Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Műszaki fejlődés és társadalmi haladás Érdekeltté kell tenni az embert A dán miniszterelnök Rács-Kiskun megyében Folytatódlak a szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Sok esS után áradások Iparkodnak iparosítani A képről alt hihetnénk, hogy a fehér ruhás, fejkendős asz- szonyok valami finomat főz­nek. A krémszerű termék azonban nem a haspárti ínyenceknek, hanem a testü­ket ápolóknak készül, tudni­illik habfürdő. Nemcsak koz­metikai termékek, hanem egyéb ipari cikkek gyártásá­ban is jeleskedik a Nagy­bajai Bánvölgye Tsz. Erről szól írásunk a 3. oldalon. KGST beikereskedeimi miniszteri tanácskozás Választékcsere, határ menti forgalom Budapesten, kedden, Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter elnökletével meg­kezdődött a KGST tagországok belkereske­delmi minisztereinek 19. találkozója. A. tanácskozáson tájékozódnak a magyar élelmiszerkereskedelem működésének ta­pasztalatairól, valamint megvitatják a mű­szaki-tudományos fejlesztés főbb irányait a KGST-országok belkereskedelmében. Ki­emelten foglalkoznak az állami és szövet­kezeti belkereskedelmi választékcsere, a határ menti és az áruházi-csereforgalom bő­vítésének lehetőségeivel és az azt elősegítő új együttműködési formákkal és módsze­rekkel. A delegációk a gyakorlatban is megismerkednek — Budapesten és Győrött — a magyar belkereskedelemmel. Szakszervezeti kongresszus Prágában M Ötévi munkát értékelnek Prágában kedden megkezdődött a cseh­szlovák szakszervezetek 11. össz-szövetségi kongresszusa. A mintegy hétmillió-hétszáz­ezer tagot tömörítő mozgalom ezerkilencszáz küldötte vitatja meg az elkövetkező idő­szak feladatait, s értékeli az elmúlt öt év munkáját. A kongresszuson csehszlovák állami és pártdelegáció is részt vesz, élén Gustáv Hu- sákkal, a CSKP KB főtitkárával, köztár­sasági elnökkel, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökével. A csehszlovák szakszervezetek tanácsko­zásán jelen van Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnö­ke, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. a gazdasági megújulásban Dr. Miklós Imre, Harsányi László és Zambó János Létkérdés a műszaki fej­lődés meggyorsítása. Nem jámbor óhaj ez, hanem a gazdasági-társadalmi kibon­takozás alfája és ómegája. Az ország teljesítőképességé­nek növelése, az egyensúly stabilizálása, a kedvezőtlen tendenciák megállítása és a lakosság életszínvonalának tartós emelése alapvetően at­tól függ, hogy a magyar szel­lemi élet képviselői (testüle­tek, szervezetek, egyének) vállalják-e azt, a kihívást, aöiely biztosítja a talponma- radás feltételeit, alapot te­remt a jövőépítésnek, s nem hagyja a gazdaságot az ered­ményhirdetéskor az „indul­tak még” kategóriában. A fentiek nem pontos, de sommás véleményei lehetnek a tegnapi miskolci rendez­vénynek. A MAB-székházban akadémikusok, tudósok, köz­gazdászok, vállalatvezetők találkoztak, hogy megvitas­sák a.Központi Bizottság de­cember 28-i állásfoglalásából adódó helyi tennivalókat. Három megye (Borsod-Aba­új-Zemplén, Heves és Nóg­rádi képviselői arról cserél­tek eszmét, hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani a KB-nak azt a határozatát, amely a műszaki fejlesztés meggyorsítását, a tudomá­nyos kutatás eredményessé­gének fokozását szorgalmaz­za. A tanácskozást dr. Mik­lós Imre, az MSZMP Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bi­zottságának osztályvezetője nyitotta meg, majd Harsányi László, a Központi Bizottság munkatársa ismertette, vagy ha úgy tetszik, „lefordította” a KB állásfoglalását. Elmondotta, hogy döntővé és meghatározóvá vált — itt és most — a műszaki hala­dás serkentése, egyszerűen azért, mert a gazdasági és társadalmi fejlődésnek más alternatívája nincs. Utalt a kutatás-fejlesztés-termelés- értékesítés egységére, abból kiindulva, hogy haszontalan ötletekre nem érdemes pénzt (Folytatás a 2. oldalon) megerősített figyelőszolgá­latra korlátozódik. Árvédel­mi beavatkozásra nem volt szükség. Az esőzések a dombvidé­kek kis patakjait,, vízfolyá­sait mozgatták meg a leg­jobban. s ezek, amilyen hir­telen ki áradtak, olyan gyor­san vissza is húzódtak med­rükbe. Átmenetileg azonban tízezer hektárnyi terület ke­rült víz alá. A belvíz is terjeszkedett, főleg a Tiszántúlon, a Nyír­egyházi, a Debreceni és a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság körzeteiben, s kisebb rész­ben Észak-Dunántúl térsé­geiben. Általában első- és másodfokú belvízvédelmi ké­szültséget tartanak, de a Nádor-csatornának Cece és ősi község közötti szakaszát harmadfokú készültséggel vi­gyázzák. N Jelentősebb be­avatkozásra nem került so(\ Az országban összesen 35— 40 ezer hektárt borított el a belvíz. Eltávolítására 100 nagy teljesítményű szivattyú- telepet és 15 szállítható szi­vattyút helyeztek üzembe, s ezekkel másodpercenként 147 köbméter vizet emelnek át a belvízcsatornákból a fo­lyókba. A hidrometeoroló­giai jelzések szerint már megkezdődött a csapadék­zóna eltávolodása, ami ked­vez a vizek apadásának. (MTI) Paul Schlüter, a Dán Ki­rályság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghí­vására hivatalos látogatá­son tartózkodik hazánkban, kedden Bács-Kiskun me­gyében járt. Kíséretében volt Hans Kühne, Dánia buda­pesti és Király Andrásné, hazánk koppenhágai nagy­követe. A dán kormányfőt a vidéki utazásra elkísérte felesége is. A program első állomása Kecskemét volt. A városhá­zán Romány Pál, a Bács- Kiskun Megyei Pártbizott­ság első titkára és Gajdócsi István, a megyei tanács el­nöke köszöntötte a vendé­geket. Elsőként az 1973-ban ala­pított Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézetet keres­ték fel, ahol a világ minden tájáról érkező, gyakorló ze­netanárok sajátíthatják el a nagy magyar zeneszerző, ze­nepedagógus oktatási mód­szerét. A szovjet fővárosban ked­den folytatódtak a hétfőn megkezdett szovjet—ameri­kai külügyminiszteri tárgya­lások. George Shultz, Edu­ard Sevardnadzéval folyta­tott megbeszélései mellett a délelőtt folyamán találkozott Nyikolaj Rizskov miniszter- elnökkel, majd Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtit­kára fogadta őt. Az amerikai külügyminisz­ter Moszkvában leszerelési problémákról, mindenekelőtt a közepes hatótávolságú alomrakéták felszámolásáról, valamint a hadászati fegy­verek kérdéséről tartott esz­mecserét szovjet vendéglá­tóival. Hétfői szovjet beje­lentés szerint a kétolda­lú kapcsolatokról folytatott megbeszélések keretében a két külügyminiszter tár­gyal emberiességi kérdések­ről, valamint a két ország­ban működő nagykövetsége­ik és más diplomáciai kép­viseleteik munkakörülmé­nyeiről. Az utóbbi négy napban általában 30—40 milliméter csapadék hullott az ország­ban, de egyes helyeken — mint például a Bakonyban és a Vértes hegységben — a csapadék elérte a 100, Bu­dapesten és környékén pe­dig a 85 millimétert. A sok eső áradásokat és belvízi elöntéseket okozott. A Du­na magyar szakaszán a hét­végén elindult kisebb ár­hullám hétfő hajnalban már tetőzött Dunaremeténél, majd délben Győrnél is. A budapesti szakaszon kedd­re várják a tetőzést, 600 cen­timéter körüli vízszinttel, és így a folyó valószínűleg nem önti el az alsó rakpartot. A Tisza is lassan árad, s csupán a Lónyai-csatorna torkolata és a Csongrád kö­zötti szakaszon tartanak el­sőfokú árvízvédelmi készült­séget. Mellékfolyói közül a Krasznán közepes árhullám alakult ki, ezért kirendel­ték a másodfokú árvízvé­delmi készültség erőit. A fo­lyó romániai szakaszáról azonban már apadást jelez­tek, ami hamarosan átter­jed a magyar oldalra is. A vízügyi igazgatóságok a Ti­sza völgyében további hét mellékfolyón tartanak első­fokú készültséget, ami csak

Next

/
Thumbnails
Contents