Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

Interjú Szabó Pállal, az Edelény Városi Pártbizottság első titkárával

Ma este Borsod-Abaáj- Zemplén megye Baráti K >- lének tagjai az edelényic- kpt iidvözlik fővárosunk- hai i Szabó Pál. az Edelény Városi Pártbizottság első titkára köszöntőjét a táj és a máit idézésével kezdi, hisz' a lióilra röí- gye a megye, az ország term észeti ki msekbe n.

szépségekben gazdag tája A völgy régi települése Borsod — ma Edelény varos része — pedig a megye névadója.

— A történelem során jelentős események .zajálltak e tájon: itt vívta csatáját Edelény határában, a Cseresen Básta császári generálissal 1604-ben Bocskai István. A birtok sokszor cserélt gazdát, történelmében legemlékezetesebb az a korszák, amikor a Rá- kócziak birtokolták a vidéket, de 1711 után e dicső korszak véget ért.

Műemlékekben is gazdag e vidék, különösen román és gótikus kori alkotásokban, a XII—XIII. századi, ma már eredeti szépségükben helyreállított templomok hirdetik az ősök csodálatos művészetét: a tor- naszentandrási, a szalonnal. a szendrői, a rakaca- szendi és a boldvai műemlékekre gondolok, ez utóbbi mellett állt egy bencés kolostor is, és 1200 táján itt keletkezett egyik legrégibb nyelvemlékünk, a Halotti beszéd.

Legmonumentálisabb műemlékünk az 1727 és 1730 között épült barokk stílusú Couburg-kastélv. Ennek helyén már az előbbi századokban is állt épület, Edelény és e kastély keletkezésének története ihlette írásra Reviczky Gyulát is.

,,A Bódva völgyében. Borsod vármegyében tornyos úri kastély állott villa régen. Romba dőlt azóta; ám de régi helyén kis városka épült, úgy hívják: Edelény". Reviczky álma valójában csak 1986-ban teljesült, amikoris január elsejével Edelény nagyközség — az Elnöki Tanács határozata alapján —• elnyerte a városi rangot.

Amíg azonban történelmünknek e korszakához érkeztünk, súlyos megpróbáltatások és szenvedések kísérték a nép életét, mini másutt is e hazában, de soha nem adták fel a harcot, a íeményt. küzdöttek a jobb létért, kemény küzdelmet vívtak a természeti erőkkel is. de nem utolsósorban az önkénnyel.

Napjainkban azt igényli Edelény és vonzáskörzetének lakossága — ezen munkálkodnak a terület vezetői —. hogy a föld. a bánya mellett, több ipari munkahely fokozza a Bódva-völgy lakosságmegtartó erejét. Mi történt eddig a célkitűzések in eg valósi tusáért?

— Századokon át e népnek a föld adta a kenyeret. A föld, amelyen megtermelték véres verejtékkel a mindennapi betevő falatot és a föld mélye, amely magába rejtette és rejti mai napig is a természeti kincseket. Az 1700-as évektől kezdve folyik itt bányászat, legfőképpen szenet, a század első felében azonban még vasércet is bányásztak, majd pedig a felszabadulás után indult meg Perkupán az anhidrit- bányászat.

A Rakaca völgyét övező hegyek belseje kristályos mészkövet rejt. melyet számos középület dí szítésére használtak már. fel. Nem volt könnyű a bányászsors. kemény munkával kellett felhozni a föld alól a szenet. Csak a felszabadulás után javult fokozatosan helyzet ük.

amikoris megindult a bányák gépesítése és több új aknát nyitottak a környéken.

A parasztság sorsa is nehéz volt. hiszen amilyen szép a .Jósva-, a Rakaca- és a Sas-patak völgye, olyan nehéz itt a földeket megművelni, küzdeni az időjárás és a természet viszontagságaival. De Délre mór nyílik a völgy. Edelény és Boldva környékén jobbak az adottságok, nem véletlen, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom napjainkban ezen a területen érte el környékünkön a legnagyobb sikereket. Talán nem állok mesz- sze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a borsod- színik! Bartók Béla Mgtsz országos hírű. melyet nemcsak annak köszönhet, hogy minden évben többmilliós nyereségről szól a zárszámadás, hanem annak is, hogy számtalan munka- lehetőséget biztosít a környék lakosságának.

Szülőföldünk éleiében :s. mint az országban mindenütt. a felszabadulás hozott nagy változást. Megszüntette a szegénységet, a munkanélküliséget.

A romok eltakarítása után gyors fejlődésnek indultak a települések, közöttük kiemelten Edéién v. amely akkor járási székhely volt. de Szendrö. Bód- vaszilas és Boldva is egere szebbek és gazdagabbak leltek. Korszerű lakások, iskolák épültek. Kdelénv- ben gimnázium, rendelőintézet. tbe-kórház. ifjúsági ház, a környező településeken új bolthelyiségek, könyvtárak. sport létesítmények épültek. Korszerű utak. 'járdák. • hidak bizonyítják a fejlődést. Fejlődött a mezőgazdaság is. bár a termelőszövetkezeti parasztság nagyon nehéz körülmények között dolgozott. mégis az elmúlt évtizedekben nagyszerű gazdasági eredményeiről volt híres az Alkotmány Termelőszövetkezet is. Rendkívül fontos, hogy Edelényben és körzetében számos. új munkahely létesült. Szendrőben alumini- umgvár. továbbá a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát egy üzemegysége. Edelényben ruhagyár, Bódva- szilason szövőüzem. és több termelőszövetkezet melléküzemágaként ipartelepek létesültek.

— A szorgalmás munka eredményeként miként alakul a lakosság lélekszámú, életviszonya?

— Ma már Edelény lakossága 12 976 fő és a vonzáskörzet lélekszámú 28 391. A lakosság életszínvonala is kedvezően alakult, habár több területen elmarad az országos átlagtól. Nem minden munkaképes korú dolgozó számára kínál a környék munkalehetőségei, gondol jelent, hogy mini- egy 4 ezer dolgozó naponta utazik Miskolcra. Kazincbarcikára.

Az elmúlt évtizedekben több ezer családi ház épült, ezek egy része kétszintes. E fejlődés azt bizonyítja, hogy a vidék dolgozói becsületes munkájukkal igyekeznek saját és gyermekeik jövőjét megalapozni.

A város és környékének fejlődésével együtt alakult az itt élő lakosság szemlélete. műveltsége is. A lakosság Edelényben. de Bódva völgye több községeiben is példát mutatott a társadalmi összefogásban, a társadalmi munkavégzésben.

Több ezerre lehető azoknak a száma, akik továbbtanultak. szakmát, olcleve- letlel. diplomát szereztek, és Edelényben. a megyében. vagi' az ország különböző városaiban dolgoznak, veszik ki részüket a gyógyító. az építő-, a tervezőmunkából. töltenek befon tos beosztást a párt- és az állami vezetésben is.

Edelény és környékének kulturális élete is sokat fejlődött az elmúlt négy évtized alatt. Már nemcsak a múlt irodalmi hagyományaival büszkélkedhetünk, hanem szülőföldünk költője. a szalonnái József Attila-dijas Kalász László is beírta nevét nemzeti irodalmunk költői sorába.

A dolgozók pihenését szolgálja az 1958 és 1963 között épült rakaca i víztározó tó is. melynek környékén már-már egy üdülőfalu létesült. A horgászok paradicsoma ez, ezen túlmenően is rendkívül fontos a megye ivó- és ipari víz-szükségletének biztosításában.

— Milyen közvetlen fe1- adalok megvalósításán munkálkodnak azért, hogy Edelény mind jobban megfeleljen városi funkcióinak és a vonzáskörzetet ne csak történelmi hagyományai. hanem mai fejlődése alapján is ismerje az ország?

— Eddig szükebb pátriánk múltjáról, szépségeitől. az itt élő, dolgozó emberek eredményes építő munkájáról szóltam. Tudjuk azonban, hogy sok tennivaló vár még ránk. vannak gondjaink és sürgősen elvégzendő feladataink is. Tudjuk azt. is. hogy a városi rang kötelez. A párt- és az állami vezetés. a Hazafias Népfront a lakosság véleményét meghallgatva elkészítette a város ötéves fejlesztési tériét. E tervek között szerepel Edelényben és közvetlen környékén a gázvezeték építése, új áruházak, iskolák. utak, parkok, sport kombinát létesítése.

Elkészült Edelón.v város- központ építési terve is. s egyre halaszthatatlanabbá vált a Couburg-kaslél.v renoválása Annál is inkább, mivel e műemlék hazánk barokk építészetének egyik iegszebbike, de különös módon azon utolsók között van. melleknek restaurálása. eredeti formájába való visszaállítása még várat magára. Saját erőből ezt a feladatot (helyileg) nem tudjuk megoldani.

Minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy e térség lakosságá nak élet körü Imenyeit jobbá és szebbé tegyük. nemcsak Edelén.vt és a nagyközségeket kívánjuk fejleszteni, hanem arra törekszünk. hogy a 27 kistelepülés megtartóképessé- gét tovább javítsuk, biztosítva e falvak számára is az egészségügyi és szociális ellátást, fejlesszük az üzlethálózatot és a szolgáltatásokat.

Mi lesz veled Coburg-kastélyl

A szalonnái termelőszövetkezetben

Az 1727—30 között épült.

# híres edelényi Coburg- kastély talán a legszebb barokk kastély Észak-Magyaror- szágon. Már lapunk is számtalanszor foglalkozott a sorsával. Tudjuk, készültek tervek, született elképzelés megmentésére és hasznosítására. A tervek azonban csak tervek maradtak, s ha időnként javítgattak, tataroztak is valamit az épületen (mint képünk igazolja, most is állványerdő borítja egyik oldalát), ez csak a legsürgősebb feladatokra, a „lékek betömésére" volt elég Igaz. a város köszönhet is valamit a kastélynak, hiszen miután csak gázzal oldhatták meg az épület fűtését, „mellékesen" a városba is bevezették a földgázt, s a sorbanálló településeknél korábban jutott. Edelény a viszonylag legolcsóbb, és legtisztább fűtőanyaghoz.

De ezzel koránt sincs megoldva valamennyi kérdés. Szó volt arról, hogy külföldi tőkét is bevonnak a megmentésébe, az utóbbi időkben pedig azt remélték, hogy a BVK lesz a tulajdovénytermesztés. az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás. Melléktevékenységünk a kőbánya, a lakatosüzem működtetése és az. építési tevékenység. A legnagyobb hasznunk a bányászatból származik. Alaptevékenységünk sajnos hosszú ideje stagnál. Meszes község elején, a bányában évente tizennyolcmillió forintot jelent számunkra a mintegy 15(1—200 ezer tonna kő kibányá- szása. A számok is igazolják, milyen nagy szükségünk van a bánya fejlesztésére. Ezt szolgálja a hamarosan megépülő köpor- örlü üzem. .amely egyben harminc embernek nyújt majd munkalehetőséget. Az új létesítmény a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumnak, a Borsod Megyei Tanácsnak a támogatásával. saját fejlesztési forrásunkból. épül meg. Ugyancsak ebben az időszakban készül el — a kőbányához kapcsolódóan — Szalonnán eg.v iparvágány. S ha már a terveknél járunk, megemlítem azt is. foglalkozunk egy ölvendolgozós. könnyűipari tevékenységet folytató munkahely kialakításával. A feltételek ehhez adottak. Most már minden azon múlik, milyen eredménnyel járnak tárgyalásaink a különböző cégekkel.

Kirándulóhely és horgászparadicsom

A Rakacai-tó

Edelényböl tovább autózva. föl a Bódva völgyében. csodálatos a táj. Ha a Szendrö után kelet felé fordulunk a föútról. hamar felbukkan a hegyek, dombok völgyébe ékelt mesterséges víztükör, a Rakacai-tó. vagy hivatalos nevén víztározó. Olyan környezetbe építették bele. hogy nem is gondolná senki, emberi kéz teremtménye. Az erdők — és most már .víkendházak — övezte tóparton nagy a csend, tiszta, fűszeres a tavaszi levegő. Bár a nyári szezon még odébb van. a nádasokban, a stégek mellett. de bent a vízen, csónakok ölén is. horgászok hódolnak néma, alig mozduló szenved élv üknek.

A Rakaca-patak. melyből a tó táplálkozik, olyan sekély, vékony erecske. hogy alig hiszi az ember, képes volt hajdanán tóvá duzzadni. Pedig 1960-ban és 61-ben építették fel a gátakat. s a kis patak feltől tölte a medencét. A tó területe körülbelül 140 hektár, s ha belegondolunk, hogy van. ahol 6—7 méter n mélysége, tekintélyes a vízmennyiség, mely dajkálja a betelepített életeket. Gyönyörű a vidék, nyáron pompás a strandolási lehetőség, hiszen az északkeleti partok mentén csak méteres a víz,mélység. s hal is akad bőven (meg hát a forgandó szerencse szeszélye szerint) e csendes sport szerelmeseinek.

Igaz, nincs túl közel Miskolchoz sem. az. ország más vidékeiről nem is beszélve. de. hogy hamar megkedvelték, jól mutatja, hogy körben a tó partján háromszáztíz egyéni és 12 vállalati üdülő épült az. utóbbi években. Most még egyedüli vendégei vagyunk a bisztrónak, a teraszról zavartalanul élvezhetjük a panorámát, egy kiránduló osztály zsivaja is alig ér fel hozzánk. De már csak néhány hét. és benépesülnek az. üdülök, színesebb lesz. és talán hangosabb is a környék.

Leballagunk a vízpartra, nézzük a horgászokat, s bár tudom, hogy nem nagyon szeretik a beszélgetni vágyó idegent, egyiküket csak megszólítom. Virág Pál Alberttelepen lakik. bányász a foglalkozása. s mint mondja, már egy hete sátorozik a tó partján másodmagával. Apja halászmester volt. tőle tanulta a vizet, halat szeretni, tőle örökölte a horgászszenvedélyt.

— Mi van ebben a lóban? — kérdeztem nem túl bölcsen, persze a hálákra gondolva.

— Hát. legtöbb a víz — neveti el magát —. de van benne dévér, csuka, ponty, meg süllő is. Meg rák. Most is fogtam egyel. A barátom szereti, mellettünk mindig ég a tűz. most süti éppen.

A barát tényleg a rákkal (oglalatoskodik, megtisztítja (kibelezi), úgy elevenen, aztán a parázsba dobja. Szegény rák nem megv most se előre, se hátra, csak kínjában összeteke- redik. de hamar vége a szenvedésnek, s már nem rák többé, csak egy jó ízű lalat.

— Nincs még korán a sátorozáshoz — kérdezem — nem hidegek még az éjszakák?

— A sátorban hálózsák van, alatta szivacs, meg tüzet is rakunk. Aki az erdőben is megfázik, az nagyon szegény ember — mondja Virág Pál. de aztán az úszót figyeli, mert mintha pedzené valami. — Eddig három rongyos keszeget fogtam, nem nagyon kap most. éppen ívik a dévér.

Ezzel be is fejeződik a társalgásunk. Nem zavarom tovább, nehogy miattam pártoljon el tőle a horgászszerencse. Beülünk ismét az autóba, az országút egy darabig a tő part - ián fut. majd elfordul tőle. Visszapillantunk még a szélfújta hullámokra. s már nem is tudom ki mondta ki. mindnyájunk gondolatát: ide nyáron

még egyszer visszajövünk!

*

Új üzletek, korszerűsítések

Bővülő kínálat az áfész-boltokban

Megyei viszonylatban a kis szövetkezetek közé sorolják. noha tizenöt község és két tanya, összesen tizenhatezer lakójának ellátása tartozik a Szendrö és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet hatáskörébe.

Sok az apró falu. jó néhány községben a lélek- szám nem éri el az ezret sem. A szétszórt, egymástól gyakran távoli településeken élők igényeinek folyamatos kielégítése tehát nagy felelősséggel járó munka. Tavasszal, a nyári idegenforgalmi szezon beindulása előtt pedig még fokozottabb felkészülésre van szükség, hiszen a közeli Rakacai-tó ilyenkor benépesül. A hatvanas években mesterségesen kialakított víztározó környéke napjaink közkedvelt kiránduló- és üdülőhelye. Nyári hétköznapokon átlagosan kétezren, a hétvégeken négy-ötezren látogatnak ide. Horgászok, fiir- dözök. pihenni vágyók, a víz szerelmesei. Róluk is gondoskodnak az áfész dolgozói, hiszen a lónál hozzájuk tartozó három ven d ég I á t óh élv iség ben g az- tlag a választék az étel- és italkínálatból. Mindemellett a szezonban, — idényjelleggel — szombaton és vasárnap is nyitva tantó élelmiszer boltot üzemeltetnek. Jóllehet, nem kevés gonddal. hiszen a szakképzett munkaerő foglalkoztatása évek óta visszatérő problémát jelent az áfész vezetőinek.

S hogy miként minősíthető a szövetkezet tevékenysége. gazdálkodása? ... Nos. az. elmúlt esztendőben 292 millió forintos áruforgalomról adhattak számol. Ebben az évben valamelyest magasabb árbevételt tervezlek, 310 millió forintot, amelynek teljesítésével nyereségük

meghaladná a 7 millió forintot. A tervben foglaltak megvalósulásához minden reményük meg van. Ezt a célt szolgálja egyébként az új egységek beindítása, a már meglevők korszerűsítése. felújítása és nem utolsósorban az árukínálat folyamatos bővítése, gazdagítása. Az idén például több mint egymillió forintot fordítanak az üzletek korszerűsítéséi e. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács támogatásával Szendrö nagyközségben megépülhet eg.v új élelmiszerbolt, amelyen kívül egv mezőgazdasági szaküzlet és egy kölcsönző egység átadása a megvalósításra váró feladatok között szerepel. A jövőre vonatkozó elképzelések számbavételekor gondollak a Rakacai-tó mellett pihenő vendégek eddiginél színvonalasabb ellátására is. A vízparton ugyanis a Mészöv hozzájárulásával hamarosan új lahazas büfét nyitnak, amelynek megépítéséhez. csaknem hatszázezer forintra ran szükség.

Körzetszám: 48

A telefonhiány, a vonalak minősége, országos gond. Elképzelhető, hogy milyen nagy örömet okozott Edelényben, hogy tavaly bővítették a telefon- hálózatot. A központot is átépítették, így ha nem is kapott minden kérelmező új állomást, de csökkent a „sorbanállók" száma. A központ bővítése és modernizálása azt is lehetővé

tette, hogy ebben az évben Edelény is bekapcsolódhatott a Crossbar-rendszerbe, s igv egv lépéssel közelebb került a nagyvilághoz. Nemcsak az ország nagy városai hívhatók így. közvetlen tárcsázással, hanem az „egész világ". A város

nagv korosodásának egvik jelképe ez a (körzet) szám: 48.

Aggtelek il

Alig néhány hete. április vjH>zámítások szerint a terület távlati tűzte napirendre a megyei tanács r'helhelösége évente 20—25 ezer fő- rehíijtó bizottsága annak az elí becsülhető. de az aggtelek—jósva- jeszíésnek a megvitatását, arm'!'?1 barlangrendszer, megfelelő üze- Aggteleki Nemzeti Park és téí&Ueléssel, napi ötezer barlangláto- regionális és tájrendezési tervf'ót js fogadhat károsodás nélkül. A koncepcióját tartalmazta. Akkofr'langi turisztika, a barlangi terá- terjedelemben foglalkoztunk a Is1' (főleg légzőszervi betegségekben val. most — mivel Aggtelek is favédőknek) mellett tervezik, az lény vonzáskörzetéhez tartozik. P’éb természeljárási formák (gya- ha kissé távol is fekszik tőle lovas túrák, vadászat), a falunéhánv gondolatra térünk vissz>, üdülés, az erdei és vízparti ücliiAggtelek — távolabbi meg'T lehetőségeinek megteremtését.

élők számára talán — egyet természeti környezet védelme

, ... , , , .. „„ti'■‘•ott a térség állandó lakosságának

cseppkőberlánggal. Holott az iUtfWglnrlúsa <.szLukra körnvezelbarát

ki karszt tájegységének olyan rär telepítése) is fontos feladat, hi- a geológiai értéke, olyan gazckpá ezen a vidéken is állandóan

faunája és flórája, amelv indexben és öregszik a falvak népesa táj- és környezeti védelmet: C?* ügyelőre (és talán a későbbiek- . . . , sem) a turizmusból, vendeglahog\ a térségét nemzeti parkka fsból nem tud megélni a munkaké- vánitsák. Ennek ellenére, tal^p5 lakosság.

nagy távolság miatt, nincs kihaín Aggtelek, a nemzeti park. legszebb

va úgy a hazai és nemzetközi r?ni tájaink egyike, természeti érgenforgalomban. ahogy megérdnp1 nemcsak itthon. Európában is né. A tervkoncepció a védelmi r'átlan. A tervek azt a célt szolgál- adalok meghatározásai mellett p hogy minél több ember számá- is foglalkozik bőven az üdülési lT üyújtson semmivel sem pótolható risztlkai lehetőségek feltárásával' fényeket.

íos és fenntartó, jelenleg azonban ismét holtpontra jutottak a árgyalások. Nem csoda, hiszen sa.k a felújításhoz tíz-százmilli- ik kellenének, de az épület üzeneltetése se lenne olcsó m1 ág. Így most jó hírek hel sak a kérdést tudjuk mégis, élni: mi lesz veled Coburg-1( ély ?

A szalonnái Tókörnyéke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kétszáz dolgozóul munkalehetőséget. A há- terkétszáz hektáros terület- - amelyen gazdálkodnak —

öbb mint ezerkétszáz. hektár szántóföld. A termelés szerkeztéről Csurilla János, a terme- öszövetkezet föagronómusa a kivetkezőket mondja:

— Alaptevékenységünk a nő-