Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-15 / 139. szám
1987. június 15., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A társadalmi tulajdon védelme mindannyiunk ügye! Interjú Dukát Mihály rendőr őrnaggyal A társadalmi tulajdon mindannyiunkké, mégsem rendelkezhet vele senki saját hasznára. A közös dézsmálását a bíróság a többi lopásnál szigorúbban ítéli meg, ugyanakkor sokan még mindig bocsánatos bűnnek tartják, ha valaki megkárosítja munkahelyét. Egy közelmúltban elkészült progmózis szerint a bűncselekmények száma hazánkban emelkedni fog, ezen belül a lopásoké lineárisan növekedik. Mit tehetünk és mit kell tennünk a népgazdasági és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopások megefözésére, megakadályozására, milyen szerepe van ebben a tevékenységben a rendőrségnek, a munkáltatónak? Ezekről a kérdésekről készítettünk interjút Dukát Mihály rendőr őrnaggyal, a megyei rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetőjével. — Közismertek a bűnözés alakulásának tavalyi, megyei adatai. Az ismertté vált bűncselekmények száma jelentős mértékben emelkedett. Ezen belül hogyan alakult a népgazdaság elleni, és a társadalmi tulajdont károsító cselekmények aránya? — Tapasztalataink szerint a bűnözés ezen a területen is jóval aktívabb, nehezebben íékezhetőbbé vált, mint a korábbi esztendőkben. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon sérelmére 1985- ben 1877, 1986-ban 2760 bűn- cselekményt követtek el. Az emelkedés 47 százalékos. E bűncselekmények többségükben eseti, kis kárt okozó lopások voltak, ám figyelmeztető, hogy a folyamatosan, bűnszövetségben elkövetett, jelentős, vagy nagy kárt okozó sikkasztások, csalások aránya növekedett. A további elemzés kimutatta, hogy nép- gazdasági ágazatonként a jogsértések száma, az okozott kár eltérő. Még mindig a kereskedelem és a vendéglátás a bűnügyileg legfertőzöttebb terület. A közös tulajdon megkárosítására sok vétségei, bűncselekményt követnek el az ipari, építőipari vállalatoknál. A növekedés sajnos, számottevő a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, azok szakcsoportjainál, valamint a közelmúltban létrejött új vállalkozási formákban. A meghatározó bűncselekmény a lopás, és a betöréses lopás. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett betörések száma például ugrásszerűen, több mint 60 százalékkal emelkedett. — A itársadalmi tulajdon megőrzése, gyarapítása a munkahelyi közösségeken belül elsősorban a vezetők feladata. Az utóbbi időszakban indított büntetőeljárásokban feltárt tapasztalatok szerint azonban nem Imindig felelnek meg a követelményeknek, sőt — kihasználva pozíciójukat — éppen ők igyekeznek jogtalan anyagi előnyökhöz jutni. — A sommás megállapítás nem általánosítható mindenkire. Valóban igaz, hogy a vállalati, termelőszövetkezeti és szakcsoporti vezetők által elkövetett bűncselekmények esetenként több milliós kárral jártak. Emellett mindenképpen meg kell említeni, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői az elmúlt években sok eredményes intézkedést hoztak a közös vagyon védelmére. Ezek kiterjedtek a szervezeti korszerűsítésre, a személyi és technikai eszközök biztosítására. Több megyei vállalatnál megerősítették a fegyveres őrséget, bővítették a belső ellenőrök, s a rendészet létszámát, a társadalmi tulajdon védelmére mozgósították az önkéntes rendőröket, az ifjú- gárdistákat. A Borsodi Vegyi Kombinátban, a Tiszai Vegyi Kombinátban, a Borsodi Hőerőmű Vállalatnál TT-védelmi tanácsok működnek. A kép azonban nem egyértelműen pozitív. Nem most mondjuk el először, ám az ismétlés nem felesleges: az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a kisipar különböző területein kialakult együttműködés során sokan kísértésbe esnek, csú- csópénzeket ajánlanak fel, illetve fogadnak el. A különböző beruházásoknál még mindig gyakori a túlszámlázás, a kellően nem ellenőrzött számlák jóváhagyása. — Az ellenőrzés, a belső ellenőrzés hiánya, felületes, vagy azzá tett munkája szintén régi téma. évek óta beszélünk róla. A számok mutatják, ezen a területen tavaly sem sikerült haladást elérni. — így van, és itt újra az állami és szövetkezeti kereskedelmet kell megemlíteni. A bűncselekmények számának növekedéséhez ezen kívül hozzájárultak még a pénz- és anyagkezelés, az őrzés, a tárolás hiányosságai. Ha a társadalmi tulajdon ellen végrehajtott bűn- cselekményeket tovább vizsgáljuk, megállapítható, hogy növekedett a csalások, s a sikkasztások száma. Az ismertté vált bűncselekmények tapasztalatai arra utalnak, hogy ezen a területen növekedett a bűnelkövetők szervezettsége. Törvénybe ütköző működésüket alkalmanként hosszabb ideig leplezik, mert a „társulatba” magasabb állású személyeket, az ellenőrzésben dolgozókat is bevonják. A hanyag kezelés, a rongálások adatai szintén figyelmeztetőek, e bűncselekménytípussal okozott károk egyre jelentősebb összegre rúgnak. Az okok sorában elsősorban az emberi felelőtlenség — gondoljunk csak a tüzek egyre növekvő számára — a nemtörődömség, a technológiai fegyelem elhanyagolása egyaránt szerepel. Ugyancsak kedvezőtlen jelenségnek tartjuk a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablások arányának növekedését. Ezt a bűncselekményt általában a bolti szarkák követik el, akik az ellopott holmi — a legtöbb esetben szeszes ital — megtartása érdekében nem riadnak visz- sza az erőszaktól. — Folytassuk a sort, kérjük, beszéljen a gazdasági bűncselekmények alakulásáról. — Ezek száma 234-ről 352- re emelkedett, amely több mint 50 százalékos növekedésnek felel meg. Véleményem szerint ezek az adatok nem tükrözik teljes mértékben a bűnözés alakulását, a munka nélküli jövedelem- szerzést, a korrupció nagyságát. Itt viszonylag magas a látencia, azaz a rejtve maradt bűncselekmények aránya. Az üzérkedés kezdetben a turizmus kísérő jelensége volt. Sokan ma is kihasználják a gazdasági lemaradásunkból, a hazai termékek rosszabb színvonalából adódó lehetőségeket, s a külföldi utazást üzletelésre használják fel. Különböző műszaki cikkeket, videóberendezéseket, szórakoztató elektronikai termékeket hoznak be, és árusítanak feketén. A hiánygazdálkodást szintén kihasználják az ügyeskedők. Néhányan nagyon jó érzékkel választották meg azokat az árucikkeket, amelyek felvásárlásával, majd áruba bocsátásával törvénytelen jövedelemre, nagy haszonra tehettek szert. A megyében sajnos, többen üzleteltek szénnel, gázszil ikátblokkal, építőanyagokkal, nem egyszer több százezer forintnyi értékben. Az állami kereskedelem gyengeségeit kihasználva, illegális építő- és tüzelőanyag-kereskedést hoztak létre, ahol a törvényesnél jóval magasabb áron adták az anyagokat. Szintén a vásárló zsebe bánta, hogy a zöldség- és gyümölcs- piacon még mindig működik a lánckereskedelem. A kiskereskedők egy része egymás között is adja-veszi az árut. a költségeket pedig a fogyasztóra hárítják át. Mit teszünk ennek ellensúlyozására, visszaszorítására? Az Észak-Magyarország már beszámolt arról, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottsággal, a tanácsi árhatósággal, a társadalmi szervezetek ellenőreivel közös akciót folytattunk a piacokon. Az általunk kezdeményezett szabálysértési és büntetőeljárásoknak az adott időpontban^ s személlyel szemben kellő visszatartó hatásuk van. ám a pénz és egyéb büntetésekből sajnos kevesen okulnak. — Valószínűleg hasonló lehet a helyzet a deviza- és vániszabálysértcsek esetében is. A „KGST"-piac nagy népszerűségnek örvend, s nem titok, hogy a Búza téren, a Zsarnain sok törvénybe ütköző „üzletet” kötnek. — A devizagazdálkodás szabályainak megsértése miatt 211 esetben indítottunk eljárást. Tapasztalataink szerint a bűncselekményeket nem egyszer nagy értékre követik el, nagy mennyiségben folyik az arany- és valutacsempészés, a műszaki cikkek illegális adása, vétele. Több külföldi személlyel szemben kezdeményeztünk eljárást, mint az előző évben. — Mind több tennivalója, feladata van tehát ezen a területen a rendőri szerveknek. Mit tesznek a kedvezőtlen folyamatok visszaszorítása, megelőzése érdekében? — Igyekszünk még aktívabbá. hatékonyabbá tenni a felderítést, a tudományos kutatások eredményeit hasznosítva elemezzük a bűn- cselekmények elkövetéséhez vezető okokat, az eszközöket, amelyek segítségével azokat leplezni tudják. Állományunk jól felkészült rendőrökből áll, szakmai képzésükre, továbbképzésükre fokozott figyelmet fordítunk. A bűncselekmények megelőzéséhez minden vállalatnak, szövetkezetnek, intézménynek konkrét segítséget nyújtunk. Ha valahol hiányosságot tapasztalunk, azonnal levélben figyelmeztetjük az érintett szervek felelős vezetőit. Ez az, amit mi tehetünk. A népgazdasági és társadalmi tulajdon megőrzése, gyarapítása azonban nemcsak rajtunk, sőt, nem legelőször rajtunk múlik. A pozitív változások fontos feltétele, hogy átalakuljon az emberek gondolkodásmódja, javuljon a gazdálkodás színvonala, eredményesebb, jövedelmezőbb legyen a termelés. Udvardy József Borsodiak között Tengizben (2.) I Áru vonattal, repülőgéppel, kamionnal A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat tevékenysége sokrétű Tengizben. Szolgáltatási, gondnoki feladatokat lát el. Gondoskodik a kint dolgozó, immár több mint 3000 ember étkeztetéséről (a létszám a csúcsidőben 4800- 5000 lesz), elhelyezéséről; bútorokat, ágyneműt stb. biztosit. Hozzá tartozik a lakóházak, s a telep tisztántartása. A BVV a kommunális létesítmények gazdája. Szóval ekkora, s ilyen sokrétű szolgáltatást a vállalat még nem nyújtott sehol. Készül a friss kenyér Vörös Lászlóhoz, a BVV tengizi kirendeltségének vezetőjéhez „régi" ismerősként kopogtattam be. Egy éve ismerkedtünk meg kint, a nagy építkezésen. De az akkori és a mostani körülmények . .. hajaj, ég és föld. A miniszteri küldöttség látogatása után voltunik néhány nappal. S Laci bácsi mindjárt a vendégkönyvet szedte elő (miközben majdnem fülig ért a szája). A mutatott bejegyzés pedig szó szerint így hangzik: „Kedves Vendéglátóim! Őszintén bevallom, nem számítottam arra, hogy ilyen kellemes körülményeket fogok itt Tengizben találni. Köszönöm! Gratulálok! Tengiz, 1987. V. 24. Somogyi László". Mit tehet ehhez még a krónikás, aki szintén kellemes (munka)napokat töltött Magyarújvárosban ? Elragadtatással szólni, beszélni valamiről — ma már „nem divat” a magyar sajtóban. Én sem teszem tehát, nehogy kilógjak a sorból. De azért Laci bácsi, és a többi négyszáz BVV-s: gratulálok. MUNKAHELYEKIG LEBONTVA Kezdetben kis, de nagy fontosságú feladatok hárultak a vállalatra (étkezni az első 35 embernek is kellett). A feladatok mostanra megnövekedtek és kiterebélyesedtek. A fő telephelyük Magyarújvárosban van, de 300 adagos konyhát működtetnek Kulszáriban az ott dolgozók részére. Az ipari bázison 1000 személyt képesek ellátni. Az ottani étterembe viszik ki az ebédet (és nem az embereket hozzák be Magyarújvárosba). Gurjev- ben 200 személyes átmeneti szálló épül(t), a haza- illetve a visszautazás megkönnyítésére. Éjszakába nyúló, 6—7 órás buszozás helyett tehát a gurjevi szállóban helyezik el a hazulról, repülőgéppel érkezőket, és csak másnap reggel indulnak velük tovább Tengizbe. Természetesen a BVV-nek a szálló vendégeiről, személyzetéről is gondoskodnia kell. S ehhez pontosan Ismerniük kell a létszámot, s az emberek tartózkodási helyét is. A napi létszámjelentés a legfőbb iránytűjük, amely a munkahelyekig lebontva tartalmazza a legszükségesebb adatokat. — Hetenként 20—25 konténer érkezik a címünkre élelmiszerrel, fogyóeszközzel, felszereléssel — sorolta Laci bácsi. — De helyben (Gurjevben) is beszerzőnk árut. húst, tejterméket, lisztet, burgonyát stb. Nagyon várjuk otthonról most, a nyár elején a szikvízüzem berendezéseit. A napi 20—25 ezer üveg ásványvizet akarjuk vele „kiváltani”. A szódavizet ballonokban visz- szük majd a munkahelyekre. Ezen kívül szódavíz-automatákat is üzembe állítunk. Néhányat már beszereztünk, de viszünk újabb helyekre is. S ezek nem pénzbedobásra, hanem gombnyomásra működnek. A HÜTÖLÁNC NEM SZAKAD MEG A hűtőház elkészülte óta nagyobb mennyiségű hús is tárolható. Füstölt hús beszerzésére azon a környéken nincs mód. Ezért azt kü'lönrepülőgép hozza otthonról Moszkván keresztül Gurjevig. Onnan pedig hűtőkocsival kerül Tengizbe. Vannak olyan kamionok is, amelyek hazulról 7—10 nap alatt egészen Magyarújvárosig viszik rakományaikat, így a hűtőlánc nem szakad meg. Ezek húst, gyümölcsöt, zöldséget, szilvásgombócot stb. visznek. Ennek következtében áprilisban már zöldhagyma, májusban friss káposzta, uborka kerülhetett a menübe. De egész télen folyamatosan volt grape fruit, kubai narancs, s talán ez is hozzájárult valamelyest, hogy a dolgozók között alig volt influenzás megbetegedés. A 4000 kalória egyébként biztosított. — A soik-sok ideiglenes megoldás után ez év januárjában átköltözködhettünk a csodálatosan szép konyhába. amely valóságos ételgyár. S ez nagyban növeli a biztonságérzetet és a minőséget — magyarázta Vörös László. — Itt kint, társadalmi munkában, kialakítottunk magunknak egy kocsijavító műhelyt, hiszen sok a járművünk. Egyébként itt is, otthon is készségesen segítenek mindenben, biztos hátországgal rendelkezünk. „BŐVÜL .\v • ••í v..:’ ' A LÁTÓKÖRÖM” Lendvai Lászlóval, a BVV asztalosműhelyében találkoztam. Társadalmi munkában betűket vágott, faragott ki fából, s helyezett el a táblán. ..Kulturális központ, könyvtár, stúdió" és más útbaigazító feliratokat láttam mindenfelé. Újabb kívánsággal jött hozzá Bánki Árpád, a kulturális központ vezetője. La- oi csak néhány másodpercig gondolkodott, s máris hangzott a számomra meglepő válasz : — Reggelre meglesz. Reggelre? Hogyan, hát egész éjszaka dolgozni akar? S ő elmagyarázta: nincs ebben semmi különös. Munkával jobban telik kint az idő. A betűket kivágja, csiszolja, festi, a helyükre illeszti, s holnapra kész az egész. De mi is neki egyébként a feladata? Amint elmondotta, az egész lakótelep épületei, üzemelő részlegei (konyha, étterem, péküzem, mosoda stb.) berendezésednek, nyílászáró szerkezeteinek javítása, karbantartása, alkalmanként készítése. Egyébként kollégájával, Kugler Lacival — aki lakberendező — jól megértik egymást. Akkor lepődtem meg igazán, amikor kiderült, hogy Lendvai Laci eredetileg — hangszerkészítő mester. Ez a szakmája, okmányok bizonyítják ; zongorakészítő és -hangoló. Sok-sdk budapesti és miskolci zongora köszönheti neki új hangját és köntösét. Részt vett — társadalmi munkában — Petró főorvos egyik hagyatékának, a fonolának (gépzongora) rend- behozásában is, amely ma múzeumi tárgy. Megismerte a hangszerek összetevőit még a kezdet kezdetén bátyja, később Pesten Dévai Dezső műhelyében, kapcsolatba került a fával, a fémmel. — Szinte rákényszerül az ember, hogy teljesen bánni tudjon a fával, meg tudja munkálni — mondta Laci. Dévai halála után visszakerült Miskolcra bátyja műhelyébe, majd önálló is lett. Bátyja egyébként sok miskolci létesítményen részt vett mint építész (Vadas- parik, Herman Ottó-liget, Műkorcsolyapálya, Technika Háza stb.), s természetesen ő, az öcs is bekapcsolódott ezekbe a munkákba. S ezek után Tengizben? Elmosolyodott. — Az iparomat nem adtam vissza, csak szüneteltetem — mondta. — Nem veszítek semmit, viszont bővül a látóköröm. S asz. itt tapasztaltakat talán otthon is hasznosítani tudom. Az A 8-as aluházban létrehozták a bükki klubot (lényegében a borsodiakét). Olvasó, büfé, 2 tévészoba — egy a dohányosaknak, a másik a nemdohányozóknak — készült el csapatmunkában. Laci ebből is kivette a részét. A bejárat a székelyka- put utánozza. Végigjártam a borsodiak hangulatos, szép klubját. Ittam is valamit. És .. . otthon éreztem magan. Beczc Károly