Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 12 1987. május 9., szombat „Benéztek a fazekunkba” iptáplálkozási szWzsgálat megyénkben Az Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére országos néptáplálkozási szűrővizsgálat kezdődött hazánkban. A nagyszabású felmérés során mintegy 16 ezer embert kérdeznek meg a Köjál szakemberei. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozás- tudományi Intézet hangolja. össze és értékeli az eredményeket. A felmérés célja: valós képet adni a magyar nép jelenlegi táplálkozási ismereteiről, szokásairól. A megyék között elsőként a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Köjál új miskolci székházának korszerűen felszerelt laboratóriumaiban nyílott kedvező lehetőség a reprezentatív felmérés elvégzésére. E sorok írója ás a számítógép sorhúzása alapján, tehát véletlenül került a vizsgálandók listájára. így végigjárta az udvarias vizsgálatsorozat mintegy félórát igénylő útját. Természetesen a kíváncsiság nem hagyott nyugodni, ezért a vizsgálat végeztével dr. Sedlák Máriát, a megyei Köjál igazgatóhelyettes főorvosát a szűrő- vizsgálat céljairól, szükségszerűségéről kérdezte: — Megyénk lakosságának 1,5 ezrelékénél végzünk felmérést, ez a legalacsonyabb arány, melyből még reprezentatív eredmények születhetnek. Miskolcon és a kijelölt megyei településeken 1250 ember táplálkozási szokásait, egészségi állapotát mérjük fel 16 éves kortól, a felnőttkor végső határáig. A vizsgált személyeket véletlenszerűséggel az országos népességnyilváhtar- tó adatbankból számítógép választotta ki úgy, hogy korra, nemre, foglalkozásra való tekintettel széles körű képet tudjunk rajzolni a táplálkozási szokásokról. Ezek szorosan ösz- szefüggnek a leggyakoribb megbetegedésekkel. Különös tekintettel a halálokok között vezető helyet elfoglaló szív- és érrendszeri, emésztőszervi megbetegedésekre, valamint a cukorbetegségre. — Mit várnak ettől a nem mindennapi felméréstől? — Választ kapunk arra, hogy milyen a lakosság táplálkozási, tápláiltsági állapota — vagyis, mennyi a kövér és a sovány ember — a különböző korosztályok képviselői között. Mennyi fehérjét, vitamint, ásványi anyagot tartalmazó ételt fogyasztanak a megkérdezettek, megtudhatjuk, hogy a táplálkozási szokások hogyan befolyásolják az élettani jellemzőket. Az év végéig elkészítendő vizsgálat alapvető feladata reális képet rajzolni hazánk lakosságának a táplálkozással szorosan összefüggő egészségi állapotáról. Az elmúlt hetekben több megyei település — Ernőd, Nyéklád- háza. Bükkszentkereszt, Mályi, Mezőkövesd — különböző nemű, életkorú és foglalkozású lakosainak vizsgálatát fejeztük be, most pedig nyolcszáz mis- kolcin van a sor. — Hogyan történik a vizsgálat? Félnek tőle az emberek? — Ijedtségre semmi ok. Az orvosok interjút készítenek egy hétköznap és egy ünnepnap ételfogyasztásáról, melyhez szociológiai jellegű felmérés is társul. A kérdezettek 20 százalékánál a rendelkezésre álló legmodernebb műszerekkel laboratóriumi vizsgálatokat is végzünk. Ezekből következtetni lehet például a máj állapotára, a zsír anyagcseréjére, a vér és a vizelet alapos elemzésével felmérik a szervezet vitamin- és ás- ványianyag-ellátottságát, a cukorbetegségre való hajlamot, valamint a már kialakult betegségeket. Tulajdonképpen szerencsésnek mondhatja magát a kiválasztott, hiszen képet kap saját egészségi állapotáról. — Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? — Az elmúlt néhány hét vidéki tapasztalatai azt mutatják, hogy csupán az értelmiségi körök egy részénél terjednek a táplálkozás egészséges, korszerű, zsír- és szénihidrátszegény formái. Falun még mindig elsősorban a hagyományos, zsíros ételek fogyasztása dívik — pörkölt, gulyás — még a fiatalok körében is. A szűrővizsgálat igen fontos része egy olyan ant- ropometniai felmérés, melynek irésze a testmagasság, a testsúly, a vérnyomás, a bőr alatti zsírszövetvastagság, a bőrhőmérséklet, a felkar körfogatának tudományos elemzése. A néptáplálkozási szűrő- vizsgálat eredményeit az Országos ifilelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben számítógépes eljárással dolgozzák fel. Az adatok széles körű elemzése után, az eredmények ismeretében a szakemberek javaslatokat dolgoznak ki a táplálkozási szokások megváltoztatására, a betegségek megelőzésére. Ehhez persze nem elég az egészségügy felvilágosító munkája. Partnerek is kellenek, elsősorban az élelmiszeripar és a kereskedelem. Tréba Gyula Május 18. % Múzeumi viláanap Immár egy évtizede, hogy május 18-án szerte a viliágon a múzeumok tevékenységére irányul a figyelem: a múzeumi világnapon a hazai intézményék is új kiállításokkal, megújult gyűjteményekkel és változatos programokkal várják a közönséget. Május 18-án nyílik meg Budapesten — többéves szünet után — a Kína Múzeum. A Gorkij fasori egykori Ráth-villa mintegy 8 évig tartó külső-belső felújításának végeztével az Iparművészeti Múzeum gazdag távol-keleti gyűjteményét új állandó kiállításon tárják az érdeklődők elé. A neves műgyűjlő, az Ipar- művészeti Múzeum egykori főigazgatója, Ráth György házát és gyűjteményét 1906- ban özvegye adta át az államnak, s az 1880-bam épült klasszicista villa épületében 1955-ben nyílt meg a Kína Múzeum. A megújult intézmény most kézirattárral és restaurátorműhellyel gazdagodott, a földszinten kap helyet az új szerzemények- ■kel, valamint a korábban raktárban őrzött tárgyakkal bővült kínai, az emeleten pedig a japán anyag. Felújítva várja a közönséget a soproni Storno- gyűjtemény is: az eredeti szépségében helyreállított kétemeletes késő reneszánsz épületben a világnapon nyílik meg az elsősorban iparművészet! tárgyairól híres egykori magángyűjtemény bemutatója, kiegészítve Sopron és a megye újkori történetére vonatkozó emlékekkel. A múzeumi világnapon avatják fel az ópusztaszeri nemzeti történelmi emlékpark legújabb épületegyüttesét, a Tömörkényből való egykori jegyzőházat, amelyben országos viszonylatban is jelentős közigazgatás- és postatörténeti állandó kiállítás látható majd. Bethlen Gábor halálával az erdélyi trónt Kelet-Magyarország leggazdagabb református mágnásának, I. Rákóczi Györgynek ajánlották fel 1630- ban, abban a reményben, hogy ő majd a saját érdekében is megtartja Erdélynek a Bethlen által szerzett hét félső- magyarországi vármegyét, hiszen a nagy kiterjedésű birtokai Sárospatak központtal itt terültek el. I. Rákóczi György azonban óvatos ember volt, a hajdúk segítségével fejedelemmé választatta ugyan magát, de az említett hét vármegyét visszaadta a királyi Magyarországnak. Ily módon kötött békét a Habsburgokkal. Békét kellett kötnie, hiszen uralkodásának első évtizedében nem volt ütőképes, erős hadserege. „Az ország hada nem volt rendes katonaság - írja Szilágyi Sándor történetíró -, tartottak ugyan mustrákat, de a székelység és a megyék is csak militia volt, igen jó használható, de csak miint egy rendes sereg kiegészítő része.” I. Rákóczi György felvidéki iizeiei Rákóczi hadseregének gyengeségeit látva nem csodálkozhatunk azon, hogy a fejedelem kerek tizennégy évig várakozott á háborúba lépéssel s csak 1644 elején kapcsolódott be a Habsburgok ellen a 30 éves háborúba. Erre a már-már Bécset fenyegető svéd csapatok előrenyomulása is okot adott. A hadjárat 1644 februárjában kezdődött. Feltehetően azért, hogy a termelőmunkát végző katonák nyárra már hazamehessenek a mezőgazdasági munkák végzésére. Először a Magyarországon toborzott hadak léptek akcióba a Bodrogközben. Ezzel lehetetlenné tették, hogy a felső-magyarországi császári hadak ellenállási gócot szervezzenek ezen a vidéken. 1644 március közepén kezdte meg Rákóczi főserege három hadoszlopban a támadást nyugat felé: a Vág, a Garam és a Sajó völgyében. Az első komolyabb összecsapás a császári csapatokkal nem sikerült, az április 9.-i galgóci csatában Götz marsall mért vereséget a 6000 főből álló magyar hadoszlopra. A magyar sereg visszavonulása átragadt a többi hadoszlop katonáira is. Rákóczi hada egészen a Bodrog folyó vonaláig húzódott vissza. A nyomukban előretörő ellenséges erők május második felében elfoglalták Szendrő várát, majd a Rá- kóczi-birtokhoz tartozó Szerencset is. Rákóczi ekkor védelemre rendezkedett be: gyalogságát szétosztotta Kassa, Eperjes, Sárospatak, Tokaj és Ónod között, maga pedig a lovas főhaddal a Tisza mögé vonult vissza. A császári seregek ekkor Kassa városa alá vonultak, ostrom alá vették, de a város helyőrsége bátran helytállt. Az éhségtől és az ellenük fellázadt parasztok támadásaitól megtizedelt támadó sereg június 18-án elvonult a város alól. Ezzel a császári ellentámadás sorsa eldőlt. Götz marsall csapatai, valamint a vele szövetséges Esterházy Miklós nádor ezredéi visszavonultak. Rákóczi portyázói napokon keresztül üldözték őket. Az üldözés hatását csökkentette, hogy Rákóczi csak kis létszámú sereget tudott felhasználni erre az akcióra, ugyanis a hadsereg jelentős hányadát képező nem hivatásos katonákat hazahívta a nyári munka. A császári hadaknak így sikerült kibújni az egérfogóból, s kikerülni Rákóczi hadainak szorításából. Ebben az időben Felső- Magyarországon Rákóczi sem rendelkezett 10—12 000 katonánál többel, ebből főkapitánya, Kemény János 5000 emberrel, Götz marsall katonáival nézett farkasszemet, a maradék erőt pedig a várak körülzárása kötötte le. A császári hadsereg második ellentámadása, melyben 5000 német lovas és 2000 gyalogos, valamint kb. 3000 magyar-horvát-lengyel köny- nyűlovas vett részt —, szeptemberben indult. A támadást titokban a budai pasa is támogatta. A támadó sereg azt a parancsot kapta Ferdinándtól, hogy ne bocsátkozzék kockázatos akcióba, inkább a hadierejével kényszerítse Rákóczit a békekötésre. Götz csapatai szeptember 16-án keltek át a Hernádon és Aszalónál sáncolták el magukat, itt várták be a további fejleményeket. Rákóczi főserege ugyanakkor Rakamaz térségében táborozott, s portyázó alakulataival gyakran zaklatta az ellenséget. Heteken keresztül csak ilyen kisebb összecsapások történtek a szembenálló felek között. A sikeres zavargások következtében október elején Götz csapataival visszavonult nyugati irányba, nyomában Rákóczi lovasaival. Az 1644-es hadakozás eredményeként Rákóczi megszerezte Kassát és a felső-magyarországi hét vármegyét, köztük Borsod vármegyét is. A következő évben újabb támadást indított, immár idegen területre, Morvaországba. Azonban a Rákóczi György sikereire féltékeny török szultán csapatait hazarendelte, s így meg kellett kötnie a linzi békét. A történetírás szerint Rákóczi György korántsem volt olyan kiemelkedő tehetség, mint Bethlen, de okosan és kitartóan követte nagy elődjének útmutatásait, politikai irányvonalát. Ö és felesége Lorántffy Zsuzsánna biztosította az Északkelet-Ma- gyarországon és Erdélyben a protestáns vallásszabadságot, fejlesztették az iskolákat, köztük a leghíresebbet, a sárospatakit. Politikájában szerencsés volt, mert a két nagy birodalom — a török és a Habsburg — katonai erői ebben az időben másfelé voltak lekötve. Méltán emlegette szerencséjét egy röviddel halála után keletkezett vers: „Ki vont két császárral újat, hogy meg nem holt? De rajtad mind így is nem lön sem rés, sem folt.” Molnár István Vár Fővárosunk egyik legszebb épülete a Vajdahunyadvár, amely a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. A hatalmas épület- együttes számos elemében az erdélyi Vajdahunyad várának jellegzetes jegyeit hordozza, innen az elnevezés is. A múzeum a növénytermesztés, állattenyésztés kezdeteit, hagyományait mutatja be, s értékes vadászati gyűjteménye is megér egy látogatást. Fotó: Dobos Klára „Mi volt a vasárnapi és a mai ebéd?”
