Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

1987. május 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * SZÁMÍTÓGÉP A Z ISKOLÁBAN Mind több TV Computer lesz az iskolákban. Miután a TVC nem ismer a CIRCLE- utasirtáshoz hasonló, kört raj­zoló utasítási, a most ismer­tetendő módszerek valame­lyikének ismerete szükséges alhhoz, hogy a TVC-vel is tudjunk kört rajzolni. A programokat most is C—(16, ill. C plus/4 számító­gépeken készítettük, de tö­rekszünk arra, hogy azokat könnyen át lehessen írni más géptípusra, így TVC-re is. A TVC számítógépen — a GRAPHIC 2,1 utasítás helyett írjunk GRAPHICS 4-t (grafika beállítása); —• a DRAW 1, U+X, V+Y helyett PLOT U+X, V+Y-t (pontmegjelení­tés; — a DRAW 1, U+XT, V+ YT TO U+X, V+Y he­lyett PLOT U+XT, V+ YT, U+X, V+Y-t (sza­kaszrajzolás) ; — és az U =500 ;V=500 :R= 300 értékekkel próbálkoz­zunk először. Ez utóbbira nem tudunk általános szabályt adni. A felbontás különbözőségéből adódik, hogy más paraméte­rekkel kapunk „szép” gör­bét a TVC-n, mlint a C—lt­on. Rajzoljunk először kört! A kör középpontjának koordi­nátái legyenek U és V, a kör sugara legyen R. Az X- értékhez tartozó Y-értékeket. Piitagonasz-itétel segítségével számítjuk ki. A ciklusban X- értékét változtatjuk —R-től +R-ig. Szemléletesen, az X és Y értékei azt adják, bogy mennyit kell lépkednünk vízszintes, illetve függőleges irányba, hogy a kör közép­pontjából eljussunk a kör egy pontjához. 16 RÉM — — Ki iR*-•1 •:+! t*»H W GRAPHI C 2> 1 30 i..l= 160 : V=80• 1 R--50 40 FOR >+ ~R' T0 R PÍ0 v~yuR RäKR-Xi *X > 60 DRAU 1 / U+X.'' V+V i U DRAM 1 /U+X/ y~Y !~»0 NEXT Amint látjuk, a program egyenetlenül rajzolja ki a kör pontjait. Ezen úgy segíthetünk, ha a pontokat összekötjük. Egyetlen ciklussal csak úgy oldható meg a feladat, ha a szakasz kezdőpontját minden lépésben kiszámítjuk, vagy ha eltároljuk az előző lépésben kapott eredményt. Mi az utób­bit választjuk. 10 RÉM —- KOR-2 ­20 GRAPHI C 2/1 30 U“160' V=80:Re50 40 FOR X«-R TO R 50 Y»SQR< R#R-X#X) 60 DRAW 1 ,U+X,V+VT T0 U+X, V+Y 70 DRAW 1 /U+X,V-YT TO U+X, V-V 80 VT <=V 90 NEXT Naovothallúk hangerő-szabályozása Azok az emberek, akik felnőtt korukban veszítik el a hallásukat, nem érzékelik, hogy ők maguk mennyire hangosan beszélnek. Különö­sen bizonytalanok ebben za­jos környezetben. Az ő éle­tüket, de a környezetükét is megkönnyíti a cambridge-i egyetemen kifejlesztett Soft Talkernak, „halkan beszé­lődnek elnevezett készülék. Ez voltaképp a nyakba akasztható, vagy a felső ka­bátzsebbe tehető mikrofon­ból és erősítőből áll, s ki­egészül egy karóratokba épí­tett, a csuklón hordható kis motoros rezegtetővel. A mik­rofon felfogja a hallássé­rült emoer hangját, s ha az az előre beállított értéknél erősebb, bekapcsolja a csuk­lón jól érezhető bizsergést keltő rezegtetöt. A rezegte- tés csak akkor marad abba, ha a beszélő kellően lehal­kította a hangját. Emberünk a készüléket — egy jól hal­ló személynek a segítségével — aszerint állítja be, hogy mennyire zajos környezet­ben szólal meg. A „halkan beszélőt” már gyártják, de egyelőre csak kis sorozatban. Kukoricát védő darazsak A Bázel környéki parasz­tok új módon védekeznek a kukoricamoly ellen. Kuko­ricaföldjeiken hektáronként 50 kartonkeretben mintegy 1500—1500 fürkészdarázzsal fertőzött lisztmolypetét he­lyeznek ki. Néhány nap múlva a parányi fekete pe­tékből kikelő fürkészdara- zsak egész serege száll szem­be a kukoricamollyal. A fürkészdarazsak ugyanis a kukoricamoly petéibe rakják a maguk petéit, s ezáltal megakadályozzák azt, hogy azok petéiből molylárvák fejlődjenek ki. Adatok bankia Egy-egy adatbankban ese­tenként több száz millió, vagy milliárd adatot tárolnak. Hogyan lehet ezt az óriási adattömeget kézben tartani, közülük szükség esetén a megfelelőt gyorsan előke­resni. Magnótekercseinken a zeneszámok általában olyan sorrendben sorakoznak, ami­lyenben felvételükre mó­dunk nyílt. Ilyenkor egy-egy zeneszám megkeresését a szalag elején kezdjük, s bár­melyikhez csak az előttük lévők után férhetünk hoz­zá. Egyszerűsége és viszony­lagos olcsósága miatt ezt az ún. soros szervezési és elérési módot a számítógé­pes adatfeldolgozásban is gyakran alkalmazzák. Ott az adatokat a magnószalaghoz hasonló mágnesszalagon tá­rolják, s felírásuk és beol­vasásuk is hasonlít a mag­nófelvételekéhez, illetőleg a felvételek visszajátszásához. A mágnesszalagokon centi­méterenként 200—600 betűt, számot, vagy egyéb írásje­let tárolhatunk, természete­sen a számítógép számára értelmezhető formában, egy szokványos tekercsre pedig mintegy 15—20 millió jelet rögzíthetünk. Ez a módszer akkor használható, amikor az adatokat abban a sor­rendben dolgozzuk fel, ame­lyikben eredetileg tároltuk őket. Ám ha a sorosan szer­vezett adattárból véletlen­szerűen kiválasztott ada­tok iránt érdeklődünk, eze­ket már meglehetősen ne­héz megtalálnunk. Olyankor, amikor az ada­tokra nemcsak tárolásuk sorrendjében van szükség, másképpen szervezzük és tá­roljuk; a visszakeresést in­Az eljárást Franz Bigler svájci biológus dolgozta ki. A darazsakat laboratórium­ban tenyésztik. Evégett liszt­molyt szaporítanak el, majd hagyják, hogy a fürkészda­razsak a lisztmoly petéibe petézzenek. A közeli cél az, hogy ezen a módon 2700 hektáron véd­jék meg a kukoricásokat ro­varölő vegyszerek használa­ta nélkül. Az eljárás ráadá­sul olcsó is. Alkalmazásával a gazdák hektáronként mint­egy 80 svájci frankot taka­rítanak meg. dexekkel gyorsítjuk meg. Ezt az adatszervezési mó­dot indexelt — soros szer­vezésnek nevezzük. A mág­nesszalag most nyilván nem jöhet szóba. Ahhoz, hogy gyorsan a megfelelő adat­csoporthoz jussunk, olyan adattároló eszközökre van szükség, amelyeknek a he­lyei megcímezhetők, s ame­lyeken a címek — az indexek alapján — az érdektelen adatok elolvasása nélkül is elérhetők a keresett ada­tok. A számítástechnikában erre a célra a mágnesleme­zek a legjobbak, ezeket a hanglemezekhez hasonlíthat­juk. Az adatbankban az ada­tok összegyűjtéséről, keze­léséről és védelméről az adatbázis-kezelörendszer — megfelelő számítógép és program — gondoskodik. Az adatokat általában egy he­lyen tárolják (például a pénzügyi adatbankéit a pénz­intézet központjában), de rá­juk több helyen is szükség' lehet. Ezért az adatbankot és a kérdező helyeket (pél­dául a kerületi fiókokat) postai telefonkábelekkel kö­tik össze. így az adat­bank szolgáltatásai nincse­nek helyhez kötve, s azokat viszonylag nem drága adat­végállomások üzembe állí­tásával több felhasználó — sokszor egyidejűleg is — igénybe veheti. A felhasz­nálók párbeszédet is foly­tathatnak a számítógéppel különleges televíziós képer­nyővel összekapcsolt írógé­pek révén; ilyenkor a kér­dést (a feladatot) írógépen teszik fel, s a kérdésekre a válasz a képernyőn jele­nik meg. Egy bank számítóközpontjának adatfogadó állomása Az újságokban gyak­6 ran olvashatunk fel­hívásokat, hogy itt és itt rókatetemet találtak, és jelentkezzen az egészségügyi hatóságoknál, aki hozzáért az állathoz. Az is előfordul, hogy egy-egy róka fényes nappal is bemerészkedik la­kott területre. Nem fél az embertől, hagyja, hogy a gyerekek játszadozzanak ve­le. Ezeket az állatokat nem az éhség kényszeríti az em­ber közelébe, hanem bete­gek, és betegségük következ­tében elveszítik közmondá­sos óvatosságukat, ravaszsá­gukat. Betegségük a veszett­ség, és a beteg róka igen nagy veszélyt jelent mind az állatokra, mind az emberek­re. A veszettség vírusos fertő­ző betegség, a békától az emberig valamennyi gerinces élőlényt megtámadja. A ví­rusok sebeken, sérüléseken at jutnak a szervezetbe, és az idegpályák mentén terjednek a központi idegrendszerbe, a gerincvelőbe és az agyba, lit elszaporodnak, és ugyancsak az idegpályák mentén az egész szervezetben szétter­jednek. így a nyálmirigyek­be is. A beteg állat nyálával jutnak más állatok sebébe vagy szájába. A veszettség akkor tör ki, amikor a sú­lyosan károsodott idegrend­szer kezdi felmondani a szolgálatot, és ilyenkor már a beteg állatot, illetve em­bert nem lehet megmenteni A veszettség évezredek óta ismert betegség, régebben a kutyák terjesztették. A vé­dőoltás felfedezése és a kö­telező kutyaoltás eredménye­ként a kutyákon a betegség visszaszorult. De 1938-ban felütötte fejét Lengyelország­ban a rókák között. Lengyel- országból a baj lassan ter­jedt, és egész Európa róka­állománya megfertőződött. Magyarországon 1954-ben észlelték az első veszett ró­kát. 1967-ben pedig már nyolc megyében jelentkeztek veszett rókák. Érdekes azon­ban, hogy amíg a kutyák és macskák a betegség ha­tására megvadulnak, addig a rókák elveszítik veszélyérze­tüket, és szelídített vadaknak a benyomását keltik. Ha a rókanépesség sűrűsé­ge meghalad egy bizonyos szintet, a találkozások szá­ma oly mértékben megnö­vekszik, hogy a veszettség vírusa néhány hét alatt vé­gigfut egy egész országon. A veszettség ezért csak úgy fé­kezhető meg, ha erősen megritkítjuk a rókák számát. Nyugatnémét kutatók most oltóanyagtartalmú ivóvíz és csalétek kihelyezésével igye­keznek immunizálni a róká­kat. Műanyaggyártás — olcsóbban A göttingeni May-Planc Áramláskutató Intézet tudó­sainak sikerült néhány kilo- grammnyi vinilkloridot elő- állítaniok lézer segítségével. (Ez a vegyület a. széles körben elterjedt műanyag, a PVC kiindulási anyaga.) A hagyományos vinilklorid- gyártó módszerekkel ellen­tétben a lézersugaras eljá­rás jóval alacsonyabb hő­mérsékleten megy végbe, te­hát kevesebb energiára van hozzá szükség. Az intézet bejelentése szerint az új eljárást rövidesen egy ezer­tonnás kísérleti üzemben is kipróbálják — és ezzel elő­ször tör be a lézer alkal­mazása a korszerű vegyipar­ba. Ibolyántúli lézert al- kalmaznaik, s a lézer min­den századmásodpercben be­következő felvillanását a diklónetán-gázzal töltött re­akciós kamrába irányítják. Az ily módon gerjesztett diklóretánról klóratomok ha­sadnak le, amelyek azután szabad gyökökként láncreak­ciót váltanak ki. Közbenső termék után vinilklorid jön létre, s ennek során újabb klórgyökök szabadulnak fel a további reakcióhoz. * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents