Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
1987. június 17., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Berecz Frigyes Borsodban Látogatás a két kohászatban Ózdon több ezer embert érint a kohászati üzemek sorsa. Be recz Frigyes a gondokkal is megismerkedett... M ozog a iöld gazdaságunk építménye alatt. Attól nem félhetünk, hogy a mozgás kibillenti egyensúlyából a gazdaságot, hiszen számtalan vonatkozásban éppen a labilitás, az egyensúlyvesztés a fő oka újító, korszerűsítő szándékainknak. Mást kell csinálni és másként — mondhatjuk, ha arra gondolunk, hogy az iparban elkerülhetetlen a szerkezetváltás, a mezőgazdaságban a termelés, az export gazdaságosságának növelése, és minden más ágazatban is a modernizálás, a hatékony és takarékos gazdálkodás, s mindezt úgy, hogy vállalkozásaikért felelősséget is viseljenek a termelők, a kudarc ott éreztesse kedvezőtlen hatását, ahol a hibákat elkövették. Egyszóval komoly változások elé nézünk a gazdálkodás irányát, feltételrendszerét illetően. Bármennyire is óhajtott, hogy friss szél kerekedjék, jócskán akadnak, akik az új gazdasági stratégiától féltik életünk stabilitását, s kérdik: nem lenne elég a jelenlegi gazdasági rendszer keretei között jobban, gondosabban vezetni, dolgozni? S a kérdést megtoldják azzal, hogy hiszen a szerkezetváltás, a vállalati támogatások csökkentése jelentős dolgozói rétegeket bi- zonytalanit el végső soron. Fel kell-e vállalnunk ezeket az új feszültségeket? Aligha lenne helyes lehurrogni a kétségeinket han- goztatókat. Ilyen nagy átalakulás előtt jogosnak tetszik, hogy minden alternatívát megvizsgáljanak, s a döntések hatását is mérlegre tegyék. Egy valami azonban teljesen bizonyos: a kor, a világgazdaság és a belső parancsok nem engedik meg, hogy azon meditálunk, lépjünk vagy maradjon minden a régiben. Ez a kérdésfeltevés már évekkel ezelőtt sem volt igaz, nemhogy ma, amikor a jelen feladatai mellett mulasztásaink pótlása is dolgunk, és mind nagyobb terhek nehezednek gazdaságunkra az adósságszolgáltatás és a tetemes költségvetési hiány miatt. A választás most nem a mi akaratunktól függ. A döntési az élet, a világpiac objektív követelményei erőszakolják ki. Az a verseny, amely tőlünk függetlenül van, zajlik, és mindent patikamérlegre téve honorál: minőséget, korszerűséget, súlyt, küllemet, anyagba zárt tudást. Igaz, az új gazdasági stratégiánk, amelynek célja a költségvetési egyensúly helyreállítása, és az új, versenyképesebb értéktermelő szerkezet kiépítése, áldozatokat kíván mindenkitől. Szóltunk már a lehetséges munkaerő-átcsoportosítás gondjairól, kényelmetlenségeiről. Újabban beszélünk a hozzáadott érték-adó bevezetésének (ami az igazi válA felmérések szerint minden negyedük fizikai dolgozó olyan zajban végzi a munkáját, amely már veszélyezteti a hallását. Mivel a zaj a dolgozók széles rétegének munkakörülményeit befolyásolja, s az egyik leggyakoribb foglalkozási megbetegedés előidézője, fokozottan előtérbe kerültek a zajvédelmi kutatások az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetben. Szakembereiknek sikerült olyan készüléket kifejleszteniük, amely mérni tudja, hogy egy adott körzetem belül, hosszabb időn át milyen zajterhelés éri a dolgozót. Ilyen 'készülékhez eddig csak külföldről lehetett hozzájutni, s a hazai gyártlalati teljesítmények méréséhez szükséges) árfelhajtó hatásáról is. Bűnös dolog lenne bagatellizálni gazdaságunk operációjával járó „fájdalmakat". Ezek a problémák azonban összehasonlíthatatlanul kisebbek azoknál, amelyek ránk várnának az „egyhelybenjárás” esetén, ha elmulasztanánk a „műtéti" beavatkozásokat gazdaságunk' kóros betegségei gyógyítása érdekében. Képzeljük csak el, micsoda feszültségek forrása lenne az olyan gazdaság, amely nem termelheti meg a szükségletek növekedésének, kielégítésére szolgáló többletjavakat. És azért nem, mert a jobbaktól a gyengék támogatására óriási nyereségeket vonnak el, megfosztva a fejlődés lehetőségétől, végül is a gyengék közé taszítva őket. Ma a deficiteket országos méretekben elfedik a kölcsönök, az állami támogatások. Megrázkódtatás nem azzal jár, ha ezen a rossz gyakorlaton változtatunk (itt-ott persze a gazdasági vezetők cseréjével is), hanem azzal, ha a végletekig működni hagyjuk a gazdaság stabilitását aláásó módszereket, mechanizmusokat. Van elég külföldi példa előttünk, ami azt mutatja, hogy a hagyományos stabilitás megszűnése, a gazdaság nagyívű váltása nem hogy nem vezetett társadalmi válsághoz, ellenkezőleg, összefogta a modernizálásban érdekelt jelentős rétegeket. És mivel a rossz leépítésből származó új meg új forrásokat ' az igazi teljesítmények elismerésére fordították, nagyobb társadalmi elégedettségeket váltottak ki, mintha munkája figyelembevétele nélkül mindenkit újabb kedvezményekben részesítettek volna. (Ami nem jelenti azt, hogy ne kellene a jövőben szociálpolitikai intézkedésekkel segíteni a változások által leginkább hátrányosan érintetteken. Csakhogy ehhez a fedezetet is meg kell teremteni.) Az újságok híradásaiból tudjuk, készül a párt új társadalmi, gazdasági cselekvési programja, amelynek tervezetét több felelős testület is megvitatta már. A program a társadalmat is érinti, mivel olyan szférákban is újítani kell, ahonnan, mint forrásból, a gazdasági döntések kiindulnak. Mi vállaljuk a felépítmény korszerűsítésének. sőt, a politikai rendszer fejlesztésének is a gondját, hogy ezeken a területeken is elháruljanak a gazdaság, az ország fejlődésének útjából az akadályok. De a tudati visszahúzó erőkről sem szabad elfelejtkezni. Sajnos, ezek közé tartozik a régihez való ragaszkodás, a kényelemszeretet. a pozícióféltés, amelynek fékező .hatását a legminimálisabbra kell szorítani. mányú műszerekkel csak arra volt lehetőség, hogy egy adott helyen, adott időben mérjék a zaj szintjét. így hát nem is lehetett pontos a kép arról, hogy a dolgozónak napi munkája során mekkora zajt kell elviselnie. Az új készülék segítségével a zajterhelésről valós adatokat kaphatnak, mert az érzékelőjét, a személyi dózismérőt a dolgozók ruházatukon viselve egész nap maguknál tarthatják. Az így meghatározott zajterhelés alapján pontosan ki lehet számítani, hogy a hallószerJúlius 4: Nemzetközi szövetkezeti nap Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége felhívást bocsátott ki a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére; a szövetkezeti szolidaritás hagyományos nemzetközi ünnepére július 4-én kerül sor, sorrendben ezúttal 65. alkalommal. A felhívás kiemeli, hogy a tavalyi szövetkezeti kongresszusok nyomán a mozgalom mindhárom ágazata megújulva kezdte meg tevékenységét. A kongresszusi viták is kifejezésre juttatták. hogy a magyar szövetkezetek hasznosan szolgálják tagjaik társadalmi-gazdasági érdekeit, tevékeny és megbecsült szerepet játszva szervesen illeszkednek a népgazdaságba. A mintegy 4700 szövetkezet a nemzeti jövedelem negyedrészét állítja elő. A szövetkezetek és társulásaik a mezőgazdasági termelésből 69, az ipariból 17, a kiskereskedelmi forgalomból pedig 36 százalékkal részesednek. A lakossági szolgáltatásoknak mintegy felét végzik. A szövetkezeti elveket alkalmazó különféle egyszerű vállalkozások száma gyors ütemben nő, és már meghaladja a 40 ezret. Jelentős szerepet töltenek be a szövetkezetek a közös vállalatok létrehozásában is. Munkájukat közel 500 regionális társulás és 60 országos hálózattal rendelkező termelési rendszer segíti. Megjelentek a szövetkezeti bankok és kereskedő házak is. A felhívás hangsúlyozza: a gazdasági feladatokat a szövetkezetek tagsági kapcsolataik erősítésével és demokratikus döntési rendszerük továbbfejlesztésével oldhatják meg. Érdekük a társszövetkezetekkel, valamint az állami vállalatokkal való együttműködés fejlesztése, összefogásuk erősíti az or szág intézményrendszerében fontos szerepet betöltő területi és országos szövetségek munkáját is. A dokumentum végül bejelenti : a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, amelynek megalapításában a magyar szövetkezeti mozgalom már 1985-ben közreműködött, az idén ősszel, hazánkban tartja központi bizottsági ülésszakát. Az eseményre a világ minden tájáról több mint 600 küldöttet várnak. (MTI) Pályázat A KISZ Központi Bizottsága ifjúsági közösségek, szabadidős társaságok alakítását kezdeményezi. Várják olyan közösségek jelentkezését, amelyek — elsősorban a kistelepüléseken és a lakótelepeken — társadalmi összefogással jönnek létre, településük közéletének, hagyományőrzésének, a lakosság egészségesebb életmódjának és kulturált szabadidő eltöltésének érdekében. vek regenerálódásához menynyi időre van szükség. A halláskárosodás megelőzésének az is fontos feltétele, hogy a dolgozók folyamatosan részt vegyenek a szűrővizsgálatokon. Ezeket az ellenőrző vizsgálatokat eddig csak a szákorvosi rendelőkben lehetett elvégezni, most azonban az intézetben olyan új hallásvizsgáló műszer készült, amelyet a legegyszerűbb körülmények között, a vállalati rendelőben is alkalmazhatnak. A számítógéppel összekapcsolt készülék hordozható, s így a vizsgálatokat bárhol el levégezni. (Folytatás az 1. oldalról) legyenek kelendőbbek a piacon. Azt sem szabad elfelejteni, s ez is elhangzott a délelőtti találkozón, hogy nemcsak nosztalgiás indulatok törnek lándzsát a kohászkodás mellett, hanem megélhetési, foglalkoztatási kényszer is, a vas- és acélgyártás fennmaradása. A megye döntően nehézipari jellege, termelési monokultúrája kétségessé teszi, hogy Borsod pusztán csak önerőből boldogulhat, s képes-e megoldani a rászakadt gazdasági, foglalkoztatási problémákat. . Helyszíni tapasztalatokért a Lenin Kohászati Művekbe látogatott Berecz Frigyes. Drótos László vezérigazgató fogadta. A nagyüzem helyzetéről, valamint a kibontakozást elemző lehetőségekről szóló tárgyaláson részt vett Dudla József, Miskolc város pártbizottságának első titkára, dr. Kovács László, Miskolc tanácselnöke, Gerzsényi Miklós, a diósgyőri nagyüzem pártbizottságának titkára, Móri Lajos szb-titkár és Szedla- csek György, az LKM KISZ- bizottságának titkára. A 217 éves gyár napi gondjai kerültek terítékre. Hogyan mérsékelhetőek a gazdasági és a morális veszteségek? Mi a garancia arra, hogy az év végén nem lesz veszteséges az üzem? Mit lehetne másként és jobban csinálni? Van-e lehetőség arra, hogy Észak-Magyarország kohászati vállalatai valamilyen praktikus gazdasági együttműködési formát választva, hatékonyabban lássák el feladataikat? Hogyan teremthetők meg a hatékony foglalkoztatás feltételei, s egyáltalán, biztosítha- tóak-e a teljes foglalkoztatás feltételei? A kérdésre gyűltek, gyűlnek a feleletek. A választ azonban Ózdon is kereste Berecz Frigyes. * Ózdi látogatására a Minisztertanács elnökhelyettesét elkísérte Fejti György, s a megye több más vezetője. A kohászati üzemekben a vendéget a város és a gyár vezetői fogadták. A vállalatról Petites András vezérigazgató, a városról Molnár László pártbizottsági első titkár, a Varos és vonzás- körzete munkaerőfoglalkoztatási gondjairól, Majoros László megyei tanácselnökhelyettes tájékoztatta Berecz Frigyest. Elhangzott, hogy a hatodik ötéves terv fejlődési üteme Ózdon mostanra megtorpant, a népesség növekedése megállt, a tervidőszak utolsó három évében számottevően csökkent. Majd’ ötezerrel kevesebben laknak a városban és környékén, mint fél évtizeddel ezelőtt. Az életszínvonal jelentősen csökkent, Ózd és környékének közhangulatát a pesszimizmus, az elbizonytalanodás jellemzi. Élesebben jelentkezik a vezetőellenesség, fokozódik az elvándorlás, érzékelhetőbbek a foglalkoztatásbeli feszültségek, jelenleg csaknem félezren várnak munkára. Kritikai észrevételként mondották, hogy a tervezett munkahelyek létesítése késik, a pályakezdőknek elhelyezkedési nehézségeik vannak, a megye, s a város a felmerült problémákat önerőből nem tudja megoldani. Az ÓKÜ dolgozóinak az elmúlt időszakban érzékelhető bizakodó hangulata napjainkra fokozatosan romlott, a feszültségek fokozódtak, s ma nehezebb feltételek között kell a mindennapos feladatokat megoldani. A vendéglátók kereken kimondták, hogy Ózdon olyan hangulat kezd kialakulni, mintha a központi vezetés „leírta” volna az ÓKÜ-t, s ezzel együtt mintha Ózd és térsége devalválódott volna a központi szervek szemében. A kohászatról szólva az érdekeltek kifejtették, hogy több veszteségesen termelő egységet már leállítottak, s kiemelten foglalkoznak azzal: mennyit, s hová kellene beruháznia az állami költségvetésnek ahhoz, hogy a gyár a közeljövőben rentábilisan termeljen. Nem kétséges: a termékszerkezet átalakítás programja kihat a munkaerő foglalkoztatására is. Ez év végéig az ÓKÜ majd 3,5 ezer emberrel kevesebbet foglalkoztat, és ebből háromnegyedezer dolgozó sorsa még bizonytalan. A többi nyugdíjba vonul, illetve más munkát, szakmát tanul. Berecz Frigyes ózdi programja végén lapunknak, a következőkben foglalta össze borsodi látogatásának tapasztalatait: — A kormányzat foglalkozik azokkal a gazdasági intézkedésekkel, amelyeknek elsődleges célja, hogy az éves terv teljesüljön. Mielőtt ezeket az intézkedéseket meghoznánk, meg akartam ismerkedni a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek gondjaival, terveivel, ezért látogattam ide. A kohászattal kapcsolatban azt akarom nagyon hangsúlyozottan kiemelni, hogy szó sincs visszafejlesztéséről. Azért kell ezt különösen hangsúlyozni, mert a közvéleményben így terjedt el, s így kelt félelmet a helyszíneken is. Arról van szó, hogy a magyar gazdaság jövőjének megfelelő kohászatot alakítsunk ki. Szükségünk van arra a 3,5—4 millió tonna acélra, amit évente előállítunk, de ez megfelelő szerkezeti összetételben, sokkal jobb minőségben és sokkal alacsonyabb önköltségi áron kell nekünk. Természetes, hogy a mainál sokkal korszerűbb technológiával kell gyártanunk a félkész és készárukat. Ennek azonban lesz olyan kellemetlen következménye, hogy ez a korszerű technológia magasabb állóeszköz-értéket, ugyanakkor sokkal kisebb létszámot igényel. A kohászatot nem visszafejleszteni, hanem átalakítani szükséges. A felszabaduló létszámnak pedig megfelelő munkaalkalmat teremtünk. Itt a körzetben, a városban és a megye területén is. Nem arról van szó, hogy több száz, több ezer ember az utcára kerül, de az tény, hogy a kohászatnak mintegy három és félezer emberrel kevesebbre van szüksége ebben az évben „ Ennek mintegy harmadát a- természetes létszámfogyás elrendezte, vagyis nyugdíjba mentek, a többi munkás elhelyezkedésére hozunk intézkedéseket. Látogatásom elsődleges célja az volt, hogy ezekről konzultáljak a terület és a város vezetőivel. Én úgy látom, hogy központi és helyi döntésekkel ezeknek az embereknek a sorsa megoldható. Valamennyien ezen munkálkodunk. Nyilatkozat az Észak-Magyarországnak. A kormányzat kiemelt helyen foglalkozik a térség problémáival. . . Fotó: Balogh Imre Komornik Ferenc Uj eszközök a zajvédelemhez
