Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1987. április 10., péntek Javaslat a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok katonai kiadásainak moratóriumáról Illési tartott a Minisztertanács Elhunyt Győri Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Győri Imre elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának volt titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizott­ságának tagja, április 9-én, hosszan tartó betegség után el­hunyt. Győri Imre elvtárs temetése április 14-én, kedden 14 óra­kor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteon­jában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és voit munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalezójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Összekapcsolódott az űrállomás és a laboratórium (Folytatás az 1. oldalról) 1984. március 5-én a Var­sói Szerződés tagállamai ja­vaslatot juttattak el a NA- TO-országoknak, hogy hala­déktalanul kezdjenek köz­vetlen tárgyalásokat a kato­nai kiadások befagyasztásá­ról és csökkentéséről. Rá­mutattak az adott kérdés megoldásához vezető lehet­séges lépésekre is. A Politikai Tanácskozó Testület 1985. október 24-i, szófiai ülésének nyilatkoza­tában a Varsói Szerződés tagállamai megerősítették a NATO-országoknak tett ja­vaslatot a katonai kiadások befagyasztásáról és csökken­téséről folytatandó tárgyalá­sokra. A Politikai Tanácsko­2 zó Testület 1986. jú­nius U-i, budapesti ülésén elfogadott, a NATO- országokhoz, valamennyi európai államhoz intézett, az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének programját tartalmazó felhívásban a Varsói Szerződés síkraszállt azért, hogy a nukleáris le­szerelés terén hozott konk­rét intézkedésekkel egyide­jűleg csökkentsék a fegyve­res erőket és hagyományos fegyverzetet, az államok ka­tonai kiadásaival együtt. A Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese csütörtökön Moszkvába uta­zott, ahol tárgyalásokat folytat a két ország gazda­(Folytatás az 1. oldalról) 1-től 1989. december 31-ig tartó kísérlet bevezetésére most megállapodást kötött a kórház és a városi tanács egészségügyi, pénzügyi és tervosztálya. Ennek értel­mében a kórház önálló gaz­dálkodást folytat, marad­csökkentések eredményeként felszabaduló eszközöket nem lenne szabad új fegyverfaj­ták létrehozására vagy más katonai célra fordítani; azo­kat a gazdasági és társa­dalmi fejlődés szükségletei­re kell felhasználni. A leszerelés problé­^ májára irányuló elvi " megközelítéstől vezé­relve a Varsói Szerződés tagállamai felhívással for­dulnak a NATO-országokhoz: a kölcsönösség alapján mindkét katonai szövetség államai hirdessenek 1—2 év­re moratóriumot katonai ki­adásaikra. . Egy ilyen intézkedés elő­mozdítaná az európai fegy­veres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről folyó konkrét tárgyalások megkezdését, megteremtené a szükséges feltételeket ah­hoz, hogy áttérjenek mind- két katonai-politikai szövet­ség tagállamai katonai kiadá­sainak tényleges csökkenté­sére. Hozzájárulna az álla­mok közötti bizalom erősö­déséhez, a világban kialakult gazdasági és politikai hely­zet javításához. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezik reményüket, hogy a NATO-országok a lehető legrövidebb időn be­lül kedvezően válaszolnak erre a javaslatra. (MTI) sági együttműködését érintő kérdéseikről. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. (MTI) vány érdekeltségű tevékeny­sége annyit jelent, hogy szükség szerint, átcsoportosít­hatja házon belül a rendel­kezésére álló pénzösszegeket. A végrehajtó bizottság a megállapodást jóváhagyta. A testület a lakásigények rangsorolására szolgáló pont­(Folytatás az 1. oldalról) szerkezetátalakítás kérdései­ről folyamatosan tájékoztas­sa a kormányt. Az átalakítási program el­sősorban a szelektív iparfej­lesztésen alapul. Ettől azt várja a kormány, hogy ja­vuljon a hazaii ellátás, je­lentősen bővüljön az export, s a kiviteli többlet lehetőség szerint a magasabb feldolgo­zottságé, vagyis értékesebb termékekből származzék. S általában: növekedjék az ipar jövedelemtermelő ké­pessége. Ahogyan a kor­mányülés vitájában is el­hangzott, a szerkezetátalakí­tás első eredményei néhány területen már érzékelhetők. A bányászati termelés pél­dául a hatékonyabb válla­latoknál összpontosul; erőtel­jesebben lehet és kell foly­tatni az elavult vaskohászati berendezéseik már megkez­dett felújítását. Az ülésen szó esett az energiagazdálkodásban ér­vényesített követelmények­ről is, amelynek lényege, hogy 1 százalék termelésnö­vekedéshez csupán 0,3 szá­zalék többletenergiát hasz­náljanak fel. Tervezik, hogy az ipari szerkezetben az anyagok és az energia rész­aránya a jelenlegi 37 szá­zalékról 1990-ig 35 százalék­ra csökken, ugyanakkor a feldolgozó iparé 63-ról 65 százalékra, az ezredforduló­ig pedig legalább 70 száza­lékra emelkedik. A feldol­gozó ipar úgynevezett húzó ágazatai máris figyelemre méltó' eredményeket értek el: miközben tavaly, az ipari termelés 1,4 százalékkal nőtt, a járműipar 3,7, a h ínadás­technikai ipar 5, a műszer­ipar 4, a műanyagfeldolgozó ipar 3,5 százalékkal fejlő­dött. Ezeket a kedvező irá­nyú változásokat kellene lé­nyegesen meggyorsítani, fel­erősíteni — hangsúlyozta a szóvivő. Bányász Rezső kitért a szerkezetátalakításnak a tárgyalt. Ügy határoztak, hogy a módosítás terveze­tét a következő tanácsülés elé terjesztik. Végül megtárgyalták a „kulturált városi környeze­tért” versenymozgalpm szer­vezésének, lebonyolításának, értékelésének módjait. munkahelyi kollektívákat, a dolgozókat érintő hatásaira is. Kétségtelen — mondotta —, hogy egy ilyen nagysza­bású, munkahelyek százait, dolgozók ezreit érintő prog­ram konfliktusmentesen nem valósítható meg. A kormány, amikor a megkezdett folya­mat felgyorsítására ösztönöz, abban a meggyőződésében teszi ezt, hogy a munkások, a mérnökök, a munkahelyi vezetők megértik: ezek az intézkedésék elkerülhetetle­nek, hosszabb távú boldogu­lásunkat szolgálják. Remél­hetőleg olyan munkaerő- mozgásokra kerül sor, ame­lyek a gazdaságtalan terü­letekről jövedelmezőbb, na­gyobb értéket termelő terü­letekre irányítják majd a dolgozókat. Ez a folyamat 'kiterjed egyebek között az energetikai, a vegyipari, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépgyártás területére; a könnyűiparban pedig az alapanyagigényes, kevéssé dlivatérzékeny modellek ará­nyát kívánják csökkenteni. A szóvivő ugyanakkor ki­jelentette: — Mi nem kapi­talista úton haladunk. Ná­lunk senki sem fog bezárni tízezres üzemeket, v.agy ut­cára rakni a dolgozók, mondjuk, 10 százalékát, mint ahogyan néhány nyugat­európai országban megtör­tént. Nálunk senki sem ma­rad munka nélkül. A kor­mányzat e tekintetben is minden lépést gondosan mérlegel és megtárgyal az érintett szervekkel, így a szakszervezetekkel. A VII. ötéves terv kidol­gozásakor jelentősen növe­kedett a tudomány és a mű­szaki fejlesztés támogatása, az erre fordított központi források összege — emlékez­tetett Bányász Rezső a to­vábbiakban. A jelenlegi gaz­dasági nehézségek miatt azonban a kormányzat a kutatási-fejlesztési támoga­tásúk mérsékelt csökkenté­sére is kényszerül. De a csökkentések mértéke ezen a téren kisebb az átlagosnál. Továbbra is kiemelten ke­zeljük a kutatások fejlesz4 tését, törekszünk a tudomá­nyos kutatók fokozottabb anyagi megbecsülésére. A jövőben azonban a támoga­tásnál következetesebben fi­gyelembe kell venni a ku­tatásoknak a gazdaság mo­dernizálásában, fejlesztésé­ben betöltött szerepét, e te­rületen is érvényt szerezve az erőforrások takarékosabb és szelektívebb felhasználá­sának — hangoztatta. Bányász Rezső rámutatott, hogy a gazdaságtalan tevé­kenységek visszafejlesztése is pénzbe kerül, esetenként nem is kevésbe. A kormány Moszkvai idő szerint haj­nali 4 óra 36 perc óta együtt repül a Mir űrállomás és a Kvant asztrofizikai űrlabo­ratórium. Az összekapcsolás előtti keresési művelet, a kö­zelítés és az egymás mel­lé állás a két űrberendezés automatikus rendszereinek irányításával ment végbe. Az űrrepülést irányító központ­ban, a mérési eredményeket fogadó, feldolgozó és az uta­sításokat kisugárzó központ­ban, illetve a Mir űrállomás fedélzetén csak megfigyelték és ellenőrizték a folyamatot. A Magyar Nemzeti Bank az állami és szövetkezeti gaz­dálkodó szervezetek részére az 1987. évi munkaszüneti napok körüli munkabérfize­tések rendjét a következő­képpen határozta meg: Az április 28-án és 29-én esedékes béreket április 27- én; az április 30-án, a május 1-jén és 2-án esedékes bére­ket április 28-án; a május 3-án és 4-én esedékes bére­ket április" 29-én; az augusz­tus 20-án, 21-én, 22-én és 23-án esedékes béreket au­gusztus 19-én; a december 22-én és 23-án esedékes bé­A Kvant a hajtómű felőli végén csatlakozott az űrállo­máshoz. A közelítés és a ta­lálkozás során a Kvant fe­délzeti rendszerei kifogásta­lanul működtek. A modul és az űrállomás dokkolórend­szereinek fizikai érintkezését követően megkezdődött a két dokkolórendszer egymáshoz szorítása. A világűrből kapott tele- metrikus információ elemzé­se azt mutatta, hogy a Kvant és a Mir dokkolórendszerei nem teljesen simultak még össze, az összekapcsolási mű­veletet nem hajtották végre teljesen. reket december 21-én; a de­cember 24-én, 25-én és 26-án esedékes béreket december 22-én; a december 27-én, 28- án, 29-én és 30-án esedékes béreket december 23-án; a december 31-én, az 1988. ja­nuár 1-jén és 2-án esedékes béreket december 29-én; a január 3-án és 4-én esedékes béreket december 30-án fize­tik ki. Nem változnak az állami és szövetkezeti építőiparban a 9002/1987. (Ép. Ért. 3.) ÉVM számú közleményben megállapított bérfizetési na­pok. (MTI) rendszer módosításáról is Verseny a kulturált városért Emlékezés Oszip Istvánra A városi temetőben szombaton délelőtt 10 órakor koszo­rúzás! ünnepséget tartanak a 90 esztendővel ezelőtt született Oszip István emlékére. Oszip István a munkásmozgalom ' régi harcosa volt. Szűkebb pátriánkban a felszabadulást kö­vető időszak első kommunista főispánja. Marjai József Moszkvába utazott Lakás- és telekelosztás Hz 1987. éti tnikasziineli napolt körüli ■kiéríizetés Ellenőrök a társadalmi tulajdonért A Miiskolc Városi Tanács V. B. tegnapi ülésén elfoga­dott pályázatra az alábbi kategóriáiban várják a je­lentkezést: családi házas öve­zetek utcái, lakásszövetkeze­ti épületek, társasházak, Mis­kolci Ingatlankezelő Vállalat kezelésében levő épületek, művelődési intézmények, óvodák, általános iskolák, középiskolák, egészségügyi intézmények, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, üzletek, vállalati és egyéb intézmények telephelyei, üzemei, irodaépületei, ipari, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek telephelyei, üzemei, irodaépületei. A pá­lyázat beküld ési határideje 1987. április 30., beküldési helye Miskolc Város Tanácsa V. B. Városgondnoksága, Győri kapu 48—50. Telefon: 84-411/20. Értékelés és díja­zás: 1987. december 3. A versenymozgalom pá­lyázati feltételei: objektu­mok (lakóházak, irodaépüle­tek, telephelyek, üzemek, üz­letek) külső és belső rendje, tisztántartása, épületek köz­vetlen környezetének csino­sítása (fa- és virágültetés, meglevő parkok, zöldsávok gondozása, virágtálak kihe­lyezése stb.), épületek külső esztétikai megjelenésének javítása (portál, homlokzat, kerítés állaga), családi házas övezetek utcáinál járdák, MISKOLC útmenti árkok, zöldsáv tisz­tasága, udvarok, előkertek gondozottsága, a pályázó kö­zösség által végzett és egy főre vetített társadalmi munkaérték, illetve a társa­dalmi munkában építendő városi úttörőtábor megvaló­sítására MNB 270—901 720— 856 számú számlára befize­tett egy főre eső összeg. A verseny mozgalomban ki­emelkedő eredményeket el­érő pályázók díjai a követ­kezők: a pályázat kategó­riáinak díjazottjai jogosultak a városi tanács vb által ala­pított „Kulturált városi kör­nyezetért” felirattal és emb­lémával díszített emléktáb­lát kihelyezni a nyertes ob­jektumra, az 1. kategória I—II—III. helyezést elért ut­cáinál az eredményhirdetést követő évben a lakóközösség döntése alapján, soron kívül 500 Ftlakóépület összegű közterületi karbantartási munkát ütemez be a Város- gondnokság, a 2. és 3. kate­gória I—II—III. helyezést el­ért épületeinek lakóközössé­gei 500 Ft/lakás összegű pénzjutalmat kapnak, ame­lyet közösségi célokra (klub­szobák, közös helyiségek fel­szerelésére, illetve épület- karbantartásra) használhat­nak fel. A 4. kategória I— II—III. helyezést elért épü­leteinél az eredményhirde­tést követő évben a lakókö­zösség döntése alapján 500 Ft/lakás összegű épületkar­bantartási munkát ütemez be soron kívül a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat. Az 5—9. kategóriában, illetve alkategóriában a művelődési, egészségügyi intézmények, kereskedelmi és vendéglátó- ipari egységek, vállalatok és egyéb- intézmények, valamint ipari, mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezetek I—II —III. helyezettjei a „Kultu­rált városi környezetért” feliratú és emblémájú ván­dorserleg birtokosaivá vál­nak. Részletes tájékoztatást ad: Miskolc Megyei Város Ta­nácsa V. B. építési és köz­lekedési osztály, városüze­meltetési csoportja. Telefon: 21-011 217, 244. azt ösztönzi: minden konk­rét esetben az legyen az el­sődleges kérdés, hogy mit lehet az elavult termékek helyett gyártani, hogyan le­het az adott üzemnek gaz­daságos profilt teremteni, s csak akkor nyúljanak a megszüntetés, a szanálás eszközéhez, ha végképp nincs más, kedvezőbb meg­oldás. (Folytatás az 1. oldalról) A munkaerőpiac égető gondjai legjobban a Munka ügyi Szolgáltató Irodában és a közvetítőknél érződnek. Miskolcon és körzetében például 1985-ben 3770, 1986- ban 3300, idén az első ne­gyedévben pediig mindössze 1705 volt az üres munkahe­lyek száma. A munkára vá­rakozók aránya ezzel egy időben a következőként ala­kult: 1985-ben 3289-en, 1986- ban 6634-en és 1987 első negyedévében 2796-an keres­tek megfelelő munkakört. A statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy sajnos, egyre többen vannak, akik csupán A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság az elmúlt év decem­berében tárgyalta a társa­dalmi tulajdon védelmének helyzetét az építőiparban. Tegnap az utóellenőrzés ta­pasztalatait értékelték. A nyolc vizsgált vállalat­nál azt állapították meg, segédmunkára alkalmasak, márpedig elhelyezésük — pontosan az ismert létszám- csökkentések miatt, — egyre lehetetlenebb. A teljes foglalkoztatás ed­digi gyakorlata egyértelmű­en romlott. A feszültség enyhítése állami feladat, amelynek része: az átképzé­si támogatás, a felmondási idő meghosszabbíthatósága, az úgynevezett közérdekű munkavégzés feltételeinek megteremtése és a munka- közvetítés országos hálóza­tának a kiépítése. Mindez­zel természetesen gondjaink nem oldhatóik meg, de mér­sékelhetők. (monos) hogy valamennyi gazdálkodó szerv intézkedett a társadal­mi tulajdon védelmének ja­vítása érdekében, de ennek ellenére tapasztalhatók hiá­nyosságok. Az egyik leggya­koribb gond az építkezés he­lyén tárolt anyagok őrzése, védelme. Igaz, most nem vizsgálták a pazarló anyag­felhasználásból eredő káro­kat. Ellenőrizték a raktáro­zási, a leltározási feltételeket és a pénzkezelést. Azt is megállapították, hogy nem elég szigorú a felelősségre vonás, és az enyhe pénzbün­tetések mellett, erkölcsi bün­tetést is alkalmazni kellene. Több hozzászóló felvetette, hogy visszaemlékezve az alapvizsgálatra, a gondok megoldására adtak egy ha­táridőt, most az utóellenőr­zés alkalmával újabbat szab­tak meg. Így aztán nem le­pődhetünk meg, ha a válla­latok a pénzhiány mellett az újabb határidőre is hivatkoz­nak, há valamit meg kell valósítaniuk. Azt azonban el­ismerték, hogy az anyagok biztonságos őrzéséhez szük­séges személyi, tárgyi felté­telek megteremtése kis volu­menű munkák esetén is aránytalanul nagy költséget okoz. Tanácskozás a foglalkoztatásról

Next

/
Thumbnails
Contents