Észak-Magyarország, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
1987. május 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit kíván a lakosság? Kiszolgáltatottság helyett szolgáltatást A siolgóltatósokról szinte mindenki tud olyan történetet mondani, amelyből az derül ki, hogy a lakosság esetenként inkább kiszolgáltatott, mint jól kiszolgált. Van egy intézmény, amely az egész társadalmat képviselve vizsgálja ezt a témát: a Szolgáltatási Kutatóintézet. Ennek az intézetnek feladata, hogy a fogyasztási és termelési szolgáltatások közigazgatási és társadalomtudományi kérdéseinek kutatásával segrtse az irányítás különböző szintjein a szolgáltatási ellátást szervező, fejlesztő tevékenységet, hozzájáruljon a fogyasztói érdekvédelmi problémák megoldásához. A három és fél évtizede működő, többször átszervezett intézet az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozik. CSAK 2-4 ÓRA VÁRAKOZÁS Az intézet igazgatóját kérdeztük a Minisztertanács közelmúltban hozott, a szolgáltatással kapcsolatos határozatáról : — Kétoldalú indíttatású a döntés, amely szerint 1987. szeptember elsejétől a vállalkozók olyan időpontban kötelesek megkezdeni a szolgáltatást, hogy ügyfeleik várakozása ne haladja meg a két, de legfeljebb négy órát, — kezdte válaszát dr. Németh György igazgató. — Egyrészt a munkaidőalap védelme kívánja így, másrészt a lakosság igénye, hogy a szolgáltatások minősége fejlődjön, legyen összhang a színvonal és az ár között, hozzáférhető legyen, és igazodjon a megrendelő kívánságaihoz, Jogos állampolgári igény, hogy a szolgáltatást minél jobban behatárolt időszakban kezdjék meg a megrendelők lakásán, ingatlanán végzett munka esetén. De számolni kell azzal is. hogy ha más feltételeket szabnak a szolgáltatásnak, ehhez eszközök is kellenek. Egy-egy vidéki városban működő szolgáltató vállalathoz 10—12 község is tartozik, itt már nem elég a munkaszervezés, gépkocsira is szükség van. Ahol a fél megye tartozik egy-egy javítószolgálatot, ott még a 4 órás várakozási idő sem látszik megvalósíthatónak, hiszen ha az egyik helyen váratlanul hosszabb időt vesz igénybe a munka, már „borul” a program. ELMARADÁS A MEGYÉKNÉL Tény, hogy pluszköltséget jelent a félnapos várakozási idő betartása is a kis települések ellátásában, annál is inkább, mert még egyes megyéken belül is nagy különbségek vannak a szolgáltatás helyzetében. Ha azt hasonlítjuk össze, hogy egy lakos 1985-ben hány forintot költött szolgáltatásra, akkor Budapesten 4845 forint az átlag, vidéken 2661 forint. Borsod-Abaúj- Zemplén megyében például 2080 forint, Somogyiban 3411 forint volt az 1985-ös átlag. Ami nyilván összefügg földrajzi adottságoktól kezdve sok mindennel, valószínűleg legkevésbé azzal, hogy a borsodiak nem tartanak igényt olyan mértékben a szolgáltatásokra, mint a somogyiak. A népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan a szolgáltató szervezetek fejlesztési lehetőségei szűkösek. A szabályozók szigorúbb feltételei, a költségek csökkentésére való törekvés következtében a fejlesztések elmaradása a szolgáltató hálózat technikai színvonalában, az épületek állagában romlást indított el. Akadálya a megrendelők gyors és hibátlan kiszolgálásának, hogy nem megfelelő az anyag- és alkatrészellátás. Még a textiltisztítás, a fodrászat és a fényképészet is gondokkal küzd, mert nem jut elegendő nyugati importból származó anyaghoz, géphez, alkatrészhez. A fejlődést segítve és ösztönözve, az előrelépés útját fürkészve a Szolgáltatási Kutatóintézet az idén olyan jelentős feladatot is végez, amely az 1988. évi népgazdasági szabályozórendszer előkészítésének része. A szerződéses munkákra vonatkozó tervek közölt szerepel például a kistelepülések fogyasztási szolgáltatási ellátásának elemzése, fejlesztésére javaslatok, módszerek kidolgozása; más intézetek szakembereinek bevonásával, amennyiben a feladat elvégzéséhez az Ipari Minisztérium, a KIOSZ és az OKISZ közösen biztosítja a szükséges anyagi forrást. ÖSZTÖNZÉS ÉS ÉRDEKELTSÉG Fontos tevékenysége még az intézetnek az információs, tájékoztató munka. Az összegyűjtött szakirodalom természetesen a külföldön megjelenő publikációkat is tartalmazza. De konkrét nemzetközi kapcsolatai is vannak az intézetnek, például a lal- linni szplgáltatásokkal foglalkozó kutatóintézettel négyéves együttműködési megállapodást kötöttek. 1986-ban Magyarország is belépett a KGST lakossági szolgáltatásokat fejlesztő szervezetébe. Hazai terv: kidolgozzák a szolgáltatás megfelelő ösztönzőrendszerét, amely érdekeltté teszi a vállalkozókat abban, hogy gyors, kifogástalan munkával szolgálják a lakosságot. I. E. Nem az ötlet hiányzik... Minőségi turizmus! Inkáiban Fejlesztési lehetőségeit 9 inészgyártásbsn Hazánkban évente körülbelül egymillió tonna mészter- méket — égetett meszet, mészhidrátot, további eldol- gozotl és különleges igények kielégítésére alkalmas anyagokat — használnak fel. Ebből a mennyiségből mintegy 600 ezer tonnát az építőiparhoz tartozó cement- és mészművek gyárai állítanak elő, a többit más iparágak, az acélipar, a cukoripar mészművek a tanácsi mészégetők gyártják, elsősorban saját céljaikra, de a feleslegből többnyire jut az építőiparnak is. A magyar építőipar mész- felhasználása valamelyest elmarad a nemzetközi átlagtól, ám a különbség nem számottevő. A fejlesztés tehát nem annyira a meny- nyiség szempontjából szükséges, inkább a választék bővítése és a vizsgálati módszerek tökéletesítése tűnik kívánatosnak, beleértve a tervbe vett új mész-szab- ványban rögzítendő minőségi követelményeket is. A szabvány előkészítése során igyekeznek majd összehangolni a gyártók reális lehetőségeit a felhasználók igényeivel. Manapság „csak" a hírnév nem elég vonzó ahhoz, hogy elegendő látogatottsága legyen egy városnak. A hazánkba érkező turisták azt is elvárják, hogy a látnivaló mellé színvonalas programokat, szórakozási lehetőségeket biztosítsunk. Talán ez a kényszerűség hívta életre közel egy éve Tokajban is az Idegenforgalmi Hivatalt. Mit lettek eddig és milyen terveik vannak az idén, milyen programokat nyújtanak, szerveznek? A tervekről és a gondokról Richterné Matolcsi Magdolnával, a kirendeltség vezetőjével beszélgettünk. Az elmúlt időszakban mintegy hétezer vendégnek biztosítottak szállást. Ebben természetesen nemcsak egyéni látogatók, hanem iskolák, szocialista brigádok, csoportok is vannak. Jelenleg Letven első osztályú fizető vendégszobával, három „kulcsos házzal”, a kempingben nyolcvan férőhely- nyi faházzal, négyszáz sátorhellyel, és a szezon idején nyolcvanágyas kollégiumi elhelyezési lehetőséggel rendelkeznek. A Tokaj Hotelben bonyolítják le az étkeztetést. Sajnos a kultúr- programok még csak tervben léteznek. Egyetlen, amit jelen pillanatban ajánlani tudnak a Zilahi György Művészetbarátok Köre szervezésében a „Tokaji nyár '87” programjait, amelyben szabadtéri előadás és kiállítások szerepelnek. Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a forgalom fellendítése érdekében, seregnyi olyan javaslattal hozakodtak elő a hivatal dolgozói, amelyet — sajnálatos — eddig még nem valósítottak meg. Lehetőség lenne lovas hintóval városnézést szervezni. Évek óta halogatják a tiszai hajózás beindítását. A vízügynek van egy tanyahajója, amelyen negyven vendégnek szállást is biztosíthatnának, lehetne diszkó- és nosztalgiaestet rendezni. Ősszel szürelelést, szüreti bált, szüreti felvonulási szerveznének, nagyon sok külföldi turista érdeklődik a helyi szokások iránt Szeretnék azt is, ha a Rákóczi-pince nemcsak hétköznap fél háromig, hanem hétvégén is vállalná a látogatók fogadását. Azt hiszem, ezek után mindnyájunkban felmeiid a kérdés, hogy ha ennyi jó ötlete akad az itt tevékenykedőknek. mi az akadálya, hogy ezeket meg is valósítsák. Az okok közül csak néhányat említünk. Kevés a hivatal személyzete. Nincs idegenvezető. A létszámhiány miatt nem lehet biztosítani a valutabeváltást. A meglévő szálláshely, is kevés. Nincs térkép a városról és a megfelelő reklámpropaganda-anyaggal sincsenek ellátva. Mindezek biztosításához talán nem is elsősorban pénzre lenne szükség, hanem, hogy a felettes és társszerveknél is segítőkészségre leljenek a kirendeltség dolgozói, és a terveiket támogassák. (obe) Megyénkben az idén is folytatódik a falusi kisposták felújítása. Képünkön az áriái hivatal. A Miskolci Postaigazgatóság terveiből Korszerűsödik a telefonhálózat, de... (Folytatás az 1. oldalról) A telefonra várakozók nyilván keserű szájízzel fogadták a kormány szóvivőjének május eleji bejelentését. amely szerint június elsejétől emelkednek a telefon belépési dijai. Az indoklás szerint erre azért volt szükség, hogy a postának több pénze legyen a fejlesztésre. A távbeszélő- hálózat bővítésének költségei ugyanis — mint minden költség hazánkban — ugrásszerűen növekedtek. A korábbi belépési díjak egy ideig a létesítési díj tizenöt százalékát fedezték, ám az arány az évek alatt fokozatosan csökkent. A gazdasági megfontolások viszont arra szorítanak, hogy legalább a 15 százalékos részesedési tartani kell, s ezért június elsejétől a magánosok a főállomásért 12 ezer. az ikerállomásokért pedig 8 ezer forintot fizetnek belépési díjként. A közületi belépési díj főállomásnál 90 ezer, ikerállomásnál 60 ezer forintra emelkedik. Valószínű, a megemelt árak sem csökkentik majd a telefonra várakozók számát. Csak annyit tudunk elképzelni, hogy néhány kispénzű magános mond le a készülékről, a vállalatok, intézmények inkább fizetni fognak, hiszen a távbeszélő- hiány, az információk gyors cseréjének meghiúsulása gyakran termelési gondokat okoz. Ismerős az az adat is, amely szerint a távközlés, a telefon korábban elhanyagolt fejlesztése miatt a népgazdaságot évi 11—12 milliárd forint kár éri. A posta megítélése a következő években tehát attól függ, hogyan sáfárkodik a végre rendelkezésre bocsátott fejlesztési forrásokkal. A Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében szolgáltató Miskolci Postaigazgatóság a tervidőszakban 3,2 milliárd forint értékű beruházást valósít meg. Az ősz- szeg 1,8 milliárddal magasabb, mint a VI. ötéves tervben volt, s a postások tennivalóit növeli, hogy a pénz nincs meg teljes egészében. Az igazgatóságnak 635 millió, úgynevezett idegen forrásra van szüksége, ebből 272 milliót kötvénykibocsátásból kívánnak megszerezni, a többit a vállalatoktól, illetve a tanácsoktól kérik. A távközlés fejlesztésére a 3,2-böI 2,7 milliárd fordítható. Nem először írunk róla, most csak megismételjük, ebből is a legmagasabb összeg a miskolci regionális központ építésére, felszerelésére jut. Az építkezés a Magyar Posta legnagyobb beruházása a VII. ötéves tervben. Az új regionális központ átadása után 18 ezer 800-zal emelkedhet a telefonállomások száma Miskolcon. Az új készülékeket túlnyomórészt a lakásokban helyezik el. Az igazgatóság a miskolci építkezésen kívül Kazincbarcikán és Egerben az idén folytatja a kötvényes területek távbeszélő-hálózatának bővítését. Füzesabony körzetébe egy ezervonalas mobil központ telepítését tervezik. Bükkábrány és a község egységes hálózatához tartozó Vatta távbeszélő-hálózatának korszerűsítésére a területre egy ARjK—200-as központot helyeznek el. Sárospatak és Sátoraljaújhely ma közvetlenül még nem tárcsázható. A tervek szerint a távhívóhálózatra csatlakoztatható berendezéseket ebben az évben felszerelik, de üzembe helyezésük csak a Miskolc—Sárospatak között megépítendő távvezeték létesítése után lehetséges. Az idén várhatóan lefektetik a Sátoraljaújhelyét Nagyroz- vággyal összekötő körzetkábelt. Az átviteltechnikái berendezések felszerelése, és üzembe helyezése után a Bodrogköz helyközi távbeszélőforgalma, annak minősége nagymértékben javulhat. Ebben az évben kezdődik meg a mezőcsáti távbeszélő-hálózat korszerűsítése. A nagyközségben egy 1000- es kapacitású központot helyeznek el, és bővítik a helyi hálózatot. Ugyancsak a távközlés minőségének javítását szolgálja, hogy az igazgatóság műszerészei az idén intenzív tempóban dolgoznak az elöregedett hálózatok korszerűsítésén, a nyilvános állomások elhelyezésén. U. J. Az alapellátás javításáért Felújítás Kövesd körzetében A tagság részéről felmerülő jogos igényeket figyelembe- véve dolgozta ki a bolthálózatának fejlesztési tervét a Mezőkövesd és Vidéke Áfész. A tervek szerint öt községben korszerűsítik a boltokat, a helyi tanácsokkal együttműködve. A korszerűsítéssel jelentős mértékben javítják a lakosság alapellátását, fokozva a falusiak komfortérzetét, ezzel pedig közvetve a települések népességmegtartó képességét. Raktárépületből alakítják ki a Matyóföldhöz tartozó Szentistván községben a 130 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló élelmiszerboltot. Ez a település eddig ellátatlan területén üzemel majd, s ugyancsak eddig m^s célra használt épületet alakítanak út élelmiszerbolttá Szomo- lyán. Ezzel 240 négyzetméter alapterületű új üzletet nyernek. Tibolddarócon a meglévő boltot bővítik, mert annak alapterülete már nem elégíti ki az igényeket. A bővítéssel lehetővé válik, hogy az eddigieken felül megkezdjék a tőkehús értékesítését is, ami a lakosság jobb ellátását szolgálja. A gyorsabb vásárlást pedig az önkiszolgáló rendszerre való áttérés teszi lehetővé. Ugyancsak bővítik a meglévő üzletet Tiszabá- bolnún is. Ezzel együtt bevezetik majd a zöldségértékesítés mellett a tőkehús árusítását is. Ugyancsak korszerűsítik Egerlövőn a meglévő 180 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló vegyesboltot. Mindezen munkák elvégzéséhez megközelítőleg 9 millió forint szükséges. A kivitelezéseket az idén kezdik meg, s azt a tervek szerint jövőre fejezik be.
