Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-10 / 85. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Tanácskozás a foglalkoztatásról Napjaink egyik legfontosabb kérdése a vállalatok munkaerő-gazdálkodása. Mikor, melyik gazdálkodó egység kényszerül létszámcsökkentésre? Hány dolgozót érint az átcsoportosítás, mennyit a leépítés? Kiket érint az átképzés? Ilyen, és hasonló gondok foglalkoztatnak ma sok embert. A foglalkoztatás struktúrájában várható átalakulások új helyzetet teremtenek. A változásokkal egy időben módosul a szakszervezetek jogi-érdekvédelmi tevékenysége is, mint ahogyan feladatainak jelentős része. Az új helyzethez való alkalmazkodás ugyanakkor megköveteli az állami és a társadalmi szervek eddiginél eredményesebb, összehangoltabb együttműködését. Minderről szó volt tegnap a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának székházéban azon a tanácskozáson, amelyen a VII. ötéves tervidőszak munkaerő-gazdálkodásáról, a hatékony foglalkoztatást szolgáló gazdasági intézkedésekről, a szanálásra ítélt gazdálkodó egységekről és a szakszervezetek feladatairól tájékoztatták a szakszervezeti titkárokat. A megyeszékhely munkaerő-foglalkoztatásának jelenlegi helyzetét, jövőbeni alakulását Orosz István, a Miskolc Városi Tanács V. B. munkaügyi osztályának vezetője ismertette. Mint mondta, a foglalkoztatással járó gondok egyre inkább a politikai irányítás felső szintjére tolódnak el. Ez a jelenség jó néhány okra vezethető vissza. A veszteségesen működő vállalatok — az érvényben levő közgazdasági szabályozók miatt — legjobb esetben is az adott létszám befagyasztására, ám leggyakrabban annak csökkentésére kényszerülnek. A demográfiai hullám növekedésének következtében szaporodott a pályakezdő munkavállalók száma. Elhelyezkedésük egyre nehezebb. Miközben tehát csökkent a munkaerő iránti kereslet, bővült a kínálat, az egyensúly megbomlott. Megyénk ipari jellege, szerkezete még tovább élezi a foglalkoztatáspolitikában amúgy is meglevő feszültséget. A korábban húzó ágazatként emlegetett kohászat válsággal küzd, a bányászati ban pedig ismét újabb aknákat zárnak be. A két szakmában egyébként a létszámcsökkentés az elkövetkezendő néhány évben, öthatezer dolgozót érint. Miskolcon és környékén várhatóan két-, két és fél ezren válnak meg ennék kapcsán a kohászattól és a bányászattól. További gondot okoz, hogy nincs olyan progresz- szív ágazat szűkebb pátriánkban, amely a szükséges átképzések után, alkalmas az eredeti szakmájukból kikerültek fogadására. (Jóllehet, néhány éve a vegyipar még ide tartozott, ma azonban itt is inkább a megtorpanás, semmint a fejlődés jelei mutatkoznak a foglalkoztatósban.) Nem alkalmas az átirányításra a mezőgazdaság sem, hiszen- igen magasra rúg a veszteséges termelőszövetkezetek száma. Efniatt két esztendő alatt, több mint tízezren váltak meg a szövetkezetektől. (Folytatás a 2. oldalon) Lakás- és telekelosztás Ülést tartott a Miskolc Városi Tanács V. B. Tegnap ülést tartott Miskolc Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület jelentést hallgatott meg az 1986. évi lakás- és telekelosztási terv végrehajtásáról. A lakásgazdálkodási feladatok ellátásához (tanácsi bérlakás, OTP-társasIakás, egyéb állami lakás együtt) 1050 lakás, továbbá a megüresedett tanácsi bérlakásokat is figyelembe véve, további 501 lakás állt rendelMűszerészműhelyben kezésre. A tanácsi bérlakáskeretből 257, az OTP-értéke- sítésű lakáskeretből 617 lakást használtak fel. A telek- elosztási terv, módosítás után, 659 lakás megépítéséhez Szükséges telék tartós használatba adását tartalmazta. A legfontosabb ilyen területek: az Avas—Ruzsin keleti oldal, a Kelet-Avas I. és II. ütem telkei. A végrehajtó bizottság jelentést hallgatott meg az 1986. évi működési és fejlesztési terv végrehajtásáról, a tanácsi vállalatok gazdálkodásáról. Az elfogadott jelentés az áprilisi tanácsülés elé kerül majd. Az Állami Tervbizottság határozatának megfelelően, a költségvetési gazdálkodás korszerűsítésére kisérletsorozat indult. Ebben részt vesz a Semmelweis Kórház is. Az 1987. január (Folytatás a 2. oldalon) Villanymotorokon és búvárszivattyúkon kívül hegesztőberendezéseket, valamint transzformátorokat is javítanak a Gelka motorfelújitó üzemének miskolci részlegében. Képünk a műszerészmühelyben készült. Fotó: Laczó József Mihail Gorbacsov Prágába érkezett Javaslat a Varsói Szerződés tagállami és a NATO-országok katonai kiadásainak moratóriumáról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön délelőtt megkezdte hi- vatálos baráti látogatását Csehszlovákiában. Vele együtt érkezett a csehszlovák fővárosba felesége, továbbá Vagydm Medvegyev, az SZKP KB titkára és több más vezető szovjet személyiség. A két ország zászlóival feldíszített Prága—Ruzyne repülőtéren Mihail Gorba- csovot és kíséretének tagjait Gustáv Husátk, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Lubomír Strougal miniszterelnök, Vasit Bilák KB- titkár, valamint a csehszlovák párt-, állami és társa- dblmi élet nagyszámú más vezető képviselője üdvözölte. A repülőtérről a szovjet vezető, 'kísérete és vendéglátói a prágai várba hajtattak. A Hradzsin főterén sokezres tömeg jelenlétében a csehszlovák főváros legkedvesebb vendégeinek kijáró hagyományos fogadta'tási Mihail Goibacsov Prágában. A képen: a szovjet párt vezetője Gustáv Husák társaságában köszönti a csehszlovák főváros lakóit. ünnepség zajlott le. Ezután az SZKP KB főtitkára megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját, Klement .Gottwaldnak, a szocialista Csehszlovákia első államfőjének síremlékét és a Szovjet hősi emlékművet. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának március 24-25-i moszkvai ülésén elfogadták a VSZ tagállamainak a NATO-országokhoz intézett javaslatát a két katonai-politikai szövetség katonai kiadásainak moratóriumáról. A Román Szocialista Köztársaság április 9-én juttatta el a javaslatot a címzettekhez. 4 A Varsói Szerződés *■ tagállamai szilárdan és következetesen síkra- szállnak határozott lépésekért és konkrét intézkedésekért a fegyverkezési hajsza megfékezése terén, a tényleges leszerelésre való áttérésért és a háborús veszély felszámolásáért. A leszerelési kérdések áttekintésének komplex megközelítését tartják szükségesnek, hogy a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkenése kísérje, a katonai kiadások megfelelő csökkentésével együtt. A katonai kiadások gyors növekedése fokozza a fegyverlkezési hajszát, s ez komolyan veszélyezteti a nemzetiközi békét és biztonságot; súlyos tehertételt jelent minden ország népének, függetlenül azok gazdasági fejlettségétől, fékezi a gazdasági és társadalmi haladást. A Varsói Szerződés tagállamai efölötti mély aggodalmukat kifejezve úgy vélik, hogy a katonai kiadások csökkentése, mindenekelőtt az atomfegyverrel és a jelentős katonai potenciállal rendelkező államok részéről, hatékonyan hozzájárulna a fegyverkezési hajsza megfékezéséhez és a leszerelésre való áttéréshez. A felszabaduló eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlődés — beleértve a fejlődő országokat — szükségleteire kellene felhasználni. Ezen megfontolásból “ kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület 1983. január 5-i, prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozatban javaslatot tettek arra. hogy a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok kezdjenek közvetlen tárgyalásokat ebből a célból, hogy gyakorlati megállapodást érjenek el a katonai kiadások befagyasztásáról, majd azt követő — százalékos vagy abszolút mértékű — csökkentéséről. Ezt a kezdeményezést megerősítette és konkretizálta a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és á Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. július 28-i moszkvai találkozója. A tanácskozás résztvevői ismételten felhívással fordultak a NATO- országokhoz, hogy kezdődjenek tárgyalások, és jöjjön létre megállapodás a katonai kiadások 1984. január 1-jétől kezdődő befagyasztásáról, és ezeknek az azt követő időszakban történő tényleges, kölcsönös csökkentésére vonatkozó konkrét intézkedésekről. (Folytatás a 2. oldalon) mm Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Georgi Atanaszovval, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével folytatott tárgyalásáról. A kormány az ipari miniszter előterjesztése alapján megvitatta az ipari termelési szerkezet korszerűsítésére elhatározott program végrehajtásának helyzetét. Megállapította, hogy a felmutatható eredmények ellenére az előrehaladás üteme nem kielégítő. Ezért, valamint figyelembe véve az iparnak a népgazdaság intenzív fejlesztésében betöltött kiemelkedően fontos szerepét, további intézkedéseket tart szükségesnek a követelményekkel összhangban álló szerkezetátalakítás meggyorsítására. A kormányszóvivői értekezleten Bányász Rezső részletesen is szólt az ipari szerkezetátalakítás feladatairól. Hangsúlyozta: a kormány ülésén hosszú vita folyt erről, mint az ipar egyik alapkérdéséről. Az Ipari Minisztérium közgazdaságilag, műszakilag, tudományosan jól alátámasztott előterjesztése tartalmazta valamennyi gazdasági tárca, a Kereskedelmi Kamara és más szervék, intézmények véleményét is. A kormány a vita során megállapította, hogy az ipar termelési szerkezetének korszerűsítésére elhatározott program megvalósítása érdekében még több, s következetesebb lépésre van szükség. A teendők irányítása összkormány- zati feladat volt eddig is, és az is marad. Az Ipari Minisztérium feladatul kapta a munka következetes folytatását, további koordinálását, a konzultációi az érdekelt szervékkel, és azt, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Létszámcsökkentés, átcsoportosítás, átképzés
