Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
1987. április 17., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vállalkozó városgazdioÉ Bővülő üzlethálózat llj áfész-ániházak megyénkben A Mészöv elnöksége a közös fejlesztési alapból a hetedik ötéves tervben megvalósítandó áfész-áruházak létesítésére több mint 24 millió forintot juttat részben vissza nem térítendő támogatásként, részint pedig kölcsön formájában. Ebből az összegből 8 millió forintot kap az Edelény és Vidéke Áfész az Edelény- ben építendő áruházhoz. A közelmúltban városi rangot nyert település nem rendelkezik jelenleg megfelelő üzlethálózattal, ezért mind az alapellátás, mind pedig a napi cikkek forgalmazása javításra szorul. Az új kereskedelmi létesítmény helyét a város központjában, az autóbusz-pályaudvar és a piac közötti területen jelölték ki. A beruházáshoz a városi tanács a megfelelő telek és a közműhálózat biztosításával nyújt segítsége!. Ugyancsak új áruház létesítését tervezi a Kazincbarcika és Vidéke Áfész, amelyhez szintén 8 millió forint támogatást kap. Az új üzlet- helyiség a városi tanács beruházásában készülő lakóépület földszintjén kerül kialakításra, amelyben az áfész Skála Áruházat kíván majd megnyitni. A Sárospatak és Vidéke Áfész az áruház bővítéséhez kért és kapott 3,4 millió forint támogatást. Ez lehetővé teszi, hogy az áfész a Bodrog Áruház szomszédságában megvásároljon egy több mint 300 négyzetméter alapterületű üzletet, amelybe az' áruházból a műszaki osztályt helyezné át. Ez lehetővé teszi az áruházban lévő ABC-osztály bővítését, amely a csaknem kétszeresre emelkedett forgalom miatt már kicsinek bizonyult. Ezzel megoldják a tőkehús-értékesítést és -tárolást is. Az átalakítás jövő év februárjára fejeződik be. A költség a számítások szerint három év alatt megtérül. Ugyancsak a már meglévő áruházának bővítésére kért és kapott támogatást, ötmillió forint értékben az Encs és Vidéke Áfész. A város és a vonzáskörzetébe tartozó több mint ötvenezer lakos áruellátása nem kielégítő. Ez indokolja az áfész által üzemeltetett szaküzlet hálózatbővítését. A meglévő áruház kicsi, ezért mintegy 1500 négyzetméter alapterületű egységgel na- gyobbítják meg. Erre a célra az árúház melletti közművesített üres 'telket veszik igénybe. Az új részlegben kapna helyet a ruházati. a méteráru-, a cipő- és a többi mellett az élelmiszerosztály is. A beruházáshoz anyagi támogatást nyújt a megyei, valamint az encsi városi tanács mellett a Belkereskedelmi Minisztérium is. Az új kereskedelmi létesítménnyel Encs városának és vonzáskörzetének megfelelő bevásárló központja alakul ki. Eredményesen gazdálkodtak, az elmúlt esztendőben a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Vállalatnál. Ennek hatására jelentősen emelkedett árbevételük, amely 1984- hez viszonyítva, tavaly 113 százalékos. Sokrétű tevékenységükről a napokban adtak számot a Mezőkövesd Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén. A vállalathoz 355 bérlemény, ezen belül 313 lakás üzemeltetése tartozik. Ezek állapotát rendszeresen figyelemmel kísérik. A fenntartási munkálatokat éves terv alapján végzik, melynek része a fűtés korszerűsítése. Két esztendő alatt hat épületben — 94 lakásban — tértek át a hagyományos szilárd tüzelésről, illetőleg olajfűtésről a gázfűtésre. Munkájuk nyomán javult az épületek műszaki állapota és a külső, esztétikai megjelenése is. A komfortfokozatokon belül tovább korszerűsítették a lakások felszereltségét. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy az utóbbi időkben csökkent a hiba- bejelentések száma. A vállalat árbevételének több mint 63 százalékát az építőipari szolgáltatás adja. Az ágazat szerepe az elmúlt két évben is meghatározó volt a gazdálkodásban. Helyzetük ugyanis, ellentétben a nagy építőipari szervezetekével, kedvező volt. Kiugró eredményeket értek el 1985- ben lakóházi felújításokkal, illetve a saját kivitelezésű beruházásokkal, jóllehet ezek mennyisége 1986-ban egy- harmadára csökkent. Vállalkozási készségük azonban változatlan. így 1986-ban, a megrendelt építőipari munkákból származó bevételük több mint másfélszeresére emelkedett, az elűző évihez viszonyítva. Új leányvállalat MHMM ni iiiwiiiii —fT mJL« ^ nnmii « J^L «■ ^ gmtn DZdm ltOCI 6 DOS S Az ma már sen'ki előtt sem kétséges, hogy a számí- tástedhriika alkalmazása, a számítógépek használata nagyon is kifizetődő vállalkozás, hiszen a vállalat mű'kö- désénék szinte minden részletéről naprakész információkat szolgáltat. Korunkban, amikor egyre gyorsul az információáradat, egyre gyorsabban kell döntéseiket hozni, egyre .parancsolóbban vetődik fel a számítástechnika előnyeinek kiaknázása. A legelemibb adatok nyilvántartásától, a termelésirányításon át a bonyolultabb rendszerek kialakításáig, úgy tűnik, ma már nélkülözhetetlen, elodázhatatlan folyamattá vált. Mennyire vagyunk elmaradva ezen a téren? Milyenek a felzárkózási esélyeink? Hogyan fest ez a kérdés annak a tükrében, hogy Miskolcon alig több, mint. egy hónapja alakult meg a BŰIK Mikroszámí'tástedhn'ikai Fejlesztő és Szolgáltató Leány- vállalat? — Az új leányvállalat történetét azzal kell kezdeni — mondja dr. Banadics Attila igazgató — hogy az anyavállalat már korábban is foglalkoztatott egy munkaközösséget a számítástechnikai kultúra fejlesztése érdekében. Ez a munkaközösség beszerezte a partnerváHalátok számára szükséges számítógépeket, és szervizelte is azokat. Gyorsan és jól dolgoztak. de a megváltozott gazdasági körülményék nem tették lehetővé a további munkájukat. így a BIK a leány- vállalat megalakítása mellett döntött. A március 1-én alakult leányvállalat célja, .hogy magasabb szintre emelje Észalk-iMiagyarországon is a számítástechnikai kultúrát. Közismert, hogy Borsod ezen a téren sincs kedvező helyzetben, és nemcsak a fejlett országok szintjétől, hanem a hazaitól is elmaradt, mind a kiválasztás, mind a felhasználás terén. — A tevékenységi körünket úgy alakítjuk ki, hogy kulcsrakész rendszeréket forgalmazunk. Ennek során megismerkedünk az alkalmazó vállalat, intézmény kívánságaival, ajánlatot teszünk a kiválasztásra, beszerezzük a gépekét, beüzemeljük, beszerezzük vagy elkészítjük a szoftvereket, vállaljuk a kezelők oktatását, és a beüzemelés után a berendezésék szervizét is. De a komplex szolgáltatásokon túl természetesen részfeladatokat is vállalunk. . Ez tehát az első lépcső a számítástechnikai kultúra elterjesztésében, a második lépcső pedig az egyedi gépek rendszerré szervezése. Ez már valamivel bonyolultabb az előzőnél, de nyilván ez is megtérül egy adott vállalat esétében, hiszen így elkerülhetők a párhuzamosságok, gyorsul az információáramlás, mert valamennyi külön tárolt anyaghoz, bármelyik gépen dolgozó hozzájuthat. — Most vettünk részt az NME könyvtárában egy kiállításon és termékbemutatón, amelyen egyebek között a RÁÍR szuper mikroszámítógépeket és NOVELL hálózati rendszert és szoftvereket is bemutattunk. Ez a rendszer alkalmas az IBM- gépék összekapcsolására, és helyi hálózatok kialakítására. Mondjuk egy irodaházban elhelyezett számítógép- parik összekapcsolására is. Az elkövetkező időszakban szeretnénk Miskolcon a Széchenyi úton kialakítani az új áruházunkat. Amíg ez nem készül el. addig a BIK Eszperantó téri új áruházában forgalmazzuk a számítógépeinket. Ugyancsak fontos lesz a felhasználás megismertetésére az a saját rendszerünk, amit itt a vállalatunknál kialakítunk. Ezt a számítógép- rendszert az év végéig akarjuk kiépíteni, u'tána az érdeklődők számára már be is mutathatjuk működés közben. A számításítechnifca'i kultúra elterjesztése érdekében az új vállalatnál s legjobb szakembereket igyekeztünk összegyűjteni. A korszerű berendezések birtokában reméljük, hogy a munkánk nyomán jelentősen csökken majd a borsodi üzemek és intézmények hátránya. H. G. ;-------~r. i zaradasra varva. Ha jónak ígérkezik az idő, annyira, hogy felszántsa az elmüvelt táblák felszínét, a határba gurulnak a vetőgépek. Itt a táblaszélen már csak azt a pillanatot kell megvárni, amikor a rögök elbírják a gépek súlyát... Mi marad a zsákban? Egy hónap késés Ha a ma mezőgazdászai hallgatnának a régi gaz- dászok bölcsességére, amely szerint „az áprilisi árpa maradjon a zsákba”, akkor néhány kora tavaszi kultúra magja nem hagyná el a magtárak kapuját, S nem kerülne a vetőgépek tartályaiba. Más évben március közepén kezdődik a tavaszi árpa, zöldborsó vetése. Az idén április közepén a sár uralkodik a határban, ezeknek a növényeknek csak töredékét sikerült eddig elvetni. A technológia, s növény- élettan szabályai már-már határozottan tiltják e kultúrák vetését — hiszen a tenyészidejűkből egy hónap elveszett —, de ennek ellenére szinte minden termelőszövetkezetünkben erőltetik a vetést. — Erőltetnénk! — javított ki Koncz István, az emődi Szabadságharcos Termelőszövetkezet főága- zatvezetője, aki meglehetősen savanyú arccal így folytatta: — De napfény, s szárító szelek helyett félünk, újabb esők jönnek. A felázott talajokon tengelyig merülnének a vetőgépek a földbe, semmi remény arra, hogy a vetést egy-két nap múlva folytatni tudjuk. Területileg nem foglal el nagy helyet nálunk a kél kora tavaszi növény: az árpa, s zöldborsó — a kettő mindössze 287 hektár —, de nagy árbevételűek, hiszen a kalászos közel felét vetőmagnak termesztjük. Ezért erőltetjük a vetést, s természetesen a legnagyobb szaporulati fokú, értékes fajták magját akarjuk elsőként a földbe juttatni. Az elmúlt hét közepén pár napig a természet kegyes arcát mutatta. A napfény,, s a simogató szelek gyorsan szárították a talajfelszínt, amely elbírta a gépek súlyát. Felcsillant a remény, ha késve Is, de . földbe kerülhet a mag. Ám hétvégére nyugat felől ismét beborult az égbolt. — Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Kár lenne tagadni, az elmúlt évi aszály nyomán a talajaink még nem töltődtek fel kellő mértékben, még mindig vízhiány mutatkozik. A csapadék viszont a lehető legrosszabbkor jött. Nem tudunk vetni, s ha ez így megy tovább, akkor még megjósolni sem merem, mikor tudunk ismét rámenni a talajokra. Viszont a sok eső elősegítette az őszi kultúrák fejlődését. Összetömörítette a talajokat, vízhez, nitrogénhez juttatta az őszi búzát, árpát, amelyek megerősödhettek. A kora tavaszitól sokkal kedvezőbb a kép. A 715 hektár búzából már csak 54 hektáron maradt meg a nagy kérdés, hogy most tárcsával, .avagy nyáron kombájnnal takarítsunk be. Még az őszi árpa — amit még jobban megviselt a száraz ősz, s hideg tél — helyzetét is talán másképp fogjuk megítélni, pedig ennél a kultúránál 52 hektár sorsát mérlegeljük. Egyszóval: ennél a két kultúránál sokat segített az eső ... De a szakember akárhogy számolgatja, az idén egy hónap kérlelhetetlenül, s visszavonhatatlanul elveszett. Ez mindenképpen megmutatkozik a terméseredményekben, még akkor is, ha sikerül elvetni a két korai kultúrát. Az időjárás adja fel a további leckét, hogy menynyire ? — Még a legoptimálisabb időjárás sem pótolhatja a későbbiekben, a megkésett vetés hozammérséklő hatását. Már a napraforgó vetésével is késünk, s ez nagy baj, hiszen ennek az ipari növénynek a vetése pótolhatja azokat a kultúrákat, amelyeket ki kell majd forgatnunk, tárcsáznunk. A sok csapadék, a felázott talaj az olyan munkákat is késlelteti, mint a vegyszerezés, műtrágyázás, ta- lajelmunkálás. amelyekre máskor hetek jutnak. Ma csak napok. Erőgépparkunk pedig szokványos időjárásra tervezett. A torlódó munkák szervezése egyre nehezebb, így mérlegelnünk kell, melyik az a művelet, amelyik elmaradhat. Ezek a döntések elkerülhetetlenek. Bár meglehetősen kockázatosak, hiszen az emődi közös gazdaság évek óta az egyik legkitűnőbb vetőmagtermesztő szövetkezeteink közé tartozik. Nagyon meg kell fontolni minden lépést, hiszen a legszigorúbb technológia éppen a vetőmagnak termesztett növényekre vonatkozik. Nem véletlenül építették fel ebben .a szövetkezetben a korszerű Konski- elde, dán technológiára alapozott vetőmagüzemet. A kiváló minőségű terméket előállító gépsor, épületátalakítással együtt mindössze 4,2 millió forintba került. Ugyanis szerencsésen sikerült ötvözni a dollárért beszerezhető import-, s a jóval olcsóbb hazai beszerzésű gépek arányát, így jelentős bérmunkát is tudnának a környező üzemek részére végezni. A szövetkezet ötszáz hektáron termel vetőmagnak valót, de ez az „öszvér” technológia alkalmas lenne akár ezer hektár vetőmag fogadására, osztályozására, tisztítására, fémzárolására is. Ám ez jelenleg nem az emberi kéztől, hanem a kedvezőbb időjárástól függ... — kármán — Fotó: Balogh Imre Várja vendégeit a júsvafői „föld alatti szanatórium” Az idén ismét megtartják az asztmatikus, valamint légzőszervi megbetegedésben szenvedők részére a jósvafői „föld alatti szanatóriumban” a gyógykúráztatást. A klímaterápiás kezelésben részesülőknek májustól szeptember közepéig öt csoportot szerveznek. Elsősorban bányaüzemi dolgozókból, de érkeznék majd betegek olyan üzemekből is, ahol foglalkozási ártalomként. kerültek ilyen betegségbe. Emellett úgynevezett extemistákat is fogadnak, akik nem a Borsodi Szénbányák által létesített üdülőben, hanem fizető vendéglátóként érkeznek a barlangkúrára. Egy-egy csoport három hétig látogatja a gyógykúrára kijelölt és berendezett föld alatti barlangüreget. A gyakorlatilag teljesen pormentes, rendkívül magas relatív páratartalmú levegőn, naponta félórás megszakítással — öt órát töltenek orvosi felügyelet mellett a kúráztatáson. A föld alatti természetes sziklaüregben kényelmes elhelyezésben töltik el idejüket. Most á kúrát azzal is kényelmesebbé teszik, hogy a meglehetősen hűvös hőmérséklet ellen hálózsákokat osztanak ki, s a betegek abban fekve töltik idejüket. Egy-egy kúrán átlagosan 40—46 bányász dolgozó, valamint néhány extemista, összesen mintegy 60-an vesznek részt. Az első csoportban a borsodi bányaüzemek dolgozói mellett a dorogi és az oroszlányi szénbányákból érkeznek a résztvevők. A korábbi évek tapasztalata alapján, az idén már két csoport légzőszerv! megbetegedésben szenvedő gyermek részére teszik lehetővé a gyógykúráztatást, 2—2 hétre.
