Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1937. május 20., szerda A munka fiatalít Hit mond a paragrafus? Hetvenhárom évesen a katedrán Laci bácsit évek óta ismerem, együtt tanítottunk a 20. Számú Általános Iskolában. Jócskán túl volt már akkor is a nyugdíjkorhatáron, de mégis irigylésre méltó térelemmel nevelte, neveli az alsólagozatos napköziseket. Soha sem fenyített másként, csak dörgedelmes hangjával. Pedagógusmunkája mellett a társadalmi munkák sokaságát végezte. Dr. Bobori László életében sokféle dolgot csinált már — volt tanügyi segédtitkár, gondnok, osztálytanító. igazgatóhelyettes, valamikor jogból is doktorált — azt mondta: Már a dédszü- leim, nagyszüleim, és szüleim is tanítók voltak Miskolcon. Egész életemet az emberekért tennivágyás határozta meg. Nem tudnék pihenni, minden időmet otthon tölteni, hiába vagyok már nyugdíjas. Igaz társadalmi munkát már nem végzek. De a tanítástól nem akarok elszakadni. Felesége matematika-fizi- ka-testnevelés szakos tanár volt, már 18 éve nyugdíjban Otthon hódol kettőjük legkedvesebb időtöltésének, a három máltai selyemkutya gondozásának. Ehhez fűződött Laci bácsinak egyik legfontosabb társadalmi munkája is, 15 évig volt az Ebtenyésztők Miskolci Szervezetének elnöke, s ma is díszelnöke még. Melyik munkája volt a legnehezebb életében? Felelete: Amit szívesen csinált az ember, az nem jelenthetett nehéz feladatot. Én pedig minden munkát szívesen végeztem Igaz, amikor a 7. számú iskolába kerültem igazgató-helyettesnek, nem volt könnyű dolgom. Egyetlen helyettesként. egy nagy nevelői testületben, a tanulólétszám is ezer fölött volt. Sok adminisztráció és megoldandó probléma várt rám a tanítás után, sokszor még vasárnap is dolgoznom kellett. Ma sem csupán a pénzért tanítok, hanem, hogy halljam a gyermekzsivajt, s érezzem, szükség van az „öreg” tapasztalatára. Társadalmi munkáit nehéz lenne felsorolni a teljesség igényével. Gyámügyi helyszínelő, tanácstag, népi ülnök, számvizsgáló bizottsági elnök, munkaügyi döntőbizottsági elnök. — Mindig természetesnek tartottam, hogy társadalmi munkát végezzek. Ügy éreztem segítenem kell az emberek ügyes-bajos dolgainak megoldásában. Ha másodállásokat vállalok, talán jobban járóik anyagilag, de azt mindig megkerestem, amire szükségünk volt, a harácso- lás pedig nem természetem. A feleségem sem bántott soha ezért, mindig segítette a munkámat, s nélküle fele ennyit sem végezhettem volna. Fontos volt számomra, hogy olyan emberek vegyenek körül, akikért tehettem valamit. Nem maradt el azért az elismerő megbecsülés sem. Laci bácsi a fióknyi kitüntetésből csak a legkedvesebbeket mutatta be. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, Érdemes Társadalmi Munkás, Miskolcért Társadalmi Munka arany fokozata, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának aranyjelvénye. — Ha újra kezdhetném — mondta beszélgetésünk végén — ismét pedagógus lennék. Nem gyűjtöttem vagyont, csak azzal büszkélkedhetek, hogy diákjaimba, tanítványaimba tudásvágyat oltottam, s sok mindenre megtanítottam őket, amelyek híján szegényebbek lennének. Orosz B. Erika Befejeződött a műemlék harangtorony helyreállítása Szeghalmon. A Szabadság téri halmon 1892-ben emelt szoknyás, zsindelyes faépítmény, amely ritkaság- számba megy az Alföldön, - a korábbi átalakítások során elvesztette eredeti szépségét. Műemlék harangtorony Eltűnt róla például a földig érő szoknyarész, a zsindelyeket pedig lemez-, pala- és cserépfedélre cserélték. A városi költségvetési üzem az Országos Műemléki Felügyelőség és a katolikus egyház anyagi támogatásával, a helybeliek társadalmimunka-hoz- zájárulásával eredeti formájában, szoknyájával együtt újjáépítette a négy harangot magába fogadó műemlék fatornyot. (MTI) Jogászunk válaszol Ki kaphat balesetmentes közlekedésért érmet? A közlekedési miniszter a közelmúltban új rendeletet adott ki és hatályon kí- .vül helyezte a tárgyban húsz évvel ezelőtti KPM rendeletet. Az új jogszabály szerint 250 ezer, 500 ezer, 750 ezer, 1 millió, 1 millió 250 ezer, 1 millió 500 ezer, 1 millió 750 ezer és 2 millió km megtett távolság után „Balesetmentes közlekedésért” elnevezésű érem és oklevél adományozható a járművezetőnek, ha balesetet nem okozott. Az érmet és az oklevelet a munkáltató kezdeményezésére a Közlekedési Főfelügyelet folyamatosan adja. Az éremmel a munkáltató pénzjutalmat is adhat, aminek mértékét ajánlatos a kollektív szerződésben és a munkaügyi szabályzatban meghatározni. A közlekedési miniszter kizáró feltételeket is meghatározott. Nem adományozható érem és óklevél, ha a járművezető 'ellen büntető eljárás van folyamatban, a Munka Törvénykönyve szerinti súlyos fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, bűnösséget megállapító jogerős ítélet hatálya alatt áll, ittas járművezetésért jogerősen a Munka Törvénykönyve szerint súlyos fegyelmi büntetéssel sújtották, vagy ezért a magatartásért, vagy a helyszín elhagyásáért szabálysértési eljárás során felelősségre vonták. Kinek jár utazási költség- térítés? A közelmúltban lépett hatályba a pénzügyminiszter azon rendelete, amely újra szabályozza a munká- bajárássa! kapcsolatos utazási költségtérítés rendjét. Ez azt jelenti, hogy minden munkáltató köteles a dolgozóját a közigazgatási határon kívülről történő munkába járáshoz a jogszabályban meghatározott mértékű utazási költségtérítésben részesíteni. Az igénybe vett távolsági közforgalmú közlekedési fajtáját (vasút, elővárosi vasút, távolsági menetrend szerinti autóbusz) napi munkábajárás esetén a dolgozó, hétvégi hazautazásnál a munkáltató választhatja meg. A munkáltató a munkába járást szolgáló bérlet, vagy teljesárú menetjegy díjának országos közforgalmú vasút esetében 86 százalékát, elővárosi vasút, valamint távolsági menetrend szerinti autóbusz esetében 80 százalékát köteles megtéríteni a dolgozó részére a hatályos költség- megosztás szerint. Ezen túlmenően a munkáltatónak joga van arra, hogy a kollektív szerződés, vagy a munkaügyi szabályzat rendelkezése alapján különösen indokolt esetben a vasúti I. osztály igénybevételét engedélyezze és a közigazgatási határon belüli közforgalmú közlekedési eszköz költségeihez is hozzájáruljon. Pl. a Volán költségeihez, de a jogszabály tiltja a helyi közforgalmú költségekhez való hozzájárulást. >A rendelet alkalmazása szempontjából munkábajá- rásnak minősül a napi munkábajárás és a hétvégi hazautazás. A napi munkábajárás a dolgozó állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye közötti napi, illetve a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres utazás. Kivételesen a személyi tulajdonban levő gépjárművel munkába járó dolgozók is utazási költség- térítésben részesíthetők. dr. Sass Tibor II debreceni szimfonikusok az egyelem Lehangoló látvány fogadta a Debreceni MÁV Szimfonikusokat az Egyetemi bérlet legutóbbi hangversenyén, a műszaki egyetem aulájában. A koncert számára berendezett óriási csarnokban szinte elveszett a kislétszámú hallgatóság. Ez a tény rá is nyomta a bélyegét az első műsorszámra. Erősen „prima vis- ta"-ízű előadást produkált a zenekar, holott kiváló képességű karmester dirigálta őket Craig Zerbe személyében, aki az 1984-es karmesterverseny győztese volt. Nem tehetek róla, bár több órán, s többször is a filmekről folyt a beszélgetés — nekem bizonyos idő után minduntalan egy vers jutott eszembe. ..Valami nincs sehol . . A mi témánknál maradva a „mi nincs?” megközelítőleg eme részletekben érzékeltethető: rövidfilm, jó rövidfilm nincs: igény nincs nézésükre: idő és hely nincs; információ és tájékoztatás nincs: pénz nincs., és így tovább, kérdőjelekkel. Persze, tudjuk a tudható!: az élet sokkal gazdagabb, minisem vagy csak ilyen, vagy csak olyan lenne. Így tehát az előbbieket lehet írni kérdőjel nélkül is. A valósághoz pedig akkor közelítünk helyesen, ha olyanképpen fogalmazunk: jó rövidíilm is van .. . igény is van . .., tájékoztatás, pénz. szándék, idő, alkalom is . .. Hát akkor mi nincs mégsem? A természetes, a normális rendszer nincs meg. Az, amelyikben az elkészült (s nyilván nem doboznak, fióknak, raktárnak készült) rövidfilm szépen elindul a maga útján, s eljut a vetítőterembe (ez adott esetben iskolai osztály is lehet vagy éppen klubhelyiség), ott levetítik és a nézők megnézik. Engem mindenesetre erről győzlek meg, erről a rkapcsolath lányról, rendszerzavarról a közelmúltban Miskolcon. Közművelődési filmfórumon alkotók. közvetítők-felhaszná- lók lalá-lkoztak és tanácskoztak. A menetrend szerint más-más témában („szekcióban”) azt keresték. miként építhető be a film oktatási folyamatokba, hogyan szolgálhatja a vizuális nevelést és így tovább. A például' felhozott és bemutatott filmek után indulgatott is beszélgetés az adott témáról, de aztán következetesen irányt változtattak a gondolatok. Visszamentek folyvást a „kályhához"; vagyis oda, ahonnan egyáltalán el kéne indulni: hogyan jut(hat) el a film az iskolákba, a művelődési házakba, a mozikba!? (Bizony, az utóbbi intézmény felemlítése sem fából vaskarika itt, hiszen a rövidfilmeknek meg kell küzdeniük a mozik filmvásznaira kerülésért.) Adatok is bizonyítják, és ha fesztivál révén is, de összesűrítve azért megtapasztalhatta ki-'ki, hogy rövidfilmek pedig vannak, és jó rövidfilmek is léteznek: gyártják őket. Számot tarthat(ná)nak érdeklődésre, de vajon „kopogtat-e” ez az igény? Nos, e kérdéskörben elégge sok a tapogatózás. Hiszen — moind- ják és mondták többen — hogyan lenne érdeklődés, ha sivár az informálás, a tájékoztatás arról, hogy mi az ami van, ami vihető, bemutatható, vetíthető, használható ... Viszont: a forgalmazás hálózata azért csak létezik, vannak ismert tárak, gyűjtő- és küldőhelyek. És vannak számok, például: csak a Mokép közművelődési filmtárában négyezer film vár kölcsönzésre... (filmek tehát vannak). Az érdeklődést is jelezze egy adat: az elmúlt öt-hat esztendőben több mint hetven százalékkal csökkent a forgalmazás! Az utóbbi információ láthatóan a jelenlevőket, a filmkészítéssel, a forgalmazással és felhasználással foglalkozók körében is némi meghökkenést váltott ki. Egy másik információ ennél nehezebben volt. emészthető. Arról van szó. hogy évekkel ezelőtt pontos leírás készült a hazánkban gyártott, feltalálható rövidíilmekről. (Van tehát címlista, sok-sok ezres). A hatalmas anyagot ki akarták adni. A megrendelések azonban olyan csekély számúak voltak, hogy a kiadás költségeit csak töredékében lehetett volna általuk lefedezni. Ha pedig nincs pénz . .. Egy szó mint száz: nyílt titok most már, hogy igenis, pontos adattárral rendelkezünk hazai rövidfilmgyártásunk termékeiről. Valahol elzárva, jobb sorsra várva ott vannak az eligazító információk . . . Jobb sorsra érdemesek a magyar rövidfilmek. Jobb sorsra érdemes a közönség is. Jobb kontaktusban kell dolgozniuk azoknak, akiknek dolguk, feladatuk, hogy a két vég között megteremtsék az összeköttetést. Megyénkben semmivel nem jobb a helyzet, mint azt az országos kép mutatta. Nekünk itt vannak teendőink: itt kell a megyei filmtárat szerepének, funkciójának megfelelően működőképessé tenni! Nekünk itt kell keresni a filmeket. és a lehetőségeket a közönséghez eljuttatásra! Itt kell felülvizsgálni az iskolák technikai képességeit, a művelődési intézmények szerepét! Amikor itt van a fesztivál, büszkék vagyunk rá. „Miskolc ad otthont a rövidfilmeknek ..." — mondjuk, írjuk mi is. Vajha élen lennénk a hétköznapok során is, feloldva a „valami nincs ...” görcsét. Miskolc talán a hétköznapok idején is adhatna „mozit” — rövidfilmekből. .. (t. n. j.) Annál nagyobb élmény volt Sosztakovics: Gordonkaversenyét meghallgatni Onczay Csaba előadásában. A mű első hangjai valósággal föltámasztották a zenekart és óriási változást hozott a karmester mentalitásában. A ritkán hallható versenymű tavaszi derűt varázsolt az addig dermedt hangulatú terembe. A zenekar szólamai és hangszercsoportjai lepkekönnyűekké váltak, könnyen áttekinthető és vékony hangzás lett uralkodó, szemben az eddigi durva és maszalos zenei képekkel. Onczay memóriája bámulatos. A vibrato ezerféle színét használta föl a zenei mondanivaló megértetéséhez. A lassú tétel, de különösen a következő kadencia gyönyörű tónussal szólt, sallangmentesen, egyetlen fölösleges mozdulat, egyetlen öncélú affektáció nélkül lélegzett Onczay kezében ez a nem mindennapi koncent- ráltságú zenemű-óriás. Zerbe a tőle várt színvonalon és formában dirigált, remekül építkezett és igen kifejező mozdulatokkal vezényelt. A nagy siker után Richard Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínjei című szimfonikus költeménye egészen magas színvonalú előadásának örülhettünk. Ilyen beszédes, programatikus komponálási mód és hang- szerelés azóta sem talált követőre. Ennek a ragyogóan hangszerelt műnek a legbelső szólamai is hallhatóvá váltak. Craig Zerbe heroikus hangzást produkált zenekarával. A cselekményt éles, szarkasztikus hangon „mesélték" el a zenekar hangszerei. Kivételes zenekari — és karmesteri — teljesítmény volt! A kicsi, de lelkes közönség ráadásnak is tapsolhatott. Brahms: Magyar táncai közül kettőt játszott el fergeteges tempóban a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar. Gergely Péter Ma délelőtt a képernyőn A világ legrosszabb gyereke Délelőtt 8.30-tól 17 óráig ma is Kőszegről jönnek a műsorok. A sokszinü programban látható - többek között - egy új ifjúsági tévéfilm, A világ legrosszabb gyereke, amelyet Nagy Katalin írt és Takács Vera rendezett. Egy család új lakásba költözik e filmben, ám a papát külföldre szólítja a dolga, a mama is nagyon elfoglalt, a kisfiúra így egy néni vigyáz, aki általában úgy nevel, hogy valós, vagy vélt bűnökért a sarokba állítja a kislegényt. Délelőtt 10.55- kor kezdődik c.z adás. Képünkön Csákányi Eszter és Kovács Róbert. Valami nincs...
