Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

198/. május 23., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7

‘

Coli-baktérium és következményei

A lapokban április közepén többször is megjelent a hír: fertőzés, illetve járványveszély miatt április 15-től 23-ig a miskolci Semmelweis Kórház szülészeti osztályán felvételi zárlatot rendeltek el. Ahogy az ilyenkor lenni szokott — elsősorban a kedélyek fölösleges izgatásának elkerülése miatt —, konkrétumokat nem közölitek, csak annyit, hogy a kórházhoz tartozó szülő nőket és betegeket a zárlat ideje alatt hol, melyik intézetben fogadják. Később annyi a lapokban megjelent, hogy coli-baktérium okozta a fertőzést, ezért az osztályt festés és az ilyenkor szükséges óvintézkedések után nyitják meg újra. Ez meg is történt, de az eredetileg tervezett dátumnál később, május 4-én.

Természetesen a városban hamar láb- rakaptak a „jól értesültektől" származó mendemondák. Egyesek tudni vélték, hogy több újszülött, illetve csecsemő meghalt. Az esetet tényszerűen megírták a fővárosi lapok is, sőt a televízió Ablak című műsora is foglalkozott vele, de az ott elhangzott riport nem hatott megnyugtatóig.

Most, mikor remélhetőleg végleg túljutottunk az eseményeken, az egészség- ügyi szervek is felmérhették az okokat és következményeket, megpróbáljuk rekonstruálni az eseményeket, egyrészt azzal a céllal, hogy akit érdekel, tudja meg, mi is történt valójában, másrészt hogy az eset tanulságait mindenki számára nyilvánvalóvá tegyük.

Annak érdekében, hogy minél teljesebb képet kapjunk az eseményekről, igyekeztünk mindenkivel beszélni, aki valamilyen formában kapcsolatba került a történtekkel.

K.-nét 1987. február 28-án este, háromnegyed tizenegykor szállították be a városi kórház szülészeti osztályára. Fia másnap, március 1-én jött a világra.

— Szerdáig minden rendben volt, csupán egyetlen etetésre nem hozták ki, mert hányt. Megnyugtattak, azt mondták, ilyen mással is előfordul. Bizonyára amiatt van, hogy sokat szopik. Csütörtökön azonban észrevették a lábán az ödémát. Pénteken még úgy tudtam, vért vesznek a gyerektől, és ha minden eredmény negatív, hazamehetünk. Szerettem volna már otthon lenni, csakhogy az egyik nővér figyelmeztetett: baj van, lázas a kicsi. Át kell vinni a megyei kórház koraszülött osztályára. Megijedtem. Kértem: bontsák ki. hadd nézzem meg, mi van a lábán. Nehezen engedték.. . . Ujjnyi vastag, kék csíkot láttam az ágyéka tájékán. Szombaton reggel a férjemmel taxival mentünk a gyermekünk után. Akkor még nem tudták, mi a baja.

A fiatalasszony elhallgat, kezét arcához emeli . . .

— Ne haragudjon, innentől kezdve valahogy összekuszálódnak a napok. A gyerek állapota napról napra rosszabbodott, láttam, amint feküdt a kiságyban és infúziót kapott. Szájon keresztül ugyanis nem tudták . etetni. Mégis bizakodtam. Akkor is, amikor közölték: a kisfiamnak agyhártyagyulladása van. Az okra azonban még ekkor sem derült fény. Emlékszem, az egyik etetéskor nagy volt a sürgés-forgás az egyik ág.vacskánal. Csak később tudtam meg, az én fiam életéért harcoltak 20 percen át. Az újraélesztés sikerült. Csütörtökön lement a láza a kisfiamnak. Levették a gépről is. Üjra felcsillant a remény. Este, amikor telefonon érdeklődtünk, azt mondták, aludjak nyugodtan, nem rosszabbodott az állapota, öt gramm tejet szondán keresztül megevett. Ismét hitlünk... Másnap reggel nyolc órakor utoljára mentünk be hozzá. Á folyosón hallottam, amint a „K. anyukát" keresik. Az orvos arca mindent elárult . . .

★

A K. család tragédiájának hamar híre ment az ismerősök és a szomszédok körében. A „jó tanácsokra" a temetésre készülő anyuka a következőket mondotta:

— Nem élhetünk úgy, hogy örökösen visszafelé nézzünk. Férjem és én is szeretnénk még egy gyereket. Ez az egyetlen, ami kárpótolhat minket.

A Semmelweis Kórházban

Először a főigazgató főorvost, dr. January Annát kértük meg. hogy idézze fel az eseményeket.

— Néhány februárban született gyerek lett beteg, de nem itt nálunk, hanem azután, hogy hazaengedték őket. A lázas gyerekeket a megyei kórház újszülött osztályára szállították, ahol megállapították, hogy meningitis (agyhártyagyulladás) lépett fel. Ezért széklet- és orr-torok váladékmintái vettek, a kórokozó megállapításához. A megyei Köjálban — miután ismeretlen törzsről volt szó — nem tudták pontosítani a baktériumokat, ezért Budapestre, az Országos Közegészségügyi Intézetbe küldték a mintát, ahol megállapították, hogy egy speciális coli-törzsről van szó. amely elsősorban állatra kórokozó.

— A kórházba szállított három csecsemő közül ketten sajnos meghaltak, a harmadikat gyógyultan hazaengedték. Az eredmények ismertében, a Köjál és a megyei főorvos teljes zárlatot rendelt el a fertőtlenítés, nagytakarítás, festés-mázolás elvégzésére. A még osztályon fekvő anyákat és gyerekeket elkülönítettük, s ahogy hazaengedtük őket, úgy végeztük a fertőtlenítést.

— Természetesen vizsgálatot tartottunk az ügyben, de semmi olyasmit nem tudtunk megállapítani, ami az osztály orvosainak. vagy dolgozóinak mulasztására utalt volna. Egyetlen kivétel van ez alól. Egy szülő levelet írt, hogy lázasan engedték haza gyermekét. Azt az ápolónőt büntettük meg, aki a gyermeket kiadta.

— Az osztály általános higiénés rendjével eddig nem volt probléma. Ezután ezt még fokozottabban ellenőriztük, és a rendszabályok maximális betartásával és betartatásával akarjuk megelőzni a hasonló eseteket. Nagyon fontos a betegek személyes higiénéje, hiszen ha egy beteg kijön a WC-ből kézmosás nélkül, és vé- gigfogdossa a kilincseket, fertőzést okozhat. Természetesen ezt senki nem ellenőrizheti, itt csak a beteg felelősségérzetére utalhatunk.

Ezután dr. Pócsy Győző főorvost, a szülészeti osztály vezetőjét kerestük fel, ő azonban elzárkózott a nyilatkozattól. Mint mondta, a jelen helyzetben nem látja értelmét az interjúnak. A kórház igazgatója és a Köjál illetékese úgyis elmond mindent, ehhez nem kíván hozzáfűzni semmit. Természetesen tiszteletben tartottuk véleményét, bár mint az ügyben a legilletékesebb, bizonyára szolgálhatott volna hasznos információval.

A Köjálban

A járványügyi osztály vezető főorvosa, dr. Munkácsy Magdolna készségesen válaszolt kérdéseinkre:

— Március !)-én jelentette be a koraszülött osztály a megbetegedéseket. A vizsgálatok megkezdésével egy időben mindkét osztályon elrendeltük a szülő nők. az újszülöttek és a dolgozók szűrését. Most már végleges adatokkal is szolgálhatok. Ezek szerint a megvizsgált 81 újszülöttből 33, a százegy dolgozóból 4 volt pozitív, míg az 55 anya negatívnak bizonyult. A már hazaengedetteket is szűrtük, közülük a 42 anyából kettő, a 42 újszülöttből 4 volt tünetmentesen pozitív.

A vizsgálatok során nem tudtuk azonosítani a baktériumot, ezért Pestre, az OKl-ba küldtük az anyagot, ahol megállapították, hogy a kórokozó a coli O 78-as baktérium. Az ismert, több mint 130 fajta coli-baktérium közül ez eddig a megyében soha nem okozott betegséget. Ez a baktérium egyébként állatok és emberek bélflórájának rendszeres lakója, de csak igen ritkán okoz bajt, és csakis újszülötteknél. Feltehető, hogy valamelyik anyától származott és így terjedt el, esetleg kezelés útján. De végül is ezt utólag lehetetlen kideríteni. Fertőzés a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megbetegedett gyerekek térben és időben annyira elkülönültek, hogy egymást nem fertőzhették meg.

— Hogy a járvány továbbterjedését megakadályozzuk, április 15-től a megyei főorvos és más szakemberek együttes döntése alapján rendeltük el a zárlatot. Reményem szerint a mai higiénés viszonyok között a fertőtlenítés, festés után nem ismétlődhet meg az eset. A szülészeti osztályt május 4-én nyitottuk meg újra. Az első napon 21 szülő nő jelentkezett felvételre.

— Az köztudott, hogy minden kórházban ápolónő- és takarítónőhiány van. Főleg éjszakás nővér van kevés, így ők nem mindig tudják megfelelően ellátni a betegeket. Ha elő is fordult az osztályon valamilyen szabálytalanság, az nem okozhatta a fertőzést, illetve a járvány elterjedését.

A koraszülött osztályon

•

A megyei kórház koraszülött osztályán kezelnek minden — a megyében bárhol született — megbetegedett csecsemőt. Így kerültek az agyhártyagyulladásban megbetegedettek is ide, itt gyógyult meg egy csecsemő, és itt halt meg az a kettő, akin nem tudtak segíteni. Az osztályvezető főorvos, dr. Görög Péter:

— Mindenekelőtt tudni kell, hogy újszülöttek, csecsemők esetében nem egyedi eset az agyhártyagyulladás. Ezek a kórokozók nagyobb gyerekeknél és felnőtteknél semmiféle problémát nem okoznak, mert szervezetük már megbízható immunrendszerrel rendelkezik. Az újszülötteknél azonban betegséget okozhatnak. Így előfordulhat ilyen megbetegedés, hiszen legalább százféle ismert kórokozó is előidézheti.

— Az agyhártyagyulladás ebben a korban az esetek nagyobbik felében halállal jár, a gyógyullak egy része maradványtünetekkel. más része teljesen egészségesen távozik. Tehát egy máskor is előforduló betegségről van szó, csupán azért beszéltünk járványról, mert egy hathetes periódusban három beteg csecsemő is a Semmelweis Kórházból került osztályunkra. Ezért kértünk a harmadik eset után, március- 6-án járványügyi vizsgálatot. Ezután intézkedett a Köjál, ezután történt mintavétel a szülőszobán, a kórtermekben.

— Mint ahogy megállapították, a colibaktérium O 78-as típusa okozta a fertőzést. Ezt és más baktériumot sokan hordoznak, de nem mindenkinél okoz betegséget. Ennek kapcsán mondom el, hogy néhány éve végeztünk szűrővizsgálatot terhes nők körében. A reprezentatív felmérésből kiderült, hogy többszázuk hüvelyváladékában van valamilyen fertőző baktérium. Így bizonyos értelemben alkati tulajdonságok, és más szerencsés vagy szerencsétlen véletlenek összejátszásától függ, hogy az újszülött megbetegszik vagy sem.

— Az. hogy a megyei Köjál nem tudta azonosítani a baktérium típusát, a gyógyításban nem okozott problémát, hiszen ha tudjuk, hogy O 78-as coliról van szó, akkor sem kezeltük volna őket más gyógyszerrel.

A városi főorvosnál

— Mikor értesült a történtekről a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. dr. Kise Katalin?

— Április 8-án jelentették nekünk, hogy olyan coli törzzsel találkoztak, amelyet az itteni Köjál nem tudott azonosítani. Tájékoztattak a két csecsemő haláláról, és arról is, hogy azóta figyelemmel kísérik mindazokat, akik az említett kritikus időszakban születtek. A rendkívüli eseményt természetesen azonnal jeleztük a megyei tanács egészségügyi osztályán. Másnap megszületett a döntés; a szülészeti osztályt lezárták. A városi kórháztól az írásos jelentést egyébként április 21-én kaptam meg.

(Eszerint: F.-nét 1987. január 20-án vették fel. A szülésig a terhes-pathológiai részlegen feküdt. 1987. január 30-án 3500 grammal, egészséges csecsemőként megszületett F. Roland, aki február 4-én belázasodott. Előzetes megbeszélés után a koraszülött osztályra vitték át, ahol meningitis! állapítottak meg.

H.-nét, 1987 február 7-én vették fel az osztályra. A szülés ideje február 19. H. Zsolt 3200 grammal született, a gyermeket egészségesen bocsátották el az osztályról. Otthonából került másnap a koraszülött osztályra, ahol nála is meningitist állapítottak meg.

K.-nét február 28-án vették fel, már- cius 1-én szült. K. Roland 3200 grammal született, egészséges csecsemőként. Március 6-án láza miatt a koraszülött osztályra vitték. Az utóbbi két gyerek meghall.

Mindhárom gyermek liquorjából coli O 78 tenyészett ki.

A csecsemőosztályon és a szülőszobában fertczöttségi mintavételt készítettek a személyekről, a helyiségekről és a tárgyakról. Folyamatosan szűrték a már hazaengedett csecsemőket is. (A visszaérkezett adatok alapján egyre többször kaptak pozitív eredményt.)

— A csecsemők halála és a zárlat elrendelése között meglehetősen hosszú idő telt el. Miért?

— Ennek elsősorban az az oka. hogy a szakemberek sokáig nem tudták megállapítani a kórokozót. Tapogatóztak bizonyítékok nélkül. Egyébként maga a tenyésztés is több napos munkát igényel.

— Hogy a fertőzést pontosan ki, vagy mi okozta, azt megállapítani nem lehet. Találgatások azonban vannak ... A közelmúltban jónéhány kismamával beszélgettünk. Valamennyien a városi kórházban szültek. A mellékhelyiségek állapotára, a higiénés körülményekre jószerivel mindannyian panaszkodtak. Néhányuk szerint az ápolónők pénzt fogadtak el a lepedők igen ritka cseréjéért. Az egyik kismama pedig arról a felháborító bánásmódról tájékoztatott bennünket, miszerint 20 perces fájásai közepette, mindössze öt órával szülése előtt az egyik ápolónő arra szólította fel, hogy mossa fel maga után az illemhelyet...

— Mcst hallok először ilyesmiről — mondja őszinte megdöbbenéssel a főorvos asszony. — Csak azt tanácsolhatom, hogy az effajta visszaéléseket, ott helyben azonnal jelenteni kell. Ha ez megtörtént, az ápolónőt felelősségre kell vonni, el kell marasztani.

A2 egészségügyi osztályon

A megyei tanács egészségügyi osztályán dr. Burján Ágnes osztályvezető-helyettes főorvos lényegében megerősítette a már korábban leírt eseményeket. A Köjál március 6-án értesítette a járványról az osztályt. Az illetékes vezető orvosokat összehívták egy megbeszélésre, amelyről emlékeztető is készült. (Az, hogy a nyilatkozók által közölt dátumok nem egyeznek, az nem az újságíró figyelmetlenségéből ered . ..)

— Azt teljes bizonyossággal nem lehet eldönteni, utólag megállapítani, hogy a járványt ki okozta. Tudom, hogy sokféle pletyka kering ez ügyben a városban. Hozzánk is eljutott néhány, én is hallottam a WC-takarítási esetekről. Nem tudom, hogy megtörtént-e, az viszont biztos, hogy ha igen, a fertőzést ez akkor sem okozhatta. Tudni kell, hogy szülés előtt néhány órával beöntést kapnak a kismamák. Az ebből eredő „baleset” feltakarításáról lehetett szó. Természetesen ez is szabálytalan és megengedhetetlen. De ezután fürdetik, mosdatják az anyát. Mielőtt bekerül a szülőszobára úgy készítik elő, hogy oda már nem vihet kórokozót, legfeljebb csak a szervezetében.

— Mindenesetre, ha bármilyen szabálytalanság a kórház vezetésének tudomására jut, azonnal kötelesek kivizsgálni. Jól funkcionáló etikai bizottságok működnek az intézetekben, az ilyen esetek megelőzése és szankcionálása az ő feladatuk.

— Kétségtelen, hogy elsősorban létszámhiány miatt a kórházhigiéne az országban mindenütt probléma. A kielégítő állapotok megteremtése elsősorban nem pénz kérdése, hanem a szakmai és közegészségügyi szabályok maradéktalan betartatásán múlik. A ruházat mosatása, a köpeny és védőruházat cseréje, szájkendő használata stb., mind-mind az alapvető előírások követelménye. Ismétlem azonban, hogy ezek a szabálytalanságok ezt a járványt nem okozhatták. Mindenesetre május 11-re összehívtunk egy kórház-higiénés értekezletet, a járványügyi tanulságok levonására. „Hadszintéri szigorúságra” van szükség az ilyen esetek megelőzésére.

★

Ennyi vélemény meghallgatása után, talán már mindenki megfogalmazta magában az ügy tanulságait. A rideg tényeken, két újszülött halálán, a hozzátartozók, elsősorban a szülök bánatán, veszteségén változtatni sajnos már nem lehet. Hogy a fertőzést, illetve a járványt ki okozta, örökre kideríthetetlen marad. A szülészet fertőtlenítése, festése után — mondják — nem kell tartani további megbetegedésektől. Ezért fis értünk egyet azokkal, akik azt kérnék, hogy cikkünkkel is igyekezzünk segíteni a bizalom helyreállításában.

A történteknek azonban van egy mellékszála. Hisszük, hogy mellékszál. és az események nem emiatt történtek. Az osztályon korábban feküdt szülő nők közül nem egy állította, hogy egyes nővérek viselkedése, magatartása, ilyen helyen, ahol különösen kiszolgáltatottnak érzi magát az ember, elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan. Ilyen magatartás már nem etikai vétség, hanem tisztességtelenség. Azt reméljük, hogy ez a mellékszál még nincs „elvarrva" ...

A szülészeti osztályon május 4-én hétfőn a reggeli órákban jártunk. Már akkor tele volt a váró, kismamák ültek izgatottan a padokon. Azóta bizonyára legtöbbjük már túl van a nagy eseményen.

Monos Márta Szatmári Lajos