Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. június 17., szerda Cs. Varga István: Jeszenyin világa Cs. Varga István a ta­nulmánykötete végén érde­kes címlistát közöl Jesze­nyin magyarországi fogad­tatásáról. A nagy orosz köl­tőről írott (magyar) cikkek mennyisége is figyelemre méltó, s nem kevésbé az, hogy az első figyelemfelhí­vó írások még a húszas évekből (pl. dr. Kiss Dezső 1926.) valók. Izgalmasabb­nak érzem azonban azt a tényt (az ő névsorukat is közli a szerző), hogy 19 ma­gyar költő verset írt Jesze­nyin emlékére. Ezek egy ré­sze nyilván fordította is Je­szenyint, de ez nem feltéte­le a vonzódásnak. Az eset valahonnan ismerős: a XIX. században Puskinnak ala­kult ki hasonló nimbusza, népszerűsége. Arany László Hűbele Balázsa (A délibá­bok hőse) nem születhetett volna meg Anyegin nélkül. Mi magyarázza ezt a vonzó­dást a mindenkori kortárs orosz irodalomhoz? A ha­sonló élménykor, de mond­hatnék azt is, hogy a ha­sonló társadalmi helyzet. Amely olykor fáziseltolódá­sokat is mutathat hol az orosz, hol a magyar líra ja­vára, de abban mindenkor azonos volt, hogy a leg­jobb, az élvonalbeli költő­ink fogékonyak a történe­lem kihívásaira, s a maguk szintjén (és világnézete alapján) válaszolnak is azokra. Visszatérve Jeszenyinre, joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért, mivel hatott a magyar (és az orosz) lírá­ra? Erre csak akkor tudunk érdemben válaszolni, ha tudjuk, hogy ki is volt Szer- gej Alekszandrovics Jesze­nyin. Erről szól Cs. Varga István könyve. Joggal és okkal hasonlítja a mi Adynkhoz, József Attilánk­hoz, a spanyol Frederico Garcia Lorcához. S ezzel már jeleztem is azokat az ideológiai „buktatókat"’, amelyek miatt oly sok vita volt már életében is, s ami miatt csak oly késve és el­lentmondásosan került a szovjet irodalmi tudatba (következésképp a magyar­ba is) Jeszenyin jelentősé­ge. A kortárs vakságát jól ismerjük, éppen Ady példá­jából. Az életrajzi tények (ivászat, botrányok) vagy az ilyen-olyan alkalmakkor közzétett nyilatkozatok (lásd imaginisták) miatt a szem­tanúk, a pályatársak hajla­mosak voltak egy-egy hízel­gő, ám többnyire goromba jelzővel elintézni a költőt. A jelenség öröknek mond­ható. A zsenialitás, a költői nagyság csak ritkán páro­sul a szó nyárs- és kispol­gári értelmében vett „ren­dességgel”, értsd konszoli­dált életmóddal. Sajátosnak tartom, hogy a középiskolai tankönyveink pl. fontosnak tartják megemlíteni Ady vérbaját, de Vörösmartyét, Széchenyiét már nem. En­nek okát éppen a költőben látom, tudniillik Ady hety­kén, dacosan a világ tudo­mására (is) hozta ezt a be­tegségét, mint ahogyan a véleményét is a világról. Nos, ezt tette Jeszenyin is, aki szintén önpusztító mó­don élt, és önkezével ve­tett véget az életének, 30 éves korában — miután a saját vérével! megírta a búcsúversét... Kell ennél romantikusabb, látványo­sabb póz és kihívás? Csakhogy ma már tud­juk Adyról is, Jeszenyinről is, hogy ezek a polgárpuk­kasztó gesztusok a felszínt jelentik. Véleményüket az adott világról igazolta a tör­ténelem, amely éppen ezek­kel a zsenikkel, váteszekkel üzen. Az orosz történelem sajátosságaiból következik, hogy a századelőn Jeszenyin és társai még új informá­ciókat és értékeket hozhat­tak a faluból, a faluról. Ezt nem értették, illetve ér­tették félre a kortársak, amikor Jeszenyin föld-, fa­lu- és hazaszeretetét el­avultnak, sőt reakciósnak mondták. Holott már En­gels figyelmeztetett, s ezt átvette Lenin is, hogy a földkérdést csak tapintato­san, nagy körültekintéssel lehet megoldani. Gorkij és Lenin levelezéséből tudjuk, hogy sokan éppen ettől a mozdulatlannak és mozdít- hatatlannak tekintett mu­zsik (írástudatlan!) tömeg­től féltették a forradalmat. Jeszenyin is erről beszélt, de a „másik oldalról”, az­az a falu tradicionális érté­keit, hagyományait féltet­te, a gyors változástól, a durva beavatkozástól. Cs. Varga nyomról-nyomra kö­vetve Jeszenyin életútját, azt a folyamatot írja le, ahogyan a kis rjazanyi fa­luból Konsztantyinovóból a költő eljut szó szerint a nagyvilágba (USA, Párizs, Berlin), illetve a tudatoso­dásnak és sorsvállalásnak arra a fokára, amely mar­kánsan azzá tette: aki: az orosz falu költőjévé, de im­már világirodalmi szinten. Ez az életút, ha úgy tet­szik sok szempontból mo­dellértékű, s ezért érdekes, izgalmas ma is. Az egyik ilyen képlet a (kis)faluból a (nagy)városba került fia­talok) sorsa. Törvénysze­rű-e az elkallódás, a szelle­mi, erkölcsi, testi züllés, az önveszélyeztetés? Jeszenyin (Adyhoz hasonlóan) megej­tő őszinteséggel gyón ezek­ről az élményekről. A má­sik kérdés sem kevésbé iz­galmas: a költő és a pilla­natnyi hatalom, politika, ideológia viszonya, Jesze­nyin forradalmárnak tartot­ta magát, de mindig hoz­zá tette, hogy a „maga mód­ján”. Nos, az irodalomtör­ténet már többször bebizo­nyította, hogy az esztétikai érték több és más termé­szetű, mint az ideológiai té­telek. Igen, ellentmondásos és sokszínű volt Jeszenyin az ember és a költő. Embernek esendő, mint mi, de költő­nek zseniális, korán és sa­ját (esendő) sorsán is túl­mutató, maradandó érték. Cs. Varga István tanul­mánykötete jól érzékelteti ezt. Hatalmas anyagot te­kintett át és dolgozott föl, de nem veszett el a részle­tekben. Van néhány szép verselemzése is, ám ezek­nél (sajnos) néhol ismétli is önmagát. (Európa Kiadó, Budapest) Horpácsi Sándor Beszámoló és beszélgetés a tervezővel nak korszerűsítési munkák, ahol önmagába zárt befe­lé eső belső területek szü­letnek, de nagy százalékban a belső tér mint az egésznek egy része az épület koncep­ciójával együtt, illetve ab­ból nő ki. Szerves része a nagynak, de önmagában is zárt egész. — Vidéki tervező válla­latnál dolgozik. Miként be­folyásolja ez munkáját? — A vidéki helyzetből adódóan széles skálájú a te­vékenységi kör. Csak az ott­honalakítás területe marad mostohagyerek. Pedig ko­runkban, amikor az embe­rek igényei és az áruk kíná­lata, meg a sokféle felfogás ütköznek, nagy szüksége len­ne nemcsak az egyénnek, hanem a városnak is olyan lakásszituációk teremtésére, ahol az ember jól és otthon érzi magát. — A kiállítás általában megvalósult terveit tükrözi. Bizonyára sokat gondol meg nem valósult, vagy a kivi­telezésben módosult terve­zéseire is. — Természetesen. Terve­imnek mintegy 30 százaléka nem valósult meg, de fog­lalkoztatnak azok a mun­káim is, amelyek bizonyos kompromisszumokkal jutot­tak el a megvalósulásig és bánt, amikor nem egy mun­kámat az idő múlásával el­torzítva látom. Munkáim nagy része egy-egy igényes megbízó inspirációjára, de főleg minden követelési kényszer és publikum nél­kül saját mániából született, ám- közvetlen munkatársaim pozitív hozzállása és felké­szültsége nélkül nem való­sulhattak volna meg. Sze­retném elmondani, hogy ezeket a tereket nem sok pénzzel és drága anyaggal próbáltam „humanizálni”, hanem a ráfordított gondo­latok, az energia mennyisé­gével. Az arányosság, a har­mónia, a lépték nem kerül pénzbe. Az élet kiteljesedé­séhez szükség van mind az egyéni aktivitást, mind a nagyobb közösségek közötti viszonyt biztosító .körülmé­nyekre. Ehhez szerettem vol­na a magam eszközeivel és a 29 éves kitartással hozzá­járulni és ennek a törekvés­nek a tanúi a munkássá­gomból kiragadott, különbö­ző területeket érintő mun­kák itt látható fotói. — Most min dolgozik? — Többek között az újjá­épülő miskolci Rácz cuk­rászda belső kiképzésén, va­lamint a miskolci I. sz. Pos­tahivatal belső kiképzésén. * Lapunkban hónapok óta folyik a vita Miskolc szelle­mi életéről, Dufala József budapesti kiállítása — úgy érzem — egyfajta sajátos nyelven fogalmazott hozzá­szólás, vagy adalék ehhez a a polémiához, mert Miskolc szellemi életének országos fórumon történt jelentkezése egyben. Szívesen ajánlom a megtekintését. Benedek Miklós A Műcsarnok budapes- • ti — VII., Rákóczi út 30. alatti — Fényes Adolf-termében látható nap­jainkban és még június 28- ig látogatható Dufala József miskolci belsőépítész mun­káinak kiállítása. A tárlat a Műcsarnok Épí­tészet — Belső építészet cí­mű műhelymunka sorozatá­ban tizenegyedikként kíván­ja megismertetni az egy hí­ján harminc esztendeje Mis­kolcon alkotó és megvaló­sult munkáival igen sok kö­zösségi helyen folyamatosan velünk lévő belsőépítész te­vékenységét. Gondoljunk csak Miskolcon a megyei könyvtár, a Júnó Szálloda, a Vasas Művelődési és Oktatási Központ, a megyei pártszék­ház, a Pátria épületkomp­lexum egyes boltjai, intéz­ményei és más, sokak által rendszeresen látogatott he­lyek belső tereinek kiképzé­sére, egyedi berendezésére. Élvezzük a kellemes környe­zetet ezeken a helyeken és sokfelé máshol, s nagyon rit­kán jut eszünkbe, hogy ezt nagyon gondos tervezői mun­kával teremtette meg szá­munkra valaki: Dufala Jó­zsef. 1958-ban a friss diplo­mával a zsebében — az Iparművészeti Főiskola bel­sőépítész tagozatán végzett — Miskolcra jött az Észak­tervhez és azóta ott dol­gozik. (Nem kellett messzire jönnie: Rudabányán szüle­tett.) A tervező vállalat ez idő alatt igen sok érdekes és értékes épülettel gazdagította nemcsak Miskolcot, hanem néhány távolabbi település utcáit, tereit is. S ezekben ott van Dufala József mun­kája, sok-sok megvalósult álma is. A kiállítóteremben mint­egy száz nagyméretű színes A Nehézipari Műszaki Egyetem I. sz. nagyelőadójának előtere fotó és tervrajz ad számot a tervező évtizedeiről. Na­gyon jó, hogy a legtöbb terv­rajz mellett már látható a megvalósult létesítmény szí­nes fotója is, de látok nem egy olyan tervrajzot, amely még megvalósításra vár, s nagyon szívesen látnám sok­sok miskolci társammal együtt már az utcán. Pél­dául a postai pavilonokat. Járok a teremben és mind­inkább otthon érzem magam, hiszen a legtöbb már meg­valósult terv otthonos szá­momra. A Pátria boltjában mindennapos vagyok, a kü­lönböző hivatalokban, ame­lyeknek -belsőit Dufala ter­vezte, szintén megfordultam már. Ismerősek a különböző boltok, a Művészklub, a szál­lodai hall és mások, az egye­tem egyes belső terei. Vi­szonylag kevés a Miskolcon kívüli megvalósult alkotás, Sárospatakról a Tanítóképző Főiskola és a Bodrog Szálló, Leninvárosból a házasságkö­tő terem és Szolnokról egy étterem és teázó barátságos belsői dicsérik Dufala fantá­ziáját. A kiállítást Baranyi Judit rendezte, a fotókat Iieltai László készítette. * A tárlat megtekintését kö­vetően beszélgettem Dufala Józseffel a tárlaton látottak­ról, törekvéseiről: — A főiskolától kapott út- ravalók közül a szakmák kö­zötti szintézisre való törek­vés igénye volt, ami megha­tározta szemléletem. Szerves egységnek tekintem a bútort, a belsőteret, szerkezetet és a formát. Ez csak egyes ese­tekben válik külön a meg­bízások jellegéből adódóan. A főiskolán Kaesz Gyula tanár úrtól azt tanultuk, hogy a bútor kis építészet. Ugyanez vonatkozik az ut­cai pavilonokra és a többi kisarchitektúrára. Munkáim­ban alapvető törekvés volt az építészeti szemlélet kife­jezésre juttatása annak el­lenére, hogy belsőépítésznek érzem magam. Hiszem, hogy a belsőtér problémája is épí­tészeti probléma. Bár van­A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tárgyalóterme Dolgozókat alkalmaznak A Gáz- és Olajszállító Vállalat 15. Számú Üzeme Miskolc, Sa- jószigeti u. l. szám felvételre keres hírközlési kábelszerelő szakmunkást. Fizetés megegye­zés szerint. Érdeklődni szemé­lyesen vagy a 16-072/120-as te­lefonon. MH 139284. Főágazatunk felvesz magas kereseti lehetőséggel esztergá­lyosokat, marósokat, gyalusokat, ácsbrigádokat, kőművest, segéd­munkást. Miskolc, Rácz Adám utca 22. MH—139287 A szerencsi Lenin Mg. Ter­melőszövetkezet bútorgyártó üzemébe bútorasztalos szak­munkást keres. Elsősorban szakmunkások jelentkezését vár­juk. Jelentkezhetnek viszont többéves gyakorlattal rendelke­ző betanított munkások is. Az üzem két műszakban dolgozik. Bérezés a szövetkezet bérsza­bályzata szerint. Jelentkezni le­het: a szövetkezet központjában Novotnik I.ászióné személyzeti vezetőnél. MII 139283 A Diósgyőri Édesipari Gyár azonnali belépéssel alkalmaz 3 műszakos női munkavállalókat, 8 általános iskolai végzettséggel. Az éjszakai pótlék 60"n-al nyer elszámolást. Jelentkezés: Diós­győri Édesipari Gyár munkaügyi osztály, Miskolc III., Fürdő u. 4. Fegyveres testület keres (bu­dapesti egységéhez) 18 életévü­ket betöltött, legalább 8 általá­nos iskolai végzettséggel ren­delkező, sorkatonai szolgálatot teljesített, büntetlen előéletű férfiakat, 35 éves korig. Havi jövedelem 7000—8000 Ft. Jelent­kezéseket rövid önéletrajzzal „Hivatás” jeligére az 1475 Bu­dapest, Pf.: 22. címre kérjük. 1 fő gáztüzelésű kazánkezelő (középnyomású vizsgával), 1 fő kőműves, 1 fő vízvezetékszerelő, 1 fő gépszerelő lakatos. Jelent­kezni lehet: Borsod Megyei Tejipari Vállalat Központi Tej­üzeme tmk-irodájában. 3534 Miskolc, III., Erdélyi u. l. sz. A B.-A.-Z. Megyei Zöldért Vállalat felvételre keres: köz­ponti telephelyre: árcsoportve­zetőt, feltétel: felsőfokú szak­irányú képesítés, műszaki elő­adót, beruházási gyakorlattal rendelkezők előnyben, árufor­galmi szakembereket közép- cs felsőfokú szakképesítéssel. Ka­zincbarcikai kirendeltségre: ki­rendeltségvezetőt, feltétel: felső­fokú szakirányú képesítés, 5 éves kereskedelmi gyakorlat. Kazincbarcikai, 520. sz. élelmi­szerboltba boltvezetőt és -helyet­teseket. Feltételek: boltvezetői képesítés és 5 éves szakmai gyakorlat. I. Sz. Miskolci Ki­rendeltségünkre : kircndeltségve- zető-helyettest. Feltétel: felső­fokú szakirányú végzettség. Raktárosokat, feltétel: középfo­kú áruforgalmi szakképesítés cs 5 éves szakmai gyakorlat. Je­lentkezés: a vállalat központjá­ban a személyzeti vezetőnél. Cím: Miskolc, Baross G. u. 13— 15. Tel.: 18-481 31-es mellék. A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Zöldért Vállalat pályáza­tot hirdet felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szak­ember részére ellenőrzési osz­tályvezető-helyettesi munkakör, valamint mérlegképes könyve­lői bizonyítvánnyal rendelkező belső ellenőri munkakör be­töltésére. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat központjában (Baross Gábor u. 13—15.), a személyzeti vezetőnél lehet. Tel.: 18-48131 mellék. Középiskolai Fiúkollégium I. (Miskolc, Lorántffy Zs. u. 32/C) felvételt hirdet i fő, főfoglalko­zású általános karbantartói ál­lásra, és l fő nyugdíjas, rész­foglalkozású (heti 20 óra) álta­lános karbantartói állásra. Bé­rezés a 13/1984. (VIII. 22.) ABMM rendelet szerint. Jelentkezés a kollégium gondnokánál, szemé­lyesen. Jól képzett lakatosokat hc- gesztővizsgával felveszünk, je­lentkezés: TAURINA, Miskolc, Erdélyi u. 1. A Szirmabcscnyöi Bükkalja Mgtsz parasznyai fatelepére fa­ipari szalagfűrészgép-kezelőket keres felvételre, jó kereseti le­hetőséggel. Jelentkezni lehet a tsz parasznyai fatelepén, min­den munkanap, az üzem veze­tőjénél. Éjjeli őr állásba nyugdíjas- férfit azonnali belépéssel felve­szünk Jelentkezés a Diósgyő­ri Vármúzeumban. MII—139 314. A Tüzeléstechnikai Kutató- és Fejlesztő Vállalat felvételre ke­res gépírni tudó adminisztráto­rokat és lehetőleg felsőfokú végzettséggel rendelkező keres­kedelmi előadót. Jelentkezés személyesen a vállalat személy­zeti osztályán. A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Zöldért Vállalat felvételre keres a pénzügyi és számviteli főosztály állományába gyakor­lattal rendelkező gépkönyvelőt. Jelentkezés: Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. Telefon: 18-481. A Miskolci Mezőgép Vállalat 2. Sz. Gyáregysége (Mezőcsát, Vörös Hadsereg út 85. sz.), ál­lást hirdet normatechnológus, kooperátor és titkárnői munka­kör betöltésére. A munkakör betöltéséhez legalább középfokú végzettség szükséges. Bérezés megegyezés szerint. Miskolcról műszakos autóbusz-közlekedés biztosított. Jelentkezés írásban vagy személyesen a gyáregység munkaügyi csoportvezetőjénél. Dufala József kiállítása Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents