Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. május 8., péntek Megnyílt a 27. miskolci iilmiesztivál (Folytatás az 1. oldalról) száz éves kulturális hagyományával ma is kötelez bennünket arra, hogy rendezvényünkkel méltók legyünk a ránk hagyott örökség folytatására. Nem kisebbek, mint Déryné, Ady Endre, Hatvány Lajos, Ignotus, Tersánszky Józsi Jenő, Kassák fordultak meg e teremben, míg végül 1930-ban elnyerte mai funkcióját — akkor Apolló mozi néven”. — A továbbiakban a tanácselnök arról beszélt, hogy az idei fesztivál határkő lesz a miskolci hasonló rendezvények sorában, ugyanis filmjeivel választ ad arra a kérdésre, vajon szükségszerűen áldozatul kell-e esnie a magyar filmművészetnek az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében. A fesztiválon részt vevő alkotók munkáikkal arról győznek meg, hogy eg'y film értékét sosem a ráköltött ősz- szeg, hanem a beléfektetett szellemi tőke nagysága jelenti, a mostani választék pedig széles körű képet kínál társadalmunk mindennapjainak életéről, az elmúlt időszak filmterméséről, a művészek útkereséséről egyaránt. Méltatta a fesztiválhoz kapcsolódó, a versenyen kívüli eseményeket, bemutató-sorozatokat, a közművelődési fórum szoros kapcsolódását. Kiemelte, hogy 0 fesztivál egésze szembeszegül a széles társadalmi igénytelenséggel, s meri vállalni a társadalmi problémák kimondásának kényes feladatát. A megnyitó után György István, a fesztivál igazgatója bemutatta a zsűrit, amelynek elnöki tisztét ez alkalommal Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára tölti be. Ugyancsak György István mondott köszönetét a mozi felújításában részt vett építőknek eredményes munkájukért. A megnyitást követően megkezdődött a versenyfilmek vetítése. A Kossuth moziban két csoportban 14 kis- film, a szomszédos Hevesy Iván Filmklubban pedig két hosszú dokumentumfilm került vászonra. (A fesztiválról lapunk 4. oldalán bővebben szólunk.) lelepisvel országos találkozója Június 26-án és 27-én Győrben rendezik meg a Város- Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetségének közgyűlését, az egyesületek tapasztalatcseréjét. A településvédő mozgalom rangos eseményének házigazdája a Győri Városszépítő Egyesület, valamint a győri HNF-bizottság, ennek megfelelően több programot terveznek a helyi településvédő munka bemutatására. Kiállítás nyílik a kisalföldi várost ábrázoló festményekből, plakettekből, fotókból, az „így látom Győrt” ifjúsági helytörténeti pályázat munkáiból, s a vendégek megismerkedhetnek azzal is, hogy miként valósult meg a győri belváros rekonstrukciója. A tapasztalatcserén, a beszámolókon, vitákon, s a Dunai Vízlépcső építkezéséhez szervezett tanulmányúton kívül az egyesületek tevékenységét bemutató videofilmeket is megtekinthetik a résztvevők. Az ország igen sok városában, községében, üdülőkörzetében működik már a település épített és természeti környezetének védelmét, szépítését zászlajára tűző egyesület; a múlt évi hódmezővásárhelyi közgyűlés óta is sorra alakulnak az új egyesületek, baráti körök. Ma már megközelítően 90 szervezet tevékenykedik a települések értékeinek megőrzése, szebbé tétele érdekében. Több helyen jelenleg még a szervezőbizottságok készítik elő az egyesületek alakulását; e bizottságok képviselőit is várják a tapasztalat- cserére. Állami gazdaságok igazgatóinak tanácskozása Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése társasági szerződésének megfelelően tegnap megyénk gazdaságai, s a borkombinát igazgatójának részvételével To- kaj-Hegyalján megbeszélést tartottak az elmúlt év termelési eredményeiről, az idei év helyzetéről, s az előttük álló jövőre vonatkozó intézkedésekről. Dr. Her- pay Balázs, az állami gazdaságok egyesülésének vezérigazgató-helyettese tartott vitaindító előadást, amelyben beszámolt a megyében működő hat állami gazdaság és a borkombinát kiváló teljesítményéről, hiszen ezek az üzemek 4,1 milliárd forintos termelést, és 280 milliós vállalati nyereséget értek el. Ez jóval magasabb az állami gazdaságok országos átlagánál, mert tavaly 25 százalékkal bővítették termelésüket. Ez az eredmény megyénk állami gazdaságaiban a több évtized óta tartó önálló vállalati gazdálkodásának, a vezetés magas színvonalának, a belső szervezettség s termelésfejlesztési stratégiának, politikának köszönhető. Az idei év első négy hónapjában a gazdaságok a fagykárt szenvedett borkombinát kivételével, terveik szerint teljesítettek, így minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy célkitűzéseiket megvalósítsák. Megyénk állami üzemeiben hat ágazat határozza meg a termelés bővítését és az eredményességet. A szántóföldi növénytermesztésre alapozott vetőmagtermesztés, a szőlő- és bortermelés, a tej- s vágómarha-termelés, a takarmánygyártás, a sertéstenyésztés, és a vágóhídi tevékenység, valamint a baromfitenyésztés, amiről köztudomású, hogy állami gazdaságaink exportpiacaik révén világhíresek. Állami nagyüzemeink azt várják, hogy a VII. ötéves terven belül, a még részben megalapozott konszolidációs tervet megalapozó áremelés-politikai célkitűzések minél előbb nyilvánosságra kerüljenek, és a vállalatok erre támaszkodva, ennek eszközrendszerét kihasználva hatékonyabban termelhessenek. Megértve a népgazdaság nehéz helyzetét (amelyet az időjárás által okozott károsodás is nagymértékben növel) gazdaságaink az elkövetkező időben belső érdekeltségeik rendszeres finomításával mindent elkövetnek, hogy célkitűzéseik teljesítése mellett versenyképességüket a bérszínvonal teljesítményhez kötött emelésével megőrizzék. Megyénk állami gazdaságai több mint 11 százalékos területi részarányuk mellett, a termelésnek több mint 30 százalékát képviselték, a piaohoz és a termőhelyi adottságokhoz való alkalmazkodás kiváló példáját bizonyították. Megkezdődött az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt követően kifejtette: az Akadémiának tennie kell azért is, hogy az egyre fontosabb szerepet betöltő értelmiségiek mindjobban váljanak a közélet cselekvő résztvevőivé. E téren a változás az érdemi közreműködés feltételeinek, a vitázó-alkotó részvétel lehetőségeinek javításával, vagyis társadalmunk és intézményrendszerünk demokratikus továbbfejlesztésével érhető csak el — mondotta az Akadémia elnöke. Ezt követően Berend T. Iván átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1987. évi Akadémiai Aranyérmet Szőkefalvi-Nagy Bélának, az MTA rendes tagjának, tudományos tanácsadónak, a József Attila Tudományegyetem Analízis Tanszéke nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda a matematika, ezen belül elsősorban a funkcionálanalízis területén elért nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, széles körű és magas szintű tudományos és társadalmi közéleti aktivitásáért, valamint közel ötvenéves, rendkívül igényes és színvonalas oktató-nevelő tevékenységéért, majd az Akadémiai díjakat adta át. Az Akadémia 147. közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Pál Lénárd köszöntötte. Beszédében többek között arról szólt: oly korban élünk, amikor a tudomány — sok vonatkozásban nem kellően felismert — különleges szerepre tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sorsának jövőbeli alakulásában. Kifejtette: a tennivalók kellő időben történő felismerésétől és főként azok késlekedés nélküli pontos elvégzésétől alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fejlődés üteme. A Magyar Tudományos Akadémia ajánlásait, javaslatait a politikai és a gazdasági vezetés mindig nagy figyelemmel tanulmányozta. A jövőben a Központi Bizottság és a Minisztertanács a különböző nagy horderejű döntések előkészítésében a korábbinál is jobban kíván támaszkodni a tudomány képviselőinek, az MTA tagjainak és testületéinek véleményére kezdeményezéseire — mondotta végezetül Pál Lénárd. Ezután az MTA intézményhálózatában a VI. ötéves terv során elért kutatási eredmények értékelése követ- ikezeft. Lakóház-felújítási mérleg (Folytatás az 1. oldalról) vállalat legfontosabb feladata most valóban a belváros majdnem menthetetlenül elöregedett lakóházainak felújítása, de eközben nem feledkezik meg a többi lakás karbantartásáról sem. — Mi úgy érezzük -- mondotta az igazgató —. hogy a Killiánban élők a lakásukban levő elöregedett berendezésék, felszerelési tárgyak cseréjét óhajtanák megoldani egy vállalati költségre elszámolt felújítással. Erre most valóban nincs lehetőség, arra viszont igen, hogy a bérlők maguk vállalják a lakás korszerűsítését, modernizálását. Ebben az esetben is ’ a költségeknek csak a felét kell viselniük. Végezetül egy újabb adalék a bánkúti turistaház ügyéhez. Miskolc tanácselnöke a tegnapi ülésen elmondta, hogy — finoman fogalmazva —, a város „taktikai vereséget” szenvedett a turistaház eladásával. Miskolc ugyanis többször kifejezte készségét arra, hogy akár anyagi támogatással is hozzájáruljon a ház fenntartásához. A sípályákhoz vezető utat ezért kezdte eí megépíteni, s ezért áldoz pénzt a szennyvízelvezetés megoldására. A ház eladása után, új helyzet elé kerül a város, de nem kesereg, inkább cselekszik. Már konkrét elképzelés van rá, hogy Bánkú- ton egy ifjúsági és sport- centrum épül fel, s tárgyalások is folytak már a terv megvalósításáról. (udvardy) Környezetvédelmi beruházás Felsödobszán Tegnap délelőtt Felsődob- sza község határában dr. Perezel György, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnök- helyettese ünnepélyes külsőségek közepette üzembe helyezte a Hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet kezelésében üzemeltetendő veszélyes hulladékok átmeneti tárolótelepét. Az ünnepségen jelen volt Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság titkára. — Reméljük és hisszük — mondotta avatóbeszédében Csákány Béla, a termelő- szövetkezet elnöke —, hogy szövetkezetünk ezen vállalkozása enyhíteni fogja a környezetvédelemmel kapcsolatos megyei gondokat, s ha töredékében is, de hozzájárul annak a célkitűzésnek a teljesítéséhez, amelyet az Állami Tervbizottság és a kormány programjában e területre vonatkozóan meghatározott. Beruházásunk időre elkészült, és szakavatott személyzete az ide szállítandó hulladékok fogadására készen áll. A hernádkércsi tsz Í986 közepén kezdte meg 6 millió forint környezetvédelmi alap és 9,8 millió forint saját erő felhasználásával kialakítani a veszélyes hulladékok átmeneti ' tárolótelepét, az egykori, napjainkra megüresedett tehenészeti telep területén Felsődobsza határában. A beruházás a környezetvédelmi és biztonsági előírások, szabályok maximális betartásával, a szakhatóságok folyamatos ellenőrzése, felügyelete mellett készük el. A mintegy 3500 négyzetméter fedett tárolóterületen 8—10 ezer tonna I. veszélyességi osztályba tartozó, zárt göngyölegű hulladék helyezhető el. A szövetkezet most az induláskor húsz, az ország különböző területén levő vállalattal kötött bértárolás! szerződést. De a jövőre nézve a felsődobszai telep elsősorban a megyében képződött veszélyes hulladékok tárolótelepe lesz, illetve a majdan megépülő rudabányai regionális égetőmű tranzit tárolótel epek ént funkcionál majd. A tegnapi megnyitóünnepség a beruházás építésében élen járt dolgozók jutalmazásával zárult. Közülük Papp Ferenc, a tsz ipari főmérnöke a TOT Kiváló Munkáért kitüntetést vehette át. (ha) ManMsi menetrend Nyolc nap pótfűtést fizetünk Az idei rekordhidegeket és nagy havakat hozó tél után végre befejeződött a fűtési idény. Májusban már nem valószínű olyan tartós lehűlés, hogy ismét be kellene kapcsolni a kazánokat, így véglegesnek tekinthető, hogy csak az április 15-e utáni napokra kell pótfűtést fizetni. Mint a Borsod Megyei Távhőszolgáltató Vállalat főosztályvezetője, Vavrek Gyula elmondta, nyolc nap pótfűtési díjat számláznak, s ezt a júniusi melegvízdíjjal együtt kell kifizetni. A vállalatnál elkészült a nyári karbantartási munkák ütemterve. Az alábbiakban közöljük az időpontokat, mely alatt a melegvíz-szolgáltatás szünetel. Miskolcon a központi üzem (a Győri kaputól a Szinva—Népkert vonaláig) június 29. és július 13. között 14 napiig tart a munka. Az köztudott, hogy a Győri kapu mögött új távvezeték épül. A beruházó és a kivitelező, a MIBER és az ÉÁÉV ez idő alatt köti be a vezetéket. Ezént — mivel a vállalatok szerint erre két hét nem elegendő — elképzelhető, hogy ezen a területen még egy hétig nem lesz meleg víz. A Távhő ezt ellenzi, az utolsó szót a városi tanács mondja ki az ügyben. A további menetrend így alakul: az avasi üzem július 6-tól 20-ig, 14 napon keresztül, a diósgyőri üzem július 20—24. között öt napig, a bulgárföld.i július 21—25. között öt napig, a HCM-üzem július 20—27. között hyolc napig nem üzemel. Sajószentpéteren, a Kossuth utcán július 27—29. között három napig, a Móra—Petőfi utcában július 27 —28-án két napig nem lesz meleg víz. Mezőkövesden a Juharfa utcán az idén nem állnak le karbantartásra! Kazincbarcikán augusztus 3—14. között 12 napig, Le- ninvárosban augusztus 3— 16. között 14 napig, Özdon augusztus 21—szeptember 1- ig tizenegy napig tart a karbantartás. Sárospatakon a Felszabadulás téren július 13—17. között öt napig, az Ady utcában július 6—10. között öt napig, a Gelfca-tömbnél június 29. és július 1. között három napig tartanak a munkák. Sátoraljaújhelyen a Dózsa György út 12-ben július 20—25. között öt napig, a Somogyi—Bacsó- tömbben augusztus 10—14. között öt napig, a Károlyi —Vasváry tömbben augusztus 3—7. között öt napig, a Korányi tömbben június 8—11. között négy napig nem lesz meleg víz a munkálatok miatt. (sz—i) Ujfalussy Józsel Herder-díjas Csütörtökön a bécsi tudományegyetem dísztermében ünnepélyesen átnyújtották az idei Herder-díjalkiat. A hamburgi alapítványból származó díjaikkal évente a kelet- és délkelet-európai országok tudományos és művészeti életének jeles képviselőit tüntetik ki, elismerve az európai művelődéshez való hozzájárulásukat. A Herder- díj idei magyar kitüntetettje Űj fal ussy József, a Zeneművészeti Főiskola rektora, az MTA 'alelnöke. Harmincéves az Opus Pacis Tegnap tartotta ülését a Hazafias Népfront épületében a megyei katolikus békebizottság választmánya. Az elnöklő Holczer József köszöntő szavai után Szabó Géza kanonok, főszerkesztő tartott előadást a jubiláló Opus Pacisról. A katolikus békemozgalom szervezetének magyar neve: Békemű, kifejezi azt a törekvést, amiért ez a mozgalom 30 éve, hivatalosan 1957. május 24-én létrejött. Ezen a napon jelent meg a püspöki kar nyilatkozata a katolikus egyháznak a békemozgalomban való részvételéről. Az előadás után felszólalók közül Bubkó László, görög katolikus lelkész arról emlékezett meg, hogy megyénkben már 1950-ben, tehát hamarabb megkezdődött a papok békemozgalma, mint az ország más vidékein. Komlósi Imre megyei egyházügyi titkár is a papi békemozgalom jelentőségéről szólt, Ződi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára pedig vázolta azokat a lehetséges érintkezési pontokat, amelyeken a népfront és a katolikus papság, illetve békemozgalom együtt tevékenykedhet. A BORSODTÁVHÖ értesíti a lakosságot, hogy a Hoffmann Ottó utca 37—57. számú lakóépületek déli oldalán 1987. június 1-től kezdődően távfűtővezeték építését végezteti. Az építés ideje alatt (kb. 2 hónap) a területen csak gyalogos közlekedés biztosítható, ezért az itt lévő garázsokat folyamatosan igénybe venni nem lehet. A közterület kivitelezőnk munkaterülete, ezért az ott felállított sátorgarázsok a munkavégzést akadályozzák, azok megóvásáért felelősséget vállalni nem tudunk. Kérjük a-z érintett lakók szíves türelmét és megértését. B.-A.-Z. Megyei Távhőszolgáltató Vállalat
