Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIII. évfolyam, 107. szám 1987. május 8. Péntek Ára: 1,80 Ft Hz adóreform e veiről Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoz­tatási adta: A Minisztertanács megvi­tatta a Büntető Törvény- könyvről, a büntetőeljárás­ról szóló törvényt, valamint a büntetésvégrehajtásról szó­ló törvényerejű rendelet mó­dosítására telt javaslatot, es úgy döntött, hogy azt az Or­szággyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtár­gyalta az adóreformra vonat ­kozó jogszabályok elveiről szóló előterjesztést és meg­határozta a jogszabályok elő­készítésének további felada­tait. A kormány jelentést hall­gatott meg a munkavéde­lem ltltlti. évi helyzetéről, és határozatot hozott a távköz­lési beruházási hozzájárulás módosításáról. * A Minisztertanács ülését követően a kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső bevezetőben tájékoztatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülésén az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökének előterjesz­tése alapján tárgyalt az MSZMP KB 11)8(1. december 2íl-i, a műszaki fejlődés gyorsításáról s a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról hozott állásfog­lalás végrehajtásának mun­kaprogramjáról, és elfogadta azt. A program összefoglal­ja az állásfoglalásban kitű­zött célok, ajánlások végre­hajtásával kapcsolatos álla­mi feladatokat. A kormány­zati tennivalók kiterjednek a vállalatok innovációs érzé­kenységét. a műszaki fejlesz­tés lehetőségeinek javítását célzó gazdasági feltételekre, a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaságfejlesztési és kutatásfejlesztési program­jainak áttekintésére, szükség szerinti korszerűsítésére, a műszaki fejlesztés, a képzés szervezeti és személyi felté­teleinek fejlesztésére, vala­mint a nemzetközi műszaki tudományos együttműködés eredményességét növelő in- lézkedések kidolgozására. Ezt követően a kormány­szóvivő a sajtó képviselői­nek kérdéseire válaszolt. Kanada Budapesten Joe Clark, Kanada külügy­minisztere — Várkonyi Pé­ter külügyminiszter meghí­vására — hivatalos látoga­tásra csütörtök délután Bu­dapestre érkezett. A kanadai diplomácia vezetőjét a Feri­hegyi repülőtéren vendéglá­tója. Várkonyi Péter fogad­ta. Jelen volt Robert L. El­liott, Kanada budapesti, va­lamint Nagy Lajos, hazánk ottawai nagykövete. A megérkezés után a ka­nadai külügyminiszter meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezután a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a hi­vatalos magyar—kanadai kül­ügyminiszteri tárgyalások. A tárgyalásokat követően a kanadai és a magyar kül­ügyminiszter egyezményt írt alá a magyar—kanadai kö­zös film- és videogyártásról. az együttműködés kiépítésé­ről és fejlesztéséről. Este Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott Joe Clark tiszteletére, a Gundel étte­remben. az Csütörtökön az MTA szék­házának Dísztermében meg­kezdődött a Magyar Tudo­mányos Akadémia 1987. évi közgyűlése. A sorrendben 147. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A közgyűlést Be- rend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte: az Akadémia munkában telt gazdag évet zárt, az önelem­zésre, számos korábbi nézet felülvizsgálatára és korrek­ciójára azonban változatla­nul nélkülözhetetlen szükség van. A továbbiakban emlékez­tetett a jelenlegi ötéves terv koncepciójának akadémiai vitájára, amelyen a terv cél­kitűzéseit, az új világgazda­sági feltételekhez igazodó, új szerkezetű magyar gazdaság kialakítását maradéktalanul jónak, érvényesnek ítélték, s szükségesnek tartották, hogy a tervben szerepeljenek a célok megvalósítására, az ehhez szükséges eszköztár kimunkálására vonatkozó biztosítékok is. (Folytatás a 2. oldalon) Előadás és bemutatkozások Hwlttsl llUórom - hatodszor A Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Köz­pontjának színháztermében élénk érdeklődéstől kísérve kezdődött el az országos közművelődési filmfórum programsorozata. Hatodik alkalommal ren­dezik meg az alkotók, for­galmazók, felhasználók e találkozóját, Miskolc a so­ros filmfesztivál keretében az idén másodszor házigaz­da. Tegnap délelőtt 10 óra­kor György István feszti­váligazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Por­koláb Albert, a megyei ta­nács .elnökhelyettese mon­dott megnyitó beszédet. Emlékeztetett a fesztivál és a filmfórum egyidejűségé­re, egymásra épültségére és egységére, hangot adva annak 'a reménynek, hogy az idesereglett népművelők, pedagógusok, agitációs mun­kát végzők, valamint a fil­mek készítői és forgalma­zói hasznos eszmecserék révén erősíthetik az együtt­működést. A mindenkori nézők (javára. A munkatalálkozó és fó­rum résztvevői a megnyitó után dr. Kormos Sándor­nak, a Művelődési Minisz­térium közművelődési fő­osztályvezetőjének gondo­latgazdag. s a következő napokban vitára is bizo­nyosan inspiráló előadását hallgatták meg. Ideológia és közművelődés — ez volt a téma címbeli jelzése, a kifejtésben az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy az általános érvényű vizs­gálódás nélkülözhetetlen a részletek helyes megközelí­téséhez. Első kérdéskörként a felrajzolható ideológiai „térkép” és a közművelő­dés kapcsolatát, kölcsönha­tásait elemezte a miniszté­riumi főosztályvezető, majd arról szólt, hogy milyen ta­pasztalatai vannak ma az ideológia közvetlen és köz­vetett megjelenésének a közművelődésben. Végeze­tül felvázolta, milyen stra­tégiát vállalhat, kell vál­lalnia a közművelődésnek a mai társadalmi-gazdasá­gi helyzetben. A bevezető, megalapozó előadás elhangzása után megkezdődött a filmesek bemutatkozása. A délelőtti programban dr. Bokor László, a Híradó- és Do­kumentumfilm Stúdió ve­zetője szólt az itt folyó munkáról, az azt felvállaló összeszokott, jól képzett és tehetséges gárdáról. Bemu­tatták a filmfórum részt­vevőinek Magyar József Időzített bombáink című dokumentumfilmjét. Dél­után — ugyancsak a Rónai színháztermében — előbb a Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdió törekvé­seiről beszélt Lakatos Iván, aki stúdióvezetőként most „debütált” Miskolcon; a be­mutatkozások sorát tegnap a Pannónia Filmvállalat zárta, az itt készülő filmek­ről és az alkotókról, a mun­kakörülményekről dr. Ma- tolcsy György tájékoztatta a jelenlévőket. Természete­sen e két stúdió is hozott filmeket a fórumra. Megnyílt a 27. miskolci filmfesztivál A megnyitó ünnepségen dr. Kovács László ünnepi beszédét mondja. Mellette (a képen balra) György István, a fesztivál igazgatója és Fejti György, a zsűri elnöke, két oldalon a zsűri tagjai. Hűvös szél cibálta tegnap a miskolci utcákon az ünne­pi zászlókat, amelyek a ket­tős filmünnepet, a 27. mis­kolci filmfesztivált és a vele párhuzamosan rendezett VI. országos közművelődési film­fórumot köszöntötték. Mind­ez azonban nem csökkentette az ünnepi lelkesültséget és az érdeklődést, amely a vá­ros közönsége részéről is megnyilvánult a fesztivál nyitása iránt. A visszatérő filmünnep nyitása iránti szo­kásos érdeklődésen túl az a természetes kíváncsiság is növelte a várakozást, hogy a nyitó ünnepség egyben a felújított Kossuth mozi, a mintegy 40 milliós költség­gel megfiatalított és valósá­gos luxus külsőt öltött film­színház újraátadásának al­kalma is volt. Eljöttek a nyitó ünnepség­re a Miskolcra érkezett film­alkotók. a filmfórum részt­vevői, a miskolci filmbará­tok és természetesen ott vol­tak a megyei és városi álla­mi, párt- és társadalmi szer­vek reprezentánsai is, hogy az impozáns teremben része­sei legyenek a hazai kisfilm- művészet újabb megméreté­se nyitányának és magának a versenynek is. Dr. Kovács László, Miskolc Megyei Vá­ros Tanácsának elnöke mon­dott megnyitót.. Bevezetőben a megújult mozi értékeit méltatta, ki­emelve, hogy „a belváros re­konstrukciójával szeretnénk a múlt emlékeit harmonikus egységbe olvasztani a jelen, a mai kor városképével. E fesztiválpalota csaknem két­(Folytatás a 2. oldalon) Lakóház-felújítási mérleg A korszerűsítés költségei Vereség Bánkúton A belváros javára, a Killián kárára? Miskolc teljeskörűen nem és területenként is csaik el­térően képes kiemelt felső­fokú regionális feladatainak megfelelni. A város gazda­sága viszonylag korszerű — bár egyoldalúság, arányta­lanság ezen a területen is tapasztalható — potenciáli­san nagy tartalékokkal ren­delkezik. Szellemi háttere, valamint felső és középfokú intézményrendszere eltérően fejlett, így ellátó, kisugárzó szerepe területenként válto­zó. Ä város mai helyzete több területen feszültségék­től terhes. Funkcionális hiá­nyok találhatók mind a re­gionális, mind a helyi fel­adatok ellátásához kapcso­lódó területeken. Mindezek következtében a kiemelt fel­sőfokú regionális szerepkör­ből eredő feladatok teljes ellátásához, az ehhez szük­séges intézményhálózat ki­építéséhez, letelepítéséhez a központi szervek részéről az eddigiektől nagyobb mérté­kű .támogatás szükséges. Megyénk politikai, gazda­sági és társadalmi viszo­nyairól ősszel magas fóru­mok előtt esik szó. A készü­lődés már megkezdődött, s a munka első, kezdeti ered­ményét, Miskolc mai helyze­tének átfogó elemzését teg­napi ülésükön vehették kéz­be a tanács végrehajtó bi­zottságának tagjai. A jelen­tést a közeljövőben megvi­tatja a miskolci párt-végre­hajtóbizottság, majd a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Őszig nyilván sok bekezdése átalakul, formáló­dik, esetleg új fejezetek ke­rülnék bele, ám a cikkünk elején idézett végső konk­lúzió valószínűleg nem mó­dosul. — A város mai helyzeté­nek reális bemutatásával, elemzésével — hangzott cl az ülésen —, nem a „klasz- szikus pénzszerző” akció a cél. Az ország jelenlegi gaz­dasági helyzetében nem re­ménykedhetünk soron kívü­li állami támogatás meg­szerzésében, s etikus sem lenne, a többi város rová­sára ezzel próbálkozni. A pontos diagnózis elkészítése, a helyes önismeret azonban mindenképpen segítséget nyújt a városfejlődés pontos irányának meghatározásában. A vb a jelentést — né­hány kiegészítő javaslattal — elfogadta, majd a lakó­ház-felújításokról vitattak meg jelentést. A téma már jól ismert a testület előtt, hiszen csak az elmúlt évben öt alkalommal tárgyaltak a felújítások különböző kérdé­seiről. Ám minden ülésen hosszas, gyakran éles vita bontakozik ki a lakóház-fel­újításokról, mert ez a mun­ka élénken foglalkoztatja a város közvéleményét. Most például alaptalan híresztelé­sek terjedtek el a Killián- ban arról, hogy a belváros rekonstrukciója az ő káruk­ra valósul meg. Erről ké­sőbb, először néhány adatot. A tanács vb építési és köz­lekedési osztályán készített jelentés szerint tavaly a la­kóház-felújítási tervet a vá­rosban túlteljesítette a Mis­kolci Ingatlankezelő Válla­lat, illetve a munkában al­vállalkozóként közreműködő Miskolci Építőipari Vállalat. Teljes felújítás 12 épület 110 lakásában történt meg, míg részleges felújításra 21 épü­let 785 lakásában került sor. A munkák összes költsége meghaladta a másfél száz millió forintot, s biztató, hogy a tatarozások szerve­zettsége, a különböző mun­kák összehangolása jóval magasabb színvonalú volt mint a korábbi években. Már említettük, az ülésen szó volt a Killiánban élők panaszáról. Az ott élők kö­zött elterjedt, hogy a belvá­rosi rekonstrukciót a külvá­rosok kárára végzik el, azaz lakótelepi otthonaik karban­tartására, felújítására nem jut elegendő pénz. A híresz­telésekre az ülésen Nyíri István, a MIK igazgatója adott választ. Elmondta, hogy a panaszok a vállalat­hoz is eljutottak. A vizsgá­latok azonban nem igazol­ták a sérelmeket. A Killián­ban a házak statikai és egyéb állapota megfelelő, csupán a Benedek utcában hullik a vakolat. Az ingatlankezelő (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents