Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1987. április 17., péntek Több gondolat bánt engemet... Itt élem mindennapjaimat Miskolcon. A villamosnak apró gyerekkorom, a városi autóbusznak meg a negyvenes évek végén történt megszületése óta vagyok állandó utasa. Sokféle jegyet, bérletet megértem és sokféle bliccelőt megismerhettem. Mindig bosszantott a potyázás. Mostanában is bosszúsan látom, hogyan játsszák ki az ellenőrt. Sok-sok évtized alatt sem tudom ezt megszokni, nem tudok a bliccelővel azonosulni. Különösen bosszantott egy minapi eset. A 36-os autóbuszon utaztam. Amikor a Csabai kapuban, a rendelőintézetnél felszálltam, egy nagymama küllemű hölgy már az egyik ülésen ült, egy tíz-tizenkét év körüli kislány meg, félig nekitámaszkodva, diskurált vele. Velük szemben ültem le. A Szabadság térnél jártunk, amikor a nagymama megrántotta a gyerek kabátját, az gyorsan hátralépett, jegyet húzott elő a zsebéből és kezelte. Közben a nagymama, akiről 'látszott, hogy túl van a hetvenen, nem kell neki jegy, vagy bérlet, túlzott fontoskodással szedte elő személyi igazolványát, hogy díjmentes utazását igazolja, illetve az ellenőrt lekösse. Mire az a gyerekhez fordulhatott, már kezelt jegyet látott. A nagymama cinkos mosollyal szorította meg a kislány kezét, csak éppen nem mondta; jól van, ügyes voltál, kislányom. Majd rám nézett, s mert bizonyára olvasni tudott gondolataimban, megmagyarázta r Tetszik tudni, úgy belemerült a beszélgetésbe a kis unokám, hogy véletlenül elfelejtette a jegyet kezelni, pedig sose szokott bliccelni. Nem vitáztam vele. A cinkos kézszorítás mást mutatott... Lehet, hogy valóban véletlen eset tanúja voltam? De lehet, hogy egy majdani profi bliccelő első sikeres kísérletei egyikét láttam? ... * Névtelen levelet gyakran kap az újságíró Az olvasók egyike-másika nem ért egyet valamilyen színházi előadás, film, vagy tévéprodukció kritikájával, vagy nem tetszik neki valamilyen más írásmű, mert eltér a véleményétől, ízlésétől, hát fogja a levélpapírt és levelet ír. őszinte érdeklődéssel fogadom a névvel — valódi névvel! — küldött véleményeket és idegenkedve fogadom a névteleneket, a fiktív nevekkel ékeseket, a „sok-sok olvasó nevében” aláírásúakat. De ezeket is meg lehet szokni a sok évtizedes munka során. Van olykor ezekben is megszívlelendő igazság, s legfeljebb az bosszant, írója vajon miért bújik el, s van, amit nevetve dob az ember a szemétkosárba. De van a névtelen leveleknek egy fajtája, amely nagyon bosszant. Nem a tartalma miatt; a legválogatottabb gorombaság is lepereg a címzettről, ha az névtelen levélben érkezik. Az a bosszantó, ha a levélből kitűnik, írója igen jól ismer. Amennyire derülni tudok azon a feltehetően idős embertől jövő dobogáson, aki ismeretlenül letaknyosoz, mondván, az „ilyen ifjonc”, persze ebben, vagy abban tájékozatlan, mert „a pártszemináriumokon erről nem tanulhatott”, holott esetleg nálam fiatalabb a levélben gorombáskodó, csak nem tudja, hogy én mikor járhattam hajdan ilyen, vagy olyan iskolába, annyira bosszant, ha a levélből kitűnik, írója nagyon jól ismer, olyan dolgokat említ, amik közeli ismeretségről árulkodnak, esetleg arról, hogy gyakran találkozhatunk, vagy akár iskolatársak is voltunk. Legutóbb is jött egy ilyen levél, amelyben a névtelen megró, mert interjút készítettem Z. J. nevű egykori iskolatársával, aki szerinte bizony gálád fickó. Nos, ha neki Z. J. iskolatársa, úgy a levélíró nekem is iskolatársam, mivel Z. J.-vel én is együtt jártam gimnáziumba. Igaz viszont, hogy nem készítettem vele sosem interjút, érettségi óta, csaknem ötven éve nem találkoztam vele. Vagy olvastam ilyen levélben szinte egész életrajzomat és mindennapjaim néhány mozzanatát, meglehetősen ironikus ábrázolásban. De találtam lépcsőházi levélszekrényemben is kitépett cikkem szélére írt üzenetet. Mindez azért zavar, mert lehet, hogy naponta udvariasan köszöntjük egymást, • talán még parolázunk is, egymás mellett ülünk a villamoson, mosolygunk egymásra. Idegentől eltűri az ember a névtelen gorombaságot, „vitézkedést”, de ha ezt ismerős teszi álarc mögé bújva, sunyi módon, az olyan aljasság, amely csak magát a levélírót minősíti. * Szorgalmas nézője vagyok a televíziónak — hivatásom okán is —, s gyakran nézem azokat a hirdetéseket, meg rendőrségi műsorokat is, amelyek lakásaink biztonságosabb őrzésére biztatnak. Reklámszereplők és a közbiztonság magas rangú képviselői egyaránt beszélnek különféle biztonsági lakászárakról, olykor elmarasztalják a károsultakat is, mert nem szereltek fel ilyen, vagy olyan zárat, s közben készül- nek-születnek az új lakások százai, amelyekbe az építőipar ugyanazokat a primitív zárakat szereli, amelyeket állítólag a biztosító intézetek sem tartanak komolynak, a betörőkről már nem is szólva. Nézem a reklámokat, hallgatom a rendőrtisztek intelmeit és azon töprengek, vajon az építőipart nem lehetne kötelezni, hogy már eleve jó zárakkal adja át a lakásokat, s nem utólag a lakót dorgálgatni, amikor az a nem olcsó lakást azzal a zárral kénytelen megvenni, aminek megtartásáért később még kárhoztatják is ... Meg persze, esetleg ki is rabolják... * A Dél-alföldi Magazin című szegedi körzeti tévéműsorban láttam a minap egy összeállítást. Mi lesz a zsinagógákkal? volt a címe. A 'műsorvezetőn kívül építész és műemlék-felügyeleti szakember beszélt a témáról és közben riportokat láttunk. Például arról, hogy az egykori bajai zsinagógát miként hasznosították, milyen csodás könyvtárat varázsolt belőle az építészi lelemény, a hagyománytisztelet, a kulturált hozzáállás. Felvillant a kecskeméti zsinagóga épülete is, amely napjainkban a technika házának ad otthont. Szóba kerültek a csongrádi egykori templomok, a műemléki szegedi, hódmezővásárhelyi, szentesi öreg épületek is. Magam jól ismerem a szolnoki, a szombathelyi és néhány más egykori zsinagóga kegyeletet nem sértő új életét, funkcióját... És eszembe jutott közben a borsodiak sorsa, például az olaszliszkai, az egyedi műemléket jelentő mádi, meg a csodás tokaji. Meg az is, hogy a miskolci Palóczy utcai remekmívű zsinagóga helyén most egy nem túlzottan kihasznált autóparkoló tér terpeszkedik ... (benedek) Ma este premier A francia színpadon — Moliére mellett — .mindmáig a legtöbbet játszott szerző Marivaux, de csak ritka vendég a magyar színházakban. Ennek több oka van, legelső s a legfontosabb talán, hogy a marivaux-i szellem, sajátos szellemesség és stílus igazán franciául érvényesül, nehéz más nyelvre átültetni. A fordítók sem igazán fedezték fel; e rendkívül termékeny szerzőnek — vígjátékokat és regényeket is írt —. mindössze egyetlen darabját fordították magyarra: A szerelem és a véletlen játékát, amelyet most Valló Péter (meghívott vendég) rendezésében mutat be a Miskolci Nemzeti Színház. Marivaux (1688—1763) Voltaire, Rousseau és Diderot kortársa. De amíg az utóbbiak az ész mindenhatóságát hirdették, ő az érzelem kizárólagossága mellett voksolt. Egyik regényéből vett idézet példázza leginkább ezt a szemléletet és gondolkodásmódot: „Úgy gondolom — írja —, csák az érzelem adhat biztos tájékoztatást magunkról.” A marivaux-i hősök egyetlen törekvése, hogy szerelmüket megvalósítsák, tudatosítsák. A marivaux-i ember akikor kezd élni, amikor — általában véletlenül — megérinti a szerelem. Mintha akkor kelne életre, eszméletre, tetszhalottságából felébred és rácsodálkozik a világra. Tétova és révült, s nem véletlen, hogy a leggyakrabban hallott mondat tőle egy kérdés. „Hol vagyok?” Vagy a válasz: „Nem tudom, hol vágyók.” Olyanok ezek a hősök, mintha eltévedték volna, szívük tele van kétségekkel, zűrzavarral, összekeveredik bennük a látszat és a valóság. S mire mindez kitisztul, mire rend és harmónia lesz a színpadon és az emberben, magára találnak hősei is. Mindezt persze rendkívül szellemesen, sajátos iróniával teszi a francia író. A játékban — ahogyan A szerelem és a véletlen játéka cím is sejteti — fontos szerepet kap a véletlen. Ez bonyolítja hőseinek sorsát, a játékot. Mert a ma- rivaux-t színpadon valóban játék minden. Dorante és Silvia, e komédia szerelmesei, hiába öltöznek kíséretük ruhájába. Épp az álruha teremtette második síkon találják meg valójában egymást, és önmagukat is persze. Marivaux — az érzelmek vígjátékírója. A XVIII. század francia irodalmában — elsősorban az úgynevezett szalonirodalomban — persze még sokán mások is az érzelmeket választották az ész — a felvilágosodás — trónkövetelésével szemben. Ami viszont csak ró jellemző: ő az egyszerű, a természetes, az általánosan emberi érzelmét, hitelesen igaz helyzetben elemzi. S van még egy igen fontos jellemzője a marivaux-i színháznak; a minden ízében teljes komédiát átlengi valami végtelen szomorúság is. Nem véletlen, hogy az irodalomtörténet Watteau-ban véli felfedezni festői párját. „Marivaux is, Watteau is végső kiábrándultsággal olyan művészekként nézték az életet, akik nem hisznek már semmiben. Eszményeik szétzúzódták, az ürességet csak a szív melege enyhíti” — írja Dobossy László. Marivaux vígjóitékát ma este mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház. Az előadás díszleteit a rendező, Valló Péter tervezte, a jelmezek Szakács Györgyi munkái. A vígjáték remék szereposztásban kerül bemutatásra. A szerelimespárt Molnár Zsuzsa és Mihályi Győző alakítja. Orgon szerepében Kört- vélyessy Zsolt, Marióként Bregyá.n Péter mutatkozik be. Silvia komomája Máhr Ági, Dorante inasa Szirtes Gábor lesz. Csutorás Annamária Honismereti akadémia A Hazafias Népfront Országos Titkársága jóváhagyta a nyári honismereti akadémia programját. A június végén kezdődő, immár XV. akadémia Sárospatakon várja majd a hivatásos szakembereket, valamint a tudományos munkát segítő, értékmentő feladatokat ellátó amatőröket. A mintegy 300 résztvevő 8 szekcióülésen foglalkozik a művelődéstörténet és a népi szociográfia időszerű kérdéseivel. A XV. honismereti akadémia jóváhagyott programja szerint három előadás vezeti be a szekcióülések vitáit. Az első előadás a haza fogalom mai értelmezéséről szól, a másik a történelemtanítás helyzetét, értékeli. a harmadik a falukutatás hagyományaiból kiindulva jut el e valóságfeltáró tevékenység jelenéhez. A szekcióüléseken a Sárospatakra érkezők ismertethetik tapasztalataikat a köz- gyűjtemények gyarapodásáról, az ifjúság művelődés- történeti kutatómunkájáról, a publikációs lehetőségelvről, a honismereti bizottságok koordináló szerepéről. Nemcsak a néprajzi és a nyelvjárás-szociográfiai gyűjtésről, hanem az összegyűjtött anyagok hasznosításáról is beszámolnak a szakemberek és az amatőrök. Szó lesz a megyei honismereti bizottságok néprajzi, nyelvjárásgyűjtési, faluszociográfiai tapasztalatairól is. DATUM Május 1., péntek 2., szombat 3., vasárnap 4., hétfő 5., kedd 6., szerda 7., csütörtök 8., 9., 1012., 13., 14., 15., 16., 17., 18., péntek szombat-11. . kedd ELŐADÁS A SZERELEM ES VÉLETLEN JÁTÉKA A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JÁTÉKA MARIA FŐHADNAGY A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JÁTÉKA A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA Nincs előadás Nincs előadás Nincs előadás GALILEI ÉLETE BÉRLET KEZD. Upor bérlet Este 7 órakor Katona bérlet Este 7 órakor Bérletszünet Délután 3 órakor Téli bérlet Este fél 8 órakor Kossuth ifj. bérlet Délután 5 órakor Gárdonyi ifj. bérlet Este 8 órakor Radnóti ifj. bérlet Este 7 órakor Schiller ifj. bérlet Este 7 órakor szerda GALILEI ÉLETE csütörtök GALILEI ÉLETE péntek GALILEI ÉLETE szombat GALILEI ÉLETE vasárnap Nincs előadás Egressy ifj. bérlet Este 7 órakor Shakespeare ifj. bérlet Este 7 órakor Goldoni ifj. bérlet Este 7 órakor Ady ifj. bérlet Délután 5 órakor Csehov ifj. bérlet Délután 3 órakor hétfő Népszerű bérlet Este fél 8 órakor 19., kedd 20., 21., 22., 23., 24., 25., A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE A SZERELEM Ady ifj. bérlet ÉS VÉLETLEN JATÉKA Délután 4 órakor A SZERELEM Arany ifj. bérlet ÉS VÉLETLEN JATÉKA Este 7 órakor Petőfi ifj. bérlet Este 7 órakor Schiller ifj. bérlet Este 7 órakor Földes ifj. bérlet Délután 5 órakor József A. ifj. bérlet Délután 3 órakor szerda A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA csütörtök GALILEI ÉLETE péntek GALILEI ÉLETE szombat GALILEI ÉLETE vasárnap Nincs előadás hétfő A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR HANGVERSENYE Téli bérlet Este fél 8 órakor 26., kedd 27., szerda 28., 29., A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA csütörtök A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA péntek A SZERELEM ÉS VÉLETLEN JATÉKA Egressy ifj. bérlet Este 7 órakor Shakespeare ifj. bérlet Este 7 órakor Goldoni ifj. bérlet Este 7 órakor Földes ifj. bérlet Délután 5 órakor 30—31. Nincs előadás Nincs előadás Június 1—2—3. 4., csütörtök TŰZIJÁTÉK 5., péntek TŰZIJÁTÉK Egyetemi bérlet Este 7 órakor Bemutató .bérlet Este 7 órakor DATUM ELŐADÁS 6„ szombat TŰZIJÁTÉK 7., vasárnap TŰZIJÁTÉK 8., hétfő 9., kedd Nincs előadás TŰZIJÁTÉK 10., szerda TŰZIJÁTÉK 11., csütörtök TŰZIJÁTÉK 12., péntek TŰZIJÁTÉK 13., szombat TŰZIJÁTÉK 14., vasárnap TŰZIJÁTÉK 15., hétfő 16., kedd Nincs előadás TŰZIJÁTÉK BÉRLET KEZD. Csiky bérlet Este 7 órakor Szigligeti bérlet Este 7 órakor Csortos bérlet Este 7 órakor Lehár bérlet Este 7 órakor Huszka bérlet Este 7 órakor Vörösmarty bérlet Este 7 órakor Katona bérlet Este 7 órakor Déryné bérlet Este 7 órakor Bérletszünet Este 7 órakor 17., szerda TŰZIJÁTÉK Bérletszünet Este 7 órakor 18., csütörtök TŰZIJÁTÉK Madách bérlet Este 7 órakor 19., péntek TŰZIJÁTÉK Upor bérlet Este 7 órakor kamaraszinhaz Május 1., péntek MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 2., szombat MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 3., vasárnap MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 5., kedd MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 6., szerda MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 7., csütörtök MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 8., péntek MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 9., szombat MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 10., vasárnap MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 17., vasárnap MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 19., kedd MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor 20., szerda MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL Este 7 órakor KOSSUTH L. U. 11. VENDÉGUTfiKOK AZ ÉJSZAKA A nappal anyja 30., szombat GALILEI ÉLETE Május 18., hétfő Vigadó, Budapest Este 7 órakor Vígszínház, Budapest Este 7 órakor SZERVEZÉSI OSZTÁLY: Telefon: 38-960 Jegypénztár telefonja: 15-680 Színházjegyek a bérleti előadásokra is válthatók.
