Észak-Magyarország, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-15 / 139. szám

1987. június 15., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A társadalmi tulajdon védelme mindannyiunk ügye! Interjú Dukát Mihály rendőr őrnaggyal A társadalmi tulajdon mindannyiunkké, mégsem rendelkezhet vele senki saját hasznára. A közös dézsmálását a bíróság a töb­bi lopásnál szigorúbban ítéli meg, ugyanakkor sokan még min­dig bocsánatos bűnnek tartják, ha valaki megkárosítja munka­helyét. Egy közelmúltban elkészült progmózis szerint a bűncse­lekmények száma hazánkban emelkedni fog, ezen belül a lo­pásoké lineárisan növekedik. Mit tehetünk és mit kell tennünk a népgazdasági és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopások megefözésére, megakadályozására, milyen szerepe van ebben a tevékenységben a rendőrségnek, a munkáltatónak? Ezekről a kérdésekről készítettünk interjút Dukát Mihály rend­őr őrnaggyal, a megyei rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetőjével. — Közismertek a bűnözés alakulásának tavalyi, megyei adatai. Az ismertté vált bűn­cselekmények száma jelentős mértékben emelkedett. Ezen belül hogyan alakult a nép­gazdaság elleni, és a társa­dalmi tulajdont károsító cse­lekmények aránya? — Tapasztalataink szerint a bűnözés ezen a területen is jóval aktívabb, nehezeb­ben íékezhetőbbé vált, mint a korábbi esztendőkben. A népgazdaság és a társadal­mi tulajdon sérelmére 1985- ben 1877, 1986-ban 2760 bűn- cselekményt követtek el. Az emelkedés 47 százalékos. E bűncselekmények többségük­ben eseti, kis kárt okozó lo­pások voltak, ám figyelmez­tető, hogy a folyamatosan, bűnszövetségben elkövetett, jelentős, vagy nagy kárt oko­zó sikkasztások, csalások ará­nya növekedett. A további elemzés kimutatta, hogy nép- gazdasági ágazatonként a jog­sértések száma, az okozott kár eltérő. Még mindig a kereskedelem és a vendég­látás a bűnügyileg legfertő­zöttebb terület. A közös tu­lajdon megkárosítására sok vétségei, bűncselekményt kö­vetnek el az ipari, építőipa­ri vállalatoknál. A növeke­dés sajnos, számottevő a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, azok szakcsoport­jainál, valamint a közelmúlt­ban létrejött új vállalkozási formákban. A meghatározó bűncselekmény a lopás, és a betöréses lopás. A társadal­mi tulajdon ellen elkövetett betörések száma például ug­rásszerűen, több mint 60 szá­zalékkal emelkedett. — A itársadalmi tulajdon megőrzése, gyarapítása a munkahelyi közösségeken be­lül elsősorban a vezetők fel­adata. Az utóbbi időszakban indított büntetőeljárásokban feltárt tapasztalatok szerint azonban nem Imindig felel­nek meg a követelmények­nek, sőt — kihasználva po­zíciójukat — éppen ők igye­keznek jogtalan anyagi elő­nyökhöz jutni. — A sommás megállapítás nem általánosítható minden­kire. Valóban igaz, hogy a vállalati, termelőszövetkezeti és szakcsoporti vezetők által elkövetett bűncselekmények esetenként több milliós kár­ral jártak. Emellett minden­képpen meg kell említeni, hogy a gazdálkodó szerveze­tek vezetői az elmúlt évek­ben sok eredményes intézke­dést hoztak a közös vagyon védelmére. Ezek kiterjedtek a szervezeti korszerűsítésre, a személyi és technikai esz­közök biztosítására. Több megyei vállalatnál megerősí­tették a fegyveres őrséget, bővítették a belső ellenőrök, s a rendészet létszámát, a társadalmi tulajdon védel­mére mozgósították az ön­kéntes rendőröket, az ifjú- gárdistákat. A Borsodi Ve­gyi Kombinátban, a Tiszai Vegyi Kombinátban, a Bor­sodi Hőerőmű Vállalatnál TT-védelmi tanácsok működ­nek. A kép azonban nem egyértelműen pozitív. Nem most mondjuk el először, ám az ismétlés nem felesleges: az állami vállalatok, a szö­vetkezetek, valamint a kis­ipar különböző területein ki­alakult együttműködés során sokan kísértésbe esnek, csú- csópénzeket ajánlanak fel, il­letve fogadnak el. A külön­böző beruházásoknál még mindig gyakori a túlszámlá­zás, a kellően nem ellenőr­zött számlák jóváhagyása. — Az ellenőrzés, a belső ellenőrzés hiánya, felületes, vagy azzá tett munkája szin­tén régi téma. évek óta be­szélünk róla. A számok mu­tatják, ezen a területen ta­valy sem sikerült haladást elérni. — így van, és itt újra az állami és szövetkezeti keres­kedelmet kell megemlíteni. A bűncselekmények számá­nak növekedéséhez ezen kí­vül hozzájárultak még a pénz- és anyagkezelés, az őrzés, a tárolás hiányossá­gai. Ha a társadalmi tulaj­don ellen végrehajtott bűn- cselekményeket tovább vizs­gáljuk, megállapítható, hogy növekedett a csalások, s a sikkasztások száma. Az is­mertté vált bűncselekmények tapasztalatai arra utalnak, hogy ezen a területen növe­kedett a bűnelkövetők szer­vezettsége. Törvénybe ütkö­ző működésüket alkalman­ként hosszabb ideig leplezik, mert a „társulatba” maga­sabb állású személyeket, az ellenőrzésben dolgozókat is bevonják. A hanyag kezelés, a rongálások adatai szintén figyelmeztetőek, e bűncse­lekménytípussal okozott ká­rok egyre jelentősebb összeg­re rúgnak. Az okok sorában elsősorban az emberi felelőt­lenség — gondoljunk csak a tüzek egyre növekvő számá­ra — a nemtörődömség, a technológiai fegyelem elha­nyagolása egyaránt szerepel. Ugyancsak kedvezőtlen jelen­ségnek tartjuk a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablások arányának növeke­dését. Ezt a bűncselekményt általában a bolti szarkák kö­vetik el, akik az ellopott holmi — a legtöbb esetben szeszes ital — megtartása érdekében nem riadnak visz- sza az erőszaktól. — Folytassuk a sort, kér­jük, beszéljen a gazdasági bűncselekmények alakulásá­ról. — Ezek száma 234-ről 352- re emelkedett, amely több mint 50 százalékos növeke­désnek felel meg. Vélemé­nyem szerint ezek az adatok nem tükrözik teljes mérték­ben a bűnözés alakulását, a munka nélküli jövedelem- szerzést, a korrupció nagy­ságát. Itt viszonylag magas a látencia, azaz a rejtve ma­radt bűncselekmények ará­nya. Az üzérkedés kezdetben a turizmus kísérő jelensége volt. Sokan ma is kihasz­nálják a gazdasági lemara­dásunkból, a hazai termé­kek rosszabb színvonalából adódó lehetőségeket, s a kül­földi utazást üzletelésre hasz­nálják fel. Különböző mű­szaki cikkeket, videóberende­zéseket, szórakoztató elekt­ronikai termékeket hoznak be, és árusítanak feketén. A hiánygazdálkodást szintén ki­használják az ügyeskedők. Néhányan nagyon jó érzék­kel választották meg azokat az árucikkeket, amelyek fel­vásárlásával, majd áruba bo­csátásával törvénytelen jö­vedelemre, nagy haszonra te­hettek szert. A megyében sajnos, többen üzleteltek szénnel, gázszil ikátblokkal, építőanyagokkal, nem egy­szer több százezer forintnyi értékben. Az állami keres­kedelem gyengeségeit ki­használva, illegális építő- és tüzelőanyag-kereskedést hoz­tak létre, ahol a törvényes­nél jóval magasabb áron adták az anyagokat. Szin­tén a vásárló zsebe bánta, hogy a zöldség- és gyümölcs- piacon még mindig műkö­dik a lánckereskedelem. A kiskereskedők egy része egy­más között is adja-veszi az árut. a költségeket pedig a fogyasztóra hárítják át. Mit teszünk ennek ellensúlyozá­sára, visszaszorítására? Az Észak-Magyarország már be­számolt arról, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottsággal, a tanácsi árhatósággal, a tár­sadalmi szervezetek ellen­őreivel közös akciót folytat­tunk a piacokon. Az álta­lunk kezdeményezett sza­bálysértési és büntetőeljárá­soknak az adott időpontban^ s személlyel szemben kellő visszatartó hatásuk van. ám a pénz és egyéb büntetések­ből sajnos kevesen okulnak. — Valószínűleg hasonló lehet a helyzet a deviza- és vániszabálysértcsek esetében is. A „KGST"-piac nagy népszerűségnek örvend, s nem titok, hogy a Búza té­ren, a Zsarnain sok tör­vénybe ütköző „üzletet” köt­nek. — A devizagazdálkodás szabályainak megsértése mi­att 211 esetben indítottunk eljárást. Tapasztalataink sze­rint a bűncselekményeket nem egyszer nagy értékre követik el, nagy mennyiség­ben folyik az arany- és va­lutacsempészés, a műszaki cikkek illegális adása, véte­le. Több külföldi személlyel szemben kezdeményeztünk eljárást, mint az előző év­ben. — Mind több tennivalója, feladata van tehát ezen a területen a rendőri szervek­nek. Mit tesznek a kedve­zőtlen folyamatok visszaszo­rítása, megelőzése érdeké­ben? — Igyekszünk még aktí­vabbá. hatékonyabbá tenni a felderítést, a tudományos kutatások eredményeit hasz­nosítva elemezzük a bűn- cselekmények elkövetéséhez vezető okokat, az eszközöket, amelyek segítségével azokat leplezni tudják. Állományunk jól felkészült rendőrökből áll, szakmai képzésükre, tovább­képzésükre fokozott figyel­met fordítunk. A bűncselek­mények megelőzéséhez min­den vállalatnak, szövetkezet­nek, intézménynek konkrét segítséget nyújtunk. Ha va­lahol hiányosságot tapaszta­lunk, azonnal levélben fi­gyelmeztetjük az érintett szervek felelős vezetőit. Ez az, amit mi tehetünk. A népgazdasági és társadalmi tulajdon megőrzése, gyara­pítása azonban nemcsak raj­tunk, sőt, nem legelőször rajtunk múlik. A pozitív változások fontos feltétele, hogy átalakuljon az emberek gondolkodásmódja, javuljon a gazdálkodás színvonala, eredményesebb, jövedelme­zőbb legyen a termelés. Udvardy József Borsodiak között Tengizben (2.) I Áru vonattal, repülőgéppel, kamionnal A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat tevékenysége sokré­tű Tengizben. Szolgáltatási, gondnoki feladatokat lát el. Gondoskodik a kint dolgo­zó, immár több mint 3000 ember étkeztetéséről (a lét­szám a csúcsidőben 4800- 5000 lesz), elhelyezéséről; bútorokat, ágyneműt stb. biztosit. Hozzá tartozik a la­kóházak, s a telep tisztán­tartása. A BVV a kommuná­lis létesítmények gazdája. Szóval ekkora, s ilyen sok­rétű szolgáltatást a vállalat még nem nyújtott sehol. Készül a friss kenyér Vörös Lászlóhoz, a BVV tengizi kirendeltségének ve­zetőjéhez „régi" ismerősként kopogtattam be. Egy éve is­merkedtünk meg kint, a nagy építkezésen. De az ak­kori és a mostani körülmé­nyek . .. hajaj, ég és föld. A miniszteri küldöttség látogatása után voltunik né­hány nappal. S Laci bácsi mindjárt a vendégkönyvet szedte elő (miközben majd­nem fülig ért a szája). A mutatott bejegyzés pedig szó szerint így hangzik: „Ked­ves Vendéglátóim! Őszintén bevallom, nem számítottam arra, hogy ilyen kellemes körülményeket fogok itt Tengizben találni. Köszönöm! Gratulálok! Tengiz, 1987. V. 24. Somogyi László". Mit tehet ehhez még a krónikás, aki szintén kelle­mes (munka)napokat töltött Magyarújvárosban ? Elra­gadtatással szólni, beszélni valamiről — ma már „nem divat” a magyar sajtóban. Én sem teszem tehát, ne­hogy kilógjak a sorból. De azért Laci bácsi, és a töb­bi négyszáz BVV-s: gratulá­lok. MUNKAHELYEKIG LEBONTVA Kezdetben kis, de nagy fontosságú feladatok hárul­tak a vállalatra (étkezni az első 35 embernek is kellett). A feladatok mostanra meg­növekedtek és kiterebélye­sedtek. A fő telephelyük Magyar­újvárosban van, de 300 ada­gos konyhát működtetnek Kulszáriban az ott dolgozók részére. Az ipari bázison 1000 személyt képesek ellát­ni. Az ottani étterembe vi­szik ki az ebédet (és nem az embereket hozzák be Magyarújvárosba). Gurjev- ben 200 személyes átmeneti szálló épül(t), a haza- illet­ve a visszautazás meg­könnyítésére. Éjszakába nyú­ló, 6—7 órás buszozás he­lyett tehát a gurjevi szálló­ban helyezik el a hazulról, repülőgéppel érkezőket, és csak másnap reggel indulnak velük tovább Tengizbe. Ter­mészetesen a BVV-nek a szálló vendégeiről, személy­zetéről is gondoskodnia kell. S ehhez pontosan Ismer­niük kell a létszámot, s az emberek tartózkodási helyét is. A napi létszámjelentés a legfőbb iránytűjük, amely a munkahelyekig lebontva tar­talmazza a legszükségesebb adatokat. — Hetenként 20—25 kon­téner érkezik a címünkre élelmiszerrel, fogyóeszköz­zel, felszereléssel — sorolta Laci bácsi. — De helyben (Gurjevben) is beszerzőnk árut. húst, tejterméket, lisz­tet, burgonyát stb. Nagyon várjuk otthonról most, a nyár elején a szikvízüzem berendezéseit. A napi 20—25 ezer üveg ásványvizet akar­juk vele „kiváltani”. A szó­davizet ballonokban visz- szük majd a munkahelyek­re. Ezen kívül szódavíz-auto­matákat is üzembe állítunk. Néhányat már beszereztünk, de viszünk újabb helyekre is. S ezek nem pénzbedobás­ra, hanem gombnyomásra működnek. A HÜTÖLÁNC NEM SZAKAD MEG A hűtőház elkészülte óta nagyobb mennyiségű hús is tárolható. Füstölt hús be­szerzésére azon a környé­ken nincs mód. Ezért azt kü'lönrepülőgép hozza ott­honról Moszkván keresztül Gurjevig. Onnan pedig hű­tőkocsival kerül Tengizbe. Vannak olyan kamionok is, amelyek hazulról 7—10 nap alatt egészen Magyarúj­városig viszik rakományai­kat, így a hűtőlánc nem sza­kad meg. Ezek húst, gyü­mölcsöt, zöldséget, szilvás­gombócot stb. visznek. En­nek következtében április­ban már zöldhagyma, má­jusban friss káposzta, ubor­ka kerülhetett a menübe. De egész télen folyamatosan volt grape fruit, kubai na­rancs, s talán ez is hozzá­járult valamelyest, hogy a dolgozók között alig volt inf­luenzás megbetegedés. A 4000 kalória egyébként biztosított. — A soik-sok ideiglenes megoldás után ez év janu­árjában átköltözködhettünk a csodálatosan szép konyhá­ba. amely valóságos étel­gyár. S ez nagyban növeli a biztonságérzetet és a mi­nőséget — magyarázta Vörös László. — Itt kint, társadal­mi munkában, kialakítottunk magunknak egy kocsijavító műhelyt, hiszen sok a jár­művünk. Egyébként itt is, otthon is készségesen segíte­nek mindenben, biztos hát­országgal rendelkezünk. „BŐVÜL .\v • ••í v..:’ ' A LÁTÓKÖRÖM” Lendvai Lászlóval, a BVV asztalosműhelyében talál­koztam. Társadalmi munká­ban betűket vágott, faragott ki fából, s helyezett el a táblán. ..Kulturális központ, könyvtár, stúdió" és más út­baigazító feliratokat lát­tam mindenfelé. Újabb kívánsággal jött hozzá Bánki Árpád, a kul­turális központ vezetője. La- oi csak néhány másodpercig gondolkodott, s máris hang­zott a számomra meglepő vá­lasz : — Reggelre meglesz. Reggelre? Hogyan, hát egész éjszaka dolgozni akar? S ő elmagyarázta: nincs ebben semmi különös. Mun­kával jobban telik kint az idő. A betűket kivágja, csi­szolja, festi, a helyükre il­leszti, s holnapra kész az egész. De mi is neki egyébként a feladata? Amint elmondot­ta, az egész lakótelep épüle­tei, üzemelő részlegei (kony­ha, étterem, péküzem, mo­soda stb.) berendezésednek, nyílászáró szerkezeteinek ja­vítása, karbantartása, alkal­manként készítése. Egyéb­ként kollégájával, Kugler Lacival — aki lakberendező — jól megértik egymást. Akkor lepődtem meg iga­zán, amikor kiderült, hogy Lendvai Laci eredetileg — hangszerkészítő mester. Ez a szakmája, okmányok bizo­nyítják ; zongorakészítő és -hangoló. Sok-sdk budapesti és miskolci zongora köszön­heti neki új hangját és kön­tösét. Részt vett — társadal­mi munkában — Petró fő­orvos egyik hagyatékának, a fonolának (gépzongora) rend- behozásában is, amely ma múzeumi tárgy. Megismerte a hangszerek összetevőit még a kezdet kezdetén bátyja, később Pes­ten Dévai Dezső műhelyé­ben, kapcsolatba került a fával, a fémmel. — Szinte rákényszerül az ember, hogy teljesen bánni tudjon a fával, meg tudja munkálni — mondta Laci. Dévai halála után vissza­került Miskolcra bátyja mű­helyébe, majd önálló is lett. Bátyja egyébként sok mis­kolci létesítményen részt vett mint építész (Vadas- parik, Herman Ottó-liget, Műkorcsolyapálya, Technika Háza stb.), s természetesen ő, az öcs is bekapcsolódott ezekbe a munkákba. S ezek után Tengizben? Elmosolyodott. — Az iparomat nem ad­tam vissza, csak szünetelte­tem — mondta. — Nem ve­szítek semmit, viszont bővül a látóköröm. S asz. itt ta­pasztaltakat talán otthon is hasznosítani tudom. Az A 8-as aluházban lét­rehozták a bükki klubot (lé­nyegében a borsodiakét). Ol­vasó, büfé, 2 tévészoba — egy a dohányosaknak, a má­sik a nemdohányozóknak — készült el csapatmunkában. Laci ebből is kivette a ré­szét. A bejárat a székelyka- put utánozza. Végigjártam a borsodiak hangulatos, szép klubját. It­tam is valamit. És .. . otthon éreztem magan. Beczc Károly

Next

/
Thumbnails
Contents