Észak-Magyarország, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-15 / 89. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1987. április 15., szerda Műszaki fejlődés és társadalmi haladás Érdekeltté kell tenni az embert a gazdasági megújulásban Három megye műszaki szakemberei jöttek el Miskolcra feladat a közösségi és a lakossági infrastruktúra színvonalának növelése, hiszen ennek elégtelen volta nemcsak önérdeket, hanem közösségi érdeket is borzol, s ellene hat a kifogástalanabb gazdasági teljesítmény is. Ügy tűnik, hogy — a téma szempontjából — Borsodban kritikusabb az országos helyzetnél a kép. Kevesebb a mobilizálható tartalék, s a korábbi gazdasági dinamizmus már a múlté. A kohászat, a bányászat leépül, illetve újjászerveződik. A cél; a gazdaságosság megvalósítása nem megy áldozatok nélkül. A megyei pártbizottság titkára szerint az itt élő emberekben van annyi szellemi energia, erő és innovációs készség, hogy úrrá legyünk a felgyülemlett gondokon, s a táj visszanyerje korábbi dinamizmusát. A vegyipar jeles, vitális erényeket tüntet fel, a gépipar képes a gyors megújulásra. A kohászat és a bányászkodás ésszerű fejlesztése és visszafejlesztése segíthet megteremteni azt a biztonsági helyzetet, azt az alapot, amelyen építkezve — vélhetően az ezredfordulóig (Folytatás az 1. oldalról) fecsérelni, viszont a piacon kelendő portéka (akár találmányról, akár áruról, akár szolgáltatásról van szó) kiemelt támogatást érdemel. Véleménye szerint az adórendszer (s ezzel összefügés- ben a pénzrendszer) várható változása — előre megfontolt szándékkal — a piacorientált műszkiaknak teremt kedvező lehetőségeket. Dr. Kun László, az MSZMP megyei bizottságának titkára a határozatok követelményének tükrében a borsodi helyzetről szólt. A tartósnak bizonyuló feszültségek radikális változásokat és változtatásokat sürgetnek. Az ipari eszközkoncentráció nem párosult a jövedelemtermelőképesség növekedésével, a nemzetközi színvonaltól elmaradt a borsodi ipar, a termékek alacsony feldolgozottsága miatt az itteni munka leértékelődött a piacon, s terhes örökség a nehézipar egyoldalúsága, mert jövedelmet pillanatnyilag nem hoz, s nem konvertálható, azaz nem átváltható. A kérdés kettős: mit tehet a megyer s mit vár, mit kér (kérhet). Arányosabbá kellene tenni a megyei iparszerkezetet, s jó lenne növelni a magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányát. Elodázhatatlan — e nagy hagyományú ipari megye túljuthat az alagút felén. Az előadásokat korreferátumok követték. A már idézett KB-állásfoglalás helyi megvalósításának feltételeit és lehetőségeit ismertették a szakemberek. összefoglaló zárta a találkozót, de a vita aligha fejeződött be ... Csehszlovákia: ÜQVffskcáflAC Csehszlovákiában a közlekedés feltételei meglehetősen bonyolultak és összetettek. Földrajzi helyzeténél fogva — európai szemszögből tekintve — fontos helyet foglal el a kontinens térképén, nyúlt alakja pedig megköveteli a közlekedés hosszanti, kelet—nyugati irányú megszervezését. Közlekedési szempontból nem kevésbé kedvezőtlen, hogy a termelési alapbázisok távol vannak egymástól. Ez a földrajzi elrendezés széles körű területi munkamegosztáson alapuló, bonyolult belföldi kooperációs kapcsolatok kiépítését teszi szükségessé. Példaképp említhetjük a barnaszén szállítását az észak-csehországi szénmedencéből az energetikai felhasználás központjaiba, vagy a nagy mennyiségű építőanyag rendeltetési helyére juttatását. szer alacsonyabb, mint a közúti teherszállításoké, s negyedrésszel kevesebb, mint a vasúti szállításé. Csehszlovákia közlekedési rendszerének további részesei a légi forgalom és a tömegközlekedés. A takarékossági intézkedések itt is elsősorban az üzemanyagfelhasználásban mutatkoztak meg. A légi közlekedésben bevált a belföldi járatok korlátozása, a ráfizetéses vonalak üzemeltetését csökkentették. Helyettük gyorsjáratú autóbuszvonalakat indítottak. Ésszerű szállítások A jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán (1986— 1990) a közlekedés energiaigényének további nyolcszázalékos csökkenését irányozták elő. A probléma megoldásának kulcsa nem csupán a közlekedési alkalmazottak kezében van, hanem elsősorban a fuvaroz- tatókéban. Nagyrészt rajtuk múlik a szállítási-vásárlói kapcsolatok ésszerű rendezése. A csehszlovák közlekedési rendszer belátható időn belül még nem éri el a világszínvonalat, de egy bizonyos optimum elérése továbbra is reális célkitűzés marad. Arról hogy ezen a területen még jelentős taf talékok vannak, az a tény is tanúskodik, hogy a hetedik ötéves tervidőszak folyamán 3,2 százalékkal sikerült túlteljesíteni a tervben előirányzott megtakarításokat. A vasút a döntő A hetedik ötéves tervben sikerült a közlekedési energiaigényeket 8,2 százalékkal mérsékelni. Hogyan? Emelték az energetikailag előnyösebb vasúti és vízi szállítás részarányát. A csehszlovák közlekedésben döntő szerepet játszik a vasút: a szállítások több mint felét bonyolítják le rajta. A vasúti hálózat hossza meghaladja a 13 ezer kilométert. A közúti közlekedés fő feladata a rövid távú teherszállítás és a személyi forgalom lebonyolítása — a dolgozók munkahelyre szállítása. A folyami közlekedés feladata elsősorban az ömlesztett tömegáruk szállítása az ország olyan területein, ahol az ipari termelés és fogyasztás központjait hajózható vízi utak kötik össze. A folyami szállítások energia- igénye megközelítőleg négyA közlekedés energiaigényének csökkentéséhez a folyami szállítások részarányának növelése is hozzájárul. Felvételünkön a legnagyobb szlovákiai kikötő és áruátrakodóhely Pozsonyban. Győri Imre temetése Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára kedden a Mező Imre úti temetőben a 63 éves korában elhunyt Győri Imrét, a munkás- mozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságának volt titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját. Koporsójánál — a Munkásmozgalmi Panteon díszravatalozójában — gyászőrséget álltak a politikai, társadalmi és kulturális élet vezető képviselői. A ravatalnál elsőként Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára mondott búcsúszavakat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a KEB nevében. A család, a barátok, a harcostársak gyászát tolmácsolta ezután Koncz János, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára. Emlékét — mondotta — szeretettel megőrzi a szülőföld is, Csongrád megye, közelebbről Hódmezővásárhely, ahová oly szívesen tért vissza akkor is, amikor hivatása máshová szólította. Gyarapodott nénkta a ipiliÉf Tuinyos Diákköri Konferencia A XVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát az idén április 15—17. között rendezik meg a Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Kárán. A miskolci egyetem először ad otthont ilyen jellegű tudományos konferenciának. Az állam- és jog- tudományi szekció munkájában az ELTE, a JATE, a JiPTE, az NME állam- és jogtudományi kara, valamint az Államigazgatási Főiskola, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Rendőr- tiszti Főiskola hallgatói és dolgozói vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitóra április 15-én, 14 órakor kerül sor az egyetem aulájában. Gyarapodott egy év alatt megyénkben a nagyvadállomány. Ez állapítható meg a most befejeződött nemes- vad-számlálás számszerűsítése alapján. Megközelítőleg 400-zal több szarvas, muflon és vaddisznó él a borsodi vadásztársaságok által bérelt területeken, mint egy esztendeje. Jelentős számban, több mint 150 egyeddel nőtt a szarvasok száma. Emelkedett a szarvasbikák száma is, amely megközelíti a nyolcszázat. A vadászok két szarvastípust különböztetnek még. Az egyik a zempléni erdőségekben honos, ezt rad- ványi típusnak nevezik, míg a bükki erdőségek, valamint a szelcepusztai részek a dunai típusú szarvasok otthona. Gyakorlatilag a tavalyi létszámon, 9500 körül található megyénkben az őz. A számlálás arra is fényt derített, hogy ez a nemesvad egyre inkább a síkvidéki erdőségek, csenderesek vadja lesz. Legnagyobb számban ugyanis a dél-borsodi részeken, a Tisza mentén, valamint a Taktaközben taT nyázik. örvendetesnek tartják a vadászok, hogy ha lassan is, de folyamatosan gyarapodik a muflonállomány. A Bükkön kívül most már elszaporodott a zempléni hegyekben is. Elsősorban a hegyvidék magasabban fekvő részein otthonos. Ezzel szemben nem telepedett meg a Cserfeháton, valamint a Borsodi dombság vidékén. : * és a MÁV vezetőinek tanácskozása Miskolcon Az NDK és a magyar vasúti szervezeték sok éve munkálkodnak jó egyetértésben egymással. Ezt elősegíti, hogy a DR és a MÁV vezetői évente két alkalommal, egyszer az NDK-ban és egyszer hazánkban üléseznek, beszélik meg a tennivalókat. A mostani, immár 25. tanácskozást a miskolci vas- útigazgatóság székházában április 13—16. között tartják meg. A német delegációt Harald Fritzsche, a DR forgalmi főosztályának főmért nöke vezeti. A magyar delegáció vezetője Szemők Béla, a MÁV általános vezérigazgató-helyettese a tanácskozás céljairól a következőket mondja: A két vasút személy- és áruszállításának összehangolása, a közös gondok, tennivalók megbeszélése, a tapasztalatok kicserélése a feladatunk. A tanácskozás színhelyéül nem véletlenül választottuk Miskolcot. Ez az egyik legnagyobb vasútigaz- gatóságunk székhelye. Ez az igazgatóság szállítja valamennyi közül a legtöbb utast és árut, valamint itt vannak a legkorszerűbb hírközlő- és biztosítóberendezések. Ami a személyszállítást illeti; több olyan vonat van, amely összekapcsolja a két baráti népet. Most az új menetrend kialakítása előtt egyeztetik a vonatok indítását, érkezését, igyekeznek megteremteni a kulturált utazás és az utaskiszolgálás feltételeit. A két ország között jelentős áruforgalom bonyolódik le. örvendetes, hogy a külkereskedelmi szállításban a MÁV — ritka kivételtől eltekintve — hiánytalanul eleget tett a követelményeknek. A MÁV tavaly hazánkból tizenegyezer tonnával több árut szállított, mint az előző évben. A DR jó munkáját tanúsítja, hogy ettől jóval nagyobb arányban növelhette a hazánkba irányuló áru szállítását. Az idei kemény tél mindkét vasút működését lefékezte. Az NDK- ba irányuló exportszállítás a tervezetthez viszonyítva 81, az onnan érkező áru esetében 77 százalékos teljesítést mutat. A lemaradás megszüntetésére mindkét vasúti szervezet hatékonyan intézkedik. Nagymértékben növekszik a konténerforgalom. A MÁV a múlt év októberében öt, novemberében húsz százalékkal nagyobb árumany- nyiséget szállított az előző évitől. Az NDK-ból való behozatal pedig a duplája volt az előző évinek. A hideg tél a nagykonténeres forgalmat is kedvezőtlenül befolyásolta. Az elmúlt évben jelentősen bővült az NDK kikötőn (Rostockon) át a Kubába és az Angliába irányuló konténeres-export, amely magyar—NDK forgalomban bonyolódik le. Tavaly a nagy- konténeres forgalom elérte az ezemyolcszáziat. Ezen túlmenően a MÁV az NDK- ból — hazánkon át — Jugoszláviába is szállít. A tegnap délelőtt kezdődő és három napon át tartó tanácskozáson részletekbe menően beszélik meg és hangolják össze a mindkét nép számára hasznos és fontos személy- és árufuvarozási tennivalókat. Igyekszenek biztosítani a gyorsabb, a biztonságosabb, kulturáltabb szállítási lehetőségeket. (Csorba) AZ ENCS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1987. június 1-től 1990. december 31-ig szerződ«; Üzemeltetésre hirdeti meg az alábbi egységeket: 8. sz. Húsboilt Baktakék 43. sz. Vas bőit Encs 46. sz. Papírbolt Encs 55. sz. Vegyesbolt Fáj 61. sz. Iparoikk bolt Forró 75. sz. Vegyesbolt Hernádpetri 90. sz. Húsbolt Méra 206. sz. Italbolt Beret 207. sí. Italbolt Boldogköújfalu 214. sz. Italbolt Deték 226. sz. Italbolt Fáj 227. sz. Italbolt Forró 232. sz. Italbolt Gagybátor 233. sz. Italbolt Gagyvendiégi 240. sz. Italbolt Krasznokvajda 249. sz. Italbolt Szalaszend 251. sz. Italbolt Szem ere 220. sz. Cukrászüzem Encs Az egységekkel kapcsolatban tájékoztatást, pályázati űrlapot az áfész közgazdasági osztály ad (Encs, Petőfi u. 24-26.), 1987. május 4-től. A pályázat benyújtási határideje: 1987. máj. 18. A versenytárgyalás időpontja: 1987. máj. 21. 9 óra ÁFÉSZ,, ENCS
