Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-17 / 141. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. június 17., szerda Cs. Varga István: Jeszenyin világa Cs. Varga István a tanulmánykötete végén érdekes címlistát közöl Jeszenyin magyarországi fogadtatásáról. A nagy orosz költőről írott (magyar) cikkek mennyisége is figyelemre méltó, s nem kevésbé az, hogy az első figyelemfelhívó írások még a húszas évekből (pl. dr. Kiss Dezső 1926.) valók. Izgalmasabbnak érzem azonban azt a tényt (az ő névsorukat is közli a szerző), hogy 19 magyar költő verset írt Jeszenyin emlékére. Ezek egy része nyilván fordította is Jeszenyint, de ez nem feltétele a vonzódásnak. Az eset valahonnan ismerős: a XIX. században Puskinnak alakult ki hasonló nimbusza, népszerűsége. Arany László Hűbele Balázsa (A délibábok hőse) nem születhetett volna meg Anyegin nélkül. Mi magyarázza ezt a vonzódást a mindenkori kortárs orosz irodalomhoz? A hasonló élménykor, de mondhatnék azt is, hogy a hasonló társadalmi helyzet. Amely olykor fáziseltolódásokat is mutathat hol az orosz, hol a magyar líra javára, de abban mindenkor azonos volt, hogy a legjobb, az élvonalbeli költőink fogékonyak a történelem kihívásaira, s a maguk szintjén (és világnézete alapján) válaszolnak is azokra. Visszatérve Jeszenyinre, joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért, mivel hatott a magyar (és az orosz) lírára? Erre csak akkor tudunk érdemben válaszolni, ha tudjuk, hogy ki is volt Szer- gej Alekszandrovics Jeszenyin. Erről szól Cs. Varga István könyve. Joggal és okkal hasonlítja a mi Adynkhoz, József Attilánkhoz, a spanyol Frederico Garcia Lorcához. S ezzel már jeleztem is azokat az ideológiai „buktatókat"’, amelyek miatt oly sok vita volt már életében is, s ami miatt csak oly késve és ellentmondásosan került a szovjet irodalmi tudatba (következésképp a magyarba is) Jeszenyin jelentősége. A kortárs vakságát jól ismerjük, éppen Ady példájából. Az életrajzi tények (ivászat, botrányok) vagy az ilyen-olyan alkalmakkor közzétett nyilatkozatok (lásd imaginisták) miatt a szemtanúk, a pályatársak hajlamosak voltak egy-egy hízelgő, ám többnyire goromba jelzővel elintézni a költőt. A jelenség öröknek mondható. A zsenialitás, a költői nagyság csak ritkán párosul a szó nyárs- és kispolgári értelmében vett „rendességgel”, értsd konszolidált életmóddal. Sajátosnak tartom, hogy a középiskolai tankönyveink pl. fontosnak tartják megemlíteni Ady vérbaját, de Vörösmartyét, Széchenyiét már nem. Ennek okát éppen a költőben látom, tudniillik Ady hetykén, dacosan a világ tudomására (is) hozta ezt a betegségét, mint ahogyan a véleményét is a világról. Nos, ezt tette Jeszenyin is, aki szintén önpusztító módon élt, és önkezével vetett véget az életének, 30 éves korában — miután a saját vérével! megírta a búcsúversét... Kell ennél romantikusabb, látványosabb póz és kihívás? Csakhogy ma már tudjuk Adyról is, Jeszenyinről is, hogy ezek a polgárpukkasztó gesztusok a felszínt jelentik. Véleményüket az adott világról igazolta a történelem, amely éppen ezekkel a zsenikkel, váteszekkel üzen. Az orosz történelem sajátosságaiból következik, hogy a századelőn Jeszenyin és társai még új információkat és értékeket hozhattak a faluból, a faluról. Ezt nem értették, illetve értették félre a kortársak, amikor Jeszenyin föld-, falu- és hazaszeretetét elavultnak, sőt reakciósnak mondták. Holott már Engels figyelmeztetett, s ezt átvette Lenin is, hogy a földkérdést csak tapintatosan, nagy körültekintéssel lehet megoldani. Gorkij és Lenin levelezéséből tudjuk, hogy sokan éppen ettől a mozdulatlannak és mozdít- hatatlannak tekintett muzsik (írástudatlan!) tömegtől féltették a forradalmat. Jeszenyin is erről beszélt, de a „másik oldalról”, azaz a falu tradicionális értékeit, hagyományait féltette, a gyors változástól, a durva beavatkozástól. Cs. Varga nyomról-nyomra követve Jeszenyin életútját, azt a folyamatot írja le, ahogyan a kis rjazanyi faluból Konsztantyinovóból a költő eljut szó szerint a nagyvilágba (USA, Párizs, Berlin), illetve a tudatosodásnak és sorsvállalásnak arra a fokára, amely markánsan azzá tette: aki: az orosz falu költőjévé, de immár világirodalmi szinten. Ez az életút, ha úgy tetszik sok szempontból modellértékű, s ezért érdekes, izgalmas ma is. Az egyik ilyen képlet a (kis)faluból a (nagy)városba került fiatalok) sorsa. Törvényszerű-e az elkallódás, a szellemi, erkölcsi, testi züllés, az önveszélyeztetés? Jeszenyin (Adyhoz hasonlóan) megejtő őszinteséggel gyón ezekről az élményekről. A másik kérdés sem kevésbé izgalmas: a költő és a pillanatnyi hatalom, politika, ideológia viszonya, Jeszenyin forradalmárnak tartotta magát, de mindig hozzá tette, hogy a „maga módján”. Nos, az irodalomtörténet már többször bebizonyította, hogy az esztétikai érték több és más természetű, mint az ideológiai tételek. Igen, ellentmondásos és sokszínű volt Jeszenyin az ember és a költő. Embernek esendő, mint mi, de költőnek zseniális, korán és saját (esendő) sorsán is túlmutató, maradandó érték. Cs. Varga István tanulmánykötete jól érzékelteti ezt. Hatalmas anyagot tekintett át és dolgozott föl, de nem veszett el a részletekben. Van néhány szép verselemzése is, ám ezeknél (sajnos) néhol ismétli is önmagát. (Európa Kiadó, Budapest) Horpácsi Sándor Beszámoló és beszélgetés a tervezővel nak korszerűsítési munkák, ahol önmagába zárt befelé eső belső területek születnek, de nagy százalékban a belső tér mint az egésznek egy része az épület koncepciójával együtt, illetve abból nő ki. Szerves része a nagynak, de önmagában is zárt egész. — Vidéki tervező vállalatnál dolgozik. Miként befolyásolja ez munkáját? — A vidéki helyzetből adódóan széles skálájú a tevékenységi kör. Csak az otthonalakítás területe marad mostohagyerek. Pedig korunkban, amikor az emberek igényei és az áruk kínálata, meg a sokféle felfogás ütköznek, nagy szüksége lenne nemcsak az egyénnek, hanem a városnak is olyan lakásszituációk teremtésére, ahol az ember jól és otthon érzi magát. — A kiállítás általában megvalósult terveit tükrözi. Bizonyára sokat gondol meg nem valósult, vagy a kivitelezésben módosult tervezéseire is. — Természetesen. Terveimnek mintegy 30 százaléka nem valósult meg, de foglalkoztatnak azok a munkáim is, amelyek bizonyos kompromisszumokkal jutottak el a megvalósulásig és bánt, amikor nem egy munkámat az idő múlásával eltorzítva látom. Munkáim nagy része egy-egy igényes megbízó inspirációjára, de főleg minden követelési kényszer és publikum nélkül saját mániából született, ám- közvetlen munkatársaim pozitív hozzállása és felkészültsége nélkül nem valósulhattak volna meg. Szeretném elmondani, hogy ezeket a tereket nem sok pénzzel és drága anyaggal próbáltam „humanizálni”, hanem a ráfordított gondolatok, az energia mennyiségével. Az arányosság, a harmónia, a lépték nem kerül pénzbe. Az élet kiteljesedéséhez szükség van mind az egyéni aktivitást, mind a nagyobb közösségek közötti viszonyt biztosító .körülményekre. Ehhez szerettem volna a magam eszközeivel és a 29 éves kitartással hozzájárulni és ennek a törekvésnek a tanúi a munkásságomból kiragadott, különböző területeket érintő munkák itt látható fotói. — Most min dolgozik? — Többek között az újjáépülő miskolci Rácz cukrászda belső kiképzésén, valamint a miskolci I. sz. Postahivatal belső kiképzésén. * Lapunkban hónapok óta folyik a vita Miskolc szellemi életéről, Dufala József budapesti kiállítása — úgy érzem — egyfajta sajátos nyelven fogalmazott hozzászólás, vagy adalék ehhez a a polémiához, mert Miskolc szellemi életének országos fórumon történt jelentkezése egyben. Szívesen ajánlom a megtekintését. Benedek Miklós A Műcsarnok budapes- • ti — VII., Rákóczi út 30. alatti — Fényes Adolf-termében látható napjainkban és még június 28- ig látogatható Dufala József miskolci belsőépítész munkáinak kiállítása. A tárlat a Műcsarnok Építészet — Belső építészet című műhelymunka sorozatában tizenegyedikként kívánja megismertetni az egy híján harminc esztendeje Miskolcon alkotó és megvalósult munkáival igen sok közösségi helyen folyamatosan velünk lévő belsőépítész tevékenységét. Gondoljunk csak Miskolcon a megyei könyvtár, a Júnó Szálloda, a Vasas Művelődési és Oktatási Központ, a megyei pártszékház, a Pátria épületkomplexum egyes boltjai, intézményei és más, sokak által rendszeresen látogatott helyek belső tereinek kiképzésére, egyedi berendezésére. Élvezzük a kellemes környezetet ezeken a helyeken és sokfelé máshol, s nagyon ritkán jut eszünkbe, hogy ezt nagyon gondos tervezői munkával teremtette meg számunkra valaki: Dufala József. 1958-ban a friss diplomával a zsebében — az Iparművészeti Főiskola belsőépítész tagozatán végzett — Miskolcra jött az Északtervhez és azóta ott dolgozik. (Nem kellett messzire jönnie: Rudabányán született.) A tervező vállalat ez idő alatt igen sok érdekes és értékes épülettel gazdagította nemcsak Miskolcot, hanem néhány távolabbi település utcáit, tereit is. S ezekben ott van Dufala József munkája, sok-sok megvalósult álma is. A kiállítóteremben mintegy száz nagyméretű színes A Nehézipari Műszaki Egyetem I. sz. nagyelőadójának előtere fotó és tervrajz ad számot a tervező évtizedeiről. Nagyon jó, hogy a legtöbb tervrajz mellett már látható a megvalósult létesítmény színes fotója is, de látok nem egy olyan tervrajzot, amely még megvalósításra vár, s nagyon szívesen látnám soksok miskolci társammal együtt már az utcán. Például a postai pavilonokat. Járok a teremben és mindinkább otthon érzem magam, hiszen a legtöbb már megvalósult terv otthonos számomra. A Pátria boltjában mindennapos vagyok, a különböző hivatalokban, amelyeknek -belsőit Dufala tervezte, szintén megfordultam már. Ismerősek a különböző boltok, a Művészklub, a szállodai hall és mások, az egyetem egyes belső terei. Viszonylag kevés a Miskolcon kívüli megvalósult alkotás, Sárospatakról a Tanítóképző Főiskola és a Bodrog Szálló, Leninvárosból a házasságkötő terem és Szolnokról egy étterem és teázó barátságos belsői dicsérik Dufala fantáziáját. A kiállítást Baranyi Judit rendezte, a fotókat Iieltai László készítette. * A tárlat megtekintését követően beszélgettem Dufala Józseffel a tárlaton látottakról, törekvéseiről: — A főiskolától kapott út- ravalók közül a szakmák közötti szintézisre való törekvés igénye volt, ami meghatározta szemléletem. Szerves egységnek tekintem a bútort, a belsőteret, szerkezetet és a formát. Ez csak egyes esetekben válik külön a megbízások jellegéből adódóan. A főiskolán Kaesz Gyula tanár úrtól azt tanultuk, hogy a bútor kis építészet. Ugyanez vonatkozik az utcai pavilonokra és a többi kisarchitektúrára. Munkáimban alapvető törekvés volt az építészeti szemlélet kifejezésre juttatása annak ellenére, hogy belsőépítésznek érzem magam. Hiszem, hogy a belsőtér problémája is építészeti probléma. Bár vanA sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tárgyalóterme Dolgozókat alkalmaznak A Gáz- és Olajszállító Vállalat 15. Számú Üzeme Miskolc, Sa- jószigeti u. l. szám felvételre keres hírközlési kábelszerelő szakmunkást. Fizetés megegyezés szerint. Érdeklődni személyesen vagy a 16-072/120-as telefonon. MH 139284. Főágazatunk felvesz magas kereseti lehetőséggel esztergályosokat, marósokat, gyalusokat, ácsbrigádokat, kőművest, segédmunkást. Miskolc, Rácz Adám utca 22. MH—139287 A szerencsi Lenin Mg. Termelőszövetkezet bútorgyártó üzemébe bútorasztalos szakmunkást keres. Elsősorban szakmunkások jelentkezését várjuk. Jelentkezhetnek viszont többéves gyakorlattal rendelkező betanított munkások is. Az üzem két műszakban dolgozik. Bérezés a szövetkezet bérszabályzata szerint. Jelentkezni lehet: a szövetkezet központjában Novotnik I.ászióné személyzeti vezetőnél. MII 139283 A Diósgyőri Édesipari Gyár azonnali belépéssel alkalmaz 3 műszakos női munkavállalókat, 8 általános iskolai végzettséggel. Az éjszakai pótlék 60"n-al nyer elszámolást. Jelentkezés: Diósgyőri Édesipari Gyár munkaügyi osztály, Miskolc III., Fürdő u. 4. Fegyveres testület keres (budapesti egységéhez) 18 életévüket betöltött, legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, sorkatonai szolgálatot teljesített, büntetlen előéletű férfiakat, 35 éves korig. Havi jövedelem 7000—8000 Ft. Jelentkezéseket rövid önéletrajzzal „Hivatás” jeligére az 1475 Budapest, Pf.: 22. címre kérjük. 1 fő gáztüzelésű kazánkezelő (középnyomású vizsgával), 1 fő kőműves, 1 fő vízvezetékszerelő, 1 fő gépszerelő lakatos. Jelentkezni lehet: Borsod Megyei Tejipari Vállalat Központi Tejüzeme tmk-irodájában. 3534 Miskolc, III., Erdélyi u. l. sz. A B.-A.-Z. Megyei Zöldért Vállalat felvételre keres: központi telephelyre: árcsoportvezetőt, feltétel: felsőfokú szakirányú képesítés, műszaki előadót, beruházási gyakorlattal rendelkezők előnyben, áruforgalmi szakembereket közép- cs felsőfokú szakképesítéssel. Kazincbarcikai kirendeltségre: kirendeltségvezetőt, feltétel: felsőfokú szakirányú képesítés, 5 éves kereskedelmi gyakorlat. Kazincbarcikai, 520. sz. élelmiszerboltba boltvezetőt és -helyetteseket. Feltételek: boltvezetői képesítés és 5 éves szakmai gyakorlat. I. Sz. Miskolci Kirendeltségünkre : kircndeltségve- zető-helyettest. Feltétel: felsőfokú szakirányú végzettség. Raktárosokat, feltétel: középfokú áruforgalmi szakképesítés cs 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezés: a vállalat központjában a személyzeti vezetőnél. Cím: Miskolc, Baross G. u. 13— 15. Tel.: 18-481 31-es mellék. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Zöldért Vállalat pályázatot hirdet felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakember részére ellenőrzési osztályvezető-helyettesi munkakör, valamint mérlegképes könyvelői bizonyítvánnyal rendelkező belső ellenőri munkakör betöltésére. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat központjában (Baross Gábor u. 13—15.), a személyzeti vezetőnél lehet. Tel.: 18-48131 mellék. Középiskolai Fiúkollégium I. (Miskolc, Lorántffy Zs. u. 32/C) felvételt hirdet i fő, főfoglalkozású általános karbantartói állásra, és l fő nyugdíjas, részfoglalkozású (heti 20 óra) általános karbantartói állásra. Bérezés a 13/1984. (VIII. 22.) ABMM rendelet szerint. Jelentkezés a kollégium gondnokánál, személyesen. Jól képzett lakatosokat hc- gesztővizsgával felveszünk, jelentkezés: TAURINA, Miskolc, Erdélyi u. 1. A Szirmabcscnyöi Bükkalja Mgtsz parasznyai fatelepére faipari szalagfűrészgép-kezelőket keres felvételre, jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezni lehet a tsz parasznyai fatelepén, minden munkanap, az üzem vezetőjénél. Éjjeli őr állásba nyugdíjas- férfit azonnali belépéssel felveszünk Jelentkezés a Diósgyőri Vármúzeumban. MII—139 314. A Tüzeléstechnikai Kutató- és Fejlesztő Vállalat felvételre keres gépírni tudó adminisztrátorokat és lehetőleg felsőfokú végzettséggel rendelkező kereskedelmi előadót. Jelentkezés személyesen a vállalat személyzeti osztályán. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Zöldért Vállalat felvételre keres a pénzügyi és számviteli főosztály állományába gyakorlattal rendelkező gépkönyvelőt. Jelentkezés: Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. Telefon: 18-481. A Miskolci Mezőgép Vállalat 2. Sz. Gyáregysége (Mezőcsát, Vörös Hadsereg út 85. sz.), állást hirdet normatechnológus, kooperátor és titkárnői munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez legalább középfokú végzettség szükséges. Bérezés megegyezés szerint. Miskolcról műszakos autóbusz-közlekedés biztosított. Jelentkezés írásban vagy személyesen a gyáregység munkaügyi csoportvezetőjénél. Dufala József kiállítása Budapesten
