sonkát. A 30 féle áru előállítására eddig közel 30 ezer sertést vágtak l'e az üzemben, ami havi 50—55-ös átlagot jelent. A szakcsoport vezetése az eddigi sikerre alapozva további termékbővítésre határozta el magát: legújabb termékük a csabai típusú szárazáru, de jelenleg is folynak a kísérletek a szalámival. A közelmúltban Mihalik Gábor, a szakcsoport elnök- helyettese elmondotta, hogy az egyre szélesebb áruskála megköveteli a technológiai sor bővítését, s nem utolsósorban — a vásárlók megtartása érdekében — ercfeA legolcsóbb acél Dél-Koreában állami kézben levő új, ultramodern acélművet helyeztek üzembe. A korszerű acélkombinát 1.95 milliárd dollárba került, s évi kapacitása 2,7 millió tonna. Ezzel Dél-'Korea évi - acélgyártó-kapacitása 17.5 millió tonnára nőtt, s a nyugati világ hetedik legnagyobb acélgyártója lett. A gyárban folyamatos öntési eljárást alkalmaznak, és számos robotol is üzembe állítottak. A gyár igazgatója szerint ez az egyik legmodernebb acélgyár a világon, amely mindenkinél olcsóbban tud acélt előállítani. Az idegenforgalmi, üdülési főszezon első napjait írjuk — befejeződött a tanév, a munkahelyeken mind többen veszik ki éves szabadságuk nagyrészét. Sokan kelnek útra, személygépkocsin, autóbuszon és természetesen vonaton. A MÁV vonzereje az utazási díjak emlékezetes emelése után erősen csökkent, ám naponta még mindig milliók érik el céljukat vasúton. Május 31-től érvényes a MÁV új menetrendje. A nyári vasúti változásokról Fazekas Barnát, a miskolci igazgatóság személyszállítási csoportvezetőjét kérdeztük. — A menetrend szerkesztésekor a vasút az utazási igények maximális kielégítésére törekszik. Ebben a munkában motivál bennünket. az is, hogy a személyforgalom még mindig csökken s nekünk érdekünk a töbo utas. Szempontjaink között az első helyen szerepel, hogy a munkába, s az onnan hazautazok, a diákok — szakmai kifejezéssel élve — a hivatásforgalom — térben és időben optimálisan érje el célját. A menetrend összeállításakor minden kérést igyekszünk figyelembe Prügyi hús Tengizbe A legújabb teimékek egyike a csabai jellegű füstölt kolbási, melyet az érlelőben folyamatosan ellenőriznek. szítésekre van szükség a higiéniai előírások maradéktalan betartására. Ezt célozza az a korszerűsítés, melynek eredményeként megoldották a szennyülepí- tést, s a bőr tisztításának fokozásra a korszerűsített zuhanyozósor. A távolabbi tervek között szerepel ugyanakkor a gépi bőrfejtés megvalósítása és úgynevezett „bőrványoló” berendezés vásárlása. Ez utóbbi a minőségi előrelépés mellett, választékbővüléssel is jár, hiszen az így nyert zsírmennyiség ipari termékként értékesíthető. A húsüzemben az idén 105 millió forintos árbevételre számítanak, s ennek része az NSZK-export, s közvetve a Tengizbe szállított füstöltáru, melyet a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat juttat el a helyszínre, havonta mintegy 13 mázsát. (csákó—laczó) Jó kezdeményezés Tokajban A Jókai úti lakótelep építése majd csak akkor folytatódhat Tokajban, ha a tanács költségvetése megengedi. Az itt lévő bérházi lakásokhoz — melyben sok idős nyugdíjas él — nincs zöldterület. sem kert. Illetve eddig nem volt, mert ebben az évben úgy döntött a tanács, hogy az itt lévő parlagon hagyott építési területet kiosztja a lakók között. Nádudvari Istvánné. aki szintén nyugdíjas —, éppen az apró konyhakertben tevékenykedett — mondta: — A nyugdíjam özvegyi jogon 3400 forint. Ez éppen a megélhetésre elegendő. Mindannyian nagyon örültünk, amikor ezt a 250 négyzetméteres területet megkaptuk művelésre. Tizenegyen gazdálkodunk ezekben a kiskertekben. Tavasszal a mezőgazdasági szakmunkásképző szántotta föl mindnyájunknak, van aki kukoricát, babot ültetett bele; az enyémbe zöldség, borsó, sárgarépa, petrezselyem van. Ügy gondolom, nekünk nyugdíjasoknak nagy segítség, hogy ezeket a naponta szükséges apróságokat nem a boltban kell megvenniünk. Természetesen az is nagyon fontos, hogy lehetőségünk van egy kis mozgásra, és nem kell messzire mennünk. Ismét jár a gyorsvonat Ózdra Vasúti változások: venni, ugyanakkor elsősorban a többség érdekeit kívánjuk szolgálni. Nem mellékes körülmény az sem, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök, az élőmunka nagysága nem növekszik, sőt csökken, így egyes területeken a vonatok közlekedésénél napi, időszakos korlátozásokra is sor került, sőt néhány kihasználatlan vonatot nem közlekedtetünk. Erről az adott terület lakosságát minden esetben előre, pontosan tájékoztatjuk. Ami megyénkre vonatkozik: az új menetrend nemzetközi, az expressz és a gyorsvonatokat tekintve nem tartalmaz lényegesebb változásokat. A Tokaj és a Borsod Expressz a korábbi időpontokban közlekedik, azzal a módosítással, hogy az utóbbi — ideiglenesen — 6 óra 38 perckor indul a Tiszairól. A tapolcai gyors június 13- tól augusztus 30-ig szállítja a Balaton partjára az üdülőket. Mindenképpen jó hír. hogy Budapest és Ózd között, Miskolcot érintve május végétől ismét jár a gyorsvonat. Olvasóink nyilván emlékeznek rá, hogy Miskolc és Ózd között két esztendővel ezelőtt a pálya állapota miatt megszüntették a gyorsvonati közlekedést. A pálya korszerűsítését a nyár elejére fejezték be, de felújítási munkák Kazincbarcika és Ózd között továbbra is lesznek ezen a vonalon. Az új menetrend életbe lépését követően a főváros és Ózd között 2 pár gyorsvonat jár. A menetrend szerint vonattal a legkorábban 7 óra 15 perckor érhetünk MisBányászok versenye A bányászvállalatok között folyó ágazati mun'kaver- senynek elkészült az I. negyedéves mérlege. Az eredmények alapján az országban működő nagy kapacitású aknák között a fékéte- völgyi akna a második, a lyukói pedig a harmadik helyen végzett. Az úgynevezett komplex gépesítésű frontfejtéseken dolgozó brigádok közül a Lyukón dolgozó Pavlyás László vezette szocialista brigád lett a második, a Tuza József irányításával termelő putnoki kollektíva pedig harmadik helyezést ért el. kolcról Budapestre. Az első személyvonat hajnali 4 órakor indul el a Tiszairól, ez érkezik meg negyed nyolcra. A legkésőbbi vonat, amely- lyel a fővárosból elérhetjük megyeszékhelyünket, a már említett tapolcai gyors, amelyre azonban nem a Keletiben, hanem Kőbányafelső állomáson lehet felszállni, mégpedig pontosan 20 órakor. Ezt megelőzően 19.45 perckor indul a Keletiből a Cracowia Miskolcon keresztül Lengyelországba. A Keleti pályaudvar felújítása nem érinti a Miskolcról Budapestre induló vonatok menetrendjét, sem az utazási időt. A pályaudvar felújítása — hatalmas rekonstrukcióról van szó — a tervek szerint 1989-ben fejeződik be. Hogyan halad a villamosítás? A VII. ötéves tervben fejezi be a MÁV Miskolci Igazgatósága a Hatvan—Salgótarján közötti szakasz villamosítását. Ezután a Felső- zsolca—Hidasnémeti vonal, majd a Kazincbarcika—Ózd között vezető pályát. A Me- zözombor—Sátoralj aú jh ely vonal villamosítását a vasút 20C0-ig nem tervezi. U. J.
